Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-17 / 297. szám

1958. december 17, szerda 3. oldal 650 ezer hektoliter bor, kísérleti műcmyaghordó, több mint egymillió forint nyereségrészesedés — Látogatás as Alföldi Állami Pincegazdaságban — Véget ért a szüret, lezajlott a felvásárlás, kiforrtak a bo­rok, s ezzel együtt megnyugod­tak a kedélyek is. A borpin­cékben azonban egy pillanatra sem szűnt még a munka, sőt most érte el tetőpontját. Erről beszélgettünk Benei Sándor elvtárssal, az Alföldi Állami Pincegazdaság igazgatójával, akit a kecskemét-máriavárosi borpincében találtunk. 650 eser hektoliter bor — A legnehezebb dolgunk — kezdte cl Benei elvtárs — a felvásárlás időszakában volt. A Na, nézd csak... Túl reális volt... Hartfordban (Connecticut) hátgerinc operációról készült dokumentumfilmet mutattak be egy orvosokból és ügyvédekből álló társaságnak. Az operáció azonban túlságo­san realisztikus látványt nyúj­tott a jelenlevő mintegy száz ügyvédnek, mert egyik szívro­hamot kapott, két másikat pedig a film befejeztével eszméletle­nül találtak a földön. Többen elmondottak, hogy közel voltak az ájuláshoz, annyira megrázta őket az operáció látványa. A saa ellopta a futballabdát Két jugoszláviai falu fut­ballcsapata heves harcot foly­tatott a labdáért és sem a né­zők, sem pedig a játékosok nem vették észre, hogy egy nagy sas köröz a pálya felett. Mérhetetlen meglepetést kel­tett tehát, amikor az egyik já­tékos magasra felrúgta a lab­dát és a sas elrepült vele. Mindenki kiabálni kezdett. A sast valószínűleg megzavar­ta a nagy lárma s alig fél mér­földre a pályától leejtette a labdát. A játékosok megkeresték és folytatódott az izgalmas mér­kőzés. nagy termés s a rémhírek meg­ijesztették a dolgozó paraszt­ságot, s mindenki egyszerre szüretelt, hozta a borát a pin­cékhez. Hogy nem volt fenn­akadás, azt a Megyei Felvásár­lási Operatív Bizottságnak kö­szönhetjük, amely nagy segít­séget nyújtott azzal, hogy meg­nyugtatta a termelőket, öröm­mel állapíthatjuk meg, — a nagy hajsza után —, hogy pa­nasz az egész szüret ideje alatt igen elenyésző számú volt, amelyet a helyszínen rög­tön orvosoltunk. Az egész idő­szakban 620 000 hektoliter mus­tot, s 30 000 hektoliter bort vá­sároltunk fel. Ta nfo lyatn o k a bor kezeléséről A jelenlegi helyzetről be­szélve megtudtuk Benei elv- társtól azt is, hogy most sem szünetel az átvétel, s naponta csak a máriavárosi borpincénél 140—160 hektoliter bort vesz­nek ót. A tapasztalatok szerint a borpincékhez az egyéni pa­rasztok által behozott borok közül sok használhatatlan is akad, amelyek arról tanúskod­nak, hogy nem jói kezelték azokat. A gazdaság a borok minő­ségének megóvása, valamint a termelői ár biztosítása érdeké­ben a megye összes községei­ben tanfolyamokat indít szak­emberek bevonásával: a bor kezeléséről, betegségeinek meg­előzéséről és felismeréséről. Az előadások előreláthatólag ja­nuár első felében indulnak meg. Jövőre, az idei tapaszta­latok alapján, az előadások lá­togatottságának növelésére se­gítséget kérnek a községi taná­csoktól is. * • Uveghordó helyett műanyag Az idei nagy, termés, s a fel­vásárlás! láz, ezenkívül a nagy termelési kedv egyre sürgetőb­ben követelte és követeli a tá­roló edények számának bőví tését. Benei eivtárs maga is sokat gondolkozott a megöl dóson, és sikerült egy hasznos újítással ezt a nagy problémát megoldania. Ugyanis az import- fából készült ászokhordót, s a nagy beruházással készített be­ton- és üveghordókat mű­anyaggal, perfollal helyet­tesítette. Vagyis az egyszerű téglával kirakott gödröt kibé- lelik műanyaggal, ami töké­letesen megoldja az átmeneti tárolás gondját. Egy-egy 100 hektoliter űrtartalmú hordó mindössze 300 forintba kerül. Ez az eljárás bizonyára for­radalmasítja a borászat néhány ágazatát, mert a pertől bírja a savba tás t, átengedi a napsu­garakat, s higiénikusan tárolja a bort. A részletkérdések meg­oldása most van folyamatban, a minisztériumnál. Borankét Kecskeméten Az Alföldi Állami Pincegaz­daság — amely megyénkben nemcsak felvásárolja, hanem a kereskedelemhez, s a dolgozók­hoz is eljuttatja a borokat — célul tűzte ki a jó minőségű és olcsó boroknak a közönség által való minősítését is. En­nek érdekében a pincegazda­ság, karöltve a kecskeméti Vendéglátóipari Vállalattal, még ebben az évben nagyszabású borankétet szervez, ahol nagy választékban mutatják be az olcsó és jó minőségű borokat. Itt maguk a borivók dönthetik el, milyen bort fogyasztanak a legszívesebben Bács megyében. A jó munka jutalma az el­ismerés, különösén, ha az bi­zonyos anyagi juttatásokkal jár együtt. Az Alföldi Állami Pin­cegazdaság dolgozói ebben az évben először kapnak nyere­ségrészesedést. A dolgozók kö­zött 1 millió 90 ezer forintot Qlfm mejftaLálta a biztos utat A múlt rendszerben min- denből kisemmizett vol\ cselédemberek egyikét ismer­tem meg a napokban a dus- noki Munkás-Paraszt Tsz-ben. Névszerint Szabó Imre bácsit, aki már túl van az 50. élet­évén. Szabó bácsi keserűen emlé­kezik meg a fiatalon eltöltött küzdelmes életéről. Tizenegy éves korában már cselédsors jutott neki osztályrészül. Alig múlt el 15 éves, amikor kom- menciósként robotolt hajnali fél 3-tól este 10-ig. Évi kommen- ciója 16 mázsa búza, 60 pengő készpénz, egy hold kommen- ciós föld, egy tehenet és egy anyakocát tarthatott, ezen felül a szabad tüzelés is meg volt engedve rozs-, vagy búzaszal­mával, Ezért az összegért 15—20 darab tehén teljes gondozása rá volt bízva, minden gépi vagy egyéb segítség nélkül. fcjzabó Imre bácsi is, mint ^ sokan ebben az ország­ban, 1945-bcn szabadult fel a nehéz robot alól, és 6 hold föld jogos tulajdonosa lett. Né­hány éves gazdálkodás után alapitó tagja lett a községben alakult Munkás-Paraszt Tsz- nek. Azonban az 1956-os ellen- forradalom őt is megtévesztette és kilépett a tsz-böl. Ismét meg­I próbálta a kisparcellán való gazdálkodást, de a biztos jövőt itt hiába kereste, csak nem ta­lálta meg, végűi is ez év őszén újra a tsz-ben találta meg a helyét. Jelenleg is itt dolgozik 14 éves fiával a tehenészetben. 13 darab szarvasmarhát bíztak a gondjaira, s az ezzel járó mun­kát reggel 5 órától este 6 óráig elvégzi. Eddigi keresetével igen meg van elégedve, ugyanis egy hónap alatt több mint 40 mun­kaegységet keresett, melynek a pénzbeni értéke 1500—1600 Ft. Ezen felül minden kifejt 15. liter tej az övé. Ez napi 3 li­ter tej, melynek értéke 9 Ft. A nyári hónapokban könnyen eléri a napi 6 liter tejet. Eielépésekor magával együtt vitte a 6 hold földjét is, amely után 336 kg búzát kap földjáradék címén évente, en­nek értéke kb. 1000 Ft. A tsz közgyűlése 1 kh. háztáji földet is biztosított részére. 'melyen 35—40 mázsa kukoricatermést érhet el évente. A tsz tagsága és vezetősége igen megbecsüli Szabó bácsi szakértelmét, szorgalmát, mely már ebben az évben is érezteti hatását a szarvasmarha, állo­mánynál, Hegedűs János Gépkocsivezető és feltaláló HARMINCKÉT_ ÉVE forgat­ja a gépkocsi kormányát Pén­zes István, az üzem szeretett Pista bácsija. 1926-ban egy fő­pincér sofőrjeként rótta az or­szágutakat, nyelte gépkocsija a kilométereket. Az akkori ifjú ember bejárta az országot, úgy ismeri az országutakat, kanya­rokat, mint más ember a te­nyerét. Az eltelt 32 év nem telt el nyomtalanul felette: barna, dús hajkoszorúját őszülő ha­lánték váltotta fel. Harminckét év a Volán mel­lett nem volt könnyű dolog. Ha pedig figyelembe vesszük, osztanak szét, amely megfelel I hogy a felszabadulás előtt 14 14 nap átlagos keresetének. I—16, sőt 20 órás szolgálatok is Gémes Gábor | gyakoriak voltak, akkor nem Városföldi tanulságok irigyeljük Pisla bácsi}, ő azon­ban állta a sarat. Több válla­latnál volt, meg mielőtt ide került a Kalocsai Füszcrpap- rikaipari Vállalathoz. ELŐBB tehergépkocsit adtak neki, majd később egy BMW személygépkocsi volánja mellé ült. Bármilyen hosszú útról tért haza, első dolga volt a gép­kocsi rendbetétele. Addigra mindig elkészült, mire az in­dulási parancs szólt. Nem volt olyan távolság a menetlevélen megjelölve, amelyet ne bírt volna ki a kocsi. Ütőn még egyszer sem maradt. Az ellenforradalomban el akarták venni kocsiját, de ő tolvajait ügyesen becsapta, ha­zahozta Kalocsára a reá bízott öreg BMW-t. S erre joggal büszke. A NAGYJAVÍTÁS óta 127 ezer kilométert tett meg a gép­kocsi Pista bácsi irányításával, s egyszer sem került a javító- műhelybe. Ez idő alatt sok és rossz utak megviselték az öreg masinát, s ezért Pista bácsi megvált hűséges pajtásától, a BMW-től. Helyette egy Pobje- da kocsit vett birtokába. S hogy az öreg kocsi, amelyet át­adott, még sem volt annyira öreg, bizonyítja az, hogy új utasait 90 kilométeres sebes­séggel röpítette Szeged felé. PISTA BÁCSIT azonban nemcsak mint jó gépkocsive­zetőt, hanem mint feltalálót is ismerik. A fűzőgépek meg­konstruálása az ő nevéhez fű­ződik. Ezért a találmányáért a vállalattól 10 512 forintot ka­pott. Díjat vár a szegedi pap­rikásoktól is, mert találmánya alapján ott is 50 fűzőgépet szerkesztettek, s állítottak munkába. És ha egyszer netalán az il­letékesek úgy találják, hogy Pista bácsinak fárasztó már a vezetés, akkor sem kell el­hagynia a gyárat, mert talál­nak majd olyan helyet számá­ra, ahol gépkocsivezetői tudá­sa mellett jól gyümölcsöztet- heti majd a géplakatos és gé­pész* ég tudományában szerzett jártasságot. — Volt ok a vígságra a fel­sőszentivánl Üj Élet Termelő­szövetkezet zárszámadásán. — Munkaegységenként 55 forint 76 fillért osztottak természetben és készpénzben, megszervezetek és tömegmoz­galmak mellett a pártszerveze-• tek ereje abban van, hogy; milyen széles azoknak a pár-' tonkívüli dolgozóknak a köre,! akik tengerként veszik körül a; pártot. A városföldi kommunis-j táknak is le kell vonni a ta­nulságot. Állandóan erősíteni a! pártot körülvevő pártonkívüli! hálózatot, bátran támaszkodni; rójuk — ez a pártmunka fel-: lendítésének egyik legjobb^ módja. < A másik tanulság, amit Vá­rosföldön is, meg máshol is meg. kell szívlelni, az, hogy minden: nagy politikai akció után tör-: vényszerűen erősödnie kell a, pártnak is. Ha helyes követkéz-j tetést vonnak le a választást; előkészítő politikai munka ta-] pasztalataiból a városföldi kom-' munisták, akkor tudatosan csi tervszerűen törekszenek a párt' sorainak erősítésére is. 3 A községi pártszervezet mel-3 lett dolgozó aktívák között bi-< zonyára akad olyan, aki az el-3 múlt hónapok nagy politikai] csatáiban közelebb került aj párthoz és szeretné ezt a kö-] zeledést egészen betetőzni. ) Egy-egy nagy politikai] akció végrehajtása után min-; den esetben gyarapodnak ta-v pasztalataink, gazdagabbak le-> szünk néhány tanulsággal. Re-] ínéljük, hogy a városföldi kom-) munisták is, levonva a szüksé-] ges tanulságokat, a választási)! tapasztalatok segitségével új] fellendülést érnek el a dolgo-X zók közötti politikai munkában.] Uomsics Ferenc ) állami gazdaságban dolgozik. Nűmozgalom? — Az sincs, nincs erő hozzá, kevesen vagyunk — mondják. A népfront-bizottság megvan, de annak sincs külö­nösebb elgondolása. Bármelyik kérdést vizsgáljuk, a végső kö­vetkeztetés: — gyenge az erőnk, kevesen vagyunk. Vajon helyesen mérték-e fel a helyzetet a városföldi kommu­nisták? Ügy gondoljuk, hogy nem. A választás során 39 ta­nyai válaszlóközetben majd­nem 200 népnevelő dolgozott. Áz állami gazdaság, a két termelőszövetkezet és a községi pártszervezet kommunistái mel­lett a népnevelők többsége pár­tonkívüli dolgozó paraszt volt. A párttitkár elvtárs véleménye szerint is a négytagú pártszer­vezet niellett bármikor mozgó­sítható 25—30 pártonkívüli ak­tíva. Nemrégiben indult meg az Időszerű kérdések tanfolyama. A tanfolyamnak 15 hallgatója van — ennek döntő többsége szintén pártonkívüli dolgozó. Kevés-e az erő város­földön? Semmiképpen sem ke­vés. Azok a társadalmi aktí­vák, pártonkívüli dolgozók, akik áldozatkészen segítették a párt- szervezetet a nagy erőfeszítést követelő választási agitációban — bizonyára most is szívesen kapcsolódnának be a felvilágo­sító és népnevelő munkába. Pártunk ereje lömegkapesóia- taingk szilárdságában rejlik és a uúd bizalmán alauul. A tö­öntudata mellett a dicséret első sorban azoknak a párttagoknak é: pártonkívüli dolgozóknak szól akik időt, fáradságot, sőt térdii érő sárt és hatalmas távolságo­kat nem nézve munkálkodtál azon, hogy minden tanyai la­koshoz eljuttassák a pórt sza­vát. A választási munka az új tanácsok megalakulásával le­zárult. Merre tovább? Milyen tervek vannak a téli időszak felhasználására? Törvényszerű-e vajon, hogy a dermesztő téli napokon megálljon az élet a tanyán — erről beszélgetünk a község kommunista vezetőivel és a párttagokkal. A válaszok egyöntetűek: nem Bármilyen nehéz körülményeket teremt a tél, mégis van lehe­tőség a munkára, kell, hogy le­gyen mód és alkalom szót érte­ni és tanácskozni sok közös kérdésünkről a tanyai néppel. Amikor azonban a konkrét, kézzel fogható tervekről és el­képzelésekről érdeklődünk, ki­derül, hogy itt már baj van. A xártszervezet tanácstalan és nem is igen foglalkozott még ezek­kel a kérdésekkel. Nincs el­gondolása és terve a politikai mmka folytatására. Szóba sem terült még eddig az ismeretter­jesztés, a szakoktatás és más, :élen eredményesen folytatható .eyékenység. Hát a tömegszer- özetek? KISZ-szervezet nincs, 3em is lenne értelme, hiszen a üatalok túlnyomó többsége az Városföld. Irdatlan tanya­világ, — községgé kinevezve. A felszabadulás óta ide is be­tört az új világ szele. A három termelőszövetkezet, az állami gazdaság és gazdagodó életünk más vívmányai mérföldkőként jelzik, hogy az ósdi pusztai vi­lág felett megkondult már a lélekharang. Termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, villany, bekötőutak és új iskolák mellett van azonban még egy — leg­alább olyan fontos — változás, amelyet mérni ugyan roppant nehéz, de azért csak előtűnik, láthatóvá és érzékelhetővé vá­lik. Ez pedig az emberek gon­dolkodásában, világíelfogásá- ban bekövetkezett változás. Megyénk hatalmas tanyavilá­ga 300 000 főt számlál. Nyu­godt lelkiiEmerettel mondhat­juk, hogy az, ami a választá­soknál történt, szinte példátlan e tanyavilág történetében. A tanyán éle lakosságunk soha még ilyen számban és ilyen aktívan nem szólt bele orszá­gunk ügyeinek intézésébe, a ha­za jövőjének eldöntésébe, mint most; Ez történt a majdnem három­ezer főt számláló Városföldön is. A község az elsők között fejezte be a szavazást a já­rásban, egységesen és egyön­tetűen biztosították bizalmuk­ról a pártot és a munkás- paraszt kormányt. A választások eredményei miatt az országos politika, a tanyai nép ébredező

Next

/
Thumbnails
Contents