Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-11 / 292. szám

4. oldal 1958. december Jl, csütörtök — A bajéi járás művelődési terveiből — telik a vacsora A Bajai Járási Tanács mű­velődési felügyelője a járás művelődési szakembereivel egyetértésben összeállította a jövő évi kulturális terv irány­elveit. Különösen érdekes és figyelemreméltó, milyen nagy lépésekkel halad előre ezek­nek az intézményeknek a falu igazi kulturális központjaivá való fejlesztése. &Lőbb a fialn/ok A tervek szerint a művelő­dési otthonok legfőbb feladata az ismeretek terjesztése. En­nek a munkának az egyik fő Irányelve, hogy műveltségi színvonal, életkor és társadalmi helyzet szerint differenciált is­meretterjesztő munka kifej­lesztésére gondolnak. Az első lépcső a 14—16 éve­sek sokoldalú képzésének meg­valósítása. A termelőmunká­ban elhelyezkedő falusi fiata­lokkal szakköri foglalkozások keretében ismertetik meg a mezőgazdaság, az agrotechnika vívmányait, elméleti és gya­korlati vonatkozásait. Emellett az előadásokon megismerked­nek a bajai járás falvainak fia­taljai a tudomány legújabb eredményeivel, a társadalmi élet törvényszerűségeivel, a kulturált magatartás, a szóra­kozás szabályaival. November 1-től április 15-ig, tehát az egész téli idényben hetenként egyszeF előre meg- hátározott napon kerül sor ezeknek az előadásoknak a megtartására. A fiúk részére .......... ál lattenyésztő, mezőgazdasági, gépkezelő, szőlő- és bortermelő és öntözéses kertgazdálkodási szakkör áll rendelkezésre. . — A leányok részére gazdasszony- képzö szakkörök indulnak kél évfolyammal. Az első évben sütés, főzés, háztáji baromfine­velés, konyhakertészet szerepel a tematikában. A második év­folyam hallgatói szabás, varrás és kézimunkaoktatást kapnak. Természetesen a leányok is részt vehetnek a fiúk részére szervezett szakkörökben. A művelődési otthonokban folynak a KISZ-tagok részére a politikai, vihígnézeti proliié mákkal foglalkozó előadások. Emellett kéthetenként ismeret­terjesztő és nevelési tárgyú tanfolyamokon is vehetnek részt az ifjú hallgatók. A té mák fiatalokat érdeklő társa­dalmi problémákat ismertet­nek. Szó lesz a barátságról és a szerelemről, a fiatalok régi és mostani helyzetéről, az idő­sebbek és fiatalabbak viszo­nyáról, az atomtudomány ele­meiről, a rakétatechnikáról, a szputnyikokról. Rendszeresen tájékoztatják a fiatalokat az új könyvekről és az időszerű poli­tikai eseményekkel összefüggő földrajzi, gazdasági és társa­dalmi problémákról. 18 Unta — fej nőiteknek Bevált módszernek látszik a felnőttek részére rendezett is­meretterjesztő előadásoknak a községenként mindig ugyanarra a napra való meghirdetése. A KÉRNI LEHET... íl Bácsalmási Petőfi Sport- kör és a közalkalma­zottak megyei területi bizott­sága együttes kérelmükben a bácsalmási csapatnak a járási labdarúgó-bajnokságban való részvételhez mintegy 25 000 forint segélyt kértek a megyei tanácstól. Kérésüket azzal in­dokolták, hogy egyes helysé­geket mérkőzések alkalmával osak autóbuszokon tudnak megközelíteni, s így a legna­gyobb takarékosság mellett is 3500 forintra rúg a költség esetenként. A területi bizott­ság pedig a sportkör régi, jó hírnevére és az ifjúság ered­ményeire hivatkozva javasolta * kérelem teljesítését. A megyei tanács pénzügyi osztálya és a Megyei TST vé­leménye szerint azonban a ké­relem alaptalan, mert a sport­kör megfelelő anyagi fedezetet mutatott ki a bajnokságra való benevezése alkalmával. Ném javasolták a kérelem teljesíté­sét már csak azért sem, mert ilyen igények kielégítése után 25—30 sportkör is felléphetne hasonló kérelemmel. Megyei tanácsunk végrehajtó bizottsága a fentiek alapján természetesen elutasította a ké­relmet. Az ügy lényegének be­fejezte után mi mégis foglal­kozni akarunk tanulságaival, mert igen jellemzőnek tartjuk a Bácsalmási Petőfi Sportkör nézetét arra a felfogásra, mely az utóbbi években kialakult, de jelenleg már szerencsé­re csak utóvirágzósávak korát éli. Arra a felfogásra gondo­lunk, amely szerűit egyes sport­köreink felmerülő anyagi gond­jaikat az államkasszából sze­rétnek megoldani. Nem kételkedünk abban, hogy érdemei vannak a Petőfi Sportkörnek az ifjúság neve­lésében. Még csak azért sem kárhoztatjuk őket, hogy klub-i íuk iránti sovinizmusukban ra-l vaSz módon eleinte elegendő-, nek ■MTtották anyagi fedezetű két, hogy benevezhessenek bajnokságba. Az is rendjen■ való, hogy — a közmondás| sSaval' idézve: — ’-kérni le-í kel. adni nem szükséges■>*. —» Vagyis jogukban volt kérni, s a megyei tanácsnak jogában volt elutasítani őket. üc nem fér a. fejünkbe: mi módon gon­dolják támogattatni magukat ilyen nagy összeggel, amikor tudják, hogy e pénzből közsé­geinkben mennyi mindent le­hetne építeni, s amikor azzal is tisztában vannak, — hála a magyar nép futballrajongasá- nak —, hogy a fenti összeget mérkőzéseik bevételéből maguk is összeszedhetik. Ha van a klub vezetőiben annyi, finoman mondva: üzleti érzék és bátorság, hogy pénz nélkül is beneveztek a bajnok­ságba — bizonyosan futja még ügyességükből az — önellátásra is. (—nß—1 Vacsora közben megtudjuk hogy a 2? nyolcadik osztályos közül hat lciiünö és jeles ta­nulója van az intézetnek. Ne­gyedévben csak egy gyermek kapott intőt, de osztálytársai testvén szeretettel oktatják, se­gítik kis pajtásukat, hogy fél­évre kijavíthassa rossz jegyéi. A nevelők odaadó, lelke i munkája is hozzájárul, hogy példás rekd, lankadatlan szor­galom és vidám hangulat szövi be a gyermekotthon bolduy csendjét. (y) rw Őrjöngő rohgmol- kapott- a sok italtól A 21 éves Csősz Istvánnak duhajkodó, garázda természete miatt már többször meggyűlt a baja a közbiztonsági szervek­kel. Csütörtökön a vasúti rend­őrség a kecskeméti vasúti ál­lomáson fogta el újra és a ka­pitányságra kísérte a hangos­kodó, erősen ittas ifjút. Mivel azonban annyi szeszt fogyasz­tott, hogy sürgős orvosi beavat­kozás vált szükségessé, a men­tők kórházba akarták szállítani. Csősz azonban a mentüket, yz elfogyasztott italtól kapott őr­jöngést rohamában megtámad­ta és csak a rendőrség erélyes fellépésének köszönhető, hogy nem tett bennük kárt. A ga­rázda részeget megbilincselve vitték kórházi gyógykezelésre. A munkások irodalmi nevelése lépésről lépésre vés azoknak a száma. Éppen ezért minden új szám megjele­nése után rendezzünk az üze­mekben Kiskunság-ankétot. hallgassuk meg a munkások vé­leményét, mert ez csak segíti írói munkánkat. Ehhez a kérdéshez szorosan hozzátartpzik az írók világné­zeti nevelésének problémája is. Hogyan küzdhetők le egyes re­vizionista nézetek — mert ilye­nek is vannak az Irodalom­ban —, ha maguk az írók nem vitatkoznak, nem szállnak szembe á kispolgári elméletek különböző megnyilvánulásaivalT Ezen az írók közötti elszigete­lődésen is csak úgy tudunk vál­toztatni, ha megteremtjük az irodalom művelői között a to­vábbfejlődés alapját: a jó kö­zösségi Szellemet, a megértési, a megbonthatatlan elvi egységen alapuló barátságot. Ez a feladat pedig a Katona József Társa­ságra vár. A MUNKÁSSÁG jelentős sze­repet játszik Kecskeméten is. örömmel veszi, ha mi, írók fel­keressük és segítjük kulturá­lis látókörének szélesítésében. Az Író feladata a nép művelése, a szocialista eszmék terjesztése. Ezt várja tőlünk a munkás- pszlály. nicliczkj Sándor íróink többsége kommunista. Szívesen vállalják a megtiszte­lő feladatot, csak legyen, aki kézben tartsa ezt a munkát. A munkásság irodalmi neve­lése kettős célt szolgál. Egyrészt elősegítjük a proletárdiktatúra vezető osztályának művelődé­sét, másrészt az írói fejlődés is biztosítva van a munkások ajkáról elhangzott vélemények alapján, nem utolsó sorban a személyes élmény cs a látottak vagy hallottak alapján újabb al­kotásokra ösztönzik az írót. A munkásság irodalmi neve- lésének másik módja a rend- szeres könyvankétok bevezetése üzemeinkben. Itt megismerked­nének a munkások a magyar és a szovjet írók legújabb mű­veivel, a népi demokratikus or­szágok irodalmi életével, a ha­ladó nyugati írók alkotásaival. Ezzel is szélesíthetnénk látó­körüket, emelhetnénk kulturális színvonalukat. MEGYÉNK IRODALMI éle­.ében komoly szerepet játszik a kiskunság című irodalmi folyó- rat. Vajon hány munkás is­iiért azokat a kecskeméti írá­sát, akik rendszeresen írnak a kiskunságban? Azt hiszem, ké­sőn akadt meg tekintetünk. És ez súlyos hiba. Tanultuk, fü­lünkben cseng a tétel: nálunk a munkásosztályé a vezető sze­rep. Ismerjük mindannyian ezt a megfogalmazást és mélysége­sen egyetértünk vele, de nem kerestük azokat az útakat, ame­lyeken eljuthatunk a munkás­ság szívéhez, gondolatához, örö­méhez, mindennapi gondjaihoz. Megfeledkeztünk arról, hogy müveink csak akkor válnak iro­dalmi értékké, ha művészi szín­vonaluk találkozik a politikai célkitűzések ember- és társada­lomformáló erejével. MIT LEHET TF.NNI. hogy gyökeresen megváltozzék ez a visszás helyzet? Véleményem szerint a kommunista írókra var az a feladat, hogy kizök­kentsék irodalmi életünket csendes magányából, s a pár- tonkívüli haladó írókkal kar­öltve ellátogassanak az üze­mekbe, irodalmi estek vagy dél­utánok tartása céljából. Nem az író dolga a szervezés, ez a feladat a pártszervezetek segítségével a városi művelődési osztályra, az üzemi bizottságok­ra és egyéb társadalmi szer» vekre vár, KECSKEMÉT irodalmi élele az ellenforradalom óta szépen fejlődött. Azonban az irodalmi élet fejlődése nem terjedt ki a társadalom egészére, szűk körre korlátozódott, főleg az értelmi­ségre. Az irodalmi élet az írók világnézeti felfogásában, művé­szetük tartalmi és formai gaz­dagodásában mérhető le a leg­jobban. Örvendetes jelenség ez, de az írók és a társadalom kap­csolata között elszigetelődés mu­tatkozik. A számottevő írói fej­lődés nem gyümölcsözik a tár­sadalom vérkeringésében, s nincs összhangban a párt kul­turális irányelveinek célkitűzé­seivel, Szocializmust építő rendsze­rünkben alapvetően fontos tétel az író és a munkások közötti elvtársiam, baráti kapcsolat meg­teremtése. A megfogalmazást is­merjük és valljuk, de vajon ele­get tettünk-e a gyakorlatban való alkalmazásnak? Ügy hi­szem, nem. Több sikeres irodal­mi est megrendezésére került )of városunkban, neves Kos- suth-díjas írók is szerepeltek •endezvényeinken, de ha végig- jillantottunk a szépszámú hall- jatósáson- vaimí kevés munka­A Kunfehértói Állami Gyer­mekotthon ebédlőjében jó ét­vágyú kislányok vacsoráznak. Amint képünk is mutatja, a gyerekek szépen megterite.it asztalnál fogyasztják az ízletes mákostésztát. Akinek kevés a fingni tésziaadag, nyugodtan kérhet repetát, mert a jószívű szakácsnéni készségesen rak a nagy merőkanállal a kislányok tányérjára. Magyar Piroska napos nevelő felügyel a rendre, a fegyelem­re és pz étkezés helyességére. művelődési otthonok igazgató a terv szerűit egyelőre IS kü lönböző téma között válogat hatnak, ezekből állíthatja] össze a téli évad is mere (tor jesztő előadásainak tematika ját. Az ciőa-' -sorozatok met lett természetesen gazdaság jellegű témákból másfajta tan folyamokat is lehet szervezni A művelődési felügyelő a já rási tanács mezőgazdasági ősz tályával egyetértésben töbl községben ezüstkalászos tanfo lyamot indít. Így Bácsbokodon Bátmonostoron, Érsekcsanádon Sükösdön és Sztremién. Déva dón és Nagybaracskán az ezüst kalászos tanfolyam második év folyama indul meg. &f3atlrisak, tunfoltjamoL — H fiit ételi A községek nődolgozóinal igényeit szabás-, varrás-, kézi­munka-, vagy főzőtanfolyamot szervezésével igyekeznek kielé­gíteni. Ezeket is a művelődési Otthonban rendezi meg a nő­tanács, a Vöröskereszt és a KISZ leánykor. A tanfolyamo­kon a hallgatók ismeretter­jesztő előadásokat is hallanak Ennek a keretében rendezik meg a »Szülők iskolája« peda­gógiai előadásait is. (J)edagáguttílt rezére Nagyjelentőségű kezdeménye­zés, hogy havonként egy ízben a pedagógusok részére is tarta­nak elöqdásokat, melyen részt vesznek a község egyéb fog­lalkozású értelmiségi dolgozói is. A témák között szerepel az MSZMP kullurplis irányelvei­nek megvitatása, egy előadás az egységes falusi kulturális munka jelentőségéről, a vallás szerepéről és történetéről, a Tanácsköztársaságról, a mező­gazdaság szocialista áttervezé­sének irányelviéről, a kommu­nista erkölcsről, a serdülök lel­kivilágáról, valamint a revl- zíonizmus és a nacionalizmus illeni harcról. Az előadásokat külpolitikai tájékoztatók egé­szítik ki. A bajai járásban tehát a ter­hek meg valósítása során nagy epéssel haladnak előre a kul­turált falu felé, s ennek a sok­oldalú, ismereteket bővítő, kor­szerű világnézetet kialakító íulturális tevékenységnek való­ban központjaivá válnak a já­rás művelődési otthonai. Csáky Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents