Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-05 / 287. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA I MUNKÁSPÁRT BÄCS • KISKUN MEGYEI LAPJA ■ • ■ -1 1 - - — ■> i ■ • III. ÉVFOLYAM, 287. SZÄM Ára SO fillér 1958. DEC. 5, PÉNTEK Ámít nem lehel elodázni Örülünk annak, hogy például 21 üzem kapcsolódott bele az idén a Szakszervezetek Megyei Tanácsa könyvtári központjá­nak hálózatába. Sok helyen nő a munkásolvasók száma. A Ti- szakécskén szervezett népfőis­kola hallgatói sorában is lelke­sen üdvözöljük a részvevők 20 százalékát kitevő munkásokat, a Permetezőgépgyár dolgozóit. Szép reményekre jogosít fel az is, hogy a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa a munkások kul­turális igényeinek jobb kielégí­tésén kezd munkálkodni. Mind­ez azonban nem takarhatja el a szemünk elöl azokat a sú­lyos és égető problémákat, me­lyek megyénkben a munkásosz­tály tömegeinek kulturális ne­velésében sürgős megoldásért kiáltanak. Ha például arról beszélge­tünk megyénk üzemeinek ve­zetőivel: miért esett vissza a világnézeti nevelés, a tudomá­nyos ismeretterjesztés, miért nem járt eredménnyel a mun­kásakadémiák szervezése me- gyeszerte (Baja kivételével), legtöbb helyen arra hivatkoz­nak, hogy »-ez nem érdekli a munkásokat!« Igazat adhatunk-e ennek a véleménynek? Semmi esetre sem! Ez legfeljebb arra mutat, hogy legtöbb üzemi bizottsá­gunk, vállalatvezetőnk és gyári pártszervezetünk nem vizsgálta még meg a munkások igényeit, kívánságait, s az elmaradott ré­tegek, itt-ott valóban meglevő közömbösséget érzékelik — tévesen. Ilyen tapasztalatokat szerezhettünk sajnos, a Kis­kunfélegyházi Gépgyárban is. A tények azonban mást mon­danak. A dolgozók rendkívüli módon érdeklődnek a saját szakmájukat érdeklő technikai problémák iránt, kíváncsiak a világpolitikai problémákra, az ezekkel kapcsolatos földrajzi, történelmi, közgazdasági stb. kérdésekre is választ szeretné­nek kapni — hogy csak néhá­nyat említsünk a sok lehetőség közük Igények tehát vannak, de ha a szakszervezet helyi szervei, a párt és a gazdasági vezetés nem áll élére ezeknek a kívánságoknak, nem teszi meg a kezdő lépéseket, akkor számolhat azzal, amit az egyik kecskeméti üzem művelt, idős munkása így fogalmazott meg: «►Hogy szóljanak bele munka­társaim a kulturális élet prob­lémáiba, hogyan válhatnának méginkább részeseivé proletár- diktatúránk vezetésének az élet minden területén, ha nem ad­juk meg nekik a lehetőséget a problémák velejének megisme­résére, tudásuk gyarapítására.« És amit ez a munkás — bizo­nyára sok más társához hason­lóan élesen megfogalmazott, pontosan egyezik pártunk mű­velődési irányelveinek egyik sarkalatos tételével. Világos, hogy a volt uralkodó osztályok műveltségi egyeduralmának a megszűnéséért harcolni a mun­kások tömegeivel, elengedhetet­len feltétele, elválaszthatatlan része annak a harcnak, melyet a párt azért vív, hogy a mun­kásosztály kezébe vehesse a teljes politikai irataimat. i Nyo!cvan-íéle csillár — 150 000 méter fűggcmytartó 15 milliós termelési érték — A finommechanikai vállalat jövő évi terveiből — November eleje óta esténként neon­fény világít Kalocsa legfiatalabb üzemé­nek ablakaiból. A Marx téren levő emeletes L-alakú betonépületben ka­pott helyet a Bács- Kiskun megyei Fi­nommechanikai V. kalocsai üzeme. A város lakói — cí­mekben is egyszerű­re törekvő emberek — a megindulás óta Kalocsai Csillár- gyárnak keresztel­ték el a vállalat te­lepét. Hóris György és Csóti Mária a lemez­hengerítő gépen dolgoznak tént megállapodás (Bajai Fém­pari Vállalat átadása) ellenér­tékeként, másik részét pedig a tanácsi ipar gépi beruházási keretéből szerzik be. A napokban vásároltak egy műanyagfröccsgépet, valamint a csillár- és villamossági alkat­részek gyártásához szükséges bakelitprést. Még az idén üzem­be helyezik a nikkelező és csi­szolóműhelyt is. Emellett folya­matban van egy sor más ter­melési eszköz beszerzése is. A finommechanikai vállalat ezzel év végéig megteremti 15 mil­lió forintos jővö évi terve tel­jesítésének műszaki feltételeit. — Sándor Géza — városias Aruház falun (2. oldal) TÚLZÁS NÉLKÜL... (3. oldal) RAJTA VAN A LISTÁN (3. oldal) VÖRÖSERDŐI FIATALOK (3. oldal) FELEJTHETETLEN LÄTOGATÄS (3. oldal) MEGFONTOLTAN, ALAPOSAN (4. oldal) VAKON NEVELJEN-E? (4. oldal) A ZENEBARÁTOK KÖRÉBŐL (4. oldal) HALAS ÉS JÁRÁSA (6. oldal) SPORT ............ (6. oldal) Hí radás a tanácsok alakuló üléséről Megyeszerte most folynak a tanácsok alakuló ülései. A köz­ségek és városok lakossága nagy figyelemmel kíséri a ta­nácsok életének e mérföldkö­vet alkotó eseményeit. Nem is csoda, hiszen most is azok ke­rültek a tanácsokba, akiket leg­jobban tisztel, s akiktől legtöb­bet vár a lakosság. A kalocsai járás legtöbb köz­ségében is e napokban tartják az alakuló tanácsüléseket. Az eddigiek közül egyik legjobban sikerült tanácsülés a dunaszent- benedeki volt, ahol a most megválasztott tanácstagok tel­jes létszámban megjelentek az ülésen, s nagy érdeklődéssel hallgatták legidősebb tanács­tagtársuk, a 70 éven felüli nép­front-bizottsági elnök megnyitó szavait. Ezután került sor a mandátumvizsgáló bizottság je­lentésére, majd a végrehajtó bizottság megalakítására. — A v. b. elnökéül ismét Vidóte Kálmánt választották meg, aki' már több éve irányítja a kis falu életét. Örvendetes jelenség, hogy a végrehajtó bizottságokba fiata­lokat is egyre nagyobb szám--1 ban választanak be. Dunaszent- benedeken például az ifjú, 19 éves Sipos István tanácstagot vb-titkárnak választotta meg a; tanácstagság. A kalocsai járás- másik községében, Bátyán pe­dig a községi KISZ-szervezeti eddig is nagyon lelkiismeretes­munkát végző titkárát, Anisity.' István elvtársat választották a' tanács vb-elnökének. ' ; Az eddig lezajlott tanácsülé­sek hangulatát az jellemzi* hogy az újonnan megválasztott községi vezetők szinte minde­nütt fogadalmat tesznek arra* hogy a község előtt álló jövő­beni feladatokat a tömegkap­csolatokra épülve oldják meg; Neme«1!!ad udvaron ülésezett a megyei Talajvédelmi Bizottság Ma még víztartályokat, de jö­vőre már csillárokat készíti Dudás István és Mokos Ferenci fiatal szakmunkás. lyik, s az üzemben a szükséges' egészségügyi berendezések is megvannak. : Az említett gyártmányok ké­szítéséhez folyamatosan érkéz-' nek a telepre a gépi felszereld-^ sek. Ezek egyrészt a Kohó és Gépipari Minisztériummal tör-­Meghosszabbított nyitvatartási idő kcsréc5ony élőit Az ajándékozási szezonra való tekintettel a boltokban meg­élénkült a forgalom, amelynek fokozódására tovább lehet szá­mítani. A tolongások megelő­zése, a lakosság nyugodt vásár­lási körülményeinek biztosítása céljából a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya módosította a boltok nyitvatartási idejét, aszerint december 6-án, 13 án és 20-án, tehát szombati napo­kon a legtöbb helyen délután 5, illetve 6 óráig lesznek nyit­va. 14-én és 21-én a városok­ban és nagyobb községekben számos bolt hétköznapi nyitva­tartási idő szerint árusít majd. A megváltozott nyitvatartási : dőltről a boltokban feliratokon is tájékoztatják a lakosságot, nek alapján már gyakorlati te­vékenység is folyik; ilyen a város határában látható nagy­arányú erdősítés, Katonatele­pen pedig rügydugványszaporí- táshoz 40 hold területen vé­geznek rónázást. A bizottság legutóbbi, hato­dik ülését tartotta Nemesnád­udvaron. Magyar Ferenc, az állami gazdaság igazgatója a defláció elleni védelem mód­szereit ismertette a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítéssel, különös tekintettel a zöldtrá­gyázásra, Petőfi Sándor, a Hel­véciái Állami Gazdaság igazga­tója pedig »Tapasztalatok a szőlőművelés gépesítése terén« címmel tartott előadást. A bizottság tagjai ezután megtekintették a Hosszúhegyi Állami Gazdaság többéves kí­sérleteit s a helvéciai szőlőmű­velő gépeket, elsősorban a hi­das traktort, amelynek _ munka­gépeit tökéletesítették. Kipró­bálták a szőlőtakaró ekét, mely a tapasztaltak szerint 45 fokos lejtésű domboldalon is jól mű­ködik. Világ proletárjai, egyesüljetek! ; Alig másíeleves múltra te- ; kint vissza a megyei Talajvé- i delmi Bizottság, de működésé- : nek máris igen számottevő : eredményei vannak. Az eltelt időszak alatt foglalkozott a megye általános talajvédelmé­vel, a homoki szántók megkö­tésének problémáival, a fásítás­sal, a belvízrendezéssel. Elké­szítette Kecskemét város talaj- védelmi és mezőgazdasági hasz­nosítási komplex tervét, amely­oai- ma jooDaaan meg csal tervek és gépek érkeznek ide ez az elnevezés mégis találó A finommechanikai vállala ugyanis itt kezdi el sorozatbal gyártani az Elektromos Készü lékek és Anyagok Gyárától át vett csillártípusokat. A vállala igazgatójának' tájékoztatása sze rint egyszerűbb és díszesebi kivitelben csaknem 80 külön böző gyártmányú csillár és fa likar készül majd itt. Ezel tervét az EKA-tól már meg kapták. A vásárlók igényénél jobb kielégítését célozva azon ban saját tervezésű, modern ki vitelű csillárok is készülnél majd Kalocsán. Az új üzem gyártási profil­jának kialakításában nagy se­gítséget nyújtott a Belkereske delmi Minisztérium piackutató vállalata. Az itt dolgozók szé­leskörű közvéleménykutatásnal- is beillő vásárlási felmérést vé­geztek. Ennek adatait a finom- mechanikai vállalatnak is meg­küldték. A számok részletesei: mutatják, hogy a dolgozók kü­lönböző rétegei melyik csillár­fajtákat keresik a legjobban Ezek a számok, nem kevésbé pedig az egyre növekvő állam: és magánépítkezések hosszé évekre megszabják az új üzerr termelési irányát, s már a jőve évben lehetővé teszik, hogy a vállalat csaknem 200 fővel emelje munkásainak számát. A különböző típusú csilláról mellett tervbe vették 35 ezei Quodlibet gyártmányú háztartás paradicsompaszírozó gép és 15( ezer folyóméter úgyhevezetl »guri-guri« függönytartó készí­tése is. A vállalat vezetősége azonban az alkatrészutánpót­lásra is gondol. Az említeti gyártmányokhoz eddig alkat­rész legtöbbször nem volt kap­ható, s ez sok bosszúságot oko­zott a lakosságnak. Kalocsán ezért már a jövő év elejétől az alkatrészgyártást is elkezdik Az új profilok kialakítása mel­lett továbbra is gyártja majd a vállalat a világítási szerelvény­alkatrészeket, háztartási villa­mos hőbetéteket, lemezanya­gokból különböző közszükség­leti cikkeket, s mintegy 3000 üzemi és kórházi öltözőszek­rényt. Eddig a megyei tanács kü­lönböző beruházási forr ":bói 600 ezer forintot áldozott a volt rermenyraiíxar uzemme aiaKi- tására. A csarnokokat és eme­leti műhelyeket mindenhol hi­degfényű neonvilágítással sze­relték fel. Hoffman György igazgató más tekintetben is igen gazda­ságosan használta fel a rend- delkezésére bocsátott beruhá­zási összegeket. Az egyes mű­helyek kiképzése mellett a dol­gozóknak öltöző, mosdó, zuha­nyozó helyiséget építettek, ahol a csapokból hideg-melegvíz fo-

Next

/
Thumbnails
Contents