Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-24 / 303. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS•• KISKUN MEGYEI III. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Ara SO fillér 1938, DEC. 24, SZERDA Világ proletárjai, egyesüljetek! / A SZEMÉLYI IGAZOL­VÁNYOK CSERÉJÉRŐL Újabb lépéssel előre Megy «szerte folyik termelő­szövetkezeteinkben a jövő évi tervek készítése. Az eredmé­nyekben gazdag idei esztendő náluk is megteremtette a lehe­tőségét annak, hogy biztos ala­pokon, nagyobbszabású célokat kitűzve induljanak új sikerek felé. A terveket vizsgálva általános a törekvés olyan beruházások megvalósítására, amelyek köz­vetlenül elősegítik a termelést s a legrövidebb úton emelik a hozamokat. Már az idén leg­több tsz-ünkben meghaladta az egy holdra eső műtrágyaadag az egy mázsát. Jövőre ezt nemcsak a szántókra vonatkoztatva eme­lik, hanem bevezetik a legelők, kaszálók rendszeres műtrágyá­zását. A pillangós takarmányok te­rülete is szépen emelkedik majd. Ahol korábban elérték a 15 százalékot, ott most 20-ra törekszenek. A kecskeméti Béke Tsz-ben például több marhát állítanak be az ideiuél vetett takarmányokkal való hizlalásra. Hármas haszon származik eb­ből: a pillangósok javítják a talaj szerkezetét, az állatokért készpénzt kapnak s nagymeny- nyiségű trágyát tudnak vissza­adni a földnek. Ugyanebben a tsz-ben 4 hold paradicsom be­állításával szélesítik a belterjes­séget. Megnőtt termelőszövetkeze­teinkben a szőlő becsülete is. A keceli Vörös Zászló Tsz-ben igen sok öreg tőkét pótoltak, új telepítést végeztek, s fiatal gyümölcsösüket a legkorszerűb­ben ápolják. A kiskunhalasi já­rásban közel 100 holdon új sző­lőt és gyümölcsöst telepítenek jövőre, illetve folytatják a már megkezdett ültetéseket. Az állatállomány fejlesztése fontos helyet foglal el az új tervekben. Kiskunhalas azon tsz-eiben, ahol az idén 22 volt a 100 hold szántóra jutó számos­állat, elérik a 26 darabot. A já­noshalmi Petőfi Tsz nemrég vásárolt 70 000 forintért 9 da­rab príma fejős tehenet. Üjabb vásárlásra 32 000 forintot tarta­lékolnak, jövőre 100 férőhelyes istállót építenek, s a meglevő állomány mellé 150 anyajuhot vásárolnak. A tervek megvalósításához komoly segítséget biztosít álla­munk. A tsz-ek országos vi­szonylatban a hosszúlejáratú hi­telekkel, s az állami erőből tör­ténő beruházásokkal együtt 2 milliárd forintot kapnak, s eb­ből szépen jut megyénkbe is. A tsz-ek részére nyújtott hosszú- lejáratú hitelek 1959-ben éppen a kétszeresét teszik az idén fo­lyósított összegnek. A tervek megvalósítása újabb nagy lépést jelent előre szövet­kezeteink fejlődésében. Nagyobb jövedelmet adnak a tagságnak, több árut a népgazdaságnak s újabb bizonyítékokat a kívülál­lók számára a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényéről. Elfogadták az új nyugdíjtörvényt! Kecskeméten, az Árpád Mozi helyiségében, december 23-án délelőtt közös megyei párt- és tömegszervezeti aktívaértekezle­ten vitatták meg a munkásosz­tály helyzetével foglalkozó párt- határozat végrehajtásával kap­csolatos tennivalókat és a jövő év elején érvénybelépő új nyug­díjtörvényt. Az értekezlet elnök­ségében Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára, Putics József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtit­kára, Varga Jenő elvtárs, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Bor­sodi György elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Gombos Aladár elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Házi elvtárs, a SZOT kiküldötte és Szabó Lajos elvtárs, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának el­nöke foglalt helyet. törvényről. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága nemrégiben megvizsgálta a munkásosztály élet- és munka- körülményeit. Az erről szóló határozat szerint gazdasági helyzetünk gondos felmérése, lehetőségeink figyelembevétele alapján az 1959-es esztendő első felében meg kell javítani nyugdíjrendszerünket. A most megvalósított nyugdíj rendezés e határozat egyik pontjának meg­valósulását jelenti. Bár két évvel ezelőtt az el­lenforradalom súlyos anyagi károkat okozott, népgazdasá­gunk eléggé megerősödött ah­hoz, hogy vállalhassa többszáz­ezer nyugdíjas anyagi helyze­tének több mint 600 millió Ft évi költségtöbblettel járó javí* tását. A nyugdíjrendezés csökkenti a régi és új nyugdíjak közötti aránytalanságot, és felemeli a régi törvények alapján megál­lapított alacsony nyugdíjakat. Rendezi a nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati időt, és az 1929 —1945. évek között munkában eltöltött éveket beszámítja az újonnan megállapításra kerülő nyugdíjakba. Ily módon az ed-: diginél nagyobb különbséget: tesz a rövidebb és a hosszabb szolgálati idővel rendelkéző dolgozók nyugdíja között. Az új nyugdíjtörvény a nyug­díjasok ellátásának jelentős ja­vulását eredményezi. Az Elnöki Tanács által jó' váhagyolt új nyugdíjtörvényt a szerdai fővárosi , lapok részle­tesen ismertetiát. lapzártakor a tanácskozás' még tart. (2. oldal) BURGONYATERMESZ­TÉSÜNK FEJLESZTÉSÉ­NEK ÜTJA (3. oldal) BÉKESSÉGES ÖREGSÉG (3. oldal) EGY ÜZEMI TANACSRÖL (3. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL (4. oldal) A VILÁG URALKODÓJA (4. oldal) ÉVVEL 40 EZELŐTT (4. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ (6. oldal) AKI TÍZEZER GYEREKET SEGÍTETT A VILÁGRA (6. oldal) A tanácskozást Molnár Fri —....... - -.r * gyes elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára nyitotta meg, majd Csákó Mihály elvtárs, a Bőripari Szakszervezet főtitkára tartott előadást az új nyugdíj­Bor-ankét Kecskeméten A megyei tanács, az Alföldi Állami Pincegazdaság és a Szö­vetkezetek Bács-Kjskun megyei Központja közös rendezésében december 22-én 10 órai kezdet­tel Kecskeméten az Alföldi Szálloda különtermében borbe­mutatót tartottak. A megjelent szakemberek előtt Benei " Sán­dor, a Pincegazdaság igazga­tója az ankét célját jellemezve elmondotta, hogy ma már a borfogyasztás igényeit teljesen ki tudják elégíteni. Az Alföldi Állami Pincegazdaság bebizo­nyította, hogy a termelésben beállott változások ellenére is jó minőségű, emellett olcsó bo­rokat tud eljuttatni a fogyasz­tókhoz. A bemutatott tíz fajta hor­dós és kilenc fajta palackozott bor közül a legnagyobb sikert a 11 százalékos asztali fehér (amelynek 13,50 forint a fo­gyasztói ára) és a kiskőrösi ka­darka (12 százalékos, 15,10 fo­rintos) bor aratta. Nagyon íz­lett a szakembereknek még a 11,5 százalékos kövidinka és a hajósi kadarka is. A jól sikerült borankét a késő délutáni órákban ért vé­get. Teljesítette évi tervét megyénk élelmiszeripara Sajnálatos anyagtorlódás mi­att csak most tudathatjuk ol­vasótáborunkkal, hogy me­gyénkben a tanács irányítása alatt álló élelmiszeripari vál­lalatok december 15-ig teljesí­tették ez évi tervelőirányzatu­kat. Ök is hozzájárultak tehát az ünnepek előtti jó hangulat­hoz azzal, hogy folyamatos ter­melésük lehetővé tette az üzle­tek árukészletének csúcsforga­lom előtti feltöltését, a vásár­lások zavartalanságát. Örömmel közöljük és hang­súlyozzuk, hogy a sikert nem anyag- és forintemésztő »hajrá­val«, hanem gazdaságos, nyu­godt munkával vívták ká. Az anyagtakarékossági és önkölt­ségcsökkentési versenyben el­ért eredményeik is bizonyítják fenti állításainkat: az év első tíz hónapjában 1561 mázsa — több mint 15 vagon! — kenyér­lisztet és két és fél vagon fi­nomlisztet takarítottak meg, kö­zel félmillió értékben. Mindezi nem a minőség rontásával, ha­nem a »lábliszt« — elhullott liszt — csökkentésével értékel. A Bács-Kiskun megyei Vágóhíd Vállalat sertésből 280 mázsa, marhából 85 mázsa főtermék- kihozatali többletet jelentett. Csupán ez a tény majdnem 700 ezer forinttal csökkentette ön­költségüket. A jó munka jutalmazása sem marad el — közölte Sándor TANÁCSKOZÁSOK a. kulturális pje&qramjáról A kiskunhalasi városi párt- bizottság december 19-én, pén­teken a belvárosi pártszervezet helyiségében aktívaér tekezleten vitatta meg a megyei pártbi­zottság kulturális programter­vezetét és az abból adódó ten­nivalókat. A tanácskozáson Brecska Attila elvtáns, a vá­rosi pártbizottság munkatársa tartott előadást. Az előadást követő vitában többek között felszólalt Halász Géza, az ál­talános iskola igazgatója. Rá­mán János, a kultúrotthon igaz­gatója, Kaponyai János őrnagy, Csáki Ferenc. a városi cárt­Béla elvtárs, a megyei tanács élelmiszeripari csoportjának ve­zetője, akit ebből az alkalom­ból felkeresett munkatársunk. — Minden üzemben fizetnek kisebb-nagyobb nyereségrésze­sedést. A Kalocsai Sütőipari Vállalatnál dolgozók egyhavi fizetésüknek megfelelő összeget tesznek majd zsebre a jövő év elején. Az ez évi jó munka — folytatta Sándor elvtárs —= a jövő évi eredményekre is ki­hat, mert a terven felüli nye­reségből képzett vállalatfejlesz­tési alapból jelentős beruházá­sokat is végeznek. Érdemes, tehát becsületesen dolgozni. Ezt mutatja a megye élelmiszeriparának példája. Elé­gedett a fogyasztó, jobban ke’- rés és egyre kedvezőbb körül­mények között dolgozik a mun­kás. H. N. dhníq. nem főtt cl txonab.~. A Kecskeméti Utasellátó vasúti söntésc egyike megyénkben a legforgalmasabb vendéglátó üzemegységeknek. Havonta 13 00» forint értékű hidegételt (vagdalthús, szendvics, kolbász), — öt hektó bort, 40 000 pohár sört és 350 liter röviditalt szolgálnak ki az utasoknak. Képünkön: öt perccel az indulás előtt, sietve szolgálja ki az utasokat Bényi Erzsébet, az Utasellátó felszól« gáiójjője. bizottság osztályvezetője, Mar­ton ősi Pál, a járási könyvtár vezetője, Zsubori Károly, a külsővárosi általános iskola igazgatója, Szilvay Gyula, a gimnázium igazgatója és Mik­lós János, a Tajóí Állami Gaz­daság igazgatója. Kalocsán a városi pártbizott­ság vitatta meg a megyei párt­bizottság kulturális program- tervezete alapján a kulturális munka helyzetét és további: tennivalóit A városi pártbi-j zottság ülésén részt vett Szabó) Lajos elvtárs, a megyei párt-) bizottság osztályvezetője is. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents