Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-07 / 289. szám

HL ÉVFOLYAM, 889. SZÁM Ara 60 fillér 1958. DEC. 7, VASÁRNAP A megyei tanács véirehaité bizottságának saj tót áj ékoztatój a ói ol e kh S ó tanéesűXésekro! A napokban folyó tanácsülé­seken választják meg falvaink, városaink, a járások és a me­gye tanácstagjai a végrehajtó és állandó bizottságokat. E munka állásáról tartott sajtó­A dolgozó nők védelmére hozott törvényeink világhíresek. Más országokban — így az USA-ban is — még szervezett biztosítás sincs a munkások részére; a svédek pár éves, a mienknél jóval kezdetlegesebb betegsegelyző intézményükre mérhetetlenül büszkék! Mi pedig amellett, bogy lépten-nyomon bíráljuk kiváló betegbiztosítási-, nővé­delmi szervezeteinke-t, még arra sem veszünk fáradságot, hogy megismerjük ezek alapját törvényeinkéi. Nemrégen írtuk; a Bács me­gyei Vegyesipari Vállalatnál elbocsátottak egy munkásnőt munkám eg tag adas miatt Kö­zöltük. hogy a járásbíróság kö­telezte a vállalatot a munkás­asszony visszavételére, mert ki­tűnt, hogy a munkamegtagadás — jogos volt! Az illetőt ugyan­is beteg létére álló munkakörbe osztottak —, amelyet ellátni képtelen volt. Érdekes korrelációról tettek említést belpolitikai rovatunk vendégei az elmúlt héten: műn- káselbocsátások idején —idény­munka megszűntekor — sok­szorosára emelkedik a táppén­zes állományba kerülők szánta, akik «tartalékol*« betegségüket használva fel akarnak továbbra is munkaviszonyban maradni. Ugyanez alkalommal ju­tott értésünkre a tény: a két­gyerekes dolgozó anyák közül igen kevesen ismerik a rende­letét, mely szerint havonta egy nap fizetésnélküli szabadság járna számukra­Mindezek a tények mutatják: igen sok esetben hiába hoztuk a leghaladóbb és legkedvezőbb törvényeket, ha nincs, aki él­jen velük. Kevés az olyan — fent említett — bátor asszony, aki munkaadójával bíróság előtt is szembe mer szállni, érezvén saját igazságát. «Tar­talékolt« betegeink is a köny- nyebb megoldást választják; — nem egyszer egészségüket ve­szélyeztetik, — az orvosi vizs­gálatot munkaviszonyuk fenn­állásától vagy felbontásától téve függővé. A munkaviszony jogtalan felbontása esetében nem egyszer, a fent említett szabadnap ki nem adásában pedig mindannyiszor üzemeink gazdasági vezetése is hibás: nem Ismertetik meg munkása­ikkal a törvényadta lehetősége­ket. Mnnkatörvénykönyvünk nem­esek a munkafegyelem erősíté­séért és biztosításáért készült. A munkás kötelességei mellett pontosan és részletesen rögzíti & munkás jogait is. Ennek ér­vény* is kell szeresni. ingj tájékoztatót Cseh László elv­társ, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának titkára. — Az alakuló tanácsülések általános és jellemző tulajdon­sága — kezdte Cseh elvtárs —, hogy rajtuk kifejezésre jut: a dolgozók jól választottak, mert az új tanácstagok szinte kivé­tel nélkül megjelennek a ta­nácsüléseken, s egy tanácsülést sem kellett elnapölni, A tanácstagok behatóan ér­deklődnek a tanácsok mun­kája iránt: tapasztalataink szerint alapos vita után biztosítják, hogy a végrehajtó- és állandó bizott­ságokba a legmegfelelőbb, a területet jól ismerő személyek kerüljenek. A tanácsülésen leg­több helyen alapos elemzés alá veszik a vb-tagok személyét, hogy a tanácsok, mint az ál­lamhatalom helyi szervei tevé­kenységüket ténylegesen betölt­hessék. Éppen e megnövekeoett felelősségérzet teszi szükséges­sé, — visszapillantva az előző tanácsok munkájára —, hogy a végrehajtó bizottságnak cs a szakapparátusnak sok­kal nagyobb gondot kell majd fordítania a tanács­ülések határozatainak vég­rehajtására és arról min­den esetben tájékoztatni keli a jövőben a tanácsülést. — Második megállapításunk a tanácsülések eredményeit összegezve, hogy a tanácstagok önmaguk vetik fel: a megelőző tanácsülések sokszor azért nem tudták betölteni szerepüket, mert a tanácstagok nem érez­tek felelősséget a tanácsban végzett munkájuk iránt — folytatta Cseh elvtárs. — Sok esetben azért is szinte harcolni kellett, hogy éppen csak hatá­rozatképes lehessen a tanács­ülés. Az alakuló tanácsülések ezzel ellentétben biztató képet nyújtanak. Mátételkén például Révész elvtárs, az egyik ter­melőszövetkezet elnöke azt mondotta: «A tanácstagokat a nép bizalmából, a nép érdeké­ben választották és ezért a né­pet kell szolgálniok. Minden tanácstag tartsa első kötelességének a ta­nácsülésen való megjele­nést, a határozatok hozata­lában való részvételt, amely éppen ezért tartal­mazni fogja a választóke­rületek lakosságának vélc- nyeit is.« Nagy hozzáértést és lelkiis­meretességet árult el — foly­tatta Cseh elvtárs — a tanács­tagok hozzászólása a község­fejlesztési ügyekhez, A bácsalmási járásban ed­dig tartott hat tanácsülés például az eddigi 10 száza­lékos községfejlesztési hoz­zájárulást 18 százalékra emelte fel. 'Tjakarékbttclekbcn. kamatozik a gazdag, ixelóletni^i Megyénk bortermő vidékein a szüret után nemcsak a gaz­dák jövedelme növekedett, ha­nem emelkedett a takarékbetét­állomány is. Szeptember 30-tól napjainkig a megye betétállo­mánya 12 millió forinttal emel­kedett, melynek jelentős része a szőlősgazdák megtakarításai­ból származik. Október 1-e óta csupán a borból származó be­vételből több mint félmillió forintot tettek takarékba a szorgalmas kiskőrösiek, Izsákon pedig az új betétek összege meghaladja a másfél millió fo­rintot. Az említett időszakban 103 új takarékbetétkönyvet vál­tottak a kiskőrösi járásban. E járásban több helyen komolj vita alakult ki az egyes új lé­tesítmények sorsáról s meg­kapó volt az, ahogyan Mátétel­kén fillérre kiszámították az összes bevételekből milyen ősz szeg áll rendelkezésükre. Ami­kor pedig kiderült, hogy az orvosi rendelő felszerelésére bi­zonyos összeg még hiányzik, jobb betegellátás érdekében egymás után tettek javaslatot társadalmi hozzájárulásra termelőszövetkezetek és egyén gazdák. Szalkszentmártonban pedig kijelentették, hogy az állammal szembeni kötelezett­ségük teljesítésében a község gazdái eddig hátul kullogtak de most már a járás és még később a megye első községei közé küzdik fel magukat. Csak kérik, az előző évek mulasztá­sai miatt ne legyen velük szemben a felsőbb szerveknek előítélete. — Külön meg kell még em­líteni — fejezte be sajtótájé­koztatását. Cseh elvtárs —, hogj a tanácsülések után szinte va­lamennyi községben baráti va­csorán vettek részt a tanácsta­gok, amelyet saját költségükön rendeztek. Ezen igen bensősé­ges kapcsolat alakult ki a ta­nácstagok és az ott megjelent felsőbb szerveket képviselők között. Ügy hisszük, hogy már ez is előjele az új tanácsok el­következő években való jó, ösz- szehangolt, s a nép érdekében végzett munkájának, (-ng-) Jlttq két nappal megtaldják a nyereségrészesedést Az élüzem büszke címet bir­tokló Bajai Épületasztalosipari Vállalatnál is gyakran szóba ke­rül: vajon hány nap lesz az idei nyereségrészesedés? Annyit tudunk erre válaszol­ni, hogy a harmadik negyedév végéig szép összegű terven felüli nyereséget gyűjtögettek össze, s ez a pénz kilenc napi nyereség­nek felel meg. A vállalat veze­tőinek terve szerint talán még két nappal meg tudják toldani. Azért csak ennyivel, mert a ne­gyedik negyedévben csökkent az ajtók-ablakok sorozatgyártá­sa, s ezért a megtakarításra is kevesebb lehetőségük nyílik. Megtudtuk azt is, hogy az idén nem volt olyan dolgozó, akit fegyelmi vétség miatt ki kellett volna zárni a nyereség részesedésből. LOTTO JUTALOM­SORSOLÁS (2. oldal) HATÁROZOTTAN ÉS TÖRETLENÜL ILYEN NAGY SZERELEM (3. oldal) FELKÉSZÜLVE VARJUK A TELET JÖ, HA TUDJAK A GAZDÁK Így szeretni széf i4. oldal) CILI EGY NAPJA TRAKTÖROSLÁNYBÖL ELNÖKASSZONY (5. oldal) SPORT KECSKEMÉTI SÉTÁK REJTVÉNYEK (7. oldal) LAKÁSGONDOK A MEGYÉBEN ÉRDEKESSÉGEK (8. oldal) Téli gépjavítás a Kecskeméti Gépállomáson A Kecskeméti Gépállomás javító- műhelye ebben az évben 15 különféle erőgépet, 10 cséplő­gépet, öt vetőgépet és még több kis munkagépet javít ki. De nemcsak ja­vítás folyik, hanem megyénkben elő­ször itt alakítják át a GS—35-ös traktort 40 lóerős­sé. Ehhez új hen­gert, hengerfejet s alumíniumdugaty- tyút használnak. — Képünkön Varga László mechani­kus s Markó László traktoros az alu­míniumdugattyú il­lesztését végzi. Zárszámadási közgyűlés a kiskőrösi József Attila Tsz-ben A kiskőrösi József Attila Ter­melőszövetkezet tagjai pénteken délután tartották zárszámadási közgyűlésüket. A közgyűlésen a szövetkezet mind a 34 tagja részt vett, s képviseltette magát a járási pártbizottság és a járási tanács is. A szövetkezet az idén is jó eredményekkel zárta az évet — nint ahogy ez Bálint Károly tsz-elnök beszámolójából is ki­tűnt. A mérleget 124152 forint aktívával zárták, amelyből 58 600 forinttal növelik a szö­vetkezet fel nem osztható alap­ját. Az egy munkaegységre eső részesedés 47,76 forint, — mely­nek 54,6 százalékát kapták meg természetbeni juttatásként a ta­gok, a többit pedig készpénzben, A zárszámadási közgyűlésen az új belépők., tagfelvételéről is döntöttek. KUNNAP DECEMBER 21-ÉN Kun-napot rendez a Haza­iam Népfront községi bizottsá­ga és a megyei művelődési ősz- ály december 21-én Kunszent- miklóson. A nagyszabású ün­nepség alkalmával dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront fő- i lkára tart előadást Ezenkívül nagy érdeklődésre tarthat szá« mot Henkei György antropoló­gus kun embertípusokról szóló, illusztrált előadása, valamint a kun táncokról szóló filmvetí­téssel egybekötött előadás a he­lyi ének-, zene- és tánckar fel­lépésével. Filág proletárjai, egyesüljetekl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents