Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-31 / 307. szám

1958. december 31, szerda

3. oldal

Mit kap a falu 1959-ben:

Háromezer vagon műtrágya, nyolcszáz vagon minőségi vetőmag, kétmillió napos csibe a megye mezőgazdaságának

CBank Qjjuia nuizSqazdalági atztály vezető nyilatkozata

A párt agrártéziseinek szellemében az állam 1959-ben a tavalyinál még több segítséget ad a mezőgazdaság további fejlesztéséhez. Ebben a fokozott támogatásban természetesen a megye mezőgazdasága is részesül. Erről beszélgetünk Bank Gyulával, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjével.

— Adottságaink lehetővé teszik, hogy 1959-ben is sokat haladjunk előre a terméseredmények növelésében, az állattenyésztés fellendítésében — han■ goztatta Bank elvtárs. — Bár az elmúlt, 1958-as esztendőben az időjárás nem volt kedvező sem a gabonafélékre, sem a kapásokra, a mezőgazdasági össztermék értéke mégis meghaladta az 1957-es összeget. Az idén természetesen még többet kell termelni, ezt megköveteli a lakosság egyre fokozódó igénye, a technika rohamos fejlődése. Ez utóbbi egyben a terméseredmények növelését is elősegíti.

— Arra törekszünk, hogy egyes növényi kultúrák közölt meg legyen a helyes

% arány.

Különösen a termelőszövetkezeteknél fontos a helyi viszonyok figyelembevételével a megfelelő vetésforgó kialakítása. 1959-ben mintegy 80 termelőszövetkezetnél várható vetésforgó szerinti gazdálkodás.

— Az ipari növények termesztésének további fejlesztése szintén feladatunk. Egyre fejlődő iparunk nyersanyagellátása szempontjából ez rendkívül jelentős. A termelőknek is kifizetődő, mert a szerződéses termelési rendszer számottevő jövedelmet biztosít.

— A mezőgazdaság bevételének tekintélyes része az állat- tenyésztésből származik. 1958- ban az összjövedelem 37 százalékát adta ez az üzemág. Ezt az arányt az idén emelni szeretnénk. A minőségi és a meny- nyiségi növelés feltétele az állattenyésztésben a takarmánytermesztés további fellendítése.

Főleg az évelő pillangósokból kell többet vetni.

!\ termelőszövetkezeteknél jövőre szeretnénk elérni, hogy a szántóterület 15 százalékán termesszenek ezekből a növényfé- leségekböl. Helyes, ha az egyéni

1948-ban 10000, 1960-ban 100000 ifirdőkád a Kecskeméti Gépgyárban

Dióhéjban a gyár fejlődéséről

szerepel: egy korszerű tisztító műhely, tökéletes gépi megoldással, a létszámnak megfelelő ebédlő- és kultúrterem építése, az ötéves terv megindulására pedig évi i00 000 fürdőkád gyártására való felkészülés, illetve a szervező munka 1959. évben való befejezése.

Ezek lennének dióhéjban azok a változások, melyek a jövő évben gyárunkban valószínűleg bekövetkeznek, s amelynek előnyeit a gyár egész kollektívája érzi majd.

Szabó Lajos mb. főmérnök,

Kecskeméti Gépgyárgazdák is elérik a 8—10 százalékos arányt. Az állattenyésztés fejlesztése elősegíti a talajerő utánpótlást is, amely a megye egyik legégetőbb gondja. Háromezer holdon tervezünk zöldtrágyázást.

— A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés további növelése szintén várható.

Háromezer hold új szőlő és ugyanennyi gyümölcsös telepítésére számítunk

és mintegy 10—12 ezer holdon tervezzük felújítani a leromlott szőlőtelepeket.

— Mindezekhez igyekszünk biztosítani az anyagi lehetőségeket. Több mint háromezer- vagon műtrágyát adunk az egyéni parasztoknak és a termelőszövetkezeteknek, ez ötszáz vagonnal több az elmúlt évinél. A minőségi vetőmagból mintegy 800 vagon jut a termelőknek, ez száz vagonnal több a tavalyinál. Különösen számottevő, hogy

75 vagon nagy termőképességű hibridkukorica vetőmagot adunk a köztermesz- tcsnek.

Ez mintegy 50 ezer katasztrális hold bevetésére elegendő.

— A gyümölcs- és szőlőtelepítésekhez elegendő szőlővesz- szőt és gyümölcsfacsemetét tudunk adni.

— Az állattenyésztés minőségi fejlesztése érdekében tovább növeljük a megye mesterséges termékenyítő hálózatát, javítani fogjuk az apaállat-állomány minőségét. A termelőszövetkezeteknél jelentkező igényeket különösen sertésből és juhból ki tudjuk elégíteni.

Majdnem kétmillió darab naposcsibe is rendelkezésre áll majd a baromfitenyésztőknek.

— Reméljük, hogy a párt- és tanácsvezetők, valamint a termelők összefogása újabb sikerekben gazdag esztendőt eredményez — fejezte be tájékoztatóját Bank elvtárs.

E népi ellenőrzés

szakbizottságairól s azoknak feladatairól többször Irtunk már lapunkban és megemlítettük a bajai járási népi ellenőrzési bizottság kezdeményezését* is, amely szerint ott az egyes — a munkabizottságok által elvégzett — vizsgálatokat a népi ellenőrzés legjobb szakembereit magában foglaló, az illető szakterületet legjobban ismerő tagjaiból álló szakbizottságok készítik elő.

A központi népi ellenőrzési bizottság legutóbb kiadott rendelete szerint e szakbizottságokat szakcsoport néven honosította meg a népi ellenőrzés szervezetében. Eszerint a szakcsoport tagjait az érintett népgazdasági területről bevont népi ellenőrök közül szakemberekből kell kiválasztani, hogy a szakcsoport alkalmas legyen a hozzátartozó terület főbb kérdéseinek figyelemmel kísérésére, valamint az illető munka folyamatos tanulmányozására. A szakcsoport részére a feladatokat a népi ellenőrzési bizottság ülésén hozott határozat alapján a szakcsoport vezetésével megbízott tag adja ki és ő irányítja munkájukat. Rendszeresen tanulmányozzák a részükre kiadott, munkaterületükre vonatkozó terveket, beszámolókat, hogy az egyes alkalmakkor megindított

vizsgálatokhoz a vizsgáló bizottságok számára megfelelő instrukciókat, irányelveket adhassanak.

Előző cikkeinkben azt is

megírtuk már, hogy a szakcsoportok létesítésével a népi ellenőrzés elkerülhetővé teszi az ötletszerűen, rendszertelenül megtartott vizsgálatokat, s a gazdasági, kulturális életnek mindig azokat a területeit tanulmányozhatja, amelyek valamilyen okból elmaradtak a népgazdaság vagy a kultúra fejlődésének egészétől. így a népi ellenőrzési bizottságok népgazdaságunk életében szinte a kiegyenlítőhibakiigazító mű szerepét tölthetik be törvényelőkészítéssel, a hibák okainak felderítésére és megszüntetésére javasolt intézkedéseikkel segítve elő az egyes elmaradottabb területek felzárkózását az általános fejlettségi színvonalhoz.

Szólnunk kell még a szakcsoportok jellemzéséül arról is, hogy mivel bennük a szakterület legképzettebb emberei vesznek részt, e szakcsoportok — éles szemmel meglátva minden aránytalanságot, hiányt, hibát — nagy lendítő erejévé válhatnak a fejlődésnek, hiszen ha az egyes tagoknak személyileg nincs is különösebb hatalmuk cs szankciójuk, a szakcsoport tagjainak összesített véleménye — az érintett és esetleg hibás gazdasági vezetők befolyásától és esetleges presz- sziójától függetlenül — a legmagasabb kormányzati helyekre is felkerül, módot adva így a hibák azonnali és gyors kiküszöbölésére.

(—ng—.)

Kipakolta Lesiéket

Bajtai Istvánná a Kecskemét, Ilona utca 7. számú ház tulajdonosa. Itt lakott Lesi Boldizsár is családjával együtt. A házigazda többször felszólította Le- siéket, hogy költözzenek el, de részükre megfelelő lakást nem biztosított.

Október 1-én, amikor Lesiék nem tartózkodtak odahaza, néhány szállítómunkással megjelent Bajtai Istvánná, a lakást feltörte, a bútorokat kocsira pakoltatta és azt elszállította Halasi Pál, Budai hegy 83. szám alatti lakására. A kiürített szobát pedig bezárta, s oda Lesiékét többet nem engedte be. A kecskeméti járásbíróság magánlaksértés bűntette miatt — figyelembe véve az itt nem ismertetett súlyosbító körülményeket — nyolchónapi börtönre ítélte a magáról megfeledkezett Bajtainét. Négy gyermekére való tekintettel azonban a büntetés kitöltését háromévi próbaidőre felfüggesztették.

— öt évvel ezelőtt csak 11 védőnő működött a kecskeméti járásban. Jelenleg 25 jólképzett védőnő teljesít szolgálatot..

Az államosítástól kezdődően nagy fejlődésen ment keresztül gyárunk, s elsősorban az építkezéshez, az ország lakásproblémáinak megoldásához szüksé ges cikkek gyártásában lépett nagyot előre. Fürdőkádból 1958. december végéig 308 000 darabot gyártottunk, amelyből 180 ezret külföldi piacokon helyeztünk el. Míg 1948-ban egy év alatt 10 000 fürdőkádat, addig 1959-ben 00 ezret gyártunk,

amelynek 50 százalékát exportáljuk. A régi piacok mellé új piacokat akarunk szerezni, bebizonyítva azt, hogy a szocialista ipar termékei minőségileg is felveszik a versenyt a kapitalista országok hasonló árucikkeivel. Éppen ezért gyártási tervünkben új típusok bevezetése, a régi, korszerűtlen gyártmányok áttervezése, a modernebb vonalvezetés érvényesül az egészségügyi berendezéseknél. '

A termelés fejlődése együtt! jár az üzem korszerűsítésével,' a dolgozók testi épségének,! védelmével. Már jövőre a »leg-* főbb érték az ember«-elv je-[ gyében a vállalat vezetősége a minisztériummal egyetértésben 5 millió forintos beruházással^ korszerű zománcozó termet ési zománcozó kemencét épít. ] Egyébként, úgy érezzük, azi i958-as eredmények fel jogosítják^ a vállalat vezetőségét arra, hogy < további terveiről, elképzeléseiről' is számot adion. Ezek között,

S<zámítanaU tájuk, okéi

kusoknak. Azonban e gondjaikban sincsenek egyedül. Az igazgató elvtárs az ő kívánságaiknak megfelelően különféle szaklapokat rendelt. Megvesz minden olyan könyvet, amely szükséges a kutatómunkához, a feladatok jobb elvégzéséhez. Benke Antal vegyészmérnököt egy hétre felküldi Pestre, a Konzerv- és Paprikaipari Vegyvizsgáló Intézethez tanulmányútra. Ha innen hazatér, kisebb-na- gyobb megszakításokkal, hosz- szabb időre az Országos Mező- gazdasági Minőségvizsgáló Intézethez küldi tapasztalatszerzésre.

A továbbképzés fő módja azonban az egyéni tanulás. Nehezíti az előrejutást az is, hogy azonos végzettséggel bíró mérnök kevés van az üzemben, s így sokoldalú tapasztalatcserére nem kerülhet sor. Előadódik, hogy a gépészmérnök, az építészmérnök, a vegyészmérnök problémájával magára marad és egy budapesti út alkalmával próbál a megoldás után kutatni.

Jó is ez az állapot, meg nem is. Egy biztos: fokozza a kutatásvágyat, s új megoldások keresésére ösztönöz.

Végezetül még megemlítjük: abban, hogy a diplomás emberek meleg otthonra leltek, nagyrésze van az üzemi pártszerveV. K.

fergő, unatkozó embereket akar nevelni belőlük, s ezért nem is érzik magukat feleslegesnek.

Ezt az érzést táplálja továbbá az is, hogy megbecsülésük anyagiakban is tükröződik.

Vezető beosztásban

Mindegyikük vezető poszton van, s ezt a vállalatvezetés a fizetések megállapításánál is jól érzékelteti. A havi fizetés ösz- szege 1800—2600 forint között váltakozik. A technikusok közül Hostyánszki József, a termelési osztály csoportvezetője, 2100 forintot kap. Istenes Károly pedig a bogyiszlói telepen termeltetési előadó, s 1700 forintot kap.

Ha csak ezt adta volna a vállalat, már ez is dicséretes. De énnél többet juttatott a szakembereknek. Nemreg Benke Antal vegyészmérnöknek és családjának egy kétszobás szolgálati lakást biztosított. A kisebb kéréseket is teljesítette, s ezzel világosan tudtára adta a szak- empereknek: számít munkájukra, megad minden segítséget, de '"edményeket is vár.

A továbbképzés

Beszélgetésünk során ez a .érdés volt az, ami gondot okoz az itteni mérnököknek, technirika-kefegépeknél a régi alapelvek felhasználásával a faalkatrészt vasalkatrésszel cserélték fel. A Kőszegi Gépgyárral közösen a paprikaipar kívánalmainak megfelelően még jobban tökéletesítik a kefegépeket, s a szeletelőgépen is módosítást kívánnak végrehajtani. Hasonló aktív tevékenységet fejtenek ki a többi mérnökök és technikusok is.

Folyva Lajos jelenleg a bátyai malom villamosítási munkálatait irányítja. A víztorony építésénél Mácsai László működik közre. Benke Antal vegyészmérnök, a laboratórium vezetője öt kísérletet végzett a paprika gyors szárítását és színezését illetően. Rövidesen elkészül az égetőkészüléke, amely- lyel a paprika nedvességét 10 perc alatt meg lehet állapítani. Kutatja, hogy a szitaport és a dercét miképp tudná elválasztani a homoktól. E téren már tett is egy lépést előre.

Ezek a példák arra utalnak, hogy nem ok nélkül mondják Végvári István igazgatóról: nemcsak elfogadja a javaslatokat, hanem tippeket is ad. sót nyomban intézkedik is. Ez a munkastílus, ahogy kivettem szavaikból, azért tetszik nekik, mert érzik: bízik bennük az igazgató, nem tétlenkedő, téa> A diplomás emberek népes [csoportja található a Kalocsai i Fűszerpaprikaipari Vállalatnál, [öt mérnök — építész, gépész, vegyész, mezőgazdasági -— és [három technikus kapcsolódik ibe sokoldalúan az üzem életének irányításába.

i Vajon hogyan érzik itt ma- 'gukat a szakemberek, miképp ioldják meg a reájuk váró feladatokat, jól hasznosítják-e az ,egyetemen tanultakat, s milyen 'anyagi és erkölcsi megbecsüíés- ,ben részesülnek? Ezekre keres- 'lünk választ a piros arany gyárában.

> Szerencsés találkozás

i Ebben az üzemben nem hallottam elégedetlenkedő szót az 'ifjú diplomásokra, ellenben [gyakran hangzik el egyik-másik munkájának értékelésekor: [eszes, ügyes, lelkes, szenvedélyes kutató, meggondolt, alapos.

£s mit mondanak az ifjú diplomások? Polyva Lajos gépész- mérnök elmondja, hogy a munka sűrejébe csöppent. Ugyanis a paprikaipar gépesítése az utóbbi két évben bontakozott ki. Ebbe a munkába ő már tevékenyen beleszól. Részt vett a hengerszék beszerelésében. Irá- tyításával építették be az új kazánokat Bogyiszló, Fadd, Du- .napataj telephelyeken. A pap-