Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-04 / 286. szám
4. oldal 1958. december 4, csülörtölf (jzö&dtHUMs&zfotetíteztU ^/Őíiadá Mindannyian felelősek vagyunk értük Tíz ember gyűlt össze a La- Josmizsei Földművesszövetke- eet irodájában igazgatósági ülésre. Elsősorban az előző ülésen hozott határozatok végrehajtását tárgyalták meg, és az igazgatósági tagok munkáját. Napirendre tűztek személyi kérdéseket is, melyekkel érdemes külön foglalkozni. Két SZÖVOSZ-tanuló: Cs. Erzsébet kirakatrendező és P. Árpád cukrász segélyt kértek a földművesszövetkezettől. Cs. Erzsébettel nem volt probléma. — Rendes, szorgalmas lány — mondják körülöttem —, a szegélyt megérdemli. P. Árpád cukrászinasnál már nem ment ilyen símán a dolog. Vita alakult ki. Torma elvtárs, felügyelő bizottsági elnök szerint nem érdemli meg, mert rendetlen. Több elvtárs hozzászólt; Igen rossz vélemény alakult ki a 17 éves fiúról, aki most van abban a korban, amikor legkönnyebb formálni, nevelni a jellemet, csak érteni kell a módját. Azt hittem, hogy nem kapja meg a segélyt és aggódva gondoltam arra, hogy az amúgy is makacs fiúból ez még rosszabb visszahatást válthat ki. A helyzeten Szabó Zoltán igazgató- sági elnök felszólalása változtatott. Elmondta: — Ez a fiú nagyon jó szakember lesz. Érti és szereti a munkáját. A magatartása is sokat öltözött az utóbbi időben. Sajnos, elragadta a pesti társaság (Budapesten tanul a SZÖVOSZ-iskolában), biztosan «•vagányok« közé keveredett. Meg kell nevelni őt! Meg bizony és ehhez nem elég az igazgatósági elnök, hanem elsősorban a cukrászda vezetőjének kell mellé állnia. Aki — amikor érdeklődtem P. Árpádról — azt válaszolta, hogy valóban repdetlen, rosszmodorú gyerek, de jój dolgozik. Ennyi volt a véleménye és semmi több, pedig neki, a mesterének kellene többet foglalkozni vele, Gondoljon arra, hogy a fiú nemsokára felszabadul, a munkatársa lesz. Az igazgatóság is törődjön jobban a fiatalokkal. Alkalomadtán üljenek össze a tapasztaltabbak, idősebbek, beszélgessenek velük, tárgyalják meg problémáikat, hisz mindannyian felelősek vegyünk értük. Barta Éva ÜGYINTÉZÉS...!? Azokon a hivatalos papírokon, amelyeket a felsőbb szervekhez továbbítanak, ilyen záradék olvasható: — További ügyintézés céljából felterjesztem. .. Fel évvel ezelőtt egy ilyen levél indult útnak a Kiskunhalas: Kenyérgyárból, amelyben közölték a felsőbb szervekkel — a megyei tanács élelmiszer- ipari osztályával —, hogy a kollektíva öt dolgozót kiváló jelvény, hármat pedig kiváló oklevél cím elnyerésére és viselésére érdemesít. A levél azóta valószínűleg valamelyik íróasztalfiók mélyén, a süllyesztőben honol. Pedig ebben az ügybep már történt néhányszor szóváltás, s az osztály illetékes dolgozói azzal nyugtatták meg a gyár vezetőjét: — Majd elintézzük. Ue a baráti szón kívül ez ügyben nem történt semmi. Pe, hogy sió ne érje a ház elejét, megkérdeztem: a vállalat nem tartalékolt pénzt a nyereségrészesedésből ilyen jutalmak kifizetésére? — Nem — hangzott a válasz — ilyen nekünk nincs. A kivafo dolgozók névsorát mindig fel kell terjeszteni további ügyintézés végett... Amint a példa mptátjK cléS folyamatos ez az ügyintézés. •• Több mint két millió forint a betétállomány Országszerte alakulnak a takarékszövetkezetek. Már mintegy 200 működik, ebből 15 megyénkben. Az első 1957 áprilisán ban alakult 106 taggal Soltvadkerten. Azóta is a legnagyobb betétállománnyal rendelkezik, közel 700 000 forinttal. Taglétszáma felfejlődött 300 főre. A soltvadkerti takarékszövetkezet Után igen jelentős a búcsbokodi: 250 tagja van és a betétállománya 350 000 forint. A takarékszövetkezetek nagy mennyiségű kölcsönt nyújtanak különböző célokra: mezőgazdasági termelésre, beruházásra 800 000 forintot, egyéb beruházásra, kisebb építkezésre, tatarozásra több mint 700 QQ0 forintot adtak, >oooo<k>ooooooooooock>oo<xx>ooc>-0’OOOo-o-o< Megingott a. bizalom A SÜkÖsdi földművesszövetkezet agronómusával és termelési felelősével beszélgetek. — Hosszul áll a szerződéskötés — mondja. — Mi az oka .ennek? — kérdezem. Válasz helyett meghívtak estére szerződést kötni. Első útunk a szomszéd gazdához vezetett, régi cirokter- tnelő és. az idén mégsem kötött 6zerződést. — Miért nem? — érdeklő- fiunk. Felvezet bennünket a padlásra, ahol raktározza az idei Cirkot. Kihúz pár csomót. — Látják, ‘már pepészedik, pedig több mint 3000 forintom fekszik benne, még az adót sem tudom igy kifizetni. A MÉK nem vette át arra hivatkozva, hogy több a víztartalma a megengedettnél. Szárítsam ki, de hol? Inkább leértékelték volna, így csak rámpenészedik. — Látja — mondja a fiatal agronómus, ahogy kiérünk az utcára — ezért megy nehezen a szerződéskötés nálunk. Kicsi a falu és a rossz hír hamarabb elterjed mint a jó. Már mindenki tudja, hogy a cirkot nem vették át és azt is, hogy Vörös Antalnak ki kellett önteni a paradicsomot, pedig a magot is a MÉK adta. Elmentünk még néhány termelőhöz. Idős Varga Sándor sokat gondolkodik, hogy kössön-e szerződést és ha köt, átveszik-e tőle idejében? Ajánljuk a MÉK vezetőségének, hogy ellenőrizze a sükösdi kirendeltség munkáját, hogy az említett hibák ne forduljanak elő a jövőben, mert az átvételi zavarok megingatják a dolgozó parasztok bizalmát a szerződéses termelésben. (a—a) A mozgalom hírei FEHÉR hússertést hizlaló szakcsoport alakult Dupave- csén, 12 fővel. A sertéseket a Dunántúlról hozzák. géphasználati társulás alakult Izsákon az elmúlt napokban, öt taggal, S3 normálholdon, — Az alpári «Virágzó« halászati szövetkezet gazdálkodása alá vonja a tiszugi holtágat. 40 mázsa halivadékot helyeznek k; és a halakat takarmányozni fogják. A tervek szerint két vagon takarmányt etetnek majd fel. Ügy remélik, hogy jövőre 150 mázsa pontyot szállíthatnak a piacra. Ez 300 000 forinttal növeli jövedelmüket, ÚJ IÁ I RUHÁK Az 1959. év kesztyű-, bőr- és szfir- mekonl'ekció modelljeit nemrégiben mutatták be Budapesten a Technika Házában. A pano- fjx, panalux, gida- irha- és bőrkabátokból a jövő esztendőben többet gyártanak. IVJübőrkabátból 50 százalékkal, a férfi, női és gyermek irhacikkckböl még- egyszer annyi készül jövőre. Képünkön fehér és rózsaszínű gyermek báránybundák, szürke női panofixgalléros szövetkabál és sapka. Sokan okulhatnak Bakó József né esetéből A bemutatkozás nagyszerűen siketmit LENT A HATÁR mellett, távol a nagy városoktól fekszik egy kicsi falu, Madaras. Érdekes emberek laknak itt — mondja Fü- löp elvtárs —, közben bemutatja a falu széles, egyenes utcáit. Vidámak, dolgosak s csodálatosan tudnak mulatni. Az asszonyok dolgoznak hajnaltól naplementig a ház körül, bajlódnak a gyerekekkel, de ha a zene szól, elfeledik a fáradtságot., kicsinosítják magukat ós akár reggelig ropják a csárdást. Hogy honnan tudom ién mindezt? Kezdem talán ott, hogy a napokban felkeresett Fülöp János elvtárs, a Madarasi Földmű vessszö vetkezet kultúrfelelőse, s ünnepélyesen meghívott a nőbizottság Katalin- báljára. Ez volt a nö- Jjizottsúg bemutatkozása, mert még nemrég alakult. A bemutatkozás remekül sikerült. HÉT ÓRAKOR megtelt a földművesszövetkezet kultúrterme fiatal menyecskékkel, lányokkal, legényekkel, fejkendős asszonyokkal, nagybaj uszú bácsikkal. Mindannyian föídművesszövetkezeti dolgozók, vagy legalább is tagok. Az épület másik részében, a konyhában intézkedik Dózsa Ist- vánné. Rigó Ilona és Tósaki Istvánná szakácsok sütik a friss kolbászt, lángost. A két fiatal felszolgálólány hordja be a vendégeknek és kínplgatja: — Egyenek,' erre jobban csúszik a bor. Az egyik asztalnál az ügyvezető feleségével éppen a párját lesi mind a kettő. Hogy félreértés ne legyen, elárulom, hogy mindenki gallérjára, kabátjára egy dióhéjból készített katicabogár van tűzve és azon egy szám. Minden piros számnak van egy kék párja, piros a lányoké, a kék a férfiaké. A népszokás szerint éjfélkor mindenkinek kötelessége a párjával egy keringet táncolni. Míg az asztal körül nézelődöm, a táncteremben húzzák a talp- alávalót. A táncosok egy nagy kört alkotnak. Egy fiatal beáll a kör közepére, előveszi zsebkendőjét és a többiek körültáncolják, ő leteríti egy leány elé, rátérdelnek mind a ketten, megcsókolják egymást és a leány viszi tovább a zsebkendőt. Folyik a játék, míg a zene véget nem ér, és ekkor, aki a körben marad, az lesz a «szamár«. A SZÜNETBEN felkerestem az igazgató- sági elnököt újra. — Mondja, az asszonyok itt mindenben ilyen ügyesek, mint a táncban, szervezésben, felszolgálásban? — kérdezem. — Hát bizony azok. Részt vesznek a boltbizottságokban, januárban szabó-varró tanfolyamot indítanak. Nem lehetett sokáig beszélgetni, a zenekar újra rákezdctl: «Most kezdődik u, most kezdődik a, most kezdődik a tánc...« De nemcsak a tánc, hanem a nőbi- zottság munkája is, mert ez volt a bemutatkozás. »A java ezután jön« — mondták és biztosan nemcsak vasárnap a táncteremben, hanem a dolgos hétköznapokon is így ügyeskednek. B £. u | Dr. Toponáry Ferenc járási ; főállatorvossal a járási tanács épületében találkoztunk. Kellemetlen kötelességet teljesített: újabb 28 baromfitartó ellen adott be feljelentést a szabálysértési előadóhoz. Valamennyien megtagadták a baromfiállomány pestis elleni kötelező oltását. A járási főállatorvos tájékoztatásából szomorú kép kerekedik ki egyes tenyésztők lelkiismeretlenségére vonatkozóan. Az állatorvosi gárda a dunave- csei járásban is minden lehetőt megtesz a járványos megbetegedések megelőzésére, leküzdésére. Ilyen veszedelmes járvány most a baromfipestis. Udvarról- ludvarra terjed, egész falvak állományát pusztíthatja el. Terjedésének oltással és a beteg 'vagy gyanús állomápy gondos elkülönítésével igyekeznek gáltat vetni. Kunpeszéren özv. Bakó Józsefre szqmszédságában pesli- ises állományt fedeztek fel, az ő baromfiai szintén fertőzött gyanúsak voltak. Felszólítást kapott, hogy állományát meghatározott ideig tartsa elzárva. Bakóné azonban fittyet hányt az utasításra s tyúkjait szabadon engedte járkálni. Néhány évvel ezelőtt még a fertőző állatbetegségekkel kapcsolatos zárlati intézkedései.' megszegése csak szabálysértésnek számított, amit pénzbírsággal elintéztek. Most azonban — idr. Toponáry Ferenc szerint nagyon helyesen! — már bűncselekménynek minősül és a vétkest 2 évig terjedő börtönnel büntethetik. Ezért indítanak most bűnvádi eljárást özvegy Bakóné ellen is. — 1955 óta ez az első alkalom, hogy végre mi is szigorúan lépünk fel hasonló esetekkel szemben — hangsúlyozza a járási főálllatorvos. — De az állattartó gazdáknak is meg kell érteniük, pogy az ő érdekükben hozott rendeletekkel nem lehet packázni s hanyagságukkal nem veszélyeztelhetik szomszédaik, sőt az egész falu állat- állományának egészségét! Ili VAMUNK? Gergely Sándor: l'creg a doh (Szépirodalmi). Kb. 380 oldal, kötve 26 Ft. Gergely Sándor az 193Q-as évek elején írta ezt a regényt,, és a Horthy-korszak parasztságának életét ábrázolja bepflp. Magja egy valóságos eset: a pa- csai csencjőrsortűz. A Szovjetunióban a mű több kiadásban látott napvilágot. Magyarul nwsi jelenik meg először.
