Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-07 / 289. szám
1958. december 1, vasárnap ■4 5. »Idsl „Kléneseímei nyargaló Mása...“ Könyv jelenik meg a kiskunsági pászforélefről CILA EGY NAPJA A Bibliotheca Könyvkiadó most juttatta el Nagy Cirok Lászlónak, az országosan ismert kiskunhalasi néprajzkutatónak most készülő könyve első kinyomtatott íveit. Az előreláthatóan jövő év első hónapjában 3000 példányban, 440 oldalas terjedelemben megjelenő »Pásztorélet a Kiskunságon« című művet 80 fénykép és rajz, valamint több színes műmelléklet díszíti. Minden embert valami szenvedély fűt. Aki csak eltölti az időt, az talán nem is méltó az ember névre. — Nagy Cirok László agyában is duruzsolt éjjel-nappal agy kis motor és ez szüntelenül a múlt megismerésére ösztönözte. Különösen szű- kebb hazája, Kiskunhalas és környéke tegnapja érdelcelte. öregapja, Gázon István, hosszú ideig pandúr, majd pusztai kocsmáros Bodogláron, akihez 80—90 éve a hatalmas halasi határ pásztorai, csilcósok, gulyások, juhászok be-betértek, ettek, ittak, szárítkoztak, asz- eonyt kerestek, s vitték-hozták a híreket. Több mint félévszázados munka, sokezer kilométer és hosszú stúdiumok eredménye tehát ez — a jónevű grafikus, Csikós Tóth András rajzaival díszített — alapvető munka. Mondjuk ki fennhangon: Nagy Cirok László a kiskunsági pásztoréletnek egyik legjobb ismerője hazánkban. Olvasgatom a kéziratot és nem tudom, min csodálkozzak jobban: az adatok sokaságán és pontosságán, a mű karcsú arányain, vagy a »hivatásos« írónak is dicséretére váló, gördülékeny és erőteljessége ellenére is finoman hajladozó stíluson? Olyan ez a könyv, mint egy hatalmas körkép, amelyen a fő- és mellékalakok, a színek, vonalak egyaránt helyükön vannak: harmonikus egészet alkotnak. Kifejezőbbet nem tudok: a könyv a pásztorélet szeretettel megmunkált freskója. Felvonulnak a dombról-domb- ra vonuló juhászok, a pusztai betyárok alakjai is. Megjegy zendő, hogy az e vidéki betyárok kezeihez nem tapad vér. Nem rossz természet, még csak nem is nélkülözés űzte szabad ég alá a környék fiataljait, hanem a megalázó katonáskodás elöl szöktek meg. S közöttük is a legdaliásabb, a legügyesebb Mondok Gergely, akinek neve hallatán ma is megdobog a környékbeliek szíve, s vele érez, ha felhangzik a régi — Nagy Cirok László által többek között összegyűjtött r-> szép nóta: Haragszik rám a halasi bíró, De még jobban a szegedi bíró, Csak azt írja sűrií levelébe, Mondok Gergő kerülj a kezembe... ^ H. N, i—rr-i 200090 forint — székvásárlásra Sok szép művelődési otthon #pült az utóbbi években megyénkben. A kőműves-, ács-, festő- és egyéb külső munkák díjai eléggé kimerítették a községi tanácsok kasszáját, úgy hogy a szép termek, szakköri szobák megfelelő bútorozására több helyen már sehonnan sem tudtak pénzt keríteni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága íel is merve, hogy nem sokat ér a hiányosan felszerelt művelődési otthon, 200 ezer forint rendkívüli segélyt szavazott meg székek vásárlására. Ebből az összegből Bugac 250, Dávod 200, Jakabszállás és Nyárlőrinc 150—150, Bácsbor- tód, Kaskantyú 100, Mátételke, Bácsszentgyörgy, Kisszállás, Baja, Madaras, Kunbaja, Dunapataj, Fülöpszállás és Tompa község művelődési otthona 50— 50 széket kapott Bízunk abban, hogy még ebben az évben más — igen szükséges felszerelés beszerzéséről is írhatunk. A megye pénzügyi szakemberei — értesüléseink szerint — ki tudnak szorítani még erre a célra felhasználható összeget, (hn.) IUHIIIIMIIII» Elektronik«]« orgona Japán mérnökök nyolc évi munkával elkészítették a világ első elektronikus orgonáját. A hangszer 184 billentyűből és 32 pedálból áll, amelyek mindegyike elektronikus úton működik 2000 tranzisztor segítségévelj Nagy kendős, szösz- ke kislány iparko- •«»— dik a hajósi főutcán. Vastagtalpú ids bakancsa magabiztosan birkózik a sárral. — Hova igyekszel? — fordulok felé kíváncsian. — Haza a Fácánosba — szól, s rám tekint ragyogó kék» szemeivel. jpf Miután kölcsönö-; sen bemutatkozunk egymásnak, megtudom, hogy Ulmen- hoffer Ilonának, illetve egyszerűen csak Cilának hívják, s az általános iskola ötödik osztályának kitűnő tanulója. Hirtelen támadt ötlettel megkérdeztem tőle: — Mondd csak! Volna kedved játszani? Eljátszani, hogy mi mindent csinálsz egy nap alatt... — Igen, de akkor itt kezdjük nálunk — s kacagva nyit be egy vadonatúj, még vakolatlan ház udvarára. Három szoba ablaka az utcára, egy pedig az udvarra néz. — Hát ezt mikor építettétek? — Egy év óta lakunk benne, s az ellenforradalom előtt két nappal kezdtünk hozzá — magyarázza, s már vezet is a picinyke negyedik szobába, ahol tanulni szokott. — Ha sok a leckénk, már hat órakor felkelek, s itt hamar át- ismétiem. Addig anyuci kint a konyhában elkészíti a reggeliA kis „gazdasswMjy" első reggeli teendője. ő vállalja a mosogatást. Az tát/ leül a szobába könyvei mellé. — Ilyenkor nem lehet szólni hozzá, mert úgysem figyel ránk — mondja az édesanya —, de egy-két óra alatt meg is tanulja a leckét. Aztán olvas vagy rádiózik — mert nejp tudom miféle gyerek ez —, minden érdekli. A nővére is szeretett tanulni, de az ugyan a házi munkáért nem lelkesedett. El is engedtük, hadd tanuljon a gimnáziumban Halason, — de Cilát már nem akarjuk engedni. Főképp a nagymama ellenzi, hogy védőnő legyen — pedig a kislány azt nagyon felébe vette.. Utolsó simítások az ifjú hölgy toalettjén —■ mielőtt iskolába Indulna. met, s a kávét abban a nagy pöttyös bögrébe. Hamar bekapom, aztán ebből a kis szakajtóból gyorsan megetetem a csirkéket — mert ugye a reggeliért meg kell dolgozni — teszi hozzá szinte felnőttes komolysággal. — Igaz, anyuci meg az öltözködésnél segit nekem, mert ezt a sok szoknyát nem tudnám egyedül magamra igazítani... — de most már jó is lesz! Még a nagykendőt anyukám — és szaladok az iskolába — tudod, én vagyok a tüzelő felelős — s szünet nélkül nevető kis szája cuppanós puszit hagy anyuka arcán. Megyünk az iskolába — most- már együtt: Ciliké, a fotóriporter és az újságíró. A kis faludnál megáll egy percre: — Nézzék csak! Szép innen a falu. Ott az iskola, emitt az új óvoda — a mögött szoktunk játszani, ha szép az idő. Az osztályban a középső sor első padjában ül. Most már nem lehet beszélni vele. Könyvébe mélyed, s elsőnek áll fel, ha nyílik az ajtó és belép a tanár. Élénken figyel, jelesre felel — kedvenc tantárgya a számtan és a földrajz. Ma éppen mindkettőből órájuk van. Az utolsó óra német «— s a tízperces szünetben elmondja, hogy ezt azért kell nagyon tanulnia, mert a nagymama mindig elégedetlen vele, s néha még haragszik is, mert nem érti meg, ahogy ő mondja.., Persze a nagymama születésétől fogva tud németül, hiszen „nemzetiségi” — mondja magyarázőlag. Délben otthon már várja az ebéd. — Édesapa is ilyenkor Jön haza a téglagyárból, siessünk, hogy otthon érjük, mert este már fáradt lesz, s akkor nem mesélhetek neki arról, hogy mi történt ma... Idejében érkezünk. Ciliké segít a terítésnél, ebéd után meg A kis híd — ahol Cila mindig megáll egy pillanatra. Közben a másik szobában a könyv fölé hajolva szorgalmasan tanul Cila, a 11 éyes kis emberpalánta. Beszólunk hozzá, hogy elbúcsúzzunk, s hogy megköszönjük a szép játékot: ezt a vidám, gondtalan napot, de ő komolyan válaszol, kék szemeit tágranyitva a csodálkozástól: — De hisz ez nem játék volt- igazában is így szokott lenni!. •. — eszikné — Ahogy említi leánykori nevét, emlékezetem mélyéről előbukkan e név, mert hallottam már. Évekkel ezelőtt Csömör Katalin kiskunmajsai traktoroslány híre néhány társáéval együtt bejárta az országot, a magyar Pása Angélinákra érdeklődéssel gondoltunk jónéhá- nyan. (P. A. az első világhírű szovjet traktorosnő.) S amikor nem egy közülük a munkában maga mögé utasította a férfi traktorosokat, a női egyenjogúság, mint rendszerünk egyik jelentős vívmánya ‘ jutott az Aztán ’eltűntek a -gyengébb nem-“ képviselői a szántóföldek vasparipáiról: ki férjhezmént, ki más beosztásba kpriijt, — nevükét a feledés homályba vonta. Ezért hallgatom az egykori Csömör Katalint, jelenleg Baksi Józsefeiét kettőzött figyelemmel arról, hpgy mit művelt — « «■-homálya alattíme, néhány év adatai: a Mélykúti Gépállomás igazgatója letti 1952-től elvégezte Gödöllőn a Mezőgazdasági Akadémiát, majd a Lajosmizsei Gépállomás vezetését bízták rá, aztán a Keegkejneti Gépállomásra került agronómusnak, ez év július 1-én már a kiskunfélegyházi Felszabadulás Tsz **** jpraSleroslányJjól elne&asszeny Készülődés a Tanácsköztársaság évfordulójára KISKUNHALASON december 2-án, kedden illést tartott a Tanácsköztársaság 40. évfordulója ünnepségeinek előkészítésére alakult bizottság. Elhatározták, hogy az X919-es Tanácsköztársaság mártírjairól elnevezett utcákat emléktáblákkal látják el és a proletárdiktatúra hősi halottait díszsírhelyen temetik el. A bizottság tagjai megkezdik a Tanácsköz- ""♦társaság helyi eseményeinek, .1 emlékeinek összegyűjtését és "írásban való feldolgozását, valamint a Tanácsköztársaság kiállításának megszervezését. mezőgazdásza, másfél hónapja pedig ugyanennek az 5 9 3 holdas közös gazdaságnak az elnöke. És naponta nyolc kilométert kerékpározik városi lakásáról a tsz-be, — esténként ugyanennyit vissza, s ezzel meg a határjárás közben megtett útjaival együtt napi 40—50 kilométert írhatna be a bicikliző naplójába, ha ilyesmit egyáltalán vezetne. De nem vezet, mert a kisebb gondja is nagyobb annál. A Felszabadulás Tsz, ugyanis nem a iégréníékebb szövetkezőt! gazdaságok közé tartozik, Az címűit evekben a szakember hiánya mutatkozott meg a termelésben, abban is, hogy a tagság eléggé hadilábon állt a fegyelemmel. Ide került ő elnöknek. És, bár nyomja a gond, nem panaszkodik, népi fél, hogy nő létére ilyen nem irigylésre méltó poszton kejl helytállnia. Egész lénye erőt sugároz. Ezt mondja: -Megvan a lehetőség a bajokból való kilábalásra.« Közök írathamisííő szőlészeti előadó A kecskeméti városi és járás ügyészség közokirathamisítijs és fnás bűncselekmény miatt letartóztatta Bényei Gyulát, < kecsikeméti városi tanács szőlészeti előadóját és Bíró János nyugdíjait, akik összejátszvs hamisított iratokkal Bíró jánpí bérlőjét határidő előtt ki akarták túrni a bérletből. Az ügyészség nemrégen készítette el a vádiratot, amely»:1 azóta már be is nyújtottak s járásbírósághoz, s amelyben alapos részletességgel bizonyítják ’ be a hivatali hatalmával visszaélő Bényei Gyula bűnös- »égét. A nyomozás adatai alapján megállapították, hogy Be- ayei a szóbánforgó bérlet fel- aontása esetén bizonyos pénzösszeget kapott, volna Bíró Jánostól, s a közokirathamisítást 5S a közhivatalnoki minőségben ííkövetett egyéb bűneit, közöt- ;ük a vesztegetést is, e liltfltt utajmazás reményében követte £ Az ügy bírósági tárgyalására innak idején visszatérünk. latkozza annak a hangján, akiben erős a bizalom a vezetésére bízottak iránt. A most kezdődő gazdasági évre egyébként az ő alaposan átgondolt javaslatai alapján már elkészítették a tsz terveit. Ezek szerint a jelenlegi 7 hold helyett a jövő tavaszon és augusztusban összesen 50—60 holdon telepítenek lucernát, az eddig szintén hét holdon termelt cukorrépa területét 14 holdra növelik, 5 b°ldon termesztenek cukorcirkot is, s mert marhahízlalással is foglalkoznak, 20 holtját silókukoricával vetnek be. Tervük, hogy a tejbpzam és a súlygyarapodás állandó biztosítása végett a teheneket és a borjakat egész éven át zölddel takarmá- nyozzók. Amíg kérdéseimre válaszol-: gat, látom rajta, minduntalan menne már, hívja a munka, s nem egyszer figyelmeztet: ne népszerűsítsem, neki az ilyesmi nem kenyere. E iiélkiil is megtehetném, de e gesztusa miatt méginkább nyugodtan leírhatom, hogy a kiskunfélegyházi Felszabadulás Tsz kormánykereke jó kezekbe került, mert a szerénységgel! párosult tenniakarás még mindig diadalt aratott'. j Tarián István S ezt el is lehet, meg el js kell neki hinni. A gazdaság már az ő vezetésével határidőre elvetette az őszi §fpát, búzát, rozsot —, s a szomszédos egyéniek elismerik: ilyen szép yetések nemigen voltak még ezeken a földeken. Az őszi mélyszántást is mindenütt elvégezték. — Gondolom, nem kellett a szomszédból segítséget kérni a szántás szakmai ellenőrzésére — vetem neki közbe, célozva egykori traktoros, s gépállomás! igazgatói mivoltára. — liirsií össze is kötöttül? a traktorossal a bajszunkat — mosolyog. — Csak 19 centiméter mélyen szántott átlagos 23 helyett, -— tie, s nem hamis kollegalitásbói, hanem a tárgyilagosság híveként, védi is a különben jó traktorost, hivatkozván a száraz, ekét kidobó talajra. — No, és a tagság? — firtatom. — Az emberek tudomásul vették, hogy fegyelem nélkül nem megyünk semmire és már szorgalmasan dolgoznak — nvi-