Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-14 / 295. szám

A MAGYAR SZÖQIÄLISTA MUNKÁSPÁRT. BAGS -KISKUN MEGYE/ LAPJA Világ proletárjai5 egyesüljetek! HL ÉVFOLYAM, 895. SZÁM Ara 60 fillér 1958. DEC. 11, VASÁRNAP Tél a művelődési házban *• Ünnepélyes hereiek kősóit alakult meg Bács~Kiskun megye tanácsa Varga Jenő, Sarok Antal és Madarász László, titkára Cseh László. A tanácsülés jóváhagyta a já­rási és járási jogú városok vég­rehajtó bizottságainak megvá­lasztását, majd a v. b. alakuló ülése után Dallos Ferenc elv­társ, a megyei tanács elnöke számolt be a tanács négy esz­tendő alatt elért eredményeiről, munkájáról. Az MSZMP Központi Bizott­sága és a kormány képvisele­tében Nyers Rezső elvtárs üd­vözölte a megyei tanács ala­kuló ülését. A megyei pártbi­zottság üdvözletét Molnár Fri­gyes elvtárs, a megyei pártbi­zottság elsőtitkára tolmácsolta. Ortutay Gyula a Hazafias Nép­front országos főtitkára levél­ben fejezte ki jókívánságait. A HOMOKI SZÖLÖ- KULTŰRAHÓL A MÉLYKÜTTAK TANÁCSELNÖKE (3. oldal) EGY HATÄROZAT NYOMÁBAN AZ IGÉNYEK AZ ÉLET SARKANTYÚI (4. oldal) ESTÉK A FALUBAN JÓ HA TUDJAK A GAZDÁK SZÁMADÁS « (S. oldal) SPORT REJTVÉNYEK KECSKEMÉTI SÉTÁK (7. oldal) ÉRDEKESSÉGEK MIT VÉDJÜNK...? DCözúil híd dtírtqtjáflőll elemikből IRODALMI EST A KECSKEMÉTI PÁRTISKOLÁN (8. oldal) ' A­... .v.v.vjw. ov -■ ■••. ■•a. , Kalocsa—Szakmái- között, az 531-es főközlekedési úton, új hidat épít a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat. Érdekes* sege az építésnek, hogy a közúti híd felső részét előregyár­tott elemekkel fedik majd le. Az új híd költsége 110 000 Ft. '43 EZER MÉTER IMPORTFENYŐ éi 150 eze.it- kilő- iza/aiteuAar- ér-kejzett ^ TCAjBKJkCSOCTXX 'O’Sra’JEPEKXMB: Bugacon szombaton adták át rendeltetésének az új művelő­dési otthont, de majdnem min­den hónapban érkezik hír a me­gye valamelyik sarkából űj mű­velődési otthon avatásáról vagy bővítéséről, korszerűsítéséről. (Az idén nyolc épült megyénk­ben.) Ez pedig nagy dologi Nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy falusi dolgozóink és ve­zetőik nagy erőfeszítéseket tesz­nek a kulturális élet fellendí­téséért, elsősorban a művelő­dési házban testet öltő tárgyi teltételek megteremtéséért. Igen ám, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy néhány he- tyen alig látnak még ezen túl. A művelődési ház megteremté­séért induló társadalmi felbuz­dulás erővonalai nem egy köz­ségünkben a semmibe vesznek a négy fal felépülése után. Hiányzik és évek óta hiányzik «ok felé a minimális felszere­tés, a berendezés. Elzáródnak a támogatás zsilipjei, ha az intéz­mény fenntartásának költségei­ről, anyagi támogatásról vagy szervezeti élet kialakításáról ke­rül szó. Idézzünk néhány példát? Sol­ton, Duuavecsén gyönyörű, tá­gas és igen alkalmas a művelő­dési otthon, mégis évek óta jó­formán csak egy-egy tajszínhaz előadására, bálra, máshonnan importált kulturális rendezvény­re népesedik he, anélkül hogy kísérletet tennének a kulturális élet falusi központjának helyi bázisokra való alapozására. Pedig, ha állami, falusi kü- rösségemk megtették a magu­két, méltán elvárhatnánk, hogy a falak közül a helyi kulturá­lis mozgalmak fényforrásai ont­ják majd a művelődés sugár­zását, örömet, a szocialista fa­lusi rend felépítéséhez nelkülöz- hetetlen műveltséget. Ennek a hiányáért bizony nem a me­gye vagy a minisztérium fele­lős elsősorban, hanem a helyi partszervezet, a tanács, a sok­féle társadalmi szerv, amely egyéb tekintetben falun is ered­ményesen munkálkodik. A kulturáltabb élet felé ma­tató falusi összefogás csak ak­kor teheti élővé az új és a régi, de alig működő művelődési ott­honaik hatását, ha kialakul he­lyileg a hozzáértő emberekből verbuválódott társadalmi veze­tőség. Az ellenforradalom óta nem gondolt jóformán senki sem életrehivásukra. Pedig pó­tolhatatlanul fontos mozgatói lehetnének annak, hogy me­gyénkben a művelődési házak valóban az ismeretnyújtás, a szórakozás, a tanulás központ­jaivá váljanak. Ne legyen tehát egyetlen mű­velődési házunk a 78 közül megyénkben, amely nem ilyen társadalmi alapokra építi mun­káját, s nem szolgálja minden erővel, lehetőségeihez mérten hatásosan, sokoldalúan a mű­velt, széles látókörű, új iránt érzékeny, a szocialista mező- gazdaság távlatait okosan értő falusi társadalmi közhangulat, közösségi együttélés kiformáló­Ünnepi külsőségek között kezdődött meg december 12-én, pénteken délelőtt a megyei ta­nács első alakuló ülése, melyen elsőnek a mandátumvizsgáló bi­zottság számolt be a választá­sok eredményéről, s megállapí­totta, hogy a választások az egész megyében törvényesen zajlottak le, s minden tanács­tagot a törvények értelmében választottak meg. Ezt követően a Hazafias Nép­front megyei elnöke, dr. Bo- dóczki László a népfront nevé­ben javaslatot tett a végrehaj­tó bizottság létszámára és tag­jaira, valamint az állandó bi­zottságok és albizottságok tag­jaira és tisztségviselőire vonat; kozóan. A tanácsülés lelkes taps kö­zepette fogadta el a javaslatot a tizenöttagú végrehajtó bizott­ságra, melynek tagjaivá válasz­totta: Ágó József, Bank Gyula, Borbély Lajos, Búza Dezső, Cseh László, Dallos Ferenc, Hor­váth Ignác, Kovács Endre, Ma­darász' László, Molnár Frigyes, Nagymarosi Kálmán, Sarok An­tal, dr. Szalóki László, Szúcs Joláné és Varga Jenő elvtár­sakat. Ezután hat állandó bizottsá­got és tizenhárom albizottságot választottak. A tizenhárorntagú mezőgazdasági állandó bizott­ság elnöki tisztjével Mészöly Gyulát bízták meg, míg az állattenyésztési albizottság elnö­kéül Veréb Jánost, a növényter­mesztési albizottság elnökéül Pesir Istvánt, a szőlő-gyümölcs és kertészeti albizottság elnö­kéül Kotun Károlyt, az ár- és December 12-én este 6 óra­kor a kecskeméti Pártiskola dísztermében — a helyi írók és Szendrei József, budapesti író, a Lesz még gyümölcs a fán cí­mű könyv szerzője, Labancz Borbála, a Kecskeméti Katona József Színház művésze, Rácz Kálmán cimbalom-művész köz­reműködésével nagyszabású iro­dalmi estet tartottak. A kiütök közül saját verseik­kel szerepeltek Bieliczky Sán dór, Coór Imre, Nagy Istók István és Varga Mihály. Mada­Havonta a Kecskeméti Gép­gyár raktáraiból egy kisebb vasúti szerelvényre való export- fürdökád kerül külföldre. A ré­gebbi piacok mellett — Német Demokratikus Köztársaság, Szovjetunió, Anglia, Görögor­szág, Izland, Equador, Svájc Jugoszlávia. Malaja. Dánia — belvízvédelmi albizottság elnö­kéül pedig Vörös Vilmos elv­társat választották meg, Az ugyancsak tizenháromtagú művelődési állandó bizottság el­nökének Nagy Sándort, az ok­tatási albizottság elnökének ugyancsak Nagy Sándort, a nép­művelési és műemlékvédelmi albizottság elnökéül Weither Dánielt, a sport és testnevelési albizottság elnökéül Vichnál Pál elvtársat választották meg. A nyolctagú egészségügyi ál­landó bizottság elnöki tisztsé­gére dr. Lestár Bélát szavazta meg a tanácsülés, az egészség- ügyi albizottság elnöke ugyan­csak dr. Lestár Béla, a köz­egészségügyi albizottság elnöke dr. Vitéz László, a szociálpoli­tikai albizottság elnöke Farkas József lett, A kilenctagú gazdasági ál­landó bizottság megválasztott elnöke Pétiké János, a terv és költségvetési albizottság elnöke ugyancsak Pétiké János, az ipa­ri albizottságé Kalocsai Sándor, a kereskedelmi albizottságé Sztankovies Mátyás. Héttagú községfejlesztési állandó bizott­ságot is választottak, melynek elnöki tisztjével Kőrös Gáspár elvtársat bízták meg, az ugyan-; csak héttagú tanyai területek! problémáival foglalkozó állandó; bizottság elnöke pedig Kocher; László elvtárs lett, Az elnökség és a bizottság megválasztása után a végrehaj­tó bizottság megtartotta első alakuló ülését és megválasztotta vezetőit. A v. b. elnöke Dallos Ferenc elvtárs, elnökhelyettesei; rász László versét Labancz Bor-! bála színművésznő adta elő. Fodor János novellája Foga- rassi Zoltánná tolmácsolásában került előadásra. Monori F. De­zső és Tarján István saját ma­guk olvasták fel egy-egy elbe­szélésüket.- A költők néhány versét Bieliczky Sándomé ol­vasta fel. A műsor befejező részében Szendrei József budapesti író saját verseiből adott elő. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta az előadott műveket új piacokra is betör a belföldön is kedvelt, tartós, szép kivitelű öntöttvas fürdőkád. Az új pia­cok közül említésre méltó Bel­gium, Ausztria és Algéria, Ezenkívül Alexandriába és Kairóba havonta három-négy vagonnyl égés - Igügyi berendez zést szállítanák. Kedves meglepetést hozott a kecskemétieknek, s a város he­tipiacára érkező vidékieknek a pénteki nap. A piacon kívül, a városban három helyen kezdő­dött meg a fenyővésár. Három baráti ország — a Szovjetunió, Csehszlovákia és Románia — erdeiből indultak el a törékeny ágú kis fenyőcskék, hogy rövid pihenőt tartva a kecskeméti piacon, a város főterén, a zsi­dótemplom udvarán néhány nap múlva tovább vándorolja­nak »rendeltetési helyükre«, a Bács megyei családok otthoná­ba. A fenyővásámak, mint írtuk, nemcsak a helybeliek, a vidé­kiéit is ' örültek, amit bizonyít az is, hogy a busszal hazauta­zók nagyrésze általában nem­csak egy, hanem két-három fe­nyőfával is tolongott az autó­buszváró előtt. Be akarták biz­tosítani magukat, pedig mire hazaérnek, otthon valószínűleg várja már őket a meglepetés: a vidéki fenyővé «ár. Az idén ugyanis nem lesz hiány fenyő­fában — hivatalos helyről szer­zett értesüléseink szerint: a ta­valyi 21 ezer méterrel szemben, 43 ezer méter — teljes egészé­ben importfenyő — érkezik a megyébe, s a városokon kívül a nagyobb községekben is áru­sítják a földművesszövetkeze­tek, amelyek több mint felét megkapják a megyébe érkező mennyiségnek. A kecskeméti fenyővásár első napján különben mintegy 5 ezer méter volt a kínálat e leg­keresettebb »idénycikkből«. A földművesszövetkezet két piaci standja, s a zsidótemplom ud­varán árusító részleg 2900 mé­ter fenyőt hozott forgalomba a Kiskereskedelmi Vállalat pedig több mint 2000 méter. Egyébként szaloncukorból ■ sem lesz hiány. A megyei ta­nács kereskedelmi osztályának tájékoztatása szerint a tavalyi­nál 20 ezer kilóval több, ösz- szesen 150 ezer kiló szaloncu­kor érkezett a megye boltjaiba — többféle választékban! A kecskeméti fürdőkád Ü3 KÜLFÖLDI FI ACM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents