Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-20 / 300. szám

1958. december 20, szpmbat 3, oldal Hasznosítják a választási tapasztalatokat jEszmecsere a pártszervezet soron következő tennivalóiról A lajosmizsei községi párt- bizottság hét pártalapszervezet tevékenységét irányítja és el­lenőrzi. A pártbizottság tagja! rendszeresen r-észtvesznek és felszólalnak a pártszervezetek taggyűlésein, vezetőségi ülésein és más rendezvényein. A párt- bizottság titkára, Hámori Jó­zsef elvtárs pedig gyakran külön-külQn is tanácskozik ne csak a választások idején. — A lakosságnak est a kéré­sét teljesíteni akarjuk — mon­dotta Duma elvtárs — s abban állapodtunk meg Hámori' elv­társsal, hogy a pártszervezet körül kialakult pártonkívüli aktívát a választások után is megőrzik. Segítségükkel a köz­ség belterületén rendszeresítik a családlátogatásokat, a tanya­világban pedig a kisgyűléseket, Ezeket a családlátogatásokat úgy szervezik meg, hogy a he­lyi párt-, tanács- és tömegszer- vezetek vezetői, valamint a népnevelők ismerőseiket, bará­taikat keressék fel A lakosság nagyobb része azonban tanyákon éh A tanya- világban viszont nem a család- látogatások, hanem a Idsgyű- lések hoztak nagyobb ered­ményt a választás időszakában. Ezt a tapasztalatot figyejembe- vóve a tél folyamán 50—60 kis- gyűlést tartanak a tanyai isko­lákban és a tanyaközpontokon. Ezekre a gyűlésekre a legjobb előadókat osztják be, közöttük számos olyan tanácstagot is- Ez a pártonkívüli aktíva akik a mostani választások so­a pártalapszervezetek titkárai­val. Látogatásunk idején a köz­ségi pártszervezet titkárát. Du­ma Dénes elvtársat kereste fel a pártirodában és a választá­sok tapasztalatairól, azok hasz­nosításáról beszélgettek. El­mondotta Duma elvtárs, hogy a választások idején a párt- szervezet tagjai mellett 100— 150 pártonkívüli dolgozó vett részt a felvilágosító munkában. Ilymódon a pártszervezet körül olyan aktívaesoport alakult ki, amely megsokszorozta az alap­szervezet erejét. Régebben, amikor a kommunisták egyedül próbálták feladataikat megol­dani, akkor még a tanyavilág­ba is ritkán jutottak ki. Most pedig néhány hét alatt csak­nem minden választóhoz elju­tottak, családlátogatásokon, ta­nyai kjsgyűlésekén és jelölő­gyűléseken vitatták meg velük a párt és a kormány politiká­ját- az időszerű kérdéseket. nagymértékben hozzájárult .a lakosság jobb tájékoztatásához és erősítette a Rárt és a töme­gek kapcsolatát. A pártszerver zet kiküldötteit a dolgozók szí­vesen fogadták és arra kérték őket, hogy máskor is látogassanak el, rán kerültek a tanácstagok közé. Gondoskodni akarnak a pár­tonkívüli aktíva megíelelő tájékoztatásáról is. Felkészítésükre havonta egy­szer értekezletet hívnak össze és azon megvitatják a felvilá­gosító munka tapasztalatait is. A pártonkívüli aktíva rend­szeres foglalkoztatásával el akarják kerülni annak a hi­bának megismétlődését, hogy a párt előtt álló feladatokat csak a párt erejével próbálják meg-: oldani. Tapasztalataik szerint aj pártonkívüliek szívesen, öröm-j mel vállalják a pártmegbizatá-; sokat és legjobb tudásuk sze-1 rint teljesítik azokat. Ezzel al tevékenységükkel már e Üg Is; hozzájárultak a párt tömegkap­csolatának erősítéséhez, a párt­tagok és pártonkívüliek barát­ságának elmélyüléséhez. Igaz, a kommunisták felada­tait a pártszervezetek kollek­tív vezető testületéi, a párt­taggyűlések, a pártvezetőségi ülések és pártbizottsági tanács­kozások határozzák meg. A pártéletnek azonban nélkülöz­hetetlen velejárói az ilyen szű- kebb körű megbeszélések, ta-; nácskozások is. aminek Lajos- mizsén tanúi voltunk. Nagy J AZ ELŐZETES tájékoztató* alapján _ az újesztendőben a gőzfürdő újból megnyitja ka­puit. Azért nem írunk pontos dátumot, mert a régebbi ta­pasztalatok óvatosságra készlet­nek bennünket. ELMONDANÁNK még, hogy a gyakori átépítésnek hátránya a bosszankodáson tűi a bevé­telnél is tükröződik. Míg 1956 első negyedévében a bruttó bevétel elérte a 103 000 forin­tot, addig 1958 első negyedévé­ben 62 ezer forintra olvadt. Ok­tóberben — mivel csak a Icád üzemelt — 9000 forint volt a bevétel. Ugyanakkor a rezsi 203 százalékos. NEM KUTATJUK, kinek az elgondolása volt ez az össze­házasítás, de hogy előnytelen, az biztos, s ha átmenetileg va­lamit segít is, egy-két éven be­lül újra vissza kell alakítani majd a gőzfürdőt eredeti álla­potába. 'EGY KÉRÉSÜNK azért vol­na a jövőt illetően: Ne talál­janak ki a fürdő számára jö­vőre újabb házasságot. Vagy ha mégis elkerülhetetlen lenne, ak­kor lehetőleg a nyári roelegben oldják azt meg. 8Z I PANASZ — cl ifinucukilődáni. A Bács-Kiskunmegyei Rend- vrfőkapitányság kecskeméti pa­naszirodája a forgalmas Koháry utcában van. Sajnos, beszorí­tották az üzletek közé, s mivel semmiféle megkülönböztető fel­írat nem tudatja mi van itt, nem könnyű rátalálni. Alka­lomadtán, amikor a redőnyt felhúzzák, az ajtón belül függő tábla igazolja a sejtést — már mint azt —, hogy ez hivatal, nem pedig a szomszéd bolt zárt- redőnyü ablaka. Nagyobb hiba ennél az, hogy nincs jelezve, mikor van nyitva az iroda, a mettől meddig van félfogadás. Az elmúlt héten három egy mást követő napon két-két al­kalommal szerettem volna, de nem tudtam bejutni az irodá­ba. A szomszédos hírlapbolt­ban érdeklődtem a panasziroda nyitvatartása iránt, de ott azt;; a felvilágosítást haptam, hogy* mostanában meg nem határo­zott időpontban tartanak nyit­va. Egyébként az ott dolgozók, a **lakónyilvántartő könyv ve­zetésével« kapcsolatos bejelen­tésemet igen rövid időn belül elintézték, s erről írásban is értesítettek. A közérdek szempontjából kívánatos lenne, ha a hivatali időről kiszegezett tábla tájé­koztatná a panasztévő lakossá­got. K. G. levelező Egyszerű, kissé ko­pottas bútorokkal be­rendezett iroda. A sa­rokban barnára fes­tett páncélszekrény áll, az íróasztalon iratok fekszenek, s mögötte határozott arcvonást! asszony ül; az elnökasszony. Balogh Jánosné 1954- ben került Tassra az államhatalom képvi­selőjeként. Amikor először látták a falu­ban. néhányan. nem minden él nélkül je­gyezték meg: »Nem­hogy a fakanál mel­lett maradt volnál« Az* etnälcasszafty. Néhány hónap eltel­tével azonban ezek az emberek már megta­nulták tisztelni, mint asszonyt és mint ta­nácselnököt is. Nem csoda, hiszen ittléte alatt megvalósult a falu régi álma, a kul­túrotthon, s kiépült a vízhálózat. Érdemeket szerzett a járási szo­ciális otthon megte­remtésében is. Ma már minden ember a községben ügyes-bajos dolgával csak az el­nökasszonyhoz fordul, mert biztosan tudja, hogy az elintézi. Egy házaspár »osz­tozik« éppen az iro­dában. — Az üszőt én viH tem! Igaz, elnökasz- szony? — Én meg a tűz­helyet, az elnökasz- szony a tanú rá! Menne ez a dolog tovább is, ha Balogh Jánosné bölcs szavak­kal el nem simítaná az ellentéteket, s na bizonyítaná be, kinek van igaza. Végre magára ma­rad egy percre. Visz- szagondol budapesti munkahelyére, ahol egyszerű munkásasz- szonyként dolgozott, majd kislányánál idő­zik képzelete. Aztán kabátot vesz és elsiet az egyik termelőszö­vetkezet zárszámadá­si közgyűlésére. Sok a dolga az elnökasz- szonynak. G. G. *** 3. 4- jyiirköz Szövetkezetnek o hu dapesti Népköztársaság útján megnyílt kiállításán látható ez a villanykályha, amely könnyön hordozható, és egyszerű kap­csolással 5Q0, IQOQ VWV 2000 wattra állítható be. j Tenyerével homlokát dörzsöl­ve, zavartan nézett ki az abla­kon. Ügy érezte; még néhány nap ebből a munkából — és megőrül! II. fejezet A TORPEDÓ 195.. április végén, Vladi- vosztok kikötőjéből kifutott az Igarka nevű szovjet motoros­hajó az Indiába szánt grúz gabonával. Az utazás jól indult, de a haid a Délkínai-tengeren iszonyú viharba került. fit, Ázsia délkeleti szélén, nhól a hideg Kuril folyam az egyenlítő vizével találkozik, itt van a fo^ró égöv boszorkány­konyhája. A nem túl mély Dél- kíngi-tppger különben is nyug­talan, de a vihar, vagy itteni nevén a tájfun, szinte elkép­zelhetetlen erejű. A gyorsvo­nat sebességével száguldó hullá­mok néha két emelet magas­ságba is felcsapnak. Összefolyik ég és levegő, szakadnak p hajó- kötelek, törik a fa, reped a vas — kisebb hajónak nyoma sem marad. De a legnagyobb gőzhajó sor­sa is válságos lehet. Fémalkat­részek százai, ezrei fekszenek a tepgpr mélyén, s el torlaszolják a különben is szűk hajúűtat. Aki eltér a térképen jelzett Útvonaltól — nagy kockázatot vállal. rVUDUOUA : CALSA! PUNGHAC Rég befejeződött már a má­sodik világháború, de az Ázsiá­ba vezető átjáró még mindig nem veszélytelen. Elsulyedt ha­jók, aknamezők, zátonyok tö­mege akadályozza a kísérlete­ket. Az angol és amerikai rév- kalauzok — e partok »gazdái­nak« — tájékoztatói tele van­nak ellentmondásokkal, sőt né­ha valótlanságokkal is. És rá­adásul a haditengerészeti tá­maszpont naponta új aknazára­kat teremt: Szingapúr, Hong­kong, Manila szüntelenül figyel­meztet, hogy tilos megközelíteni a partokat. A tájfun három napig verte az Igarkát. Végre, május 4-én reggel a szélvihar alábbhagyott, az ég kitisztult. Meg lehetett állapítani a hajó tartózkodási helyét is. Ügy látszott, hogy az Igarka a rendes útvonaltól északnyugatra került. S mivel a területet az aknák miatt ve­szélyesnek tartották, a hajón bekapcsolták az ultrahaqgloká- tort és több megfigyelőt állí­tottak szolgálatba. A vihar után, mint legtöbb­ször, most is teljes szélcsend lett. A levegő fülledt i volt, akár egy fürdőben: s estére az ala­csonyan szálló felhők újra el­borították az eget. Az árboc tetején, meg a hegyes tárgya­kon lángnyelvecskéjs villantak — Elmo tüzei. A tenger egészen megváltozott, átlátszó, égszínkék fényben ragyogott minden bul­lám, minden kis hal. Nem mindennapi, tündén lát­vány volt. Az utasok és a sza­badnapos hajósok összegyűltek a fedélzeten és a fények csodála­tos játékában gyönyörködtek. A motoroshajó orrában ketten álltak a korlátra könyökölve: az alacsony, karcsú Pjotr Szergeje- vics Scseglpv mérnök, az Igarka hangmérnöke, meg a hatalmas, szélesvállii rádióstiszt, Mihail Nyikitovics Limar. A rádiós elő­ször járt az egyenlítő vidékén, s érdeklődött, mint egy gyerek. — Hát ez mi, mérnök elv­társ? — mutatott a vízen húzó­dó hosszú, világos csíkra. — Valószínűleg tengeri hal — válaszolt a mérnök­— És miért világít? — Azért, amiért minden egyéb: a trópusi vizekben nyüzsgő világító baktériumok­tól. t Limar végig járatta tekintetét a kanyargó csíkon és elgondol­kozva így szólt: — Ez a kivilágítás nem na­gyon kedvezhet a kisebb halak­nak. Ha cápa úszik el mellettük azonnal észreveszi őket. A mérnök mosolygott: — De hát a cápa is kivilágít­va úszik. S mert nagyobb a töb­bi halnál, messzebbről fénylik. Ebből meg úgy látszik, mipt ha a kisebb halak Járnának job­ban. Scseglov észrevett valamit a távolban, s megragadta Limar karját: — Nézzen csak oda..; Nem arra, jobbra... Limar szelne felcsillant: — Cápa? A mérnök figyelmesen nézett a fehér fényű ködbe. — Az lehet,,. Lehetséges.. ( De... A hajótól jobbra nagyon messze, hosszú, fényes sáv úszott. Középső része sokkal vi­lágosabb volt, és ugyanolyan ég­színkék fényt árasztott, mint az Igarka orra. — Tengeralattjáró .,: — sut­togta Scgeglov. — Tengeralattjáró? — Limar máris kérdésekkel akarta eiá" rasztani a mérnököt, de az a pa­rancsnoki hídra futott. Néhány perc múlva csökkentették a se­bességet és a fényes folt mesz- sze eléjük került. Scseglpv le­ment a hajótérbe és sokáig ott maradt. — No most mi adtunk figyel­meztetést — mondta, amikor visszatért Limarhoz. — Látja; néha még a tengeri kivilágítást is figyelembe kell venni. így például nagyon könnyen észre lehet veni a halak útját. A hon­védő háború alatt sok tenger­alattjárót azért tudtunk idejé­ben elsüllyeszteni, mert csillog­tak. A víznek ez a ragyogása még a Jeges-tengeren is előfor­dul. Hallgatva nézték a világoskék, tündöklő vizet. Majd Limar megkérdezte: — És ez,.; valóban tenger- alatjáró volt? —- Igen, ivlisa. Valószínűleg amerikai. 1 < Szingapúr közel van ide. — De mit számít, hogy Szin­gapúr közel van? — csodálko­zott Limar. — Hiszen az, úgy hiszem, angol támaszpont, (Folytatása következik) NEM A KÁD, hanem a gőz Ügy látszik, ezt már meg kel szokni Kecskeméten. Ugyani az utóbbi években ez vissza térő jelenség. Tavály ß kazán ház bővítése hátráltatta a gőz fürdő megnyitását, s az idén t fürdözni vágyók sokasága is mét azzal a felirattal találka zott: a gőzfürdő zárva. A GŐZFÜRDŐ tehát ebber az évadban is csak késve nyit ja meg majd kapuit. Furcsa hogy mindig télen, a főszezon ban jönnek rá az illetékesek hogy valamit építeni kellene Valószínű ők, is tudják pedig hogy ez a város fürdőszobái lakásokban igen szegény, s la­kóinak száma megközelíti a 61 ezret. Éppen ezért igen sQkar- szerelnének legalább hetenként egyszer jól megfürödni. EZT A SZÁNDÉKUKAT je­lenleg azonban nem tudják ke­resztülvinni, mert átépítik a fürdőt. Ez azért vált szükséges­sé, mert egy egészségtelen há­zasság folytán a Vízmű elvesz­hette a gőzfürdőbe való feljá- 'atot, a kis előtérrel együtt, s de költöztették a Patyolat egy 'észlegét. Nem maradt más hátra, mint ?gy új bejáratot építeni, ami időbe is, pér :be is kerül. Megjegyzés A fürdő kiírva

Next

/
Thumbnails
Contents