Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-18 / 298. szám

1938. december 18, csütörtök

3. olda

Gondoskodnak a munkások képzéséről a Bajai Gyapjúsxövetgyárban

Nehéz dolog volt nyélbe ütni azt, hogy az ellenforradalom után két évvel ismét folytathassuk a szakmai továbbképzést felsőbb és alsóbb szinten.

Végül azonban mégis csak sikerült. Elmondhatjuk, hogy a Bajai Gyapjúszövetgyárban is túljutottak a biztató szavakon, s hozzáfogtak a szakmai továbbképzés megvalósításához.

SsJi technikum

Harmincán, jelentkeztek s pár bét múlva 23-ra olvadt le a hallgatók száma. Pedig nagy szükség van a technikumi végzettség megszerzésére. 35 technikusi munkakört tart számon a vállalat. Ebből 28 helyén olyanok vannak, akiknek ugyan megvan az általános műveltségük, esetleg szakmai tanfolyamuk, de a szakmával kapcsolatos tárgyi tudásuk fogyatékos.

Hét mérnöki státuszt betöltötték közül négyen bírnak mérnöki diplomával. A hallgatók közül 12 érettségizett, s 25 százaléka párttag. Ami igen örvendetes, munkásokat is találunk a tanulni vágyók között.

A vállalat vezetősége, dr. Lantos Istvánná, a III. Béla gimnázium igazgatója, Patocs- kai Klára osztályfőnök igazán minden segítséget megadnak a hallgatóknak, hogy könnyebben menjen az anyag elsajátítása.

öeehnikai minimum

Tizenöt fiatal leány — 17—18 évesek — a szakma utánpótlásaiként jön számításba. — Részükre hathónapos tanfolyamot indítottak. A helyi szakemberek előadásai nyomán ismerkednek meg a technikai alapismeretekkel. Eddig két előadást hallgattak meg a fiatal lányok, akik az üzemben naponta hat órát dolgoznak. A tanfolyam vezetésében aktívan közreműködnek Igaz Emma és Donka Mária technikusok.

edz új munkái oknak

Több olyan munkás van a gyárban, akik egy-két éve ismerkednek a fonás-szövés mesterségbeli fogásaival. Ezeknek nincs szakmájuk. A vállalat ezért részükre december 9-ével egy' tanfolyamot indított. Ezen a tanfolyamon 30 szövő és 30 fonó munkás vesz részt. A tanfolyam négyhónapos heti négy órában. Mivel az üzem három műszakban termel, úgy oldották meg a részvételt, hogy három tanfolyamot létesítettek, így aztán nyolcas-tízes csoportok tanulnak. Az előadó gárda a gyárban dolgozó technikusokból és osztályvezetőkből tevődik össze.

'Tjoöáb b képző

az idősebbeknek

Január 1-vel három fonó- és három szövőtanfolyam indul az

idősebbek, illetve nagy gyakorlattal bíró szakmunkások részére, akiknek az évek hosszú során megszerzett gyakorlatot egy kis elmélettel kell tartósí- taniok. A tanfolyam heti négy órára veszi igénybe a részvevőket, s májusig tart.

Az eddigi ténykedés dicséretre méltó. Nem az ünneprontás szándékával, de meg kell mondani, hogy az esti technikum részvevői között kevés a párttag, a munkás, sőt azok között, akik kimaradtak, találunk vezető pártmunkásokat is. Ezt azért említjük meg, mert nem szabad elfeledni, hogy a jó pártpolitikai munka megköveteli a szakmai kérdésekben való jártasságot.

V, K.

Megjegyzés

A tíz forint ín pénz ?

A TÜZÉP 1001-es telepe előtt megjelenő vásárlót a fuvarosok nagy tömege veszi körül, s udvariasan ajánlgatják segítségüket. Azt gondolhatná valaki, hogy ez állandó dolog. Sajnos nem! Erre szeretnénk utalni néhány sorban.

A most odaérkező embert is ugyanúgy körülvették, mint a többit, de amikor azt mondta, hogy egy mázsa hulladékot kellene hazavinni, a körülötte álló kocsitulajdonosok c szavak hallatára szétrebbentek. Az arcokon csalódottság, felháborodott- ság tükröződött. Hát még ilyet. Egy mázsa hulladékot hazavinni 6 vagy 8 forintért? Hogy képzelnek ilyet? A férfi végszükségben utánuk kiáltja: — Adok tíz forintot is, ha hazaviszik ,,»

KjJHTTi

~"W

A képen a birsalmasajt készítők és művezetőjük látható.

Egyelőre megvető pillantások, s más semmi. Kisvártatva azonban megszólal egy idősebb néniké: — Én elviszem. — A többiek sanda szemmel néznek rá; mert rontja a botot, s egy tízforintos kuncsafttal is szóbaáll.

Ez az eset elgondolkoztató. Ügy látszik, a fuvarosok köny- nyen keresik a pénzt, mert náluk 10 forint nem igen számit. De még vannak sokan; akiknél a tíz forint is pénzt jelent. S ez utóbbit is tudomásul kell venni még a fuvarosoknak is. ■— sz —•

/jynsoLAj _

fVtmttOM : CALSAI AUHC&C

Megyénk

lakosságának

kereken 43 százaléka — majdnem 300 ezer ember — szétszórt tanyavilágban él. A tanyákon nincs villany, kevesebb a rádió, kevesebben olvasnak újságot, folyóiratokat vagy könyveket, és kevesebben részesülnek a kultúra más áldásaiban, mint a községek, városok belterületén lakók.

De a tanyák lakóit nem hagyhatjuk magukra. A tanyasiak közreműködésére szüksége van szocializmust építő társadalmunknak. Előttük sem zárhatjuk el a termelőszövetkezeti mozgalom, a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta előnyöket. Őket is tájékoztatnunk kell a fejlődés irányáról, a technika legújabb vívmányairól, a legjobb termelési eljárásokról, a termelőszövetkezetek eredményeiről, megerősödéséről és tagjainak javuló életéről.

A tanyai lakosokkal való rendszeres foglalkozás, a tanyák népének megfelelő tájékoztatása az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről, a különböző rendeletekről és más fontos, közérdekű dolgokról, igen nagy gondot okoz községi pártszervezeteinknek és a helyi tanácsok vezetőinek. A választások időszakában nagyszámú pártonkí- vüli dolgozó, tömegszervezeti vezető és KISZ-fiatal közreműködésével, a pártszervezetek népnevelő csoportjainak megszervezésével, továbbá a kis- gyfilési előadók biztosításával végre sikerült a tanyai lakosok tájékoztatását megjavítani. Több mint 2000 tanácstagjelölő gyűlést és számos kisgyűlést renI

dézték községi pártszervezeteink a választás időszakában a tanya- világban, a népnevelők pedig igen sok családot kerestek fel

I

baráti beszélgetés céljából.

A tanyai lakosokkal való foglalkozás megjavulása a választási eredményekben is tükröződött. Fárlszervczeteink akikor cselekszenek helyesen, ha Jezt a választások alatt kiala- |kult helyes munkamódszert a i.jövőbcn továbbfejlesztik, ha ^rendszeresen eljutnak a lcgtávo- tlabbi tanyákra is.

I Csak üdvözölni lehet a Iajos- |mizsei kommunisták kezdemé- fuyezését, akik a tél folyamán

1

50—60 kisgyűlést tartanak a tanyavilágban. A mélykútiak a tanácstagok feladatává teszik,

(

hogy választókörzetük lakosaival havonta egyszer kisgyűlésen vagy családlátogatás során találkozzanak. Ebben a munkában a pártszervezet vezetői és a kisgyűlési előadók is segítséget nyújtanak a tanácstagoknak.

Ahogy a választások időszakában meg tudták oldani párt- szervezeteink a tanyai lakosok tájékoztatásának kérdését, egészen biztos, úgy a jövőben is megtalálják annak legjobb módszereit, ha bátran építenek a tömegszervezetekre, a tanácstagokra, az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövct- j kezetek vezetőire és tagjaira, ja párt körül tömörült nagy szájam pártonMvüJi aktívára. - t M

tött néhány csepp szeszt. — Tessék, idd ki, én megyek a szerelőhöz.

Harry ivott, kis grimaszt vágott, s tüstént elaludt. Jack -elhelyezkedett a dívány szélén, és eltűnődött a történteken. Nem tudta mitévő legyen. Értesítse a főnököt? De hiszen Mr. Harwood egyszer és mindenkorra megtiltotta, hogy a laboratóriumban zavarják. Bármi történjék is ... Hívja az orvost? Az a fajankó még az őrültek házába viteti Harryt!

Jack őszinte részvéttel nézte barátját. Harry nyugtalanul aludt, álmában fel-felkiáltolt, zihálva szedte a levegőt. Arca meg-megrándult, felnyögött... Igen, kétségtelen: Harry beteg. Hát csak pihenjen.

Jack Peterson egyáltalán nem volt keményszívű ember és nagyon szerette Blackweilt. Több mint húsz évvel ezelőtt, a wins- toni kollégiumban ismerkedtek meg. Azóta együtt járták a jelentéktelen mérnökök örömtelen életútját, mint mindazok, akiknek nincs tehetségük az üzlethez. Boldog napjaik elég ritkán akadtak, de annál gyakrabban szűkölködtek a létért folyó küzdelemben, és csak az őszinte barátság tette elviselhetővé a sok bajt és keserűséget. Egy- egy nyers tréfa, sót néma kézszorítás is fel tudta oldani a rossz hangulatot; ilyenkor újra elmerülhettek abban a szomorú optimizmusban, amely az »átlag- amerikaiakban-“ mindig ébren- tartja a szerencsés véletlen lehetőségét.

(folytatása kovotkeakj

Kapcsold ki; Honnan jön a fény? Kapcsold ki..;

Jack ezt már nem tudta elviselni. Felemelkedett helyéről és az ijedtség árnyalatával hangjában, durván rákiáltott:

— Mit beszélsz, Harry? Milyen fény? Bagoly vagy, hogy lelsz a száz wattos lámpától?

Harry nem felelt. Félrebillent fejjel, halálsápadtan, eszméletlenül feküdt. Jack odarohant hozzá, megrázta a vállát, majd karjában a díványhoz vitte és lefektette, Harry kinyitotta a szemét:

— Köszönöm, Jack. Te igazi barát vagy ... Mond, mi volt ez? Villám? Kapcsold be a villanyt, mert nem látok!

Jack felkapta a fejét: a meny- nyezetlámpa fényesen világított, mint eddig is.

.— Várj csak, Harry, várj! Eloltom a felső világítást és megpróbálom az asztali lámpát ... — Jack kikapcsolta a villanyt, s a másik lámpához fordult. Harry hunyorogva sürgette:

— No, gyorsan, gyorsan .:; Szörnyű sötét van, és nekem még ellenőriznem kell a készüléket.

— Ne izgasd magad, Harry! Lehet, hogy az állomás sérült meg.

Jack most hirtelen barátja szeme felé bökött. Harry nem mozdult, pillája sem rebbent. Jack hátán végigfutott a hideg: félvak, félőrült ember feküdt előtte.

— Pihenj csak, Harry, majd elvégzem az ügyeletet helyetted. — Jack remegő kézzel tál»

helyedre és tplts új kazettát Hallottad? — a főnök visszaérkezett. Nem akarom, hog> miattad megmossa a fejemet.

Harry nehéz sóhajjal vánszor- gott a laboratórium túlsó végébe. Jack időben szólt rá: a* ellenőrző lámpa mutatta, hog> a főnök új kazettát kér.

Harry gyorsan kazettát váltott és a készülékhez ment; feltöltés után jelezni kellett, mini mindig.

— Adj ellenőrző jelet, Jack: — mondta Harry, most már a megszokott, mindennapi hangján.

— Kész.;; Csökkentsd .;; Fokozatosan ,.. Még ... Még ...

Harry figyelmesen nézte a készüléket. A tejfehér ernyőn két világoszöld vonal táncolt, kígyózott: út ugrották, vastag csomókban keresztezték egymást, majd finoman összefolytak. Már csak a vonal teteje osztódott ketté.

Harry, alighogy elmozdította a készülék fogantyúját, élesen felkiáltott és hátravetette magát a karosszékben. Szemét hir- telenül erős fény csapta meg. Lila sugár szúrt a szemébe, pupilláját hajszálfinom pengék vagdalták, majd mint az olvasztott vas, agyába nyomultak.

— Jack.;i

Harry már nem kiabált. Tenyerével eltakarta szemét és alig ballhatóaa suttogott; —I.

MIRŐL VAN SZŐ?

— Nem bírom tovább, Jack! Nem bi-rom!

A magas, karcsú férfi izgatottan pattant lel helyéről és csattogó léptekkel futkosott a szobában. Barázdás arcáról kövér verejtékcseppek folytak, rekedten, szaporán lélegzett.

— Jack, még néhány nap ebből a munkából és megőrülök.., Nem bírok magammal! Szeretném darabokra törni ezt az átkozott integrátort!

A férfi megállt, kezét hofrilo- kára szorította és az ablak- párkányra könyökölt.

Az ablak mögött szinte höm- pölygött a sűrű, nyirkos, fülledt trópusi éj. Se hang, se villanásnyi fény a puha, áthatolhatatlan káoszban. Csak az ablak vékonyan szivárgó sárga világossága —, de mielőtt a földre ért volna, az is eloszlott a ködben.

— Miért vagy ilyen durva, Jack? — A férfi hangja betegesen remegett. — Évtizedek óta ismerjük egymást,,Sohasem voltál ilyen ...

A rendkívül bonyolult készülék előtt ülő, zömök, egészségtelenül puífadt arcú férfi eleinte egykedvűen szivarozott. Végre felemelte fejét és száraz go- noszsággal mondta:

— Te sem voltál még soha lelMbeteí, Harry. Inkább ülj a

Tőetaenkét éra alatt tízezer szelet birmlmamit

Sándoméval, Újházi Ferencné- vel. Míg váltogattuk a szót, egy pillanatra sem hagyták abba a kavargatást, mert — amint mondják — elég két-három másodperc, s oda az egész.

— Az üstökben birsalmasajtot készítünk a karácsonyi ünnepekre mintegy 10 000 szeletre valót. Az alapanyagot 40—45 percig főzzük, aztán formákba öntjük. Minden főzet után az üstöket kikaparjuk és kimossuk. Egyébként — mutatjaBagi Sándor a kezében levő műszert — állandóan mérni kell az alapanyag sűrűségét...

EGY PILLANATNYI szünetet tart, s ezt használja fel a szugátüzem vezetője, aki emígy kapcsolódik a beszédbe: — A szükséges mennyiséget 72 óra alatt gyártottuk.

Mire e sorok az újságba kerülnek, már a dolgozók el is felejtették, hogy birsalmasajtot gyártottak a karácsonyi ünnepekre.

S, hogy jó-e? Kollégámmal együtt. megkóstoltuk. Nekünk ízlett.

meg az elénk siető Bagi Sándor műszakvezetőtől. Elnézést kért, amíg végez^ egy méréssel, majd később készségesen válaszolt kérdéseinkre. Közben megismerkedtünk az itteni dolgozókkal: Szabó Erzsébettel,

Galamb JánosnéVal, Udvardi

NÉGY HATALMAS üst gőzfelhőbe burkolva. Ez a kép tárult szemünk elé, amikor beléptünk a Kecskeméti Konzervgyár II. sz. telepének -szugátüze- mébe.

— Vajon mi van az üstökben és mi lesz belőle? — kérdeztük