Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Világ proletárjáig egyesüljetek! A M AGYAI? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA 'L^Ení\-^ TV. ÍVFOLYAM, L SJSAM Ára 60 fillér 1359. JAN. 1, CSÜTÖRTÖK Az ÜJ ESZTENDŐ küszö­bére léptünk l Évezredek óta ezen a napon az emberiség né­mi szívdobogással a jövőbe ve­títi fürkésző szemeit, s felteszi a nagy kérdést: mit hoz az új esztendő? A bizakodó remény­ség, az emberi, a jobb életbe vetett hit önti el az arcokat. A kapitalista világban az em­beriség nagy tömegeinek arcá­ról azonban gyorsan lehervad a mosoly, mert néhány nap után csalfának bizonyul az új esztendő, mert nem hoz mást, mint a mögöttük hagyott esz­tendő. Marad minden a régi: a jogfosztottság, a tőkés kizsák­mányolás, a kisebb darab ke­nyér, az állandó rettegés a holnap háborújától. A mi népünknek is alig 13 éve múlt, hogy ma már más, emberi vágyakat jobban telje­sítő az új esztendő. De mi is feltesszük a kérdést, csak úgy mint régen: mit hoz az új esz­tendő? A jövendőmondás a megmosolygott jósok igen so­vány kendere. Mit várhatunk bizonysággal az 1959-es évtől, mit tehetünk, hogy valóban kedvünk szerint boldog legyen az új esztendő? ír Úgy VÉLEM, két körül­mény szem előtt tartásával eléggé pontos választ tudunk adni a kérdésre. Nem fogunk csalódni, ha először mérlegre tesszük, mit, s hogyan tettünk az el­múlt évben, mert ez képezi alapját a jövő évnek, másod­szor pedig jó ügyünk tudatában bátrabban cselekszünk, két ke­zünk munkájával irányítva sor­sunk alakulását. Az elmúlt év mérlege — ha néhány fő do­logban teszünk csudán most számvetést — azt tanúsítja, hogy Bács-Kiskun megyében is, miként szerte az országban: so­kat javult és szebbé vált a dol­gozó emberek élete. Mindenekelőtt kézzel fogha- tóan bebizonyosodott az a poli­tikai felismerés és ennek nyo­mán a politikai bizonyosság, hogy csak a népi demokratikus rend, a munkás-paraszt hata­lom képes helyesen megoldani a magyar nép sorskérdéseit, ké­pes biztosítani a lakosság dol­gozó többsége részére a politikai hatalmat, a gazdasági, kulturá­lis — egyszóval a társadalmi fel- emelkedést. Az elmúlt év min­den vonatkozásban az erőteljes konszolidáció befejezésének éve volt. Az említett felismerés öl­tött testet dolgozó népünknek az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választásokon kimon­dott akaratában, amikor végér­vényesen ellentmondott a tő­kés-földesúri — ellenforradalmi restaurációnak és határozott igent mondott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a forra­dalmi munkás-paraszt kormány vezette népi állam és a szocia­lizmus építése mellett^ A NÉPIIATALOM megszi­lárdulása nyomán kialakult kedvező politikai légkör alkotó tettekre serkentette megyénk lakosságát, gazdasági életünk nagyarányú fellendítése érdeké­BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT! írta: MOLNÁR FRIGYES ben: És ezekre a gazdasági eredményekre bátran építhe­tünk az új esztendőben. Kétség­kívül az ellenforradalom gaz­dasági kártevése még éreztette hatását, az is ismeretes, hogy az aszályos év károsan befolyá­solta a mezőgazdasági terme­lést, mégis ez évben mind az iparbem, mind a mezőgazdaság­ban többet termeltünk, ami le­hetőséget nyújtott az életkörül­mények javításához, A MEGYE IPARA túl­teljesítette tervét. Tény, hogy kedvezőnek és időtállónak bizo­nyult a párt és a kormány poli­tikája a mezőgazdaságban is. A mezőgazdaság megyénkben 14 százalékkal nagyobb termelési értéket, állított elő, mint 1956- ban. Különösen figyelemre mél­tónak tartjuk, hogy kertészeti kultúránk összterülete lényege­sen meghaladja a falszabadulás előttit. S a jövő szempontjából is igen tanulságos, hogy amíg az összterület 10 százalékát ké­pezi, addig az összjövedelem 23 százalékát adja. Az idei aszá­lyos évből is több tanulságot szűrhetünk le a jövő évre vo­natkozólag. A nagyüzemi mező- gazdaság biztosabb védelmet nyújt az aszály ellen, mint a kisparcella, az állami gazdasá­gok és tsz-ek néhány mázsával többet termeltek, mint az egyé­niek. A szőlő- és gyümölcster­meléssel foglalkozó, tsz-ek pe­dig többet termeltek, mint a csak szántóföldi termelést foly­tatók, s ez ösztönzést kell adjon a nagyobb szőlő- és gyümölcs­telepítésekre már ez év tava­szán. Szövetkezeti gazdaságaink erő­södése és számszerű gyarapo­dása is az új esztendő megala­pozását készíti elő. A tsz-ek áru­termelése ugyan még nem ki­elégítő, de megyei szinten egy holdra vetítve magasabb, mint az egyénileg gazdálkodóké: az egyéni földek 1236 forintos ho­zamával szemben átlagosan 1304 forint. 110 tsz holdankénti jövedelme meghaladja, 60 tsz jövedelme azonos az egyéni gazdaságokkal — ugyanakkor mindezt korszerűbb és embe­ribb munkával érték el. 1958. évben’ 17 tsz alakult, 1550 csa­lád, 1900 taggal, 10 000 kát. hold földdel választotta a ma­gasabb paraszti életformát, lé­pett be a termelőszövetkezetbe. Gyarapodtak az alacsonyabb tí­pusú szövetkezeteink is, ame­lyek közül 71 a termelőszövet­kezeti csoportok és 203 a tár­sulások száma, A város- és községfejlesztés, valamint kulturális téren elért eredményeinkben is a párt és a kormány helyes politikája nyilvánul meg, másrészt azt is tükrözi, hogy az állami és he­lyi erőforrások összpontosításá­val kiemelkedően lehet javítani a lakosság életkörülmény,^,,T> Az ÓÉVBEN az 1955, évi beruházások hat és félszeresét fordítottuk községfejlesztósre, a beruházásokból 24 község ka­pott mélyfúratú kútat, 10 köz­ség törpevízművet. Villamosítási programunk si­kerét mutatja, hogy amíg a fel- szabadulás előtt 45 községünk­ben volt villany, addig az el­múlt évben 13 községet villamo­sítottunk, 70 községben folyt há­lózatbővítés. Ügy véljük, hogy kormányzatunk segítségével és a lakosság társadalmi támoga­tásával a hátralevő 13 községet 1960-ig ugyancsak villamosítjuk. Tovább kívánjuk fejleszteni kulturális intézményeinket, min­denekelőtt a tanyai iskolákra és nevelői lakások építésére for­dítva gondot. Az elmondottak csak apró színfoltjai mindennek, ami az óévben valósult meg a helyes országvezetés és a helyi egyet­értés, valamint összefogás alap­ján. De talán felidézi az élet sokrétűségét és gazdagságát, amely tanúsítja: hazánkban ma a párt, a kormány és dolgozó lakosság sokmilliós köre egyet akar, s ez politikai, gazdasági, kulturális felvirágzást hozott. Meggyőződésem, hogy ennek nyomán született eredményeink szilárd alapját adják annak, hogy bizakodva tekinthetünk az új esztendő, népünk 1959. évi újabb sikerei elé. Igaznak VÉLEM a köz­mondást: -ki-ki saját sorsa ko­vácsa«. Igaznak tartom társa­dalmi vonatkozásban is. Sőt, a szocializmus egyik nagyszerűsé­gét látom abban, hogy a mi társadalmunkban nem magára hagyott az egyszerű ember, ha­nem általános elvként érvénye­sül: mindenki egyért, egy min­denkiért. Társadalmi összefogás, közös cselekvés nélkül, nagy és közös terveinket nem tudnánk megvalósítani. Ilyen vonatkozás­ban is hasznos tapasztalatokat adott az elmúlt év; tanúsítva, hogy a néphatalom sorsa, a szo­cializmus építése nemcsak a kommunisták ügye. össztársa­dalmi ügy ez ma szerte a me­gyében és az országban, a dol­gozók igen népes sokasága kö­zött. Ennek impozáns megnyi­latkozása a felélénkült politikai és közélet. Megnőtt a becsülete a társadalmi, a közfunkciónak, a tanácstagságnak. Megnőtt az érdeklődés a tanácsülések iránt. Mindez nagyszerű dolog. Jó ügyünk helyességét, a dolgozó tömegek részéről való akarását jelenti. Mi, kommunisták az elmúlt 13 év alatt, még inkább az elmúlt 2 év alatt sokat tanultunk. Min­denekelőtt megtanultuk, hogy a néphatalom, a szocializmus a magyar dolgozók tömegének ügye. Ezért erőnkhöz, tudásunk­hoz mérten még következete­sebben szeretnénk dolgozni, hogy sikeresebben valósuljon meg pártunk politikája, teremt­senek jobb életet népköztársa­ságunk törvényei, kbrmányunk intézkedései. Szerényen, kéz a kézben szilárdítjuk a népi egy­séget, amely a dolgozó tömegek szocializmust akaró Hazafias Népfront-mozgalmát képezi. Jo A POLITIKÁNK. S közismert, hogy a párt határo­zatai alapján egy sor újabb kormányintézkedés lát napvi­lágot. A mai napon lép életbe az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a nyugdíjak felemelé­séről. Ugyancsak a mai nappal magasabb fizetést kapnak az új generáció nevelői, a pedagógu­sok. Ismeretes, hogy az első fél­évben sor kerül a családi pót­lék rendezésére. Mindez és más intézkedések közvetlenül javítják az emberek életkörül­ményeit. Néhány olyan rendel­kezésre is sor kerül, amely közvetve és kihatásában I—2 éven belül érezteti hatását. Mint például a termelői árrend­szer életbeléptetése, mely gaz­daságosabbá teszi az üzemek munkáját. Vagy az ipartelepí­téssel kapcsolatos intézkedések, melyek során megyénk több városa új üzemekkel gazdag­szik, több ezer dolgozót foglal­koztatva. Ugyancsak nagy mér­tékben segíti megyénk fejlődé­sét, hogy kormányzatunk nagy figyelmet fordít a mezőgazdaság belterjes ágai, az öntözés, a zöldségtermelés, a szőlők és gyümölcsösök fejlesztésére. Általánosan ismert pártunk és kormányunk vezetési stílusa: gondol a holnapra, biztosítja a szükséges beruházásokat, s mindezt úgy, hogy egyben, bár szerényen, de növekedjék la­kosságunk jóléte. A vezetőszervek részéről te­hát megvan a közérdek képvi­selete, a jó politika. Ez nagyon lényeges. De, hogy való élet legyen belőle, az a megye és az ország dolgozó lakosságán mú­lik. Ezért áll úgy is a közmon­dás, hogy ki-ki a maga, — de az egész ország sorsának is ko­vácsa. S ha tudatában vagyunk közös ügyünk igazának, úgy cselekedjünk: többet, bátrabban és hasznosabban. A mi me­gyénk lakosságának — mivel az ország legnagyobb megyéje — több a felelőssége az ország ügye iránt. Mivel sokrétű a megye, gabonatermő, a legna­gyobb szőlő- és gyümölcster­mő, nagy öntözésre alkalmas te­rületei vannak, sok a még hasznosítatlan homok és szik — igen sok a lehetősége. Ezért fontos helyet foglalunk el az országban. Sok a hozzáértő, te­hetséges ember és megvan a szorgalmunk is. Cselekedjünk, s akkor boldog lesz az új esz­tendő. Erre kötelez bennünket me­gyénk múltja is. Talán azért, mert a múltban itt volt a test« nagyobb a paraszti nyomor, itt írta meg a mérhetetlenül elnyo­mott Tiborc alakját Katona Jó­zsef. Talán, mert itt volt a múltban a legnagyobb rabság, írta meg az emberi szabadság és felemelkedés sokszáz dalát Petőfi Sándor. A hazaszeretet szép versét itt írta Tóth Kál­mán. Megrázóan írt a dolgozó kisember életéről Móra Ferenc; A megye szülte említett írók és költők mellett Bács megyéből merített ihletet Móricz Zsig- mond és a nagyapjánál, Szabad- szálláson vendégeskedő József Attila. De kötelez bennünket a je­len: a szocializmus építésének korszaka, amikor az emberiség, s benne népünk történelmének legszebb korszakát éljük és építjük. Napi tetteink, társulva a Szovjetunió vezette szocialista testvéraépek cselekvéséhez, biz­tosítja a szocializmus, a békés, emberi alkotó élet világméretű megerősödését és győzelmét. Ml ANNAK a nemzedék­nek vagyunk kortársai, amely a világot pusztító háború he­lyett arra hív versenyre: ter­melj többet és adj többet em­bertársaidnak, a tudományt és technikát ne öldöklésre, hanem embertársaid boldogulására használd. Ez az impozáns ver­seny lelkesítsen bennünket* Szerte ismert a megyében a Szovjetunió 7 éves terve, amely ezt a »kihívást« intézi háború helyett a tőkés világnak. Csu­pán emlékeztetőül néhány ada­tot a tervből, amely bizonyára elgondolkoztatja megyénk la­kosságát. A Szovjetunió hét esztendő alatt a mezőgazdasági termelés vonatkozásában a következőket valósítja meg a többi között: A cukorrépa-termelést, vala­mint a gyümölcstermelést 100 százalékkal, a szőlőtermelést 400 százalékkal, a hústermelést 100 százalékkal növeli. A me­zőgazdaság össztermelését 70 százalékkal emeli, a termelési költségeket pedig 20—30 száza­lékkal szorítja le. Nem isme­retlen megyénk lakossága előtt a Kínai Népköztársaság ugrás­szerű fejlődése, valamint a Bol­gár, Csehszlovák és a szocialis­ta tábor más országainak hatal­mas előretörése mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban; Azt a korszakot éljük, amikor dolgozó népünknek meg kell érteni ismét a történelem elő­rehaladását, S meg kell valósí­tanunk azt, amit az emberi fejlődés a mi nemzedékünk elé állít. Iparunk a párt és a kormány gondoskodásából fakadóan je­lentősen fejlődik. Megyénk ipa­rának sajátossága, hogy sokat tehet a megye belterjes fejlő­dése, valamint szocialista átszervezésének megkönnyítése érdekében. Ez megyénk mun­kásosztályának társadalmi fele­lőssége is, A MEZŐGAZDASÁGBAN mind a tsz-eknek, mind az egyé­nieknek sokat segít agrárpoliti­kánk. Azonban itt is látnunk) ütő!»tata» a 2. oldalon!

Next

/
Thumbnails
Contents