Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-14 / 295. szám

1958. december 14, vasárnap

5. oldal

SZÁMADÁS

vége. előtt a DCiiUiui @.ip.őiiz.enűxen

Januárban, amikor a kisvárosháza épületében először zúgtak fel a gépek, az avató ünnepségre meghívottak aligha gondolták volna, hogy a Kiskun Cipőüzem már a tanuló évben gyümölcsöző vállalkozássá fejlődik. Egy új üzem létesítése mindig komoly tehertétel az anyavállalatnak. A vegyesipari vállalatnak is ez volt a félegyházi cipőüzem, de a beruházás, a fáradságos szervező munka nem volt hiábavaló.

• A Kiskun Cipőüzem alig több mint egy félév alatt megtérítette alapításának keretösszegét. A harmadik negyedévben tnár 200 000 forint tiszta hasznot hozott, s gazdálkodásukra ■jellemző, hogy az év utolsó negyedében újabb jelentős ösz- 6zegre,

400 000 forint tiszta bevételre számítanak.

De nem zárjuk le ilyen távirati stílusban az üzem egyéves működését, hiszen a megtett út elemzése és a gazdaságos termelés feltételeinek biztosítása részletesebb taglalást is megérdemel.

Pár hete minisztériumi bizottság vizsgálta a cipőüzem működését. Tagjai úgy nyilatkoztak, hogy a dicsérendő szép termelési eredményekért elsősorban a Kecskeméti Cipőgyárból átkerült veteránoké az elismerés. Ez a megjegyzés jórészt találó. A vegyesipari vállalat szerencsésen alakította ki a cipőüzem törzsgárdáját. Köteles János telepvezető szervező- készsége, Bagi Dömötör sokoldalúsága, Trompák József szakmai múltja, Kiss Bálint, Csányi Miklós, Fehérvári Gyuláué cipőüzemi jártassága, valamint a szakmában 8—10 éve dolgozó Fekete Pál, Szondi Lászlóné, Trungel Imréaé és Móczán János személye volt a biztosíték, hogy a Félegyházán létesítendő mechanikai gyermekcipőgyár újonnan felvett 50 dolgozója is mihamarabb elsajátítja a szakmának azokat a mesterfogásait, amelyek nélkül nincs minőségi cipőgyártás.

Hogy ez mennyiben sikerült, azt beszédesen bizonyítják a termelés adatai. A tanulóidőt fi

tetben pedig túl is haladta a minisztériumi cipőgyárak termelési és gazdaságossági szintjét.

Ez az eredmény annál is inkább jelentős, mivel a Kiskun Cipőüzem termelési adottságai egy sor kívánnivalót hagynak maguk után. Hogy mást ne említsünk, az üzem gépparkja a minisztériumi cipőipar által kiselejtezett gépekből tevődik ösz- sze, bizonyos fajta gépekkel (bőrszélező, talpszélmaró) kapacitásukhoz mérten nincsenek ellátva. A jövő évre is csupán egy talpvarró gépet igazoltak vissza. Jelenlegi gépparkjukat a mindenhez értő Berta Tibor gépmester tette üzemképessé és tartja ma is rendben. Tartalékgépekkel nem rendelkeznek. Ezért megtörtént, hogy a gépmester és a szerelők éjjel-nappal is dolgoztak, ha valami baj történt. Csak így volt lehetséges elérni, hogy gépállásból nagyobb tervlemaradás ez évben nem fordult elő. De a folyamatos termelés biztosítósára az átlagkeresetek alakulása is jellemző. A tanulóidő kezdetén, az első negyedévben 900, a második negyedévben 1100, a harmadik negyedévben már 1270,

október óta pedig 1300 forint felett van a dolgozók átlagkeresete.

Az üzem vezetői állandóan keresik az önköltségcsökkentés lehetőségeit. Ami itt hulladék, arra valóban elmondhatjuk, hogy az. Több kisebb munkaeszközt, ami megvételnél ezrekbe kerülne, maguk állítanak elő. Az egyes munkahelyek termelése összehangolt, s a belső anyag- mozgatást a szalagrendszerű termelés bevezetésével minimálisra csökkentették. Mindezek együttes eredményeként arról adhatunk számot, hogy az üzem év végére 700 ezer forinttal túlteljesíti tervét. Szakmailag már odáig fejlődtek, hogy az utolsó negyedben nemcsak egyszínű barna, hanem kombinált fekete, fehér betétes cipőcskéket is gyártanak. Jövőre pedig ismét előbbre lépnek: gyógybetótes gyermekcipőket fognak gyártani, Sándor G

HAT VAGON ALMABEFŐTT

Télre fordult az idő, de a kiskőrösi konzervüzem ma sem csendes. A nagyműhely szellőzőablakából időnként mintha csak valami mozdony lenne az épületben, egész gőzfelhő tör a szabadba. A falak mögött

Munkában az üzem kedvence, Baka Éva, aki naponta 600 darab ötliteres üveg almabefőttet sterilizál.

szorgalmas munka folyik; Egy csapat csinos asszony és leány almát hámoz, tisztít, magtalant. A gyorsan mozgó, ügyes női kezek munkája nyomán egymás után lelnek almabéllel a nagy ötliteres üvegek.

Az üzem dolgozói a gyümölcsszezon kezdete óta derekas munkát végeztek. Az eddig gyártott különböző gyümölcsbefőttek mennyisége felette van az 50 vagonnak, s készítményeikre minőségi kifogás nem érkezett. A Dunakeszi Konzervgyár, mint anyavállalat, novemberben 6 vagon almabefőtt készítésével bízta meg a kiskőrösi telep dolgozóit, ebben a hónapban pedig újabb megrendelést kaptak,

— Nagy ünnepi vásár-kampányt szervez a közelgő karácsony alkalmából a Dél-Bács megyei Népbolt. A játékáruk vásárlási blokkjaiból nyere- mápyhúzást is rendeznek érté' kés dijakkal.

Iiaskó Erzsébet, Hlavács Ilona és Losonczy Hona, a konzervüzem legszorgalmasabb dolgozói. Napi teljesítményük 120—130 százalék.

S<3, fyx tudjál^ a gazdáig

Megállapították a tenyészbikák árát

A földművelésügyi miniszter rendeleté szerint a felvásárlásra kerülő törzskönyvezett tenyészbikák alapára darabonként 11 ezer 300 forint. Ez az ár 84 kulemi pontszámot, 3500 kilogramm anyai tejtermelést, ebben 132 kg tejzsírtermelést elért tenyészbikára vonatkozik.

Az alapáron felül a következő árkiegészítések vannak: 3500 literen felül 100 literenként és ebben 3,8 tejzsirkilogrammon- ként 300 forint, 84 külemi pontszámon felül 87-ig pontszámon-_ ként 300 forint, 88—95 pontszámig 500 forint.

Minőségi felárat kaphat a termelő az alábbi esetekben: Az anya elit törzskönyvi osztályba sorolása esetén 2000 forintot; „javító hatásúnak” minősített tenyészbika utódai után 1500 forintot; „közepes javító hatásúnak” minősített után pedig 1000 forintot.

A szerződés alapján felnevelt tenyészbikák után külön 10 százalék szerződéses felárat fizetnek. A rendelet az 1959. január

1. utón felvásárolt, illetve átvett tenyészbikákra vonatkozik.

Mákvetőmagot lehet igényelni

A mák termelésével érdemes foglalkozni, mert jelentős jövedelmet ad. Külön bevételt jelent az értéktelennek hitt mákgubó, amelyből a gyógyszeripar sok fontos gyógyszert készít, s ^melynek mázsájáért 90 forintot fizet a földművesszövetkezet.

A termesztés sikerét a korai vetés biztosítja. A mákot legcélszerűbb februárban, március elején vetni. Sortávolsága 30— 35 cm legyen és 1 cm-nél mélyebbre ne kerüljön, mert a vastag földréteget nem képes áttörni. Közepes termés esetén a mák hozama holdankint 2,5—

3 mázsa mag és körülbelül ugyanennyi gubó. Folyó áron számítva egy hold mintegy 8— 10 000 forint jövedelmet biztosít.

A földművesszövetkezeteknél

99 százalékos tisztaságú és 80 százalék feletti cslraképességű mákvetőmagot lehet beszerezni, s az igényt mielőbb be kell jelenteni. A HERBARIA Gyógynövény Központ a termelőszövetkezeti csoportokkal a mák termelésére szállítási szerződést is köt.

gyelembevéve a Kiskun Cipő' üzem 1958. évi tervelőirányzatát 82 000 pár gyermekcipőben állapították meg. Ennek a mennyiségnek az elkészítése előreláthatólag az év vége előtt! öt nappal befejeződik, mert alapjait már az első negyedévben lerakták. A törzsgárda tagjainak állandó munkamódszer- és tapasztalat-átadása a munkafegyelem következetes erősítése, no meg a dolgozók tanulni akarása eredményeképpen az első negyedévtől fokozatosan nőtt a termelés és javult a gyártott áruk minősége.

Az első negyedévben 76 százalék volt a gyermekcipők I. osztályú minősége. A második negyedévben ez tovább javult,( a harmadik negyed végére el-j érték a 82 százalékot, novem-j bérben pedig i

csaknem 90 százalék az T. i

osztályú gyermekcipők J

mennyisége.

Kedvezően alakultak a tér-, inelés gazdaságosságának mu-J tatói is. Egy cipőgyári munkás, egy napra eső mennyiségi ter-J melése a harmadik negyedév-, ben már 6,8 pár volt. Az egyj főre eső termelési értéke pe-, dik meghaladta a 30 000 forin-j tot, ugyanakkor ,

a 100 forint munkabérre cső < termelés 737 forint. ‘

Kontroliképpen megkértük a< Kecskeméti Cipőgyár hasonlító; (azonos minőségű gyermekcipők)« termelési adatait, s így öröm- £ mel közöljük, a Kiskun Cipő-« üzem működésének második^ félévében elérte, bizonyos *£kin-t

— Akasztói körséta

> A korán sötétedő decemberi J alkonyaiban kigyullad a házak >ablakszeme (legtöbb helyen a ’ villany, de akad még petróleum- ’ lámpa is) s a falut ködös taka> rójával elfedi az este. Mit csi- | nálnak, hogyan töltik ezeket az »órákat az akasztóiak? — erre | kerestem a választ,

> 28 gazda tanul

i Kedden és pénteken este 28 'ember gyűlik össze a Kanizsai- | iskolában. Ezüstkalászos tanfo- I lyamot tart Pálinkó István, a 'járási tanács mezőgazdasági osz- I íályának vezetője. A hallgatóság , korát tekintve igen vegyes;

| Zsellér György 25 évével a leg- I fiatalabb nemzedéket képviseli,

1 Endrődi Mihály, Szarnék Józsi \ bácsi s a többiek 60 felé ballagó ' társaságában. De egyben meg- | egyeznek: öreges komolysággal lés fiatalos lelkesedéssel tanulnak.

Nagyobb mozi és kultúrház kellene...

Szombaton és vasárnap mozielőadás van. Nemcsak a fiatalok, de az öregek is szívesen járnak — ha beférnek a csepp, mindössze 178 ülőhelyes moziba. S mert a mozi mellé még keskenyfilmes, — kevesebb jó új filmet láthatnak az akasztóiak.

Előadások tartását is helyiséghiány gátolja. Pedig most is két helyen: a tűzoltóknál és a nőtanácsnál készülnek színdarabbal, előadni azonban csak az iskolában vagy a mindössze 130 embert befogadó tanácsteremben tudják.

Táncolni Akasztón is szeretnek a fiatalok. A földművesszövetkezet szívesen rendez is számukra mulatságot, — az italboltban, egyéb hely erre nincs. S mert az italboltban csak kocsmai a hangulat, a jobbérzésű fiatalok kényelmetlenül érzik magukat, s a duhajok megfékezése is nehezebb.

Örömmel emlegetik azonban a tanácsnál, hogy jövőre elkészül a kultúrház építésének terve s két év múlva már maga az épület is rendelkezésre áll.

Televíziót vásárol a tanács

Az otthonülő természetűek- nek sem kell azért unatkozniuk a hosszú estéken. A község 1300 házából mintegy 350—400 lakásban van rádió. Elég szép szám, ha azt vesszük, hogy Akasztó 1951-ben kapott villanyt. A tanács pedig »halad a korral«.- A különféle szervekkel, tömegszervezetekkel közösen még ebben az évben televíziót vásárol s a tanácsteremben rendszeresített előadásokon

Érdemes megjegyezni

, ... hogy a Földművelésügyi

í Minisztérium növényvédelmi ’szolgálata most jelentette meg a („Növényvédelem időszerű kér• dései” című füzet első és má- , sodik számát. Az első számban (Kacsó András „Szemelvények a | növényvédelem üzemtanából" (címmel a növényvédelem üzem- | gazdasági jelentőségéről ír, a ,második füzetben dr. Nechay

• Olivér a növényvédelem felada- i tával, szervezeti felépítésével i foglalkozik.

ESTEK A FALUBAN

élvezheti majd a technika új vívmányát e kis falu népe is.

28 lakodalom — kétezer disznótor

Faluhelyen nagy esemény az esküvő. Az idei őszön 28 párt adtak össze Akasztón, 28 háznál volt másfél-kétnapos lakzi. A tanácsnál mesélik, hogy itt nagy divat a menyasszonytánc, s egy-egy lakodalomban 10— 15 000 forintot is összetáncol az új asszony, nem beszélve a többi ajándékról, ami legalább ennyit megér. Az idén meg könnyű volt lakodalmaskodni; bor bőven termett, az eladott mustért pedig valami 8 millió forintot fizetett ki a pincészet.

Kisebb, de a lakodalomnál sűrűbben történő esemény a disznótor. Rokonok, jókomák és szomszédok részeinek benne. Telenkint 2000—2500 hízót is levágnak itt, a deres hajnalokon csupa sivítás, hörgés a falu.

Téved tehát, aki azt gondolja, hogy a faiu népe alszik és! unatkozik télen. Csak a nyáron át földeken zajló élet — mint! hideg idő előtt a varjúsereg —1 behúzódott a házak közé, de ott elevenen lüktet s erőt gyűjt' az új tavasszal való győzelmes j birkózáshoz..;

G. K.

| ... hogy az Élelmezésügyi Mi,nisztérium Dohányipari Igazgatóságára érkezett összesítő jelentések szerint 1936 óta csupán | a tavalyi dohánytermés volt ! jobb az ideinél. A tervezettnél 'mintegy 10 százalékkal magasabb termés mellett a beváltott , levelek minősége is jobb az át- 1 tagosnál.

, ... hogy fehér hússertés-állo' Hiányunkban még sok a korán I zsírosodó típus. Ez pedig a ba- ' con-előállítás szempontjából ! nem kedvező. Ha a süldők ab- i rakadagját 50—60 kilogrammos ; súlytól kezdve 15—20 százalék ! mennyiségben büzakorpával keverjük, akkor a hátszalonna vastagsága kb. 8 százalékkal mérséklődik. így lesz több az „A”-minőségű bacon.

... hogy a baromfi talán aa

összes állatfajok közül legjobban értékesíti a takarmányt. Egy kilogramm sertéshús előállításához is kell annyi takarmány, mint egy kiló baromfi- húshoz. Ezzel szemben a csirkehús ára jóval magasabb, tehál azon keresztül a takarmánj jobban értékesük