Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-09 / 290. szám

1938. december 9, kedd 3. oldal Az áruvásárlási hitelakció eddigi mérlege: 2056880 áruvásárlási hitel, 1347000 saját összeg — interjú ai OTP vezetőjével és hitelügyi előadójával — Üj dolog az áruhitelvásárlási akció életünkben. A kormány­nak ez az intézkedése nagy megértésre talált a munkások és alkalmazottak között. Hogy valóban így van-e, bizonyságul felkerestük Szántó Ferencet, az OTP megyei fiókvezetőjét és Herold Józsefet, a hitelügyi előadót, hogy tájékoztassa a Petőfi Népét az akció eddigi eredményeiről s az egyéb problé­mákról. KÉRDÉS: Milyen az érdeklő­dés- a hitelakció Iránt? VÁLASZ: A kormány rende­leté folytán az áruvásárlási hi­telakciót szeptember 6-ával in­dítottuk meg. Megindulásnál az érdeklődés mérsékelt volt, majd ahogy a dolgozók megismer­kedtek vele, úgy növekedett a hitelt igénylők száma. Jelenleg naponta 20—25 dolgozó keresi fel fiókunkat, s érdeklődik a hitelfelvétel lehetőségeiről, te­kintettel arra, hogy ezzel kap­csolatosan felvilágosítást na­gyobb részt a kereskedelmi vál­lalatoktól szerzik be a hitel- igénylők. KÉRDÉS: Ki kaphat áruvá­sárlási hitelt? VAI.ASZ: Minden bérből és fizetésből élő — ktsz és házi­ipari szövetkezeti tagok, nyug­díjasok is —, akiknek egy évi folyamatos munkaviszonyuk van ugyanazon munkahelyen, A lli-FU és a rossz tehergépkocsi Néhány vállalatunknál úgy ragaszkodnak a rossz tehergép­kocsikhoz, mint a vízben ful­dokló ember a keze üg-yébe ke­rülő szalmaszálhoz. Pedig a rossz gépkocsi karbantartása kétszer annyiba kerül, mintha a vállalat egész évben a TEFU kocsijaival fuvaroztatna. Enuek igazságáról győződtem meg a napokban, Ügy adom tovább, ahogy hallottam. Egy szót sem tettem hozzá, de nem is vet­tem el belőle. — Két rossz tehergépkocsink volt. Az egyik 1,5, a másik 3,5 tonnás. Három napot szaladt egy héten, utána két-három na­pig a javítóban pihent — 4—5 ezer forintért. Erre az időre kettős költség merült fel: ja­vítási díj és a TEFU-kocsi bére. — Ila pedig jo volt a kocsi, akkor 150 kilométerre 50 liter benzint és 20 liter olajat fo­gyasztott el Kiszámítottuk, hogy a gépkocsik üzemben tar­tása naponta 480 forintba ke­rül. Megkérdeztük a TEFU ve­zetőit: mennyit kémek 12 órá­ra egy tehergépkocsiért? — 320 forintot — hangzott a válasz. Nem sokkal később megváltunk rossz tehergépkocsijainktól. En­nek révén 160 forintot takarí­tottunk meg naponta a szállí­tási költségnél. — Akartak nekünk már adni újabb használt kocsit, de a ta­pasztalatok alapján azt mond­tuk: nem kell. — Egyébként az az összeg, amit tavaly ráfizettünk a rossz tehergépkocsikra, az az idén növelte a nyereségrészesedést, ami jelenleg 3 hét. Ezen kívül nem fizetjük a rossz tehergép­kocsik után a 20 százalékos ér­tékcsökkenési leírást sem a banknak — mondotta Fodor elvtárs, a Kiskunhalasi Sütő­ipari Vállalat igazgatója. Az hisszük, az elmondottak hoz, felesleges a kommentár. =riSZ—> vagy áthelyezéssel kerültek, új munkaadójukhoz. A munka­adónak azonban vállalnia kell, hogy a nemfizetés esetén a részleteket a munkavállaló il­letményéből levonja. Szükséges megemlíteni, hogy a hitelt igénylőnek — attól függ, hogy milyen árut vesz — az összeg 20—30—40 százalékát a hitelengedélyezéskor a 6—8 százalékos kezelési költséggel együtt be kell fizetnie az OTP pénztárába, KÉRDÉS: Mire lehet áru­hitelt felvenni? ' 1 VÁLASZ: Két jegyzéken van feltüntetve az áruk listája. Az -A« jegyzéken csak ágynemű szerepel pamut, len. A »B« lista a műszaki- árukat sorolja fel. Mi csak a főbb dolgokat említjük. Áruhitelt lehet fel­venni minden típusú rádióra, zeneszekrényre, 4600—5150 fo­rintos televízióra, 125-ös Danu- via, 350-eg IZS-motorra, Duna tűzhelyre, Fáklya, Bástya, Neo- Kalor kályhákra. Az optikai cikkek közül fényképezőgépre, nagyítógépre, hangszereknél pianinóra és többféle gitárra. A sportcikkek közül a Moly, a Kalóz és a Ka­csa nevíj vitorlásra, 2—4 sze­mélyes sátorra, Sirály csónak­motorra. Áruhitelt adunk vil- lanyboylerra, magnetofonra, Dongó segédmotorra is. Ezeket az áruféleségeket az áruvásárlási hitelakcióra kije­lölt boltokban meg lehet vásá­rolni. Üjabb értesüléseink sze­rint az árusítás jogát a föld- művesszevetkezeti boltokra is kiterjesztik. December elejétől Dunavecsén és Kiskőrösön is lehetővé vált az áruvásárlási hitelakcióba való bekapcsoló­dás. KÉRDÉS: Eddig mennyit fi­zetett ki az OTP, s mennyivel járullak a vásárolt árucikkek­hez a hitelt igényük? VÁLASZ: Az akció megindu­lása óta megyénkben 1794 igénylő volt. Ebből 1755 kérel­mező megkapta a kért hitelt. 35-öt elutasítottunk azért, mert nem volt meg az egyéves folya­matos munkaviszonya. Az »A« keret terhére — ágynemű — 308 hitellevelet adtunk ki 539 ezer forint értékben. A »B« keret listáján szereplő műszaki árukra 1413 hitellevél került a dolgozókhoz 2 864 000 forint ér­tékben. Az előbb említett ösz- szegböl az OTP áruvásárlási hitel címén 2 056 000 forintot adott, míg a dolgozók hozzá­járulása 1 347 000 forint volt. A hiteleket Kecskemét, Ba­ja, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Kiskunhalas OTP- fiókjai folyósították. Valószínű a későbbiek folyamán, ahogy a boltok áruvásárlási hitelakcióra való kijelölése bővül, úgy fog növekedni azoknak az OTP- fiókoknak a száma is, amelyek áruvásárlási hitelakcióval fog­lalkoznak — fejezte be nyilat­kozatát Szántó Ferenc és He­rold József, Vita után — tettek PARTUNK ideológiai, politi­kai és szervezeti egységének fontos eleme a pártdemokrácia, valamint a pártfegyelem gya­korlati érvényesítése. A párt­demokrácia alkotó munkára, ön­álló cselekvésre serkenti, ösz­tönzi a kommunistákat. A párt­tagok jogává és kötelességévé teszi, hogy részt vegyenek a pártszervezetek vezetésében, a soronlévő feladatok meghatáro­zásában, kimunkálásában. Az önként vállalt pártfegyeiem vi­szont arra kötelezi a kommu-j nistákat, hogy a párthatároza-5 tok megvalósítását azok is egy-: értelműén, legjobb tudásuk sze-; rint szívvel és lélekkel támo-S gassák, akik a vitában más ál-: láspontot képviseltek. PÉLDAMUTATÓAN nyilvá-j nult meg a pártvezetés eme! helyes elvének az alkalmazásai a lajosmizsei tanácsban dolgozó: kommunisták MSZMP csoport-; jának legutóbbi tanácskozásán.; A jelenlévők feszélyezetlen lég-! körben beszéltek a tanácsülés; előkészítésének tennivalóiról és; egységes álláspontot foglaltak­éi a különböző bizottságok sze-! mélyi kérdéseiben. Ez az egységes álláspont azon-; ban hosszú és alapos vita so-* rán alakult ki. Ellentétes véle-! menyek és különböző személyi! javaslatok csaptak össze. A kér-: dóst szavazás alapján döntötték­el, és a többség akarata szerint! határoztak. Tizenegy szavazat-! tál kettő ellenében az eredeti; javaslatot fogadták el, s így az; határozattá vált. * A DOLOG azonban ezzel még: nem fejeződött be. A feladat; nehezebb része, a határozat- megvalósítása még hátra volt.! Ezt is megvitatták és úgy döntöttek, hogy azokat bízzak meg a határozat előterjesztésé­vel, akiknek a vita során más javaslatuk volt. És, amikor a tanácsülés összeült, a kisebb­ségben maradt elvtársak be­látva a többség álláspontjának helyességét — már meggyőző­désből, jó kommunistákhoz mél­tóan teljesitették pártmegbíza­tásukat. N. J. Börtönbe kerültek a sikkaszttk Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Újházi Já­nos, a Bácsbokod cs Vidéke Körzeti földiuűvesszövetkezet bácsborsódi felvásárlótelepének vezetője, valamint Illés Mátyás, a hozzá beosztott felvásárló is addig sikkasztottak kisebb-na- gyobb összeget, míg lefülelték őket. 6000 forint készpénzhiá­nyuk volt. Az összeget külön­böző átvételi jegyekre hamisí­tották, hogy pótolják a hiányt, s egyesekkel megbeszélték, hogy írják alá a papírokat, mintha felvették volna a pénzt. így akartak kimászni a bajból. Hiá­ba mesterkedtek azonban, ki­derült a csalás, sőt még a többi sikkasztás is. V..jbek között a különböző vételi jegyhamisítá­sok, »összeadási hibák« stb. A liba- és kacsahízlalási szerző­déseknél például 1000 forinttal kevesebb összeget írtak az ösz- szesítőre, s a pénzt zsebre tet­ték. Összesen 27 963 forint vándo­rolt a zsebükbe ilyen módon. A bíróság Újházi Jánost két évi börtönre és három évi po­litikai jogvesztésre. Illés Má­tyást egy évi börtönre és két évi politikai jogvesztésre ítélte. Ezenkívül kötelesek a sikkasz­tott összeget megtéríteni. A két bűntárs hiába vezetett szabály­szerű könyvelést magának ar­ról, hogy az elsikkasztott pénz­ből mennyit vettek át, úgy okoskodva, csak ezért az ösz- szegért éreznek felelősséget. A törvények értelmében egyetem- legesen felelősek a teljes ösz- szeg megtérítéséért. Villamos vízmelegítő A Pest megyei Ik- ladon a felszabadu­lás utáni években új műszergyár épült. Ebben a korszerű felszereléssel ellá­tott gyárban jelen­leg is számos új mű­szaki fogyasztási cikk készül: többek között mosógépmo­torok, lemezját­szók és villamos vízmelegítők is. — Képünk az új víz­melegítők szerelését mutatja. A villamos vízmelegítő egy óra alatt kétezer wattot fogyaszt s ílymódon egy forintért 60—70 liter 40 fokos me­legvizet szolgáltat, VW^^WWWWWWWW\^VWVWW^IA/VWVW>A< Rémiéit a 76 éves sirgondozónő kuai hójában Márti Jánosné felsőszéktói sírgondozót — aki Kecskemé­ten a temetőben egy kis kuny­hóban lakott — megrendelői természetben, borral fizették. A 76 éves öregasszony aztán meghívta a kapott borra kuny­hójába mulatozni Bérén te Já­nost, aki különben már régi ismerőse a rendőrségnek. Mu­latozás közben összeszólalkoz­tak és a férfi egy rozsdás vas­darabbal fejbeverle az asz- szonyt. Agyrázkódással, súlyos fejsérüléssel szállították a men­tők kórházba. AHOGYAN AZ EMBEREK ÜGYEIT NEM SZABAD INTÉZNI — A k'skunhalasi 1919-és em­lékbizottság három albizottság­ban folytatja munkáját, melyek! közül az első a 19-es irodalom-} mai, a második a dokumentá-} ciós anyag összegyűjtésével, a\ harmadik pedig a Tanácsköz-j társaság 40. évfordulóján ren-i dezendö ünrt'"'ség előkészítésé-} pel loalalkozik, e 1958. augusztus 4-én Csólyos- pálos községből tevéiét kapott szerkesztőségünk, amelyben Ju­hász Imre népfront-elnök arra kért bennünket: legyünk segít­ségére. Miről is szólt a levél? R. A. egy szegény paraszt le­ánya, aki Szegeden végezte el a tanítónőképzót, vissza akart kerülni szülőfalujába, hogy ott oktassa, nevelje a gyerekeket. Mint kezdő pedagógus, anyagi­lag is jobb helyzetbe került volna, hiszen sem lakásra, sem pedig élelmezésre nem kellett volna költenie. A tanács veze­tői és az iskola igazgatója is ragaszkodott R. A. csólyospálosi kinevezéséhez. A megyei tanács oktatási osztálya azonban már kinevezett ebben az időben egy másik tanítónőt, Cs. M-et, aki Bihar megyéből kérte visszahe­lyezését, hogy közelebb legyen kiskunfélegyházi otthonéhoz. R. A., mivel mindenáron szeretett volna Csólyospálosra, haza ke­rülni, felkereste a megyei ta­nács illetékes osztályát és elő­adta kívánságát, arra kérve az oktatási osztályt, hogy valami úton-módon oldják meg mind kettőjük problémáját. Az okta­tási osztály akkor nem is til­takozott a kölcsönös áthelye­zés ellen, sőt Cs. M nek két állást is fel' lőtt a Kiskun- félegj házához közeleső tanya­világban, de Cs. M. ezt nem fogadta el. így a fiatal peda­gógusnőnek, aki még gyakorló évét tölti, más megyébe kellett mennie tanítani. Ennyit tartalmazott a levél, amelyet augusztus 10-én átküld­tünk a megyei tanács oktatási osztályának, azzal az indoklás­sal, hogy amennyiben mód és lehetőség van, segítsenek R. A. problémáját megoldani. Telt­múlt az idő. Szeptember után október is elkövetkezett, s már beléptünk a novemberbe, ami­kor a megyei tanács oktatási osztálya lakonikus rövidségű levelét megkaptuk, amelyben az ügy «-elintézéséről« értesí­tett bennünket. A levél szó szerint az alábbialtat tartal­mazza: »A levélben foglalt panaszt megvizsgáltam. Rokoni ellentét­ről van szó. Népgazdasági ér­dekből való áthelyezése nem indokolt.« Szinte hihetetlenül hangzik, de így van: a megyei tanács oktatási osztálya három hónapig gondolkodott e három mondat­ba sűrített válaszán. Sajnos, még három hónap eltelte után sem hangzott elég meggyőzően a levél, s ezért a helyszínen mi magunk vizsgáltuk ki a prob­lémát Kénytelenek vaav mik ké­telkedni a megyei tanács okta­tási osztálya által hozzánk kül­dött levél igazmondásában, mert a megyei, sőt a járási tanács illetékeseitől ebben az ügjmen néni kereste fel senki a cső-' lyospálosi tanácsot, az iskola igazgatóját és Juhász Imre nép­front-elnököt. Az a bizonyös rokoni ellentét, amelyről érte­sítenek bénnünket, nem tudjukj mennyiben befolyásolja az ok­tatási osztályt? A levél utolsó mondata, amely a népgazdasági érdekre hivatkozik, érthetetlen előttünk. Ugyanis ha rokoni el­lentétről van szó, akkor miért népgazdasági érdek? Ha pedig népgazdasági érdekről beszé­lünk, akkor miért nem kérték ki a tanács véleményét? A fenti tények arra enged­nek következtetni, hogy a me­gyei tanács oktatási osztálya még három hónap alatt sem —- a határidő törvényesen 30 nap — vizsgálta ki az ügyet, s há­rom semmitmondó mondattal «intézte« el a párt lapját és két ember sorsát. A panaszok intézése kétség­telenül sok — néha felesleges — enrgiát követel. Azonban megéri a fáradságot, mert em­berek problémáit oldjuk meg vele. G ,G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents