Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-03 / 285. szám

1938. december 3, szerda !. oldal 9 millió 640 ezer farint önkiütségcsökkentő kitel kapott két év alatt a megye A Beruházási Bank fiókvezetőjének nyilatkozata Egy-egy üzem fejlődése attól is függ, hogy a vezetők miképp élnek az adott lehetőségekkel. Ezek közé tartozik az önkölt­ségcsökkentő — ÖCSI-hitel —, amelyet államunk azoknak az üzemeknek ad, ahol döntő vál­tozást tudnak teremteni a ter­melésben, s hamar visszaadják az államnak a pénzbeli támo­gatást, hogy azután más gyárak is gazdagodhassanak. Erről az akcióról és az ezzel kapcsola­tos egyéb problémákról nyilat­kozott lapunknak Kárpáti And­rás, a Beruházási Bank fiókve zetője: KÉRDÉS: Mióta foglalkozik a Beruházási Bank a visszafi­zetendő — ÖCSI — hitelek fo­lyósításával? VÁLASZ: a 29/1955. P. M. sz. utasítás rendelkezései alap­jön önköltségcsökkentő belföldi közszükségleti cikkek, valamint exportnövelő és importcsökken­tő cikkek termelését bővítő ki­sebb beruházások megvalósítá­sára 1956. december 31-ig a Nemzeti Bank engedélyezett visszafizetendő hiteleket. A hitelezéssel kapcsolatos ta­pasztalatok azt mutatták, hogy a hitelek folyósítását, illetve engedélyezését célszerűbb, ha a tervberuházások finanszírozását ellátó Beruházási Bank veszi át. Ezért 1956 végén elvi hatá­rozat született a Pénzügymi­nisztérium részéről a gyorsan térülő beruházások finanszíro­zásának a Magyar Beruházási Bankhoz történő átaadásáról. KÉRDÉS: Milyen összegű visszafizetendő hitellel indult a Beruházási Bank 1951-ben? VÁLASZ: Mi a hitel engedé­lyezését s finanszírozását olyan időpontban vettük át, amikor a népgazdaság beruházásokra for­dítható eszközei — az ellenfor­radalom kártevése miatt — szűkösek voltak és azokból a helyreállítási munkákat, illetve a folyamatban levő beruházá­sok folytatását sem lehetett megoldani. Éppen ezért a múlt évben kevés hitel állt a bank rendelkezésére. Ebből követke­zik az, hogy az igényeit hitelek nagy részét el kellett utasítani. — Ebben az évben azonban változás történt, mert a beér­kezett hitelkérelmek nagy ré­szét teljesíteni tudtuk. Ez an­nak köszönhető, hogy népgaz­daságunk az ellenforradalom után gyorsan talpraállt és meg­teremtette a lehetőségeket a további fejlődéshez. A múlt évben mindössze 2 millió 916 ezer forint visszafi­zetendő beruházási hitelt jut­tattunk a vállalatoknak, míg 1958-ban ez az összeg 6 millió 724 ezer forintra rúg. Az eddig engedélyezett hitelekből a vál­lalatok már 1 millió 374 ezer forintot visszafizettek. Arra tö­rekedtünk, hogy a rendelkezés­re álló alacsony összegből mi­nél több igényt elégítsünk ki. KÉRDÉS: Mire ad a bank hitelt? Mennyi a visszafizetési határidő? VÁLASZ: Az elv az, hogy az engedélyezett hitel minél előbb visszakerüljön hozzánk. Az erre vonatkozó adatok is azt mutatják, hogy kevés esetben engedélyeztünk olyan pénzösz- szeg-felvételt, amelynek vissza­fizetése két éven túl történne meg. A Kalocsai Fűszerpapri­kaipari Vállalat eddig 1 millió 275 ezer forint összegű ÖCSI- hitelt kapott a paprika minősé­gének megjavítására, az export növelésére, valamint a vállalat fejlesztésére. Az összeggel a vállalat a célnak megfelelően, jól gazdálkodott, nem beszélve arról, hogy jó részét határidő előtt visszafizette. A Kecske­méti Konzervgyár 4 millió CIO ezer forintot vett fel gépek be­szerzésére, alumíniumtartályok vásárlására, valamint raktár- építésre. Ezenkívül az állami gazdaságok általában gyümölcs­tároló, gépszín és egyéb gépek beszerzésére kaptak visszafize­tendő hitelt. KÉRDÉS: Ismerve azt, hogy a hitelt gyorsan vissza kell fi­zetni, a vállalatok szívesen vc- szik-c igénybe? VÁLASZ: Eleinte húzódoz­tak, azonban lassan saját ma­guk rájönnek jelentőségére. Ma már elmondhatjuk azt, hogy a vállalatok vezetői szívesen fog­lalkoznak a visszafizetendő hi­tel felvételének gondolatával. A bökkenő az, hogy ma még nem tudjuk kielégíteni ezeket az igényeket. KÉRDÉS: Milyen ellenőrzést gyakorol a Beruházási Bank a hitelek helyes felhasználásánál, milyenek a jövő évi kilátások VÁLASZ: Helyszíni ellenőr zéseink során igyekszünk vállalatoknál feltárni azokat lehetőségeket, ahol a gyorsa térülő hitelek igénybevétel népgazdasági szempontból cél rávezető. A felvett összeg ho- vaf ordításának a helyességé mind pénzügyileg, mind szak mailag a revizorok ellenőrzik különös tekintettel a gazdasá gos beruházásra, A jövő évi kilátások bízta tóak, tekintettél arra, hogy nép gazdaságunk napról napra erő­södik. Valószínű, hogy 1959-ben még több ÖCSI-hitelt tudun engedélyezni megyénk vállala tainak — fejezte be nyilatko zatát Kárpáti András elvtárs. üzérkedőket ítéltek el Káli Béláné és Stadler Já nosné budapesti lakosok a fő városban vásároltak bérmálás szentképeket és alumínium érméket s azokat Bácsborsód községben bérmálás idején cn gedély nélkül és magas haszon­nal árusították. A bajai járás- bíróság dr. Lantos-tanácsa ár drágító üzérkedés bűntette mi att Káli Béiánét három hónap börtönre ítélte, s elrendelte az 1955-ben felfüggesztett hat hó napi börtöbiintetésének végre hajtását is. meáramlalokat, amelyek gyen* sitik a munkásosztályt vezető elcsapat erejét. A szektáriániz- mus és a reviziomzmus elleni harc eredményei 1956 no vem* here óta nagy részt annak kö­szönhetők, hogy a Központi Bi­zottság szilárdan áll a leniniz- mus talaján és gyakorlati in­tézkedéseiben mindig ezek az eszmék vezérelik. Hazánkban a volt uralkodó osztályok tagjai gazdasági és politikai hatalmuk elvesztése óta erejük és tevékenységük zö­mét áthelyeztek az ideológiai kulturális frontra, amivel ne­künk számolni keli. Az ellen­forradalom után jelentős sike­reket értünk el az eszmei zűr­zavar felszámolásában. Azon­ban ez egyáltalán nem jelenti, hogy ideológiai síkon már vég­leg leszámoltunk az osztályel­lenséggel. Napjainkban is lehet találkozni még nacionalizmus­sal, a szociális demagógiával s bizonyos illúziókkal a kapita­lista rendszer iránt. Megyénk paraszti jellegénél fogva több helyen felmerül a munkásosz­tály vezető szerepének tagadá­sa is. Parasztságunk gazdasági eredményei több jóhiszemű em­berben is tápot adnak a kis- árutermelést dicsőítő revizio­nista eszméknek. A pártoktatás most is —mint mindig — az ideológiai harc megvívásának hatékony fegy­vere. A pártoktatási év akkor lesz sikeres, ha mindenütt nö­vekszik a pártvezetés színvo­nala és egyre jobban uralko­dóvá válik a szocialista világ­nézet. Közös gazdaságaink életéből & Az Országos Tervhivatal megállapította az 1958/59-es gazdasági évre Bács megye tsz-einek és tszcs-inek a beru­házási kereteit, összesen 54 millió 314 ezer forint hitelt kapnak beruházásra, ez összeg­ből 35 millió 711 ezer forint jut építkezésre, 4 millió 25 ezer gépesítésre, s 14 millió 578 000 forint egyéb invesztációra. Az építési költségekből 7 millió forintot öntözőberendezések, 156 ezret halastavak, 840 ezer fo­rintot pedig nyolc fúrott kút létesítésére fordítanak. E kere­ten kívül a bajai járás víz­menti termelőszövetkezetei 3 és félmilliós költséggel szintén építenek öntözőberendezést, s ugyancsak nem szerepel a több mint félszázmilliós számvetés­ben négy tsz-be vezető bekötő­út, valamint 26 tsz-ben a vil­lany-távvezeték építésének a költsége. * Összesen 167 katasztrális hol­don termeltek lucernát a most lezárult gazdasági évben a kecskeméti járás 31 termelőszö­vetkezetében. E tsz-ek 9058 q — holdanként átlag 114 kilogramm — műtrágyát használtak fel szántóföldjeiken; élenjár az izsáki Petőfi és a lászlófalvi Alkotmány Tsz, amelyeknek műtrágyafelhasználása egy-egy katasztrális holdon 216, illetve 165 kilogramm volt. Szcrződé­scs növényt a járás tsz-ei az előző évi 4,9 százalékkal szem­ben a szántóterületek 14.5 szá­zalékán, összesen 1046 kataszt- rális holdon termeltek. * A Kiskunfélegyháza határában működő hét tsz mindegyike még november közepéig befejezte a vetést, őszi búzát összesen 1300 katasztrális holdon vetettek. A mélyszántást 1110 katasztrális holdon végezték el, s 810 hol­don, termelendő különböző nö­vényféleségekre kötöttek szer­ződést, köztük 32 hold dohány­ra is. Hogy a tsz-ek egyre szak­szerűbben gazdálkodnak, annak egyik oka az, hogy a Vörös Ok­tóberen kívül mindegyiknek van agronómusa, sőt a Lenin, a Dó­zsa és a Vörös Csillag Tsz há- : rom-három mezőgazdászt is al­kalmaz. A hét termelőszövetke- ■ zetben az előző évi kilenccel szemben tizenhárom agronómus dolgozik, s a tagság mindenütt meg van velük elégedve. T. I, 'TjöLlltegtjre kívánkozik Csavart kanál A napokban az Izsáki cuk­rászdába tértünk be, feketét rendeltünk. Hozták is gyorsan, s nem volt éppen a legerősebb, de egy meglepetéssel szolgált: hármat rendeltünk, s a csé­széink mellé tett valamennyi kanál nyele tőben kétszer, há­romszor meg volt csavarva. Ma­gyarázatot várva néztünk a ki­szolgálóra, aki restelkedve mondta: — Bizony, kérem, hozzánk ilyen »erős« legények járnak, feketét inni! Rászoktak a feke­tére, de nem hagytak még fel a kocsmai szokásokkal! — Miért nem tiltakoznak ez sllen? — kérdeztük. De bár ne tettük volna, mert a kiszolgáló, — egyes vendégeinek kulturált­ságáról még jellemzőbb adattal szolgált: — Próbáltuk egyszer, de ak­kor a fogast kitették az ablak­ba! .., (-- na =-) esztendőkben mindig feljebb és feljebb lépnek. Csákiók 718 munkaegységgel segítették púpozni ezt a dóm-: bot. Az édesanya — az apró-í súgok miatt — ebben az esz-; tendőben nem dolgozott a gaz- daságban, de az apa 353, a ti- ■ zenkilencéves Erzsiké 151, a ti­zen hé téves Béla pedig 214 mun­kaegységet teljesített. Dolgoz­gatott már Rozika is, akit most vesznek fel rendes tagnak. : A család megélhetése tehát biztosítva van. Ehhez az sem nulla, hogy államunk havonta 208 forint — évente tíz mázsa kenyérgabona értékű — segély- ■ ben részesíti a négy Rafael-: portré modell után. Van szép ruhájuk & Csáki-gyerekeknek (később a könyvelő elmesélte,: hogy ha Erzsiké kiöltözik, hát* különben még a nagygazda- lányok sem vághatták magukat azelőtt puccba), s három hízót vágnak le a télen ezen a ta­nyán, akárcsak tavaly. j Qletii esufídu hát, ha úgy mosolyognak rám ez apróságok, mint angyalok a felhők párná­járól, s hogy nem úgy látom többé e tanyaházat, mint csu­pán villanást az őszi szürke­ségben. i 'Tarján István i hogy mennyit. Nagyrészt ott koptatta el Csáki Béla az ifjú­ságát, derék férfikorát. És itt, a Petőfi Tsz-ben nyer­te vissza a veszendőt. Ő ugyan öt éve lépett a tagjai sorába, addig — a felszabadulás óta — a fővárosban gyárban dolgozott, a felesége azonban már kilenc esztendeje osztozik a termelő- szövetkezet örömében, gondjá­ban. Egyre kevésbé az utóbbi­ban, s inkább az előbbiben. S vele együtt a családfő, meg a kilenc emberfióka. Mert fejlődik a tsz, nő a jö­vedelem, több jut a sok enni kérő szájnak. Alig esztendeje például darálómalma is van a szövetkezetnek, ez is növeli a bevételt, akárcsak a két agro- nómust is foglalkoztató, közel ezerholdas gazdaság egyéb ága­zataiban az ésszerűbb munkál­kodás. Oa'ami inka* ugyan nem osztottak egy-egy munkaegység­re, mindössze 34 forint 9 fillért, de az előbbi évekhez képest magaslati domb ez az ered­mény, ahonnan e következő szövetkezeti családról a zár­számadás után. Mert ugyebár általában megkeresünk egy olyan famíliát, amelyik szobára való bútort vásárolt az eszten­dei jövedelmén, vagy úgy ki- stafírozta az eladó lányát, mint azelőtt évtizedes kuporgatással sem tehette, — s ezt írjuk meg. Qlent, itt erről szó sincs. Nem is lehet. Kilenc a gyéréit, s hat még csak eszik, fogyaszt, de az anyagiaknak nem szülője, csak az örömnek, boldogságnak. Persze, ha nem emésztő gond az eltartásuk. És ahogy az apa belép a szo­bába, derűs lénye az első pil­lanatra elárulja: nem szegezi a kilátástalanság keresztjére né­pes családjának az ellátása. De élt a 47 éves férfi olyan időket is, amikor inaszakadtáig dolgozott, hogy úgy-ahogy meg­legyen az akkor még négy gyermekének, asszonyának és magamagának a szűkös betevő falatja. Hetven-nyolcvan fillér volt akkoriban a napszám, s lútástól-vakulásig kellett érte verejtékeznie. Ulrich Antalné 30 hold szőlője megmondhatná. cd szürke, hátterű őszi ég alatt messziről úgy fest a tanyaház, ahogy a piktor szok­ta megörökíteni a vásznon. — Ecsetnyom az egész; kis fehér folt, éppen csak odamasszantva a határ színei közé. Távolból: majdnem semmiség. Valójában: fészek. Hajléka egy kilencgyermekes családnak, itt künn, a Félegyházától alig autófutásnyira elterülő széles tanyavilágban. A fészekben négy apró gye­rek. Szépek, akár a gyöngy­szem; a legkisebbik, a négy­esztendős pufók Jancsika az egyszál pendelyben elmehetne angyalnak ■valamelyik Rafael kompozícióra. Meg a többi is. őrzőjük, a tizenhatodik évé­ben járó Rozika nővérük a di- kón ücsörög, s térítőt horgol- gat. Szép lány ő is, hej, legény­szívek, néhány év még, s bo- moltok utána. A Petőfi Tsz egyik tagja, Csáki Béla családjának a kiseb­bekből álló fele ragyog rám a szobában gyémántszemmel, tisz­ta gyermelü ártatlansággal, nv'g várom az édesapát (az édes­anya bement piacra, a városba). S már látom, hogy a sablont fel kell rúgnom. Azt tudniillik, amelyikbe ágyazva írni szok­tuk. a riportot egy-egy tennelő­0-2/ Ci&Qel' CCf Qrtú&t Minden év őszén beinduló pártoktatási tanfolyamok fon­tos részét képezik a pártépító munkának. Ebben a iekintet- í>cn az 1958/59-es oktatási év u emelkedő jelentőséggel bír. Pártunk vezetésével az elmúlt két esztendő alatt konszolidáló­dott az ország belső helyzete, s ezzel megnyílt a lehetőség arra, íogy előbbre lépjünk a szocia­lista építés nagy munkájában. A párt falusi politikájának végrehajtása nagy erőfeszítést Jövetel minden alapszervezettől és minden párttagtól, A mező- gazdasági termelés fellendítése, az egyéni gazdaságok szocia­lista átszervezése és a falusi pártmunkáról szóló határozat végrehajtása mindenképpen megköveteti a kommunisták marxista ismereteinek gyarapo­dását. A tanulás szükségességét még inkább aláhúzzák azok az rányelvek és határozatok, me- yek a párt művelődésügyi po- itikájávai és a munkásosztály helyzetével kapcsolatosak. Nemcsak a közvetlenül elől­ünk álló tennivalók eredmé­nyes végrehajtása sürgeti a narxizmus—leninizmus tanul­mányozását. Pártunk története )ővelkedik olyan példákban, amelyek azt bizonyították, hogy minden helyzetben égetően zükség volt arra, hogy a kom­munisták ezrei fel legyenek egyverezve a tudományos szo- ializnms eszméivel. A közel- núltban lezajlott események ta­pasztalatilag aláhúzták, hogy a Marxizmus—leninizmus eszméi­nek elsajátítása nélküIözJietet- en ahhoz, hogy a párt ieküzd- e azokat a jelenségeket és esz­Sohnsoroxxuk meg; erőnket

Next

/
Thumbnails
Contents