Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-09 / 290. szám
4. oldal 1958. december 9, kedd A Forradalom Nyomolvasóiról Több mint két hónap telt el azóta hogy Budapesten megalakult a Forradalom Nyomolvasóinak Országos Parancsnoksága. Azóta már megjelent két parancs az Országos Parancsnokságtól. Megyénkben is széleskörű kutatómunka bontakozott ki azoknál a csapatoknál, akik elküldték jelentéseiket az Országos Parancsnoksághoz. Megyénk csapatainak csaknem fele küldte el jelentkezését. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, bogy a pajtások nagy kedvvel és igyekezettel vesznek részt a kutatómunkában. A csapatvezetők többségükben felhasználják a parancs adta játékos, romantikus formákat, s a nyomolvasó munka máris fellendítette a csapatok munkáját, a próbákra való felkészülést. Megyeszerte tapasztaljuk, hogy kutatják a helyi emlékeket, találkoznak idős veteránokkal, volt vörös katonákkal. Igen helyesen, sok csapatunk egyes mártírok özvegyeit vagy ^hozzátartozóit — akik ma már máshol laknak — levélben keresi fel. ! Így pl. a kiskunhalasi Szűts József úttörőcsapat tagjai levélben keresték fel az 1919-ben Kiskunhalason kivégzett dr. Paprika Antal Budapesten élő özvegyét és kaptak tőle értékes dokumentumokat cs segítséget. Tapasztalataink általában jónak mondhatók. Hiba, hogy kevés helyen alkalmazzák a parancsok felolvasása adta lehetőségen belül a csapat riadóztatá- sát, ezek a momentumok nem kerülnek bele a csapat naplójába. Másrészt a kutatómunka a legtöbb helyen kizárólag az 1919-es Tanácsköztársaság eseményeinek felkutatására irá' nyúl. Kétségtelen, hogy kutató' munkánknak ez a legfontosabb része, azonban ne feledkezzünk meg a KMP és a KIMSZ 40 éves harcának helyi felkutatásáról, sőt hazánk felszabadulása óta elért eredmények összegyűjtéséről sem, hogy a „Hősök könyvé”- nek összegyűjtött lapjai egy gazdag kutatómunkáról adhassanak tanulságot. A kutatómunka még jó néhány hónapig tartani fog. A csapatvezetők feladata, hogy állandóan irányítsák ezt a munkát és a legmesszebb menőkig kihasználják a Forradalom Nyomolvasói mozgalom által adott sokoldalú pedagógiai lehetőségeket. ,>00000000000000000000000-0OOOOOOO-OOCM Milyen úttörő sportversenyek, és kiállítások lesznek meQ\énkhen 1959-ben? KULTURÁLIS FIQYELŐ ***** Szilády Áron hagyatékáról A mai, nem egészen ártalmatlan közhangulat szerint a jó tollú írónak, a fürgelábú labdarúgónak, a tehetséges színésznek Budapesten a helye. E közhangulat kialakításához azonban az 50-es évek elején központi indítékot is adtak, amennyi- nyiben kulturális vonatkozású kérdésekben is mesterségesen megakasztották a vidék fejlődését. Ennek során szállították el 1952-ben a Szilády Áron-féle gyűjteményt Kecskemétről. Még most sem tudom, milyen meggondolások alapján és melyik helyi szerv jóváhagyásával vitték Budapestre a 4000 kötetből, értékes kéziratritkaságokból és 25 kötetnyi feljegyzésből álló gyűjteményt, Kecskemét város levéltárának, könyvtárának büszkeségét, amelyet a város 1924-ben 25 hold elsőrendű jföldért és 600 OOO koronáért vásárolt meg Szilády rokonaitól. A gyűjteményt visszavárják a megye lakói, az itt élő kutatók^ akik közül egy bizonyosan vállalkozna a nagy tudós méltatlanul elfeledett alakjának felidézésére. A megyei tanács és városi tanács művelődésügyi osztályai indítsanak mozgalmat a könyv- és kéziratállomány visszaszerzésére. Nem hiszem, hogy bárki is megtagadná a kérés teljesítését, ha azt megfelelő súllyal, megfelelő helyen adnák elő. Hiszen ma már csak a közhangulatban él a kulturális központosítás vágya, j— kormányzatunk ezzel ellentétben igen egészségesen óhajtja fejleszteni a vidék művelődésügyét is. Heltal Nándor Pajtások! A csapatvezető elvtárs már bizonyára ismertette veletek az 1959. évi úttörőrendezvényeket. Ezeknek leírása a Szövetség 6-os számú tájékoztatójában részletesen szerepel, mi ez alkalommal a megyei rendezvényeket akarjuk ismertetni. Megyei úttörő négytusa-ver- seny. A jövő évben is megrendezzük Kecskeméten, 1959. május 26-án a már népszerűvé vált négytusa-versenyt, melyen a járási és városi bajnokságok első helyezett leány- és fiú csapatai vehetnek részt. Úttörő íjászverseny. Ez egy most fejlődő sportág. Az úttörő- csapatok között máris elég népszerűvé vált. Közöljük azt is, hogy a szükséges íjászfelszerelést a sportboltokban lehet beszerezni. Ez a verseny 1959. június 1-én kerül megrendezésre Kecskeméten. A felsoroltakon kívül március 28—29-én Kiskunhalason kerül megrendezésre a megyei úttörősakkbajnokság. Június 10-én Kecskeméten repülő- és hajó- modellező megyei úttörőverseny lesz. A sportversenyeken kívül a megyei úttörő szavaló-, mesc- mohdó-, ének- és hangszerszólóversenyt április 25—26-án a kalocsai úttörőházban rendezzük meg. A versenyeken kívül ez évben úttörő-kiállításokra is sor kerül. Az úttörő ezermesterek megyei versenye és kiállítása június 5—6—7—8-án, a kecskeméti Üttörőházban lesz megrendezve. Ugyancsak rendezünk megyei képzőművészeti kiállítást április 25—26—27—28-án a bajai Üttörőotthonban. Pajtások! Mint látjátok, a jövő évben sok érdekes lehetőség áll előttetek. A legfontosabb az, hogy a sport- és kulturális versenyekre való felkészülést már most megkezdjétek és a csapat- versenyek első helyezettjei a felkészülésüket tovább folytassák, hogy a megyei versenyen, majd pedig az onnan tovább jutottak az országos versenyeken is jó eredményeket és helyezéseket érjenek el. TANULJUNK JÁTÉKOT Kié a sapka? A pajtások két részre oszlanak és körülbelül 10—15 méter távolságban szembe állnak egymással. A játékosokat mindkét sorban megszámozzuk úgy, hogy az egyforma számok egymással szemben álljanak. A két A PÁRDUC'őrs tagjai őrsi összejövetelre gyülekeztek. A mai napon első dolgunk az lesz pajtások, hogy összeírjuk vezetőinket és idősebb ismerőseinket — mondotta Varga Jóska, az őrs vezetője. Pista, az őrs egyik tagja, nem tudta mire vélni ezt az intézkedést és mindjárt kérdéssel fordult az őrsvezetőhöz. S— őrsvezető pajtás, légy szives megmondani, hogy miért kellenek nekünk ezek a nevek? Varga Jóska mindjárt válaszolt a kíváncsi Pistának és egyben az őrs tagjainak is. — Mint tudjátok, most éppen az úttörőélet törvényeinek 7. pontjával foglalkozunk, mely így szól: „Az úttörő szereti szüleit, tiszteli tanítóit és az idősebbeket.” A kis Péter meg sem várta, hogy Jóska befejezze mondanivalóját, máris zsebébe nyúlt és elővette mindenttudó Pajtásnaptárát. — Tudjuk már, ne is mondd tovább. Azt akartad mondani bizonyára, hogy azért írjuk ösz- sze a neveket, hogy ismerőseinknek, tanítóinknak tudjuk a ne- venapiát. — ördögöd van Péter, pontosan azért, sőt pontosabban azért, hogy nevüknapján köszöntsük az Andrásokat, Ferenceket, és Miklósokat. AZ ÖSSZEÍRÁS igen gyorsan megtörtént és bizony jócskán akadt a nevek között Ferenc és Miklós is. Nosza, gyorsan eldöntötték, hogy kit mivel lep- rek meg. Másnap már együtt volt egy kis pénzük és így megvásárolhatták az első ajándékot sor közötti távolság közepén egy botot szúrunk le a földbe és a botra egy sapkát helyezünk, a bot mellé meg egy bírót állír lünk. A játékvezető mond egy számot, mire az azonos számú két pajtás a bothoz szalad. Aki előbb ér a bothoz, leemeli a sapkát és visszafut a helyére. Ellenfele igyekszik megérinteni a tolvajt, mielőtt az a helyére érne. Ha a tolvaj érintése nem sikerül, úgy az üldöző a sapkatolvaj fogságába esik. Ha azonban az üldöző utoléri a tolvajt, úgy mind a ketten visszaállnak eredeti helyükre. A játék addig tart, míg az egyik csapat valamennyi játékosa fogságba nem kerül. Amennyiben ez előre meghatározott időn belül nem történik meg, úgy az a csapat nyer, amelyiknek több a foglya. A játék raj keretben játszható SPORT ÉS SZÉPSÉG TTjra gazdagabb lelt egy igen értékes, szép könyvvel a magyar kultúra. »A sport és szépség« című könyv mindennél ékesebben bizonyítja, hogy a sport és a szépség nagyon is összetartozó fogalom. Amikor az olvasó kezébe veszi ezt a csodálatosan művészi képösszeállítást, s megkezdi a figyelmes vizsgálást, a gyönyörtől és nem egy képnél az emlékektől összeszorul a szíve. Igen, mi mindnyájan egy kissé összeforrtunk a magyar sporttal, a sikerekkel és a balsikerekkel, vereségekkel és győzelmekkel. S azok, akik e könyv lapjairól reánk néznek, vagy éppen feszülő izmokkal, erejük utolsó megfeszítésével a győzelemért, talán éppen a nemzeti színek győzelméért küzdenek, mind-mind kedves, közeli ismerősünk, barátunk. A sportembernek és annak, aki csak a test szépségét, arányos formáját, az izmok feszülését élvezi és értékeli, egyaránt rendkívüli szórakozást* élményt jelent a most megjelent köny|v. »A spoilt és szépség« című könyvet Peterdi Pál, kitűnő sportújságíró állította össze és látta el a képeket szöveggel. A könyv bevezetőjét dr. Mező Ferenc, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a kiváló sporttörténész írta. Külön szólnunk kell a fényképekről, hiszen a műben a »vezérszólamot« a fényképek szolgáltatják. Joggal megállapíthatjuk, hogy A sport és szépségben a legjobb magyar hivatásos és amatőr sportfényképészek alkotásait megtaláljuk. Aki szereti a sportot és a szépséget, s c kettőt együttesen, ritmus, lendület, akaraterő, győzelemretörés egy-egy pillanatában kívánja látni, az minden bizonnyal nagy örömmel veszi a kezébe a legújabb magyar sportkönyvet, »A sport és szépség«-et. Mezei István Fiatalító gyógyszert gyárt a román ipar A világ első fiatalító intézetében, a dr. I. C. Parhon akadémikusról elnevezett bukaresti geriátriái intézetben évek óta sikeresen használják a »H3« elnevezésű novokainos injekciót, amelynek hatására • a megkopott emberi szervezet regenerálódik. Az öregek visszanyerik emlékezőtehetségüket, javul az izmok rugalmassága, a vérkeringés, az idegrendszer működése és a hormonellátás* Most hivatalosan bejelentették* hogy a nagy keresletre való tekintettel a bukaresti »Fiola« elnevezés^ Gyógyszeripari Vállalat ipari méretekben kezdi meg a novokainos injekció előállítását. Az új gyógyszert Ge- rovital H3 elnevezéssel hozzák forgalomból, DCedüei tXiűány&k! VVVwVVvVWV wvwvwwwwwvwww-» '1 örvényeink szellemében „Az úttörő szereti szüleit, tiszteli tanítóit és az idősebbeket." (7. pont.) Jíeoél a. DC un IílÍi éi'té i cAl La ni L műk atlíwn bet Izgatottan várták a napot, hogy ajándékukat átadhassák csapatvezetőjüknek, akit éppen Ferencnek hívtak. Elérkezett ez a nap is és a „Párduc” őrs tagjai egyenruhába öltözve indultak el csapat- vezetőjük lakására. Jóska, az őrs vezetője szívdobogva húzta meg a kiskapu csengőjét. Mögötte Péter, az őrs legkisebb termetű tagja állt, kezében szorongatva az ajándékot. Egyszerre csak nyílt az ajtó és megjelent csa-1 patvezetőjük, akin látszott, hogy; nagyon meglepődött a szokatlan eseményen. ' — CSAPATVEZETŐ elvtársi! A „Párduc” őrs tagjai nagyon, sok boldog névnapot kívánnak' és szeretettel nyújtjuk át sze-( rény ajándékunkat. Csapatveze-j tő elvtárs fogadja tőlünk szeretettel — mondta az őrs vezetője, Péter és átadta az őrs aján-j dékát: egy fényképalbumot,/ benne az őrs minden tagjának fényképével. ( — HONNAN JUTOTT esze-' tekbe ez a gondolat, hogy engem' köszöntsetek? — kérdezte a még' mindig meglepődött csapatve-( zető. A gyerekek nem sokáig/ töprengtek a válaszon, hanem) egyből rávágták, hogy az út-1 törők figyelmesek és az őrsben/ elhatároztuk, hogy ezentúl min-) den ismerősünket felköszöntj ük v nevenapján. / — Itt a névsor — lobogtatta) Jóska a papírt. ) — Itt meg a naptár — nyúltl a zsebébe Péter és ezzel elbú-/ csúztak csapatvezetőjüktől, hogy) legközelebb a Miklós nevet vi-v selá rajvezetőjüknek kedves-;) kedjenek, J 7 Felejthetetlen élmény «olt r számomra, hogy ott lehettem \veletek azon az irodalmi szak- V körön, amelyen megkértetek: fímondjak el nektek néhány veresemet. Nem tudok szavalni, \rossz előadó is vagyok, de azt lsúgta a lelkiismeretem, eleget Ikell tennem kéréseteknek, mert ház ifjúság hálás közönség, s {nevelése mindannyiunk közös Jfeladata. Amikor odú álltam a 0 katedra elé és végigpillantot- \tam rajtatok, hirtelen eszembe j.jutott az én gyermekkorom. /Higyjétek el, ti az ifjúság ) aranykorszakában éltek, nincs ^közöttetek mezítlábas, szaggatott gúnyájú gyerek, s nincse- (nek olyan szegények, akik alu- 5 míniumosa jkával a kezükben, \kopogó szemmel várnák délben kaz inségbablevest. Más a ti éledtetek, biztatóbb, reménytelje- )sebb, gazdagabb! ) Megremegett a papír kezem- \ ben. amikor veaiaszántottam figyelmes tekinteteteken. Menynyivel műveltebbek vagytok ti, : mint mi voltunk 15—20 évvel ezelőtt. Ismeritek a magyar • irodalom legnagyobb íróit, azok 1 jelentősebb alkotásait. Oly ele■ ven erővel beszéltek Janus Pan- , nonius költészetéről, mintha ma ■ élő költő lenne. Én egyetemista ■ koromban hallottam először a nevét, s húszéves voltam, ami! kor tanultam költészetéről. Az ' általános műveltség tartalmi vo- : natkozásaiban is megelőztétek az előbbi korosztályok szellemi kultúráját. örültem, hogy ott lehettem köptetek. Erőt zsenditö sugal- mazást kaptam tőletek, s lehet, hogy abból az élményemből vers születik, amit nektek köszönhetek. Tudjátok, kötelessége is a tollforgató embernek, hogy társaséletet éljen, megismerkedjen a különböző közösségek életével, az emberekkel. Ezért tettem eleget kéréseteknek, s miközben szavaltam versemet, te* kintetetek j sok mindent elárult. Először | is, szeretitek a ma* gyár irodáimat, mert erre ne* vei benneteket a magyar szakos tanárnő. Erről tanúskodott figyelő arcotok, s az a mélysé* ges csendJ ami beszőtte a tér* met. Boldogok, jókedvüek vagy* tok ebben a meghitt közösségben. S néhány perc múlva egyik kis társatok könnyes szemmel köszönte meg szereplésemet, s ha visszagondoltok szavaira, így rebegett: »köszönjük az író bá* csiknak, Hogy ellátogattak hoz* zánk. Köszönjük pártunknak és államunknak, hogy itt lehetünk és nyugodt körülmények között tanulhatunk.« Senki sem kérte, hogy hálálJ kodjon nejcünk. Hálás gyermeki szivéből szukadtak fel az őszinte mondatok. Köszönöfn szíves türelmeié* két, kedvességeteket és hosszú, boldog életet kíván mindannyió- toknak: Bicliczky Sándor
