Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-25 / 304. szám

1958. december 25, esfliSrtBTt TÚLJUTOTTAK A NEHEZÉN Bagó András szögletes arcát szelíd vonások barázdálják. Ko- zákosan félrecsapott sapkájából kikandikál fekete haja, sötét szemeiből a lelkesedés lángja csap felém, amikor a közösség első lépéseiről ad számot. Sok küzdelemmel jártak az első hónapok a drágszéli Üj Ba­rázda tagjainak, akik jóformán a semmiből teremtették meg gazdaságukat. Az egyéni gazdálkodók rokon- szenve már kezdettől fogva kí­séri a kis közösség próbálkozá­sait. Rideg Ignác, Balogh Ferenc egyéni gazdák a vetőgép után magtakarózták a kenyérnek- valót. Siettek, hogy minél előbb végezzenek a közösbeliek a munkával. A szimpátia több­jükben a szövetkezetbe való be­lépéssé érett, a taglétszám tizen­egyről húszra emelkedett év közben. A termelőszövetkezet területe már eléri a 400 holdat. 'Megvetették a közös állatál­lomány alapját. Tíz anyakocá­juk, 29 hízómarhajuk, teheneik, bacon sertéseik vannak. Az anyakocák és a 14 hízó­marha gondozója Bagó András, akivel csak amúgy kutyafuttá­ban tudok beszélgetni, mert siet jószágaihoz. A hízómarhák még nem kaptak inni. Ha termelőszövetkezet gyara­podik, az meglátszik a tagok jö­KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és eredményekben gazdag BOLDOG ÜJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK tagságunknak, vásárlóinknak, dolgozóinknak. 3565 Madarasi Földművesszövetkezet Vezetősége. egész évben 3ÖL SZÓRAKOZHAT. JÖ ÉTELEK, ITALOK. REMEK CUKRÁSZSÜTEMÉNYEK. 1959 )i ÚUGi © • FÖLDM íl VESSZŐ VETKEZETI VENDÉGLŐBEN CUKRÁSZDÁBAN védelmének növekedésében is. Megkérdeztem tőle, hogy mi­képp van megelégedve az el­múlt esztendővel. — Van egy ötéves kislányom és egy másféléves kisfiam. Né­gyen jól megélünk a szövetke­zetből szerzett jövedelemből. Igaz, az idén nehéz volt egy kicsit, csak 30 forint jutott egy munkaegységre, de a háztájiból is csurrant-csöppent valami és jövőre már sokkal biztatóbbak a kilátások. Minden kezdet ne­héz, mi már a kezdeten és a ne­hezén túljutottunk egy lépéssel. Reményteljesen csillannak fel a szemei. — Az idén vettem egy házhe­lyet, 8 ezer forintba került. Bú­torom már van. Remélem, hogy jövő karácsonyra a bejgli mellé egy új lakást is hoz a télapó. — K. S. Rnvatvemntői Tóth Iómmló A XIV. magyar bajnokság eredménye: Barcsa; Portiseb és Szabó 12,5, Bilek és Flórión 10, Dely és Fo­rintos 9,5, Haág és Honfi 9. Po­gáts 8, Kluger 7,5, Bárczay és Fi­lep 7, Lengyel 6,5, Sándor és Var- nuEz 6, Flesch 5,5. Sallay 5. — A küzdelemben Barcza és Bitek maradt veretlen — A bajnoki tí­márt február végén hármas kör­mérkőzés lesz. A megyei sakkbajnokság legfrissebb eredményei: Kiskunha­las—Kiskőrös 8 a, Kiskunhalas—Ka­locsa 8:3, Kecskemét—Bajai Szpar- takusz 6:6 — A megyei csapatbaj­nokság utolsó fordulója január 1-én kerül lebonyolítási a, Barcza Gedeon A Kecskeméti Dózsa szerepléséről Ai alabtoi beszélgetés, nem sok­kal ez oszd utolsó bajnoki forduló után, néihány (nappal karácsony előtt zajlott le a Dózsa klub kel­lemesen fűtött termében. E sorok íróján kívül jelen volt a megbe­szélésen Fenyvesi László edző, Do- náth Tibor és Neichel László elv­társak, a Dózsa vezetőségének két tagja. A teremben több labdarúgó és szurkoló volt együtt, legtöbbjük a bajnokság egyes részleteit tár­gyalta. Ki-ki a maga szemszögéből vizsgálhatta az egyes küzdelmek mozzanatait. Azt azonban minden játékos és minden szurkoló egy­öntetűen állapította meg, hogy a K. Dózsa hetedik helyével, ha nem is túlságosan, de elégedettek. Én azonban .ma arra voltam kiváncsi — gondolom a kecskeméti, széles sportkedvelő közönség is —. mi a véleménye csapata szerepléséről az edzőnek és a vezetőnek? — Először is a bajnokságra való felkészülésről kell rövidéin szól­nom — kezdi meg válaszát Feny­vesi László sporttárs, a Dózsa ki­váló edzője —, megállapíthatom, hogy már az indulás sem volt za­vartalan. Késve kaptuk meg a le­igazoltak névsorát, s ezek nem is szerepelhettek a Nyári Kupában. Közvetlenül a bajnoki rajt előtt megsérült Uzsoki n., aki az egész őszi szezonban nem szerepelhetett, az ő kiesését nagyon megéreztük. Meg kell mondanom, hogy az új szerzemények közül Fülöp és Ro­gico teljesítménye, mélyen a vára­kozás alatt maradt. Növelte ne­hézségeinket, hogy Czéh is meg­betegedett. — Ilyen előzmények, után. kezdő­dött ir-eg a bajnoki rajt, & amikor Debrecen bon. a negyedik forduló- oaax. végre jó formában és stilu- uosan játszott a csapat, akkor Ha­tár Mihály olyan súlyosan megsé­rült. hogy kilenc mérkőzésen nem szerepelhetett. Sérülése és kiesése megbontotta az évek óta összeko- vácsolódott védelmünket, amely et­től kezdve rendkívül bizonytalanná vált. Mindehhez még hozzászámít­hatjuk Jónás, Boros. Csordás és Nagy M. időnkénti sérülését, akkor mindenki előtt világossá válik, mi­lyen nehéz helyzetben voltunk az elmúlt hetekben. — Kertelés nélkül meg kell mon­danom, hogy sok gondot okozott számunkra az is, hogy például La- czi H-t fegyelmezetlen magatartása miatt ki kellett hagynunk a csapéi­ból, de az is, hogy a csatársor tel­jesítményét feltétlenül károsan be­folyásolta Regies, Fülöp és Engüert nem kielégítő felkészülése. — Ilyen körülmények között nem is csodálható, hogy csapatunk a sereghajtók között volt sokáig és csak az utolsó négy mérkőzésen, amikor már Határ ismét csatasorba állt. kezdtünk a mély hullámvölgy­ből kilábalni. Nem szeretek hivat­kozni a balszerencsére, de azt mégis el kell mondanom, hogy csa­“Wiuoíaj tAStríj, FOííQiro/lA: GALSA/ poncqáC Az éltes korú mérnök leple- zetlen aggodalommal nézett a fiatal professzorra. Harwood nem volt több harmincöt éves­nél, és nagyon jóképűnek tar­tották: szigorú arcvonások, tiszta homlok, okos, határozott tekintet. De láthatatlan maszk fedte, szeméből hideg kegyet­lenség áradt és a homloka ..: Mi rejtőzhet összeráncolt hom­loka mögött? ... Mindenesetre Harwood lelkében jottányi szentimentalizmus sem volt. Csak számítás, könyörtelen, ri­deg számítás. Az ilyen embe­rek a legnagyobb felfedezésre és a legszörnyűbb bűntettre egyaránt alkalmasak. Harwood, anélkül hogy a si­sakot levette volna, hallgata­gon ült az integrátor mellett, mintha a saját gondolatait fi­gyelné. Hol összevonta a szem­öldökét, hol meg elmosolyodott. Hirtelen felugrott és ajkába riarapva, nyugtalanul körülné­zett a szobában. Most valóban hallgatózott: félig nyitott száj­jal forgatta fejét erre is, arra is. Végül kárörvendően és dia­dalmasan elmosolyodott, kikap­csolta a készüléket, s a sisakot levéve, gyors léptekkel kiment a laboratóriumból. Két-három perc múlva ele­gáns, nyitott autó gördült a feljárat elé, szinte zajtalanul, restes férfi szállt ki belőle, egy izép fiatal leánnyal. Harwood professzor lekötelező mosollyal sietett eléjük. Jack elfordult az ablaktól és vastag, szőke szemöldökét csa­vargatva, izgatottan járkált a laboratóriumban. Harwood fur­csa viselkedése kiváncsivá tette. Esküdni mert volna, hogy a főnök több kilométer távolság­ban meghallotta a motor zúgá­sát. Tehát a titokzatos integrá­tor nem lenne más, mint egy tökéletes hangfelvevő? De ak­kor miért kell a sisak — mik­rofon, fejhallgató nélkül. Elmúlt egy óra, még egy — de Harwood nem mutatkozott, s nem jelezte a munka megkez­dését. Jack Peterson, a kény­szerű tétlenséget átkozva a la­boratóriumban ténfergett. Szin­te égett a vágytól, hogy gyalul­jon, forrasszon, fúrjon, vagy bármilyen bonyolult számítást végezzen. Talán épp ezért szeg­te meg a szigorú tilalmat és hozzáfogott, hogy megszerkessze Harwood professzor »rádiósisak­jának« mását. Ezen a napon a főnök nem jött be többé a laboratóriumba, Peterson szabadon kísérletezhe­tett. Bonyolult műveletekkel si­került is kiszámítania az an­tenna méreteit és formáját. De nem jutott kellő eredményhez: az építmény a méretek alapján elefántnak is beillett volna, a sisak egyetlen gyűrűjéhez több mint száz kilogramm ezüstöt kellene felhasználná Jack valószínűleg szem elől tévesztett egy jelentéktelen kö­rülményt. S a mikroszkopikus tévedés, arr,. , ct nem vett szám­ba, többször megismétlődve ab­szurdumhoz vezetett. De agyát bármennyire megfeszítette is, semmit sem sikerült találnia. A mérnök érezte, hogy abba a nyomasztó állapotba, tompa és elkeseredett hangulatba ke­rül, amely oly gyakran szállta meg szürkületkor. A trópusi nap elviselhetetlen forróságától meggyötört teste az éjszakai le­hűlést várta. Az éj azonban nem hozott enyhülést: a hőség még mozdulatlanabb lett; a földre a rothadás páráival teli, sűrű köd ereszkedett; az elekt­romosságtól vibráló levegőt vi­haros dörgések hasogatták; s az alacsonyan szálló felhők eső- özönt zúdítottak alá — mindez azonban csak . előjátéka lett volna az igazi viharnak. A ter­mészet tikkadtan várta a fris­sítő hűvösséget, de hiába. Jack ’az asztalnál ült; nagy, kopasz fejét karjára hajtotta. Ilyenkor, örömtelen perceiben,' amikor az életet hiábavalónak érezte, emlékezéssel szokta megnyugtatni magát. Valamikor ragyogó jövőt jósoltak neki. A rádiólokátor egyik első típusát ő alkotta meg, és néhány kü­lönleges rendeltetésű, eredeti készüléket is megszerkesztett. De aztán ..; A mérnök emlékezetében most a mosolygó Maggie rém­lett fel. Tizenöt évvel ezelőtt találkoztak és megszerették egy­mást. Akkor még örökké vi­dám, gondtalan ember volt; mint a General Electric londoni részlegének tanácsadója, három- : száz dollárnál is több fizetést: kapott hetenként és a gazda-: gon felszerelt laboratóriumok- \ ban kedvére kísérletezhetett... Az volt a csodálatos, soha visz- i sza nem térő korszak! Igaz, : Maggienek nem tetszett a kö- ■ dös, rideg Anglia: egy meghitt: kis villáról ábrándoztak, vala- : hol Kaliforniában, és Jack i biztosra vette, hogy meg is tud- j jak vásárolni. De Maggienek sokkal hama-' rabb el kellett hagynia Angliát. Amikor a második világháború kirobbant és német bombave­tők ostromolták a várost, Jack ragaszkodott ahhoz, hogy Mag­gie hazájába, Amerikába utaz­zék. Előrelátó módon egy sem- leges ország hajójára váltott je- ] gyet feleségének, de az Uru- : guay, alighogy kifutott London kikötőjéből, nyomtalanul el- j tűnt. Csak az Azóri-szigeteknél ; szedtek fel egy csónakot er­ről a hajóról. Maggie is el­pusztult .. j j Jack Petersonhoz ettől kezd­je hűtlen lett a szerencse. A bánat és a németek iránti gyű­lölete miatt nem találta helyét, ^határozta hát, hogy a hadse­reg szolgálatába áll; átélte Dünkirchen szörnyűségeit, Af­rikában megütközött a néme- ;ekkel, majd egy hangmérő ha­lót vezetett át az Északi-tenge­ren. Ott fogságba is esett. Má­zéi pedig, a többiekkel ellen­étben, nem volt hajlandó el­árulni a katonai titkokat, Eszak-Norvégiában az egyik egszörnyűbb fasiszta haláltá- porba vetették. , (Folytatása következik^ í ja tűnik az őszi Idényben B kot*» iát lőtt, s ebből mindössze egy leH »ól, éppen az utotso .fordulóba* legléd ellen. — Mindezt figyelembe véve, a rsapat helyezésével elégedettek ve- lyunk. Azt azonban látnunk ke'l íogy az ősszel mutatott teljesít, nény kevés lesz a tavaszi forduló ton. Mi képesnek tartjuk a csa« 3atot a mostaninál lényegesen jobb iaereplesre és mindent elkövetünk íz elkövetkezendő hónapokbeni rogy tervünk, a kecskeméti sport« t ed velők népes táborának öröméré eljesüljön. Ezek titán még egy kérdésein vas ■"«myveal sporttárs számára: Kik izoJí a Játékosok, akikre a tavaszi nérkőzéeek során számit, mi a erve Uzsoki Ilivel és Laczä H-vel? -- A kérdés első felére könnyű válasz. Bízom minden leigazol! átékosban. Hogy úgy mandjamj ntnden Játékosunk a saját kezében toidja a mansajlbotot, vagy!« sakis tőle függ. szerepei-e a tava- zi mérkőzéseken. Természetesen sak azokra a Játékosokra számi« unk, akik él veinket, elgondolássá nlkat magukévá teszik, sportszer üen viselkednék «% az életmódjuk •llen sem merül fed kifogás. — Uzsoki H. súlyos térdsérülésé itán már megkezdte edzéseit. Mos* nár elsősorban rajta múlik, mikor ri el Ismét régi formáját. Borok ■áltozatlamul igen értékes tagja csa« latunknak. Sajnos, sokszor küzd :ondícióhiámnyal. Mindezt leküzd« éti, ha a mérkőzéseken felesleges selezések helyett jobban osztja be -bejét, változtat , játékfelfogásán. Sóikkal nehezebb problémánk Laczl I.. akiről elmondhatom, hogy csa« latunk egyik legtehetségesebb tag« a. ő azonban szertelen életmódjá« al. pályán való fegyelmezetlen vt« elkedésével, játékostársaihoz való 'iszonyával nem kelti komoly iportember benyomását. Ha lesz ikaratereje megváltozni, akkor újra irtékes tagja lesz a csabainak. Ezek után Donátit Tibor elvtársj •ezetőségi tag veszi át a szót. — En elsősorban az edzónkrőlj »enyvesi László spórttánsról szeret« lém elmondani, hogy munkájával : legteljesebb mértékben elégedet« ek vagyunk. Egyetértünk követke« etes szigorával és ehhez mj 13 ntnden segítséget megadunk. He« yeseljük, hogy a sportszerűtlenül lő és viselkedő játékost még ab« ián az esetben is kihagyja a csa« latból, ha az eseUeg, a pillanat« lyi eredmény rovására megy. —« jrönimel tapasztaljuk, hogy a já« ókosok előtt a tekintélye nagy, el« smerik szaktudását jés tisztelik em« leri magatartását. — Még egy kérdésről szeretnék zótni. Ez a mi súlyos pályakérdé« ünk. Jelenleg mint vendégek a ITE-pályán játszunk, de az edzé« einket az igen rossz állapotban -Vő Építök-pályán kell végeznünk^ lindez feltétlenül károsan befolyá« ólja felkészülésünket, szereplésiin« :et. Lehetetlenül rossz a ml öltöző­iszonyunk is. Véleményünk szé­lűt, ha a KTE-pálya talaját a mas­amnál lényegesen jobban karban ártanák, nem ártanánk a fünekj mit sűrűbben kellene hengerelni: ácsolni és nyírni. Meg kell mon- anunk, szégyenteljes, amilyen kö- ülmények között működik, dolgo« ik a megye egyetlen NB H-ea sapata. Az Illetékes városi szer­ek figyelmébe ajánljuk e kérdés legfelelő rendezését. Hisszük, hogy z a kérdés megoldható. — Befejezésül egy kérésem van kecskeméti közönséghez. A tava« ti mérkőzéseken szívvel és lelke« edéssel biztassák a Dózsát és a ITE-t. hogy mindkét NB-s csapa- mk még jobb eredményeket és elyezést érhessen el. Az újságíró mindehhez csak azt ihetl hozzá, hogy a folytatáshoz s a problémák eredményes még- Idusához sok sikert kíván. Mázai Lilán

Next

/
Thumbnails
Contents