Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-24 / 303. szám

1958. december 24, szerda S. oldal Kincs, amelynek fele még nincs kibányászva! Burgonyatermesztésünk fejlesztésének útja Korai termést csak előcsíráz- tatássai kapunk s ezt már feb­ruár közepén el kell végezni 7 foknál nern alacsonyabb és 18 foknál nem magasabb hönmér­sékleten,. gondosan kiválogatva a cémacsírás gumókat. Az ül­tetést is legkésőbb március vé­géig be kell fejezni, mert egyéb­ként megkésik a gumókötés. Az ültetés sekélyen történik, úgy — amint a paraszti aranymon­dás tartja —• hogy »a burgo­nya meghallja a harangszót«. A takarást töltve végezzük, hogy/ az esetleges kései fagyoktól'" megvédjük a gumókat. Ha a burgonya 10 centiméteres, már töltjük — ellenben virágzáskor töltögetni egyenesen vétek, mert a felszín alatt sekély esen hálózó gyökérzetet megsérthet­jük. Igen fontos mozzanat a kétszeri szelektálás, a gyanús, beteg tövek eltávolítása. Ha minden munkát szakszó* rűen végeztünk, június közepé­re megfelelő gumókat nevel a burgonya. Ekkor kezdődik a levéltetvek úgynevezett fertőző repülése s ezzel együtt a virus széthurcolása, A levélre került vírusnak kb. 10 nap kell ah­hoz, hogy levándoroljon a gu­mókhoz — ez idő alatt tehát vagy felszedjük, vagy lombta- lanítjuk a burgonyát. A lomb- talanítás történhet kézi erővel, de korszerű, nagy gazdaságok­ban vegyszerrel perzselik le a levélzetet. ^ A tudományban < nem csalódhatunk ( A fenti módszerek a tudó— mányos kutatók és gyakorlati' szakemberek évtizedes kísérle-/ teinek, tapasztalatainak azi eredményei. Megyénkben aC Duna—Tisza közi Kísérleti In-/ ézet végzett és végez komoly) munkát a burgonya termesztés/ válságának leküzdésééi*t. SO lém eredménytelenül. Az ál% ami gazdaságok, tsz-ek, egyéni/ /ermelők egyre többen alkat*/ nazzák a gyakorlatban a fel-/ árt s ajánlott jó módszereket,) > a sikert ismét statisztikai ada-> ,ok igazolják. 12 évvel ezelőttv rasonló időjárású esztendőben/ !5,5 mázsa volt a megyei búr-) í'onyaátlag, az idén pedig márt iO mázsa. De még mindig ke-V vés a lehetőségekhez képest,; ennek az értékes és fontos nö-j vényi kincsnek még mindig, csak felét bányásztuk ki. Minél/ több nagy- és kisgazdaságban^ céltudatosan valósítják meg a'( burgonya szakszerű, helyes ter­mesztését, — annál gazdagab-1 ban fizet majd második ke-) nyerünk. (A december 15-t ankété előadásából.) )/ Orvosi lakás épül Petőfiszálláson. A tanyavilágnak ez az új létesítménye 1959 első negyedében elkészül. Ahol a „kényes kérdésekre" is válaszol az üzemi tanács... ) A negyedik üzemi tanács­ülés is változatos, élénk, sok­rétű volt a Kiskunhalasi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál, mert olyan kérdésekről vitatkoztak, amelyek a, kollektíva egészét érintették. /Kedvezően alakítot­ta a vitát, s javaslattevő kész­séget az iá, hogy az előző ta­nácsülés határozatait végrehaj­tották. I Ezek után került sor a téli szezonra való felkészülés meg- 1 tárgyalására, amelyhez a fun­damentumot Farkas László igaz­gató beszámolója szolgáltatta. , Okos észrevételek , Szóbakerült, hogy a vállalat a mohácsi járás helyett a szen­tesi teleptől kap majd árut. Borbás Mátyás nyomban kifej­tette véleményét: A tiszántúli baromfit ne a teleptől, hanem a pjacról vásárolják. Vélemé­nyét' azzal indokolta, hogy ha !nem így tesz a gyár, akkor mi­nőségileg gyenge árut kap. S neki lett igaza. A szentesi társ­vállalattól kapott áru 80 száza­léka sovány volt, annak elle­nére hogy mojt a hízott ba­romfinak van a szezonja. Azon­kívül több a munka, kevesebb a termelési érték, nehezebb a feldolgozás, több a selejtlehető- ség. Ez a jogos észrevétel még időben eljutott a baromfiigaz­gatósághoz, de ott fönt sem reagáltak rá. Tetézte még a bajt az, hogy a társvállalat, értesítés nélkül, egyszerre 12 autó árut zúdított hozzájuk, amit a munkáskéz hiánya miatt több napig tá­és védőruhaelosztás új módsze­rét. Mondani sem kell, hogy e2 nem mindenkinek tetszett. Ezért az üzemi tanács most újból megvizsgálta a végrehajtást, s az előbbiektől eltérően, egy-két dologban módosította előbbi ha­tározatát. Az ülés egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a hizlaldái dolgozók részére ba­kancsot is kell kiadni. A ko- pasztóknak a határozat értel­mében odaadják a meglevő pa­pucsokat, az átvevőknek pedig bundát juttatnak, —- de nem házi használatra. A gépházban munkálkodók ezután bunda he­lyett pufajkát kapnak­Ezek a példák is azt mutat­ják. hogy az üzemi tanácsban részvevő munkások ismerik a gyárat, a megoldásra váró prob­lémákat, s jó javaslatokkal ruk­kolnak elő. Megvalósításuk pe­dig megerősíti bennük azt a tudatot: helyes úton járunk, s munkánkat dolgozótársaink megbecsülése övezi. Ehhez még csupán annyit ten­nénk hozzá, hogy jó lenne, ha az iparigazgatóság az eddiginél jobban segítené az ott elhang­zott javaslatokat, véleményeket. V. K. — 18 százalékos községfejlesz­tési hozzájárulást szavazott meg a csátaljai tanácsülés. Eb­ből a pénzből — többek között — 1200 méteres betonjárda, 6 darab mélyfúrású kút készülj Villanyhálózatbővítés és autó- buszmegálló építése is szerepel a tervben. Jut a pénzből az iskolának és a könyvtárnak isj (Röekl József leveléből.) unoka, két dédunoka viszi to­vább idős Kertész Péter életét, de már kevesebb küzdelemmel* több örömmel mint neki kellett . De nemcsak bennük leli örö­mét. Abban a megbecsülésben is, amelyben tavaly január 1-e óta a hozzá hasonló öregekkel együtt kormányunk részesíti. Amiről azelőtt álmodni sem mert: nyugdíjat kap, mivel hat éven át tagja volt az Alkotmány Tsz-nek. Havonta 319 forintot visz neki a postás, s hozzá van egy hold háztáji földje is, s néhány munkaegységet is sze­rez még; ő vetette el például a méheknek jó facéliát, amit hatvankilenc éves feleségével együtt szintén ő szedett le. 31 munkaegységet írtak érte a ja­vukra. A házkörüli pedantéria, a napraforgószárból remekelt ke­rítés is az ő kezenyomát di­cséri. Tesz-vesz fiatalos ener­giával — amíg beszélgettünk, egyszer csak ránézett a láncos órára és engedelmet kért, de a hízónak meg kellett kevernie a moslékot, — s néha felkeresi egyik barátját, akivel annak idején együtt ette a hadifogság kenyerét. 11 ff ogy el ne feledjék, ola- szül is beszélgetnek: Ilyenkor, ha kicsúszik szájukon a -bel pane«, nemcsak a ro­konhangzás kedvéért, hanem, mert annyira a kenyér fogal­mához tartozik/ ezt is mond­ják: »pace«. Béke, békesség! Tarján István nyavilágban levő egyszerű há­zának földes szobájában, s alá­zattal nézem e hetvennégyesz- tendös, pirospozsgás öreg értel­met sugárzó arcát. A régmúli emlékeinek felhőin átsüt a kö­zelmúlténak napja, a felsza­badulás utáni esztendőké, ame­lyekben mind több jutott neki is abból, amit a fogságból, in­nen a Duna—Tisza közéről ha­zatért olasz annyi megihlető- döttséggel mutogatott. Bel pane. Hegyre kevesebbet kellett J*-4 küzdenie érte. S nem okozott számára emésztő gondot az sem, hogy mi leszen öt fiá­ból, két leányából. Legidősebb, a Péter, kapott a népi demok­ráciától négy és fél hold földet, azon gazdálkodik. Rozália a fér­jével szintén ekkora juttatott birtokon teremti elő a kenye­ret. János a kunszállási Alkot­mány Tsz kocsisa, Károly meg tavaly óta az elnöke. Ferenc a Jakabszállási Gépállomáson ze- toros, Ilona Bugacmonostoron műveli férjével együtt a földet. A legkisebbik, a huszonötesz­tendős István pedig — . mert mindig szeretett tanulni, s ezt meg is tehette, elvégezvén Sze­geden az egyetemet — Tázláron tanár, az iskolaigazgató helyet­tese. Hét- gyermek, harmincnégy rancsolták hadba* Háromszor elfogták, háromszor megszökött, majd az olasz harctérre dob­ták, s végül itt esett fogságba 1917 májusában, Bel pane. ■ ut-e végre, ennyi kínlódás után neki, az egyszerű napszámosnak, nagyobb darab a szép, jó kenyérből? Megvolt hozzá a reménye, hogy igen. Mert némiképp értett már fo­golytartóinak a nyelvén, s — negyven év távlatából vissza­emlékezik — »az újságukat valahogy megértelmezte; ki- blattozta: milyen is lehet itt­hon a helyzet?« Itthon? Forra­dalom volt, Tanácsköztársaság, a munkások és dolgozó parasz­tok hatalma, az ő osztályának a diktatúrája, De csak a gyászban, könny­ben lehetett ismét része. Amire hazajött, 1919. október 27-én el­fojtva már a legszentebb ügy, a fehér-terror gyilkos banditái véres torukat ülték. S huszonöt esztendőn át tetézte addigi szenvedéseit az inat szakasztó, verejtékes küzdelem, a mások boldogulásáért végzett napszá­mos robot, annyi bérért, hogy »az úristen éppen csak azt en­gedte meg, hogy éhen ne vesz- szenek«. Hallgatom idős Kertész Péter minden szavát, a kunszállási ta­l | •mwel pane* F Elsírta magát, amikor" 1918 őszén e két szót hallotta. Egy, a Duna—Tisza közéről, fogság­ból hazatért olasz, kezében az innen vitt kenyérrel ejtette ki előtte. A hazát idézte fel emlé­kezetében a »szép kenyér«, ke­mény kunszíve ettől lágyult el. Pedig a pátriája hányatott sor­sot juttatott neki részül, ember­telent, — itt, az itáliai hadi­fogságban, közel a francia ha­tárhoz mégis úgy gondolt rá, mint — bármily mostoha is volt hozzá — az édesanyjára emlékszik az elárvult gyerek. Harmincnégyesztendős volt akkor. Még nem hosszú élet, de már annyi benne a szenvedés, hogy másnak a sírig nem jut a fele sem. Tizenhármán születtek a csa­ládban, de volt olyan testvére is, akit háromhónapos, a mási­kat egyhetes élet után kivitték a temetőbe. Hatan távoztak el ifjan, semmi öröm után az élők sorából, tífuszban meghalt me­zőőr édesapja is. S ő, a leg­idősebb, összeszorított foggal ci­pelte az élet keresztjét: mint katona harminchárom hónapot töltött Hercegovinában, ahol — mint mondja — »csak levélben ismerte Magyarországot«. Aztán elvitték őt is, a Mollináry-ba- kát a háborúba, a szerb fron­ton megsebesült, felgyógyulása után azonban ismét á tűzvonal- ba került, az oroszok ellen pá­rolták a telepen. Ez idő alat csökkent az állatok súlya, am: az anyagnorma-túllépésben mu tatkozott meg. Nézzük meg ezután: ki mi­lyen javaslattal járult a sze­zon sikeres lebonyolításához, a; előbb említett eredmények ki­alakításához? Testet öltött elképzelések Csécsei Ferenc a fénycsövei felszereléséről szólt. Elképze­lése szerint a munkaigényesebb helyeket ezzel az olcsó vilá­gítással kell ellátni. Javaslata nyomán a kopasztó hat, a to- jáglámpázóba szintén hat neon­csövet szereltek be. Lázár Imre javaslata alapján kicserélték a nem megfelelő ládákat. Csányi Istvánná kérését is teljesítették: elosztották a lift­kocsikat, s ezzel megakadályoz­ták az ebből adódó nézetelté­réseket. Kikapcsoló készüléke­ket szerelték be az esetleges üzemzavarok kiküszöbölésére a soványláncpályához. — Iványi Vendel gépkocsimosáshoz szük­séges állványbeszerzésre vonat­kozó javaslata is megoldást nyert. Tóth Pálnak a 2 garázs fűtésére tett életrevaló elkép­zelése is testet öltött. Ezek az aprónak tűnő dol­gok is bizonyítják, hogy áldá­sos az üzemi tanács tevékeny­sége. Itt az üzem vezetői is azt vallják: több szem többet lát... A „kényes kérdésekre' is válaszolnak Az üzemi tanácsülés már ko­rábban kidolgoztatta a munka­UIRZK A KISKŐRÖSI járás párt izervezetei december 18—29« közötti időben párttaggyűlése ten vitatják meg a választás nunka tapasztalatait és tovább ennivalóit. Ezeken a párttag 'yűléseken a KISZ-titkárokat ií teszámoltatják a tagkönyvcsen égrehajtásáról. m DECEMBER 16-án a járás: >árt- és tanács végrehajtó bi- ottság együttes ülést tartotl Császártöltésen. Az értekezleten i községi tanács végrehajtó bi- ottságának ez évi tevékenysé- ;ét, továbbá a helyi termelő- zövetkezetek megerősítésének s ejlesztésének helyzetét, vala- íint a járás termelőszövetkeze­sinek zárszámadási eredmé- yeit vizsgálták meg. BíUts&ía&s üítasía ORVOST KAP A TANYA Milyen tőidbe, mikor és hogyan? A vetőgumó sikeres termesz­tése azonban nem egyedül s korai vetéstől függ, hanem sok egyébtől. Igen fontos a talaj ál­lapota: jó szerkezetű, tápláló anyagokban gazdag, korán fel- melegedő föld kell a burgonyá­nak s olyan elővetemény, ami a talajt jó állapotban hagyja vissza. Tápanyagul nem elég az istállótrágya, ha ebből 200 názsát adunk egy holdra, hoz- tá kell számítani 150—150 kg pétisót és káliumot s 200 kg szuperfoszfátot. Kötött talajon asszel homokon, tavasszal a íeÁető legmélyebben megfor­gatjuk a földet. Kezdjük a statisztikával. Leg­fontosabb növényünket, a búzát szántóterületünk 24 százalékán termesztjük s a termés mint­egy 4,5 milliárd értéket képvi­sel. a burgonya a vetésterület­nek csak 4%-át foglalja el, mégis 2 milliárdot jelent a népgazdaságnak. Vagy más: a fejlett burgonyatermő országok­ban a takarmánybázis felét ez a növény adja, — nálunk csak 15 százalékát. Szesziparunk ka­pacitásának kihasználásához évente 2000 vagon burgonyát tudna felhasználni, ha lenne belőle elég. De nincs. Magyarországon s nálunk, a Duna—Tisza közén is, 50—60 mázsa az átlagos termés, amikor Németország­ban 140—150, Belgiumban 167 mázsával számolnak. Parányi ellenség — óriási veszteség Több mint fél évszázada ke­resték, kutatták az alacsony átlagtermések okát, a burgo­nya leromlásának magyaráza­tát világszerte. Az 1930-ban összeülő nemzetközi kongresz- szuson helyesen állapították meg: bár a leromlásban sze­repe van a talajnak, az agro­technikának s a hőnek, — a főok mégis 'a burgonya vírusos betegségei között látható, még­hozzá a levélsodró vírusban. Biztos terméshez egészséges vetőgumó A levélsodró virus a levél- tetvek útján terjed a beteg nö­vényekről az egészségesekre s a fertőzött levélen, száron ke­resztül behatol a gumókhoz. A kártétel megakadályozásának egyetlen módja van'- a beteg­séget hordozó levéltetvek raj­zása előtt, június közepéig meg­termelni a vetőburgonyát. Apátfalván, Szőreg vidékén, megyénkben Tiszakécskén in­tenzíven folytatják ezt a mód­szert s évtizede nem ismerik a leromlást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents