Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-02 / 284. szám
♦>**.«« '^«a»*V.4U%vK, *■&*>«Mt*. »<«•.<» A ***** « »««. VY« W»> K**** »> ttv tt*(M N(-»* >máM «t KM; ; » » , gfccK WÄI. *vi> Mt* Ft* v<**i rt*f «Wlt : f» » y WiM» .*£**»*** ***** **»* i 28 ssabálysérté9 'Oo$. december *). kedd GYILKOS AMERIKAI GYÁROS cÁ (ftfu(a egy kecskeméti címkegyűjtő albumában Vannak, akik vagyont gyűjtenek roppant nagy ambícióval másoknak lovak által levetett szerencsepatkóból van — súlyra is komoly — gyűjteményük, hallottam már olyanról is, akinek birtokában van Napoleon csizmájának sarka és Mária Terézia melltűje. Egy ismerősöm könyveket gyűjt és legutóbb azzal dicsekedett, hogy egy 1776-ban Nümbergben nyomhatott könyvvel gyarapodott gyűjteménye, s mondjuk meg őszintén, hogy kevés olyan ember van, aki ne gyűjtött volna — legalább is gyerekkorában — bélyeget. Nem akarom a gyűjtögetek minden fajtáját felsorolni, csupán magyarázni akarom: a gyufacímkegyűjtés sem különcség. Mrázik Ferenc kecskeméti gyu- facímkegyűjtő —, akit felkerestem — sem hat különcnek: — kellemes, megnyerő külsejű fiatalember. Anatol France ét ripi anqvl múzeum Ó is, mint minden szenvedélyes gyűjtő, először büszkeségét, címkékkel telt abumait mutatta meg. Legnagyobb sajnálatára mind a 18 250 címkéjét végignézni nem tudtam, de nagyon sok érdekes példányt láttam. Házigazdám, látva csodálkozásomat, hosszú magyázatba kezdett a gyufacímkegyűjtés történetéről, amely csaknem olyan tisztes korra tekinthet vissza, mint maga a gyufagyár- . tás. — »'Bonnard Sylvester vétke-» című novellájában Anatol France arról írt, hogy 1859-ben már gyűjtöttek gyufacímkét. Ezután levőik öteget vett elő házigazdám: — Harminckét ország 70 gyu- facimkegyűjtőjével és több múzeummal levelezek. A Szovjetunióban is népszerű e szenvedély, s így vált lehetségessé, hogy 20 szovjet címkegyűjtővel tartsak kapcsolatot. Ezt a levelet pedig, — mutat egy halványzöld borítékra — egy angol múzeum küldte és arra kór, hogy a mellékelt gyufacímkék eredetét ismertessem velük. így a levelezés által az ember elég jól megtanulja a különböző nyelveket, s a gyufacímke bepillantást nyújt korának történelmébe is. Ábrázolja az államférfiakat —, amint láthatja is: Kossuth Lajost, Széchenyi Istvánt, Marx Károlyt —, művészeket, történelmi eseményeket, találmányokat, kiállításokat. Bemutatja a különböző népek ruhaviseletét, s nem utolsó sóban hűen tükrözi a kor mikrográ- fiáját. Miközben beszélt, egészen magával ragadott mondanivalója. Kezembe vettem egy gyufacímkét. s megkértem, mondja kábelgyár tulajdonosa, aki I*4* lőtte egyik munkását, mert szakszervezetbe akarta beszervezni a társait. A felső kép a meggyilkolt munkásról készült. el eredetét. — Nagyon érdekes címke — vágta rá azonnal. — A mi megyénk első gyufagyárának, az 1859-ben Baján épült Spitzer- féle gyújtóüzemnek a címkéje. Egyébként Baján 1875-ben másik cég is létesült, az Adler Mór féle gyufakészítő üzem. Mif kér a gyűjtő — az alvóiétól ? — Ha már itt tartunk — folytatta — elmondok még néhány megyei érdekességet. Ko- váts Ferenc 1877-ben Kiskun- majsán alapított gyújtóüzemet. Az öregebbek még ma is emlegetik gyártmányát, a »majsai masinát«. A tulajdonos aztán 1888-ban Kiskunfélegyházára telepítette át üzemét, amely ott 1928-ig működött. Ekkor az állam eladta a magyarországi gyufagyártás kizárólagos jogát egy svédországi részvénytársaságnak, amely az összes, kisebb gyufagyárainkat bezáratta. A megyében egyedül az 1909-ben létesült Kecskeméti Gyufagyár üzemelhetett tovább. Beszélgetésünk során megtudtam még, hogy becslések Mit építenek Solton 1959-hen? tetik a község általános rendezési tervét, amely magában foglalja az utcakialakításokat, víz- és csatornaművesítést és törpevízmű létesítését. Ez 40 000 forintba kerül majd. Elkészül 20 000 forintos költséggel a közös téli fürdő medencéje is. Az utak karbantartására és a köz- világításra összesen 66 000 forintot, a könyvtár és a tűzoltóság felszerelésére pedig 15 000 forintot fordítanak. Két új szakcsoport aiakult a járásban A sertészárlat miatt gyengén sikerüld a kecskeméti vásár Vasárnap rendezték meg Kecskeméten a hagyományos Katalin napi országos állat- és kirakodó vásárt. A vásárra 1122 lovat, 450 tehenet, 96 borjút, 90 birkát hajtottak fel, — sertés azonban egyetlen darab sem volt. Ennek oka a sertés- pestis miatti zárlat. Ez utóbbi igen érzékenyen érintette a vásárt, mert csökkentette a többi állatfajta felhozatalát, s a vásárlási kedvet is. A vásáron mindössze 211 szarvasmarha, 87 ló és két kecske cserélt gazdát. A vásár napján nyitva tartott több kiskereskedelmi üzlet, s az Állami Áruház is. Valamennyi üzlet forgalma a szokatlanul csöndes vásár miatt jóval gyengébb volt, mint a közepes hétköznapi átlag. Fiatalon kezdte... Bajnóczi Jánoe huszonötéves kunszentmiklósi fiatalember az elmúlt két év alatt kilenc sertést, egy tehenet, három borjút és három juhot vásárolt, azokat levágta, húsukat kimérte, majd a kerekegyházi erdő- gazdaságtól vásárolt fával üzérkedett. A kunszentmiklósi Vörös Csillag Tsz-től két bárányt csalt ki, majd több magános becsapása után két magánok- «esiiot is meghamisított. A clunavecsei járásbíróság dr. Ba- kay tanácsa üzletszerűen elkövetett árdrágítás bűntettében mondotta ki bűnösnek többek között, s ezért másfél évre ítélte. Az előző években kapott felfüggesztéses börtönbüntetését viszont végrehaj tandónak mondotta ki, s így Bajnó- czinak összesen két évet és hat hónapot kell börtönben töltenie. A dunavecsei járásban 39 szabálysértési eljárást indítottak a baromfipestis-oftást elmulasztó gazdákkal szembeni A szabálysértési ügyek nagy részét már letárgyaltak s a gazdákat 50—200 forintra büntették meg 00-0000OCKV Röviden — Megkezdődött Szabadatílláson a jövőre megépülő strandfürdő kútfúrása. — Kunszentmiklóson ebben az évben 24 házat építettek fel, hoztak rendbe OTP-kölcsönnelj — Tasson az elmúlt vasárnap a szülői munkaközösség Télapó-vásárt rendezett, Géczi Imre, a kunszentmik- lósi OTP vezetője, amikor a faluba került, véletlenül összeakadt a katolikus kántorral, akitől megkérdezte, miért nem tanítja meg a falusi fiatalokat énekelni, zenélni. Az egyházfi — aki amúgy a maga módján zenekedvelő ember volt — csak legyintett és a kérdésre a maga »meggyőződése« szerint válaszolt:’ »Tudja, mennyire süketek ezek a kunok? Nem lehet ezekből egy épkézláb hangot kicsalni...« A kántor nem éppen hízelgő véleménye ellenére az a nagy ambíció, amely Géczi Imrét fűtötte, végül is elindította Kunszentmiklóson a zenekultúra fejlődését. 1954-ben 30 munkás- és parasztgyerek Simon Lajos és Gézi Imre vezetésével az Elfogadták as alapszabályt Az elmúlt vasárnap Dunave- csén a februárban megalakult gazdakör elfogadta az alapszabályt. Ezt követően, kedden este megindult a hetenként két ielöadást tartalmazó ezüstkalá- jszos gazdatanfolyam második évfolyama. Az első előadást a járási tanács mezőgazdasági [osztályának kertészeti és szőlé- ti előadója tartotta a kertgazdálkodásról. Dr. Toponári Ferenc állatorvos, aki nagy népszerűségnek örvend a gazdák között, Ígéretet tett arra, hogy vasárnap délelőttönként a gazdakör tagjainak a külföldi szaklapokból összefoglaló előadásokat tart. a keleti és a nyugati államok parasztgazdaságairól és állattenyésztéséről. egyik iskola tantermébe gyűlt össze, s elkezdték a nagy munkát. Ma 1958-at írunk, s a kánto® szerinti »-süket kunok hazájában« a zeneiskolának több mint 100 növendéke van, s már nem az a probléma, hogy hangszerük, hanem helyiségük és harmadik pedagógusuk hiányzik.) A zeneiskola növendékei hivatalos tanrend szerint tanulnak: és ebben az évben megyei viszonylatban is jó átlagot értek el, hiszen osztályzataik átlag- eredménye a négyesen felül van. A Géczi Imre szervezte zeneiskolának köszönhető az is, hogy két zenékar van a községben, egyik a gimnáziumé, a másik pedig a zeneiskoláé. A jövő tervei azonban ezen túl is sokkal nagyobbak, mint gondolnánk. Az anyagilag megalapozott iskola növendékei, tanárai együtt készülnek a februárban sorra kerülő hangversenyre és a Haydn-év megünneplésére. Nem volt igaza a kántornak, mert a tények állításának ellenkezőjét bizonyítják: a Kiskunság népe igenis szereti, el is tudja sajátítani a magasabb zenekultúrát, G. G. J A szabadszállási Feketepusztán tíz termelő elhatározta, hogy 62 holdon aprómagter- jmelő szakcsoportot alakítanak ,a földművesszövetkezet keretén 'belül. Terveik szerint a mag- [kenderből 10, szemes cirokból il5, muharmagból 5, cukorrépáiból 4, seprűcirokból 3 kát. hoi- jdat vetnek majd be. A többi földterületet háztáji gazdaságiként, illetve legeltetésre használják majd. Előreláthatólag [igénybe veszik a íöldművesszö- [vetkezettől a betakarításhoz a [gépeket is. A vetést, kapálást [pedig közösen végzik el. i A Dunavecsei Földművesszö- [vetkezet 14 tagja fehér hússer- ítéstenyésztő szakcsoportot alakított. A gazdák már meg is [vásárolták a 21 darab törzskönyvezett fehér hússertést, |s az ár 50 százalékát, 14 600 forintot már ki is fizettek. A 'tenyészet létrehozásával az a [céljuk, hogy a járás területén meghonosítsák ezt a kiváló ser| A Solti Községi Tanács már elkészítette a tervét, hogy milyen létesítményekkel kívánja a községet még szebbé tenni. A községfejlesztési alapból 120 ezer forintot fordítanak a kórháztelep villamosítására, ahol több mint 150 házba kapcsolják be a villanyt. Kissolton, Bódocztelepen, a Templom utcában és a Rév úton 1250 négyzetméter tégla- és betonjárdát építenek összesen 74 000 forint értékben, Ugyanakkor elkészítFejtödik a zenekultúra Kunaxentmiklóson tésfajtát. A szakcsoport elnöke Vassai István egyénileg dolgozó paraszt lett, ?A Münchner Illustrierte című i nyugatnémet lap közölte ezt a ? felvételt. A kisebbik képen baléról a második alak Malcolm ? White, esrv New York állambeli szerint háromezerféle gyufacímkét adtak ki eddig hazánkban, s ebből 1300-féle van Mrázik Ferenc tulajdonában. Azt is el-| mondta vendéglátó gazdám,, hogy több ezer címkegyűjtő | van Magyarországon és folyó-, irattal is rendelkeznek, amely' »Gyűjtök« címen jelenik meg., Egyesületük, a »Ki mit gyűjt | klub« Dorogon alakult. Egyéb-; ként Kecskeméten több százan i hódolnak a gyufacímkegyűjtés | szenvedélyének, a Zenei Álfa-, lános iskolában pedig már gyu-| fagyűjtő szakkör is működik. , Mrázik Ferenc búcsúzóul arra kórt, hogy ha valami régi ki-1 adású gyufásdoboz akad a ke-, zembe, feltétlenül adjam át| neki és erre buzdítsak másokat, is... [ Ncum Ottó ,
