Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

1958. december 2, kedd 3. oldal 3500 hektárt erdősítenek az áj gazdasági évben A Kiskunsági Állami Erdőgazdaság fásítási tervéről A Duna—Tisza köze fátíansá- gánák az okai közismertek, e probléma megoldásának a küz­delme már kevésbé. Erről beszélgettünk Csontos Gyula elvtárssal, a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság igazgató­jával, aki elmondotta, hogy az alföldi homokvilág fával való betelepítésének a kérdése régi keletű, intenzivebben 1921 óta foglalkoznak vele, rendszerünk­ben minisztertanácsi határozat írja elő a megoldását. A határo­zat gondoskodott az anyagiakról is, s 8z elmúlt gazdasági évben például (az erdészetben október* ben zárul a gazdasági év) 26 rhillió forint értékben eszközöl­hetett beruházást a gazdaság. Egyébként 59 ezer hektárnyi területtel rendelkezik az erdő- gazdaság, ebből azonban 12 ezer hektár nincs fásítva, s a koráb­bi telepítési hibák miatt a meg­lévő erdők 10 százalékú is „ron­tott”. (Még öt évvel ezelőtt is Ugyanis nem minden esetben megfelelően választották ki a fafajiakat és a termőhelyet.) Megyénkben az akác-, a hazai és nemes nyár-, valamint a fe- r>."őfát lehet hasznosan telepí­teni. A gazdaság főként a feketc­és az erdei fenyő ültetésére „ment rá”, eddig azonban nem kis gondot okozott a csemete hiánya. Úgy­szólván az ország minden részé­ből kellett a szükségletet fedez­ni, jövőre azonban megoldódik e probléma, minthogy az erdő­gazdaságnak már egyévesek a fenyöcsemetéi, amelyeket két­éves korban lehet kiültetni. A homok fásítási nehézségei­nek a leküzdésére az Erdészeti Tudományos Intézet Kerekegy­házán négy éve kísérleti állo­mást hozott létre, amely szintén a Kiskunsági Állami Erdőgazda­ság területéhez tartozik. Az ál­lomás most 25 hektáros telepet létesít, amelyen 40 fajta nemes­nyárt ültet el a nagyban való erdősítés lehetőségeinek meg­figyelése végett. Elmondotta Csontos clvlárs azt is,: hogy ez év tavaszán 1400 hektá­ron létesített erdőt, e terület magában foglalja azon­A Bolyai János Fonó- Szövo- és Hurkolóipar» Technikum nö­vendékei divatbemutatót ren­deztek* Az erzsébeti Kötöttáru­gyár és a Habsclyemárugyár legújabb, műszálból készült nappali és esély» ruhamodell- jelt, valamint férfi- és női 'vióvsraket uutatta!» be­súg ellátja őkét facsemetével, s szaktanáccsal is, a társadalmi szerveken — elsősorban a KISZ- en — a sor, hogy a fátlanság elleni további harc sikerrel jár­jon. Különben nem érdektelen az sem, hogy az erdőgazdaság október 1-töl december vé­géig 290 hektáron forgatóit területen fásit, amelyhez három Sz—80-as trak­torral rendelkezik; a forgató ekét egyébként Baja Ferenc, a gadaság egyik erdésze alakítot­ta át nemrégiben a gyökeres ta­laj megmunkálására alkalmassá. Ugyancsak a gazdaság dolgozói 13 újtípusú géppé szerelték át az erdészetben kevésbé használ­ható mezőgazdasági kultivátoro- kat. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy a fásítás ügye jó kezekben van, hiszen nemcsak a vezető szervek, hanem az egyszerű dol­gozók is törődnek vele. ban a tavalyi sikertelen telepí­tések pótlását is. Különösen az újonnan ültetett fenyőcsemeték nem bírták az idei aszályos nya­rat, s az általános 65—70 száza­lékos megmaradással szemben mindössze 40 százalékuk nem pusztult el. A lombos fák cse­metéi ugyanakkor jól bírták az esőtlen időjárást, s ugyanúgy 80 százalékuk lett életképes, mint á kedvezőbb esztendőkben. Az új gazdasági évre 35Ö0 hektárnyi terület erdősítését ter­vezi a gazdaság; különböző fa­fajták 10 millió csemetéjének az elültetését eZer hektáron 1958 végére már be is fejezi. A szó­ban lévő területhez tartozik az állami gazdaságokban, tsz-ek- ben. az utak. vasutak mentén ez őszön mintegy 250, s a ta­vasszal 750 hektáron létesítendő erdősávok területe is. Remél­hető, hogy a nem ,,üzemi terü­letek” fásításában ugyanolyan, vagy még nagyobb társadalmi munkával vesznek részt dolgo­zóink, s főként az ifjúság, mint az utóbbi egy év alatt. A gazda- T. I. ■VWVW|<VVVVVVVVVV>IVV»/VWWWVVVVW< Munkamegtagodás — mely nem fegyelemsértés A Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat egyik női dol­gozóját — akit kézi középvarróként alkalmaztak megelőzően — álló munkára osztották be. Az illető dolgozó azonban betegség­ben szenvedett és ezért képtelennek bizonyult az álló munka­kör ellátására. Rosszullétről panaszkodott, s kérte, hogy helyez­zék vissza középvarrónak — kérését azonban elutasították. Ek­kor megtagadta az álló munkakör végzését, s a vállalat igaz­gatója ezért fegyelmi határozattal azonnali hatállyal elbocsá­totta — a munkafegyelem megsértésére hivatkozva. Hosszas viták után a kalocsai járásbíróság elé került az ügy, ahol a dr. Miklós-tanács a benyújtott orvosszakértői véle­mény alapján hatályon kívül helyezte az azonnali hatályú fegyelmi elbocsátást kimondó határozatot. A járásbíróság határozatában kifejezésre jut a Munka Tör­vénykönyvének szelleme, amely szerint a nőket — betegségük esetén — megfelelő munkakörbe kell helyezni, s őket ezért nem érheti munkahelyükön semmiféle hátrány. A dr. Miklós- tanács törvényeinket védő, a beteg asszonyt segítő döntését csak üdvözölni tudjuk. Megyénk mosihálósatának helyseiéről A magyar filmszakma Kecskeméten rendezett három­napos konferenciája keretében llanesch László elvtárs, a me­gyei Moziüzemi vállalat igaz­gatója a vállalat filmforgalma- zási, műsorpolitikai és üzemel­tetési tevékenységéről számolt be az értekezlet részvevői előtt. A beszámoló részletesen ele­mezte az elmúlt tervnegyed műsorpolltikáját, filmpropagan­dáját, s emellett rövid tájé­koztatót adott az Ország külön­böző részeiből összegyűlt film- szakembereknek megyénk jel­legéről, gazdasági életéről, fej­lődéséről. Megyénk mozijainak állapo­táról szólva megállapította, hogy a filmszakma dolgozói or­szágosan is és megyénkben is óriási erőfeszítéseket tettek a mozipark színvonalának eme­lésére, a géptechtiikai feltéte­lek megjavítására. A jelenlegi elmaradottság ellenére — mon­dotta Hanesch elvtárs beszá­molójában — filmszínházaink műszaki helyzete az elmúlt évek során határozott fejlődé­sen ment keresztül. Mozipar­kunk egy részét, annak épüle­teit felújítottuk, csinosítottuk s igyekeztünk megfelelő berende­zéssel ellátni. Korszerűsítettük több mozink gépházát, nézőte­rét, új előcsarnokokat, pénztár- fülkéket építettünk. Ezután beszámolt az előadó arról a nagyszabású mozgalom­ról, melynek eredményeképpen normál filmszínházzá alakítot­tunk át megyeszerte több kor­szerűtlen, elmaradott keskeny mozit. Ebben a munkában nagy részt vállaltak községi tanácsa­ink. Legtöbb helyen elvégezték az épületek felújítását, vagy új épületeket emeltek, tűzrendé­szen és egyéb feltételeknek megfelelő, korszerű gépházakat építettek. Értékelte Hanesch d*. társ a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 4L, valamint a Kommunisták Magyarországi Pártja 40. évfordulója tisztele­tére tett vállalásokat. A fel­ajánlások eredményeképpen hat szélesvásznú mozi kezdi meg működését (Dunavecsén, Ke­rekegyházán, Tisaakécskén, Kis- kunmajsán, Garán és Izsákon). Ha az év végére be fejeződik a bajai Uránia Mozi átépítése, ezzel és a tavaly november 7-re ugyancsak felajánlásként átépí­tett kecskeméti Árpád filmszín­házzal együtt tíz szélesvásznú mozija lesz a megyének. A fel­ajánlások jórészét már teljesí­tették a vállalat dolgozói, hat községben működnek az új szélesvásznú mozik. A nagy érdeklődéssel foga­dott beszámoló befejező részé­ben a feladatokról beszélt Ha­nesch László elvtárs, a megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója; A referátumot vita követte. Befejeződön a magyar filmszakma Kecskeméten tartott háromnapos országos konferenciája 1958. november 28-án fejező­dött be a magyar filmszakma háromnapos konferenciája. Ez alkalommal megkérdeztük Kon­dor István elvtársat, a Filmfő­igazgatóság helyettes vezetőjét, ml a véleménye a konferencián tapasztaltakról. — Célját tekintve a konfe­rencia betöltötte hivatását. — Megvitattuk a filmforgatással járó problémákat, a párt kul­turális Irányelvei alapján. Fel­Szakmunkás utánpótlás a liszakécskei Permetezőgépgyáríian Két hete cikket írtunk a Ti- szakécskei Permetezögépgyár- ban tapasztalt változásokról. Többek között megemlítettük, hogy 1959-ben az ideinek csak­nem a kétszeresére emelkedik a gyár termelési értéke. Egy vi­szonylag kis üzemben egyik év­ről a másikra hétmillióval töb­bet termelni olyan feladat, amely próbára teszi a vezetők szervezési és irányító képessé­geit. A termelés feltételeinek biztosításánál mindenekelőtt a szakmunkások utánpótlása és a géppark növelése vetődik fel, mint megoldandó feladat. Az eddig megkötött szállítási szerződések összege biztosítja, hogy a gyár 1959. I—III. negyed­évi munkáit részleteiben is nyugodtan megtervezheti. A műszakiak most dolgoznak ezen. A jövő év első negyedére az; előregyártási program elkészült, vele párhuzamosan pedig kidol­gozták a terv végrehajtásának személyi feltételeit is. Jövőre a Permetezőgépgyár áttér a kétműszakos üzemelte­tésre, a forgácsolóműhely pedig é:jel-nappal működik majd. Je­lenleg 13 műszaki dolgozó irá­nyításával 86 szakmunkás, 20 betanított munkás, 29 segéd­munkás és 23 ipari tanuló oldja meg a gyárra rótt 1958. évi lerv- feladatökát. Ez a helyzet jövőre a munkavállalók számában és arányában is jelentősen megvál­tozik. A műszaki állományt hat mérnökkel, illetve technikussal növelik. A szakmunkások száma több mint a kétszeresére nő, a t segédmunkásoké pedig 19 fővel ~ emelkedik. A termelés ilyen nagyarányú átszervezése a mégfelelő kép­zettségű szakmunkások tobor- HMÜett felveti a munkákai közvetlenül irányító csoport- vezetők utánpótlását. Vízhányó János igazgató és Nyári László főmérnök erre is gondollak. A felemelt terv személyi fel­tételeinek biztosítása mellett intézkedtek a termeléshez szük­séges gépek beszerzéséről. — A Kohó- és Gépipari Miniszté­riummal történt megállapodás értelmében egész sor termelő- eszközt kap a Tiszakécskei Per­metezőgépgyár. Két karbid gáz- fejlesztő és hegesztő készülék már megérkezett. Sándor Géza adatunk, hogy a legkisebb fa­lusi mozik is segítsék a párt kulturális irányelveinek ér- vényrejutását. A felszólalók többsége tolmá­csolta a közönség igényét, hogy a jövőben hatásosabb filmek­kel kell elősegíteni az ifjúság nevelését. Majd így folytatta; — Azt hiszem, a Bács me­gyeieket érdekli, miért éppen Kecskeméten tartottuk a kon­ferenciát. Ere is megadom a választ. Azért, mert a megyei Moziiizemi Vállalat az állam által rendelkezésükre bocsátott nwzifejlesztési alappal jól gaz­dálkodott és kitűnő szervező munkával sok falust mozit hoz­tak rendbe. A Bács megyéi pél­da hasznos tapasztalatul szol­gál a többi »negyének is — fe­jezte be nyilatkozatát Kondor elvtárs. 0 étijén na (nj lzwzLílwi Csütörtökön mutatja be a színház Pavel Kohout nagysikerű darabját kergették a konvenciók, az em­beri kicsinyesség halálba Lidát, ezt a nagyszerű leányt, az egyetlent, akit a lelkiismeret — a Taláros Űr — felment. A „pernek” vége, a néző, ha maga is rabja a konvencióknak, ta­lán ítéletet vár. De lehet-e itt bírói ítéletet hirdetni? Ebben a történetben csak á lelkiisme­ret ítélheti el a „bűnösöket", de nemcsak azokat, a nézőben is meg kell szólalni a lelkiis­meretnek: vajon vannak-e éle­tében olyan esetek, amikor a Taláros Űr őt ültetné a vád­lottak padjára? Kitűnő szereposztásban hozza színre a színház Pavel Kohout darabját. A Taláros Űr szere­pében Simon Györgyöt látjuk viszont. Lidi Medgyesi Mária. Pétert Bar ácsi Ferenc, Milánt Perlaky István, az édesanyát Hegedűs Erzsi alakítja. La- bancz Borbála, Vörös Tibor, Táncos Tibor és Demeter Hed­vig teszi teljessé a szereplők sorát a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház csütörtökön be­mutatásra kerülő új darablá' brr.. váltotta ki a sikert? Az, hogy az élet költőien és igen egy­szerűen megrajzolt darabja tá­rul a néző elé. A mű szer­kezete ts rendkívül izgalmas és nagyon alkalmas arra, hogy szereplői cselekedeteit több irá­nyú megvilágításban lássuk. A darab egyik központi figurája, a Taláros Űr hívó szavára je­lennek meg a szereplők és játsszák el életük egy-egy sors­döntő epizódját. Per ez, ami a néző előtt folyik, a Taláros Űr vezetésével. Különös per. Nincs a világon olyan törvény- könyv, melyben paragrafusokat találnánk, hogy azok alapján e „per” vádlottal közül bárkit is el lehetne marasztalni Lida ha­lála miatt. S itt mégis, Lida kivételével minden ki a vádlot­tak padján ül. A Taláros Űr — á megszólalt lelkiismeret —- ül­tette oda őket. Helyettünk, a mi lelkiismeretűnk helyett pró­bálja kibogozni a történet szá­lait, keresi a feleletet életünk égető kérdéseire, amelyekről eddig keveset beszéltünk. A jelenetek peregnek és ki* hun lakotok felét Ittak, hogyan | AZ ILYEN NAGY SZERE­LEM budapesti bemutatóján, mikor a függöny legördült és kigyulladt a fény a nézőtéren, ezer megrendült ember ült a helyén mozdulatlanul, s csak percek múlva zúgott fel a taps. De akkor szűnni nem akaróan ünnepelték az alig 30 eszten­dős cseh szerzőt és a színésze­ket. Másnap a város ismerte Pavel Kohout nevét — s immár egy fél esztendeje játsszák a darabját. Annyiféle vélemény hangzott már el arról, hogy mi kell a közönségnek. Sokan próbáltak különféle elméleteket gyártani — sikert, vagy sikertelenséget — a közönség helytelen ízlésé­vel magyarázni. Pavel Kohout darabja eleven példa arra, hogy a közönségnek nemcsak a szen- timántáJis operett kelt, de el­fogadja és melegen ünnepli a jó darabokat, még akkor is, ha az tragédia, mai tárgyú és Író­jának nevét akkor hallottá elő­ször. Mi a rendkívüli, mi Olyan Vtoüáó ebbea a drámába»?. SÍJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents