Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-17 / 297. szám
1958. december 17, szerda 3. oldal 650 ezer hektoliter bor, kísérleti műcmyaghordó, több mint egymillió forint nyereségrészesedés — Látogatás as Alföldi Állami Pincegazdaságban — Véget ért a szüret, lezajlott a felvásárlás, kiforrtak a borok, s ezzel együtt megnyugodtak a kedélyek is. A borpincékben azonban egy pillanatra sem szűnt még a munka, sőt most érte el tetőpontját. Erről beszélgettünk Benei Sándor elvtárssal, az Alföldi Állami Pincegazdaság igazgatójával, akit a kecskemét-máriavárosi borpincében találtunk. 650 eser hektoliter bor — A legnehezebb dolgunk — kezdte cl Benei elvtárs — a felvásárlás időszakában volt. A Na, nézd csak... Túl reális volt... Hartfordban (Connecticut) hátgerinc operációról készült dokumentumfilmet mutattak be egy orvosokból és ügyvédekből álló társaságnak. Az operáció azonban túlságosan realisztikus látványt nyújtott a jelenlevő mintegy száz ügyvédnek, mert egyik szívrohamot kapott, két másikat pedig a film befejeztével eszméletlenül találtak a földön. Többen elmondottak, hogy közel voltak az ájuláshoz, annyira megrázta őket az operáció látványa. A saa ellopta a futballabdát Két jugoszláviai falu futballcsapata heves harcot folytatott a labdáért és sem a nézők, sem pedig a játékosok nem vették észre, hogy egy nagy sas köröz a pálya felett. Mérhetetlen meglepetést keltett tehát, amikor az egyik játékos magasra felrúgta a labdát és a sas elrepült vele. Mindenki kiabálni kezdett. A sast valószínűleg megzavarta a nagy lárma s alig fél mérföldre a pályától leejtette a labdát. A játékosok megkeresték és folytatódott az izgalmas mérkőzés. nagy termés s a rémhírek megijesztették a dolgozó parasztságot, s mindenki egyszerre szüretelt, hozta a borát a pincékhez. Hogy nem volt fennakadás, azt a Megyei Felvásárlási Operatív Bizottságnak köszönhetjük, amely nagy segítséget nyújtott azzal, hogy megnyugtatta a termelőket, örömmel állapíthatjuk meg, — a nagy hajsza után —, hogy panasz az egész szüret ideje alatt igen elenyésző számú volt, amelyet a helyszínen rögtön orvosoltunk. Az egész időszakban 620 000 hektoliter mustot, s 30 000 hektoliter bort vásároltunk fel. Ta nfo lyatn o k a bor kezeléséről A jelenlegi helyzetről beszélve megtudtuk Benei elv- társtól azt is, hogy most sem szünetel az átvétel, s naponta csak a máriavárosi borpincénél 140—160 hektoliter bort vesznek ót. A tapasztalatok szerint a borpincékhez az egyéni parasztok által behozott borok közül sok használhatatlan is akad, amelyek arról tanúskodnak, hogy nem jói kezelték azokat. A gazdaság a borok minőségének megóvása, valamint a termelői ár biztosítása érdekében a megye összes községeiben tanfolyamokat indít szakemberek bevonásával: a bor kezeléséről, betegségeinek megelőzéséről és felismeréséről. Az előadások előreláthatólag január első felében indulnak meg. Jövőre, az idei tapasztalatok alapján, az előadások látogatottságának növelésére segítséget kérnek a községi tanácsoktól is. * • Uveghordó helyett műanyag Az idei nagy, termés, s a felvásárlás! láz, ezenkívül a nagy termelési kedv egyre sürgetőbben követelte és követeli a tároló edények számának bőví tését. Benei eivtárs maga is sokat gondolkozott a megöl dóson, és sikerült egy hasznos újítással ezt a nagy problémát megoldania. Ugyanis az import- fából készült ászokhordót, s a nagy beruházással készített beton- és üveghordókat műanyaggal, perfollal helyettesítette. Vagyis az egyszerű téglával kirakott gödröt kibé- lelik műanyaggal, ami tökéletesen megoldja az átmeneti tárolás gondját. Egy-egy 100 hektoliter űrtartalmú hordó mindössze 300 forintba kerül. Ez az eljárás bizonyára forradalmasítja a borászat néhány ágazatát, mert a pertől bírja a savba tás t, átengedi a napsugarakat, s higiénikusan tárolja a bort. A részletkérdések megoldása most van folyamatban, a minisztériumnál. Borankét Kecskeméten Az Alföldi Állami Pincegazdaság — amely megyénkben nemcsak felvásárolja, hanem a kereskedelemhez, s a dolgozókhoz is eljuttatja a borokat — célul tűzte ki a jó minőségű és olcsó boroknak a közönség által való minősítését is. Ennek érdekében a pincegazdaság, karöltve a kecskeméti Vendéglátóipari Vállalattal, még ebben az évben nagyszabású borankétet szervez, ahol nagy választékban mutatják be az olcsó és jó minőségű borokat. Itt maguk a borivók dönthetik el, milyen bort fogyasztanak a legszívesebben Bács megyében. A jó munka jutalma az elismerés, különösén, ha az bizonyos anyagi juttatásokkal jár együtt. Az Alföldi Állami Pincegazdaság dolgozói ebben az évben először kapnak nyereségrészesedést. A dolgozók között 1 millió 90 ezer forintot Qlfm mejftaLálta a biztos utat A múlt rendszerben min- denből kisemmizett vol\ cselédemberek egyikét ismertem meg a napokban a dus- noki Munkás-Paraszt Tsz-ben. Névszerint Szabó Imre bácsit, aki már túl van az 50. életévén. Szabó bácsi keserűen emlékezik meg a fiatalon eltöltött küzdelmes életéről. Tizenegy éves korában már cselédsors jutott neki osztályrészül. Alig múlt el 15 éves, amikor kom- menciósként robotolt hajnali fél 3-tól este 10-ig. Évi kommen- ciója 16 mázsa búza, 60 pengő készpénz, egy hold kommen- ciós föld, egy tehenet és egy anyakocát tarthatott, ezen felül a szabad tüzelés is meg volt engedve rozs-, vagy búzaszalmával, Ezért az összegért 15—20 darab tehén teljes gondozása rá volt bízva, minden gépi vagy egyéb segítség nélkül. fcjzabó Imre bácsi is, mint ^ sokan ebben az országban, 1945-bcn szabadult fel a nehéz robot alól, és 6 hold föld jogos tulajdonosa lett. Néhány éves gazdálkodás után alapitó tagja lett a községben alakult Munkás-Paraszt Tsz- nek. Azonban az 1956-os ellen- forradalom őt is megtévesztette és kilépett a tsz-böl. Ismét megI próbálta a kisparcellán való gazdálkodást, de a biztos jövőt itt hiába kereste, csak nem találta meg, végűi is ez év őszén újra a tsz-ben találta meg a helyét. Jelenleg is itt dolgozik 14 éves fiával a tehenészetben. 13 darab szarvasmarhát bíztak a gondjaira, s az ezzel járó munkát reggel 5 órától este 6 óráig elvégzi. Eddigi keresetével igen meg van elégedve, ugyanis egy hónap alatt több mint 40 munkaegységet keresett, melynek a pénzbeni értéke 1500—1600 Ft. Ezen felül minden kifejt 15. liter tej az övé. Ez napi 3 liter tej, melynek értéke 9 Ft. A nyári hónapokban könnyen eléri a napi 6 liter tejet. Eielépésekor magával együtt vitte a 6 hold földjét is, amely után 336 kg búzát kap földjáradék címén évente, ennek értéke kb. 1000 Ft. A tsz közgyűlése 1 kh. háztáji földet is biztosított részére. 'melyen 35—40 mázsa kukoricatermést érhet el évente. A tsz tagsága és vezetősége igen megbecsüli Szabó bácsi szakértelmét, szorgalmát, mely már ebben az évben is érezteti hatását a szarvasmarha, állománynál, Hegedűs János Gépkocsivezető és feltaláló HARMINCKÉT_ ÉVE forgatja a gépkocsi kormányát Pénzes István, az üzem szeretett Pista bácsija. 1926-ban egy főpincér sofőrjeként rótta az országutakat, nyelte gépkocsija a kilométereket. Az akkori ifjú ember bejárta az országot, úgy ismeri az országutakat, kanyarokat, mint más ember a tenyerét. Az eltelt 32 év nem telt el nyomtalanul felette: barna, dús hajkoszorúját őszülő halánték váltotta fel. Harminckét év a Volán mellett nem volt könnyű dolog. Ha pedig figyelembe vesszük, osztanak szét, amely megfelel I hogy a felszabadulás előtt 14 14 nap átlagos keresetének. I—16, sőt 20 órás szolgálatok is Gémes Gábor | gyakoriak voltak, akkor nem Városföldi tanulságok irigyeljük Pisla bácsi}, ő azonban állta a sarat. Több vállalatnál volt, meg mielőtt ide került a Kalocsai Füszcrpap- rikaipari Vállalathoz. ELŐBB tehergépkocsit adtak neki, majd később egy BMW személygépkocsi volánja mellé ült. Bármilyen hosszú útról tért haza, első dolga volt a gépkocsi rendbetétele. Addigra mindig elkészült, mire az indulási parancs szólt. Nem volt olyan távolság a menetlevélen megjelölve, amelyet ne bírt volna ki a kocsi. Ütőn még egyszer sem maradt. Az ellenforradalomban el akarták venni kocsiját, de ő tolvajait ügyesen becsapta, hazahozta Kalocsára a reá bízott öreg BMW-t. S erre joggal büszke. A NAGYJAVÍTÁS óta 127 ezer kilométert tett meg a gépkocsi Pista bácsi irányításával, s egyszer sem került a javító- műhelybe. Ez idő alatt sok és rossz utak megviselték az öreg masinát, s ezért Pista bácsi megvált hűséges pajtásától, a BMW-től. Helyette egy Pobje- da kocsit vett birtokába. S hogy az öreg kocsi, amelyet átadott, még sem volt annyira öreg, bizonyítja az, hogy új utasait 90 kilométeres sebességgel röpítette Szeged felé. PISTA BÁCSIT azonban nemcsak mint jó gépkocsivezetőt, hanem mint feltalálót is ismerik. A fűzőgépek megkonstruálása az ő nevéhez fűződik. Ezért a találmányáért a vállalattól 10 512 forintot kapott. Díjat vár a szegedi paprikásoktól is, mert találmánya alapján ott is 50 fűzőgépet szerkesztettek, s állítottak munkába. És ha egyszer netalán az illetékesek úgy találják, hogy Pista bácsinak fárasztó már a vezetés, akkor sem kell elhagynia a gyárat, mert találnak majd olyan helyet számára, ahol gépkocsivezetői tudása mellett jól gyümölcsöztet- heti majd a géplakatos és gépész* ég tudományában szerzett jártasságot. — Volt ok a vígságra a felsőszentivánl Üj Élet Termelőszövetkezet zárszámadásán. — Munkaegységenként 55 forint 76 fillért osztottak természetben és készpénzben, megszervezetek és tömegmozgalmak mellett a pártszerveze-• tek ereje abban van, hogy; milyen széles azoknak a pár-' tonkívüli dolgozóknak a köre,! akik tengerként veszik körül a; pártot. A városföldi kommunis-j táknak is le kell vonni a tanulságot. Állandóan erősíteni a! pártot körülvevő pártonkívüli! hálózatot, bátran támaszkodni; rójuk — ez a pártmunka fel-: lendítésének egyik legjobb^ módja. < A másik tanulság, amit Városföldön is, meg máshol is meg. kell szívlelni, az, hogy minden: nagy politikai akció után tör-: vényszerűen erősödnie kell a, pártnak is. Ha helyes követkéz-j tetést vonnak le a választást; előkészítő politikai munka ta-] pasztalataiból a városföldi kom-' munisták, akkor tudatosan csi tervszerűen törekszenek a párt' sorainak erősítésére is. 3 A községi pártszervezet mel-3 lett dolgozó aktívák között bi-< zonyára akad olyan, aki az el-3 múlt hónapok nagy politikai] csatáiban közelebb került aj párthoz és szeretné ezt a kö-] zeledést egészen betetőzni. ) Egy-egy nagy politikai] akció végrehajtása után min-; den esetben gyarapodnak ta-v pasztalataink, gazdagabbak le-> szünk néhány tanulsággal. Re-] ínéljük, hogy a városföldi kom-) munisták is, levonva a szüksé-] ges tanulságokat, a választási)! tapasztalatok segitségével új] fellendülést érnek el a dolgo-X zók közötti politikai munkában.] Uomsics Ferenc ) állami gazdaságban dolgozik. Nűmozgalom? — Az sincs, nincs erő hozzá, kevesen vagyunk — mondják. A népfront-bizottság megvan, de annak sincs különösebb elgondolása. Bármelyik kérdést vizsgáljuk, a végső következtetés: — gyenge az erőnk, kevesen vagyunk. Vajon helyesen mérték-e fel a helyzetet a városföldi kommunisták? Ügy gondoljuk, hogy nem. A választás során 39 tanyai válaszlóközetben majdnem 200 népnevelő dolgozott. Áz állami gazdaság, a két termelőszövetkezet és a községi pártszervezet kommunistái mellett a népnevelők többsége pártonkívüli dolgozó paraszt volt. A párttitkár elvtárs véleménye szerint is a négytagú pártszervezet niellett bármikor mozgósítható 25—30 pártonkívüli aktíva. Nemrégiben indult meg az Időszerű kérdések tanfolyama. A tanfolyamnak 15 hallgatója van — ennek döntő többsége szintén pártonkívüli dolgozó. Kevés-e az erő városföldön? Semmiképpen sem kevés. Azok a társadalmi aktívák, pártonkívüli dolgozók, akik áldozatkészen segítették a párt- szervezetet a nagy erőfeszítést követelő választási agitációban — bizonyára most is szívesen kapcsolódnának be a felvilágosító és népnevelő munkába. Pártunk ereje lömegkapesóia- taingk szilárdságában rejlik és a uúd bizalmán alauul. A tööntudata mellett a dicséret első sorban azoknak a párttagoknak é: pártonkívüli dolgozóknak szól akik időt, fáradságot, sőt térdii érő sárt és hatalmas távolságokat nem nézve munkálkodtál azon, hogy minden tanyai lakoshoz eljuttassák a pórt szavát. A választási munka az új tanácsok megalakulásával lezárult. Merre tovább? Milyen tervek vannak a téli időszak felhasználására? Törvényszerű-e vajon, hogy a dermesztő téli napokon megálljon az élet a tanyán — erről beszélgetünk a község kommunista vezetőivel és a párttagokkal. A válaszok egyöntetűek: nem Bármilyen nehéz körülményeket teremt a tél, mégis van lehetőség a munkára, kell, hogy legyen mód és alkalom szót érteni és tanácskozni sok közös kérdésünkről a tanyai néppel. Amikor azonban a konkrét, kézzel fogható tervekről és elképzelésekről érdeklődünk, kiderül, hogy itt már baj van. A xártszervezet tanácstalan és nem is igen foglalkozott még ezekkel a kérdésekkel. Nincs elgondolása és terve a politikai mmka folytatására. Szóba sem terült még eddig az ismeretterjesztés, a szakoktatás és más, :élen eredményesen folytatható .eyékenység. Hát a tömegszer- özetek? KISZ-szervezet nincs, 3em is lenne értelme, hiszen a üatalok túlnyomó többsége az Városföld. Irdatlan tanyavilág, — községgé kinevezve. A felszabadulás óta ide is betört az új világ szele. A három termelőszövetkezet, az állami gazdaság és gazdagodó életünk más vívmányai mérföldkőként jelzik, hogy az ósdi pusztai világ felett megkondult már a lélekharang. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, villany, bekötőutak és új iskolák mellett van azonban még egy — legalább olyan fontos — változás, amelyet mérni ugyan roppant nehéz, de azért csak előtűnik, láthatóvá és érzékelhetővé válik. Ez pedig az emberek gondolkodásában, világíelfogásá- ban bekövetkezett változás. Megyénk hatalmas tanyavilága 300 000 főt számlál. Nyugodt lelkiiEmerettel mondhatjuk, hogy az, ami a választásoknál történt, szinte példátlan e tanyavilág történetében. A tanyán éle lakosságunk soha még ilyen számban és ilyen aktívan nem szólt bele országunk ügyeinek intézésébe, a haza jövőjének eldöntésébe, mint most; Ez történt a majdnem háromezer főt számláló Városföldön is. A község az elsők között fejezte be a szavazást a járásban, egységesen és egyöntetűen biztosították bizalmukról a pártot és a munkás- paraszt kormányt. A választások eredményei miatt az országos politika, a tanyai nép ébredező