Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-13 / 294. szám

1958. december 13, szombat

3. oldal

,Ne a tükröt szidd, ha csúnya a képed..."

Nyomozás a solti tehenes gazdák panasza ügyében

MÁR PESTEN VAN...

A

tanácselnök-helyettes

levele

Lát hős István, a solti tanács elnökhelyettese az alábbi levelet küldte el november közepén a megyei tanács mező- gazdasági osztályának:

— A községi tanács végrehajtó bizottsága a lakosság részéről beérkező panaszok alapján megvizsgálta az április hónapban létrehozott inszemináló állomás működését s az alábbiakat állapította meg.

Az állomás rendkívülien alacsony vemhességi százalékot ér el. Másrészt az inszeminátor csak a napnak egy bizonyos szakán van az állomáson s így a gazdák több esetben nem találják.

A községben levő csordázott tehenek száma 332. Tavaly az apaállatok után 90 százalékos vemhességet tudtak kimutatni, ezzel szemben • az inszeminálás utáni vemhesség 30—40 százalék. Tavaly például Petőfitele- pen 30 borjú volt az apaállatok után, az idén összesen 3 borjú van...

A továbbiakban aggódva állapítja meg a levél, hogy az állomás rossz működése igen káros hatással van a tehéntartásra, a gazdák sorra viszik vásárra állataikat, vagy leszerződik vágóállatnak.

Dr. Mezei Miklós megyei vezetőálhitorvos a panasz kézhezvétele után megbízta dr. Toponáry Ferenc járási főállatorvost: mérje fel, hogy az eltelt időszakban Solton hány tehenet termékenyítettek meg mesterségesen s ezek közül hány vemhesült. Ugyanakkor dr. Gerő János, a Kecskeméti Mesterséges Termékenyítő Állomás vezetője helyszíni vizsgálatot tartott az ügyben. Kettejük elmondása alapján az alábbiak állapíthatók meg:

Amiben nincs igazuk a panaszosuknak • ••

A levél két pontja nem felel meg a valóságnak. Az inszemináló állatorvos ugyanis azért van csak a napnak egy bizonyos szakában az állomáson, mert neki a területen, termelőszövetkezetekben cs állami gazdaságokban is rendszeresen dolgoznia kell. Kézből való fe deztclés esetén, az apaállatis-| tállóknál is megszabják a fedeztetés idejét, nem lehet akármikor tehenet hajtani.

Ez is haladás

A múltban elég gyakran hangoztatták, hogy az alföldi 'pa-\ raszt közönyös az újításokkal szemben, s húzódozik egy-egy újabb típusú szerszám, eszköz, gép beszerzésétől. Az utóbbi években megrendezett kiállítások és bemutatók nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az ide- genkedök megismerjenek olyan eszközöket, amelyek munkájukat megkönnyítik és kiadásai-, kát csökkentik. /

Gumikerekű ígáskocsit p él-'' dául a felszabadulás után csalt a DEhSPED és néhány vállal-v kozó szellemű magánfuvaros tulajdonában láthattunk. A példa ragadós. Ma már nemcsak a köves utakon, hanema földutakon, sőt a tanyák kö-., zott, is egyre több az ilyen nagy teherbírású és könnyen gördülőw kocsi. P

A haladás iránti vágy, s a többszöri megfigyelés adta. szarkáéi klsparaszt ismerősöm ajkára szándéltát: *Én már csak ballongumis-kerekű lapos kocsit veszek.« Az alma és a bor árából összegyűlő pénz lehetősé» get is nyújt számára. )

K. G- levelező V

A másik megállapítás az, hogy az idén csak három borjú született Petőlitelepcn. De számoljunk csak. Az állomás áprilisban kezdte meg működését s az azóta beinszeminált tehenektől csak január—februárban várható borjú, az idei szaporulat tehát még az apaállatoktól származik.

... S amiben igazuk van

Tény azonban, hogy Solt községben a vemhesülési százalék jóval alacsonyabb, mint megyei átlagban. Csakhogy — mint a két, fentebb említett szakember hangoztatja s amit évek statisztikája is bizonyít — nem a termékenyítésben magában van a hiba, hanem más körülményekben.

Melyek ezek?

A csordára járó tehenek »helyettes gazdája« egész napon át a pásztor. Dr. Gerő János szerint számos helyen előfordult a megyében, hogy a csordás — különösen, ha nagyobb az állománya — nem ismeri gazda szerint a teheneket, ivarzás esetén nem ismeri fel és nem fogja ki időben a íolyatókat. Visszaivarzás esetén, vagy a vemhesség megállapításakor nehéz eldönteni, hogy a tehén hol, mikor és milyen módon termékenyült meg?

A másik körülmény — s ez a döntő! — a szállítást okolja. Köztudomású, hogy a termékenyítő anyagnak fri3S állapotban van a legbiztosabb hatosa s az idő múlásával párhuzamosan veszít hatóerejéből.

A Kecskeméti Mesterséges Termékenyítő Állomáson délben adják fel a szakszerűen előkészített és elcsomagolt anyagot. Kövessük csak az útját Soltig.

Kecskemétről a 14 órás vonat viszi Fülöpszállásig s onnan Kunszentmiklósra érkezik 19,51 órakor. Solt—Dunapataj —Harta felé innen 20,15 órakor indul a csatlakozó járat. Három apró kis láda átrakásához akárhogyan is vesszük — elégséges a 24 percnyi idő. De

a kunszenlmiklósi állomáson rendszerint elhanyagolják és csak a hajnali járattal indítják tovább az ondót. A termékenyítő állomás embere tehát olyan anyaggal kénytelen in- szeminálni, amelynek eredményessége természetesen sokat csőiéként, mert már az újabbat kellene használnia.

Igazolásul közöljük az inszeminátor jelentését, amelyben közli, hogy november 22-én a Kecskeméten még november 19-én feladott anyaggal dolgozott, mert a 21-i nem érkezett meg.

Dr. Gerő János elmondása szerint a kunszentmiklósi állomásfőnökség vezetői megígérték, hogy az átrakást rendszeresen ellenőrzik, de — amint a fenti jelentés is mutatja — még mindig előfordul hanyagság.

A vizsgálat még tart

A fentiek még csak a »nyomozás« részleteredményei, a vizsgálat tovább folyik. A tanulság azonban máris levonható. Nem a mesterséges megtermékenyítés tényében van a hiba Solton sem, mert annak eredményességéről országos és megyei számadatok beszélnek. Persze, mint minden újjal szemben, ezzel szemben is bizalmatlanok a gazdák s az előforduló hibákat magának a módszernek a rovására írják. Holott ebben az esetben olyan mulasztásról van szó elsősorban, amit a szállítás követ el s ezt a hibát nagyobb lelkiismerettel könnyen ki lehet küszöbölni. Hogy az időben való felhasználás mennyire döntő, bizonyítja, hogy Kunszentmik- lóson Solttal egyidőben indult meg az inszeminálás, de mert ott szálh'tási, átrakási „késedelem nincs, igen szépek a vemhesülési eredmények; olyan tanyai körzetekből, ahol pedig kihelyezett apaállat van, — az állomásra viszik teheneiket a gazdák s elégedetten nyilatkoznak működéséről.

G. K.

Négy vagon banán került az ünnepekre Ecuadorból a magyar csemegeboltokba. A kedvelt déligyümölcs, amely zölden a legzamatosabb, 20—30 kilogrammos törzsekben érkezett a budapesti raktárakba, ahol 24—26 fokos hőmérsékleten egy hétig celofánba csomagolva érlelik. Képünkön: mérik az ízes gyümölcsöt a raktárban.

(MTI Foto — Lónyai felv.)

I *

>

{

^***aaaaV>*,>aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa*aai*Vi,\*<WVMVWWW>A<V1AAA»Wó

A Bajai Epiiletaszlalosipari Vállalat tervei

33 százalékai termelélemelkedés, úf munkásak, eytjiéqes alapár a füve évben

Kocsi, kocsi után ajtóval, ablakkal megrakodva fordul ki a Bajai Épületasztalosipari Vállalat kapuján. Bent az üzemben pedig a hétköznapi munka megszokott ritmusa köszönti a látogatót.

A lakást várók nevében kíváncsiskodva kérdezősködöm a jövőről. Nem tettem hiába, mert az alábbiakat tud tani meg; jövőre a kormány lakás- épilkezcsi programját igen ko,;A lea nehezebb körzet!

volt rossz világ, hiszen Sztriha Sándor szőlőblrtokán napSzá- moskodhutott, egyszóval: akadt munka, napszám akkoriban is, Bárgyú megnyilatkozás, olyan emberé, akit a cselódsors sa- nyarúsága olyan állapotba nyomorított, amelyben nem érhetett meg, s talán örökre tönkre silányult emberi méltóságának a tudata. Az sincs kizárva, hogy az illető »jóembere«, bennfentese volt Sztrihának, s most visszasírja a kizsákmá- nyolója asztaláról egykoron hullt, ma már »a kutyának sem kell« morzsákat.

A hebehurgya kijelentés elhangzott, ha tetéződik, ha többen is hasonlóan vélekednek, veszélyben az ügy, éppen a ilonaszállásiak jövőjének ügye, amiért ott helyben, azon melegében síkra kell szállni, érvek tömegével szétverve az egykori cseléd együgyű érvelését.

A gyűlésen részvevő községi tanácselnök, Papp Ádáin (aki a múltban, 25 éven át szintén cseléd volt, most meg akadémiát végzett) éppen készülődött a hozzászóláshoz — de megelőzték.

Egyszerű parasztasszony szökkent talpra, s leszedte a keresztvizet a felszólaló komáról. Hogy nem szégyell ilyet mondani? Hát kinek volt jó a ese- lédélet? Az éhbér? A iátástól, KV. volt általában a véle- > mény a választási agitá)ció előtt Jászszentlászlón a (községtől négy-öt kilométerre .eső Hona-szállásról. Szó se róla, a szétszórt házakból álló I tanyavilág lakói szorgalmasan ) dolgoztak, nem igen hallatták azonban a szavukat; ha viszont 'megtették, ez amolyan érde- sebb kiszólásokban nyilvánult meg erre-arra, úgy, ahogy szokás az olyan embereknél, akiknek nem nagyon van idejük bíbelődni azzal, hogy helyes tárgyilagossággal vonják le a következtetéseket a saját maguk és társadalmunk életéről. Ehhez a módjuk, lehetőségük sincs meg kellőképpen. Tanya- iVilág, bizonyos mértékig elzárt világ, sziget, amely az általánostól még elütő, sajátos életet él.

Ráadásul a község népnevelői sem igen fordultak meg ezen a tájon — érthető hát, hogy Jászszentlászló vezetői némi szorongással néztek az itteni választások elé, tartva tőle, hogy passzivitást tanúsítanak, netán meggondolatlanságot követnek el az ilonaszállá- síak.

A jelölőgyűlések egyikén aggodalommá nőtt a szorongás, ami azonban nem tartott sokáig. Az egyik tanyasi, aki Ugyan már a saját birtokán él, gazdálkodik, azt a kijelentést tette, hogy a múltban nem

molyán veszik, ami tükröződik abban, hogy 33 százalékkal növelik a termelést az első negyedévben. Ez ügyben a végső döntés azon a napon született, amikor ott jártunk. A megnövekedett termelés 50 százalékára megkötötték a szerződéseket, a másik 50 százalékra pedig az igazgatóság szerzi meg a megrendelést.

Vajon rcális-e ez a komoly tervemelés? Igen, mert az idei .kapacitásnövelő beruházás jövőre érezteti hatását. A kétszeresére növelt gépház, új gé- Ipek beállítása egyik olyan előítéltétől, amely a megvalósítás útjára tereli az eiképzelése- 'ket.

) Igaz, a kézi műhelyben jö- |VŐre kicsit összébb kell szorulni, jobban meg kell szervezni *a munkát, mert a gépházban (jelentkező kapacitásnövekedés .következtében ide az eddiginél több munka jut. Ahogy mi islerjük a dolgozókat, biztosan lállítjuk, hogy ezt az átmeneti nehézséget is megoldják.

És ami új lesz az üzemben jövőre, az az új árpolitika. Mit vár ettől a vállalat? i Még mielőtt válaszolnánk rá, elmondjuk, hogy az alapárrendszer bevezetése Igen megkönnyíti a vállalat munkáját. .Az új rendszer szerint a vállalat engedményt adhat, s 'ugyanakkor felárat is számolhat egy-egy munkánál.

Az űj alapárak bevezetése megkönnyíti a műszakiak munkáját. Éspedig azért, mert egységes alapáron tervezik az ablakokat, ajtókat a tervező intézeteknél. Ennek révén jobban meg lehet találni az önköltségcsökkentés mpdját.

Ezenkívül megszűnnek a sok vitára okot adó inéreteltérések, s mindenütt azt nézik majd' a megrendelők, mit tudnak vállalatuknak megtakarítani.

És amiről még szólni kell az, hogy ez a megértő kollektíva jövőre új családtagokkal bővül: hat új szakmunkással és néhány segédmunkással.

Ili.,

vakulásig verejtékezés?! 1

— Nem emlékszik kend, ami-C kor Sztriha úrnál belefőzték a/ mosegatórongyot a levesbe, s) ezt mi, a cselédei már csakak-X kor tudtuk meg, amikor meget-0 tűk?... Volt-e a múltban úgy,/ hogy a főjegyző úr kijött hoz-) zánk, elbeszélgetett velünk? X Ugye nem! A tanácselnök mego Itt ül közöttünk, az egyik öreg-/ asszonynak cukrot is hozott? )

A múlt fogadatlan prókáto-) rát úgy kiverte az asszony ax nyeregből, mint annak a rend-o je. /

De a község vezetőiben az) eset után sem csillapodott aV kérdés: vajon az ilonaszállásiako többsége híve-e a szocializmust/ építő népi demokráciának? > Az izgalom a választás nap-\ ján, hovember 10-án hágottő tetőfokára. /

■LVs... — a borítékok fel-n bontása után csak ősz-} szenéztek a vezetők, mert a> «legnehezebb körzet« lakói bi-x zony a népfront jelöltjeire ad- ■ ták a voksukat. Kiálltak a/ jobb életüket biztosító rend-? szerünk mellett. S nem is akár-) hogyan. V

A szavazócédula mellett 12/ borítékban egy-egy szál piros) szegfű is volt. Megtisztelő ked-x veskedés a saját maguk, adol-(/ gozó nép hatalmának. Virág a/ legkedvesebbnek. . /

Tarján István V