Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-16 / 271. szám

4. oldal

1958. november 16, vasárnap

Csólvospálos tanyáin megnagyobbították az ablakokat

— Lakatlan pusztaság volt ez a vidék a múlt század végén — mondja Cseh elvtárs, a csólyos- pálosl tanácselnök, s szinte mesének tűnik elbeszélése a hatalmas, bővizű csordákéiról, a négy magános tanyáról, melyek gazdáinak birtoka volt a pusztaság. — Csak Nagy Ferenc, Majoros Sándor, s a Muharok elszegényedése tette lehetővé az egyszerű emberek »honfoglalását« több mint fél évszázada, Árpád honfoglalásának ezredik évfordulóján — 1396-ban.

Először csak tíz félegyházi család települt le a pusztán, később azonban megindult a népvándorlás Kistelekről, Sze- ged-Balástyáról. A könnyű és olcsó földszerzés lehetősége vonzotta ide távolról is az embereket, de nem mindenkinek sikerült egyformán meggazdagodni. .. Erről beszél Böröcz Jánosáé, 30 éves, csólyosi születésű asszony, aki ma a 35-ös választókerület tanácstagjelöltje:

Mezítláb a bálba...

— Édesapám kulákoknál dolgozott részesbérben és volt olyan három egymást követő év is, amikor egyetlen hízót sem vághattunk, a kuláknál pedig három nap egymásután krumplilevest tálaltak elénk. Egyszer egy paraszt bácsi ebédkor emiatt »össze is hajtott« a gazdával, aki hetykén odavágta: »Nálatok még ilyen sincs!«

— Hogyan szórakoztak, öltözködtek akkoriban a fiatalok? — kérdezem Böröcznét.

Nagyobb, súlyosabb, nálunk vásárolt árukat

DÍJMENTESEN HÁZHOZ SZÁLLÍTUNK. Kecskeméti Állami Áruház.

Vásároljon mindent egy helyen, «

az ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN. 3187 »

1200 000 forint a tanácsi vállalatok 1959. évi szociális beruházásaira

ségén levő ebédlő és munkás- szállás bővítésére pedig 80 ezer forintot szavaztak meg. Sütőipari vállalataink egészségügyi és szociális beruházásokra ugyancsak 100 ezer forintot kapnak

1959-ben.

IGAZ, az eddig felsoroltak és több kisebb szociális beruházás összege nem nagy az elvégzendő feladatokhoz viszonyítva. E pénzek okos felhasználásával azonban több is megoldható, ha az üzemek vezetői számolnak a munkások áldozatkészségével, tenniakarásával. Ilyen példák már vannak. Kecskeméten a Téglagyár Vállalat, Tiszakécs- kén a Permetezőgépgyár, Baján a Cementipari Vállalat és a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalatnál a párt és a szakszervezet olyan jelentős társadalmi munkát szervezett, hogy a szociális beruházásokra szánt összegek ma már nagyobbrészt csak anyagköltségként szerepelnek, a többit, az építést maguk a dolgozók végzik el társadalmi munkában*

Sándor Géza

AZ ELLENFORRADALOM leverése után pártunk és kormányunk arra törekedett, hogy a politikai és gazdasági konszolidáció megteremtésével párhuzamosan megszüntesse a túlzott centralizmust, s növelje a tanácsok hatáskörét.

A megyei tanács végrehajtó bizottsága élt a nagyobb gazdasági önállósággal. Az eltelt két év mérlege azt bizonyítja, ha fizettünk is tandíjat — ami Ilyen nagyarányú iparfejlesztésnél, új vállalatok alapításánál elkerülhetetlen — alapjában és össz-egészében jól gazdálkodtunk a rendelkezésünkre álló pénzzel, nyersanyaggal és a munkaerővel, az emberek tenniakarásával is. Két év alatt olyan jelentős mértékben fejlesztettük Bács megye helyiiparát, hogy az itt dolgozók jövőre már 400 millió forint értékű áruval járulnak hozzá a lakosság igényeinek mind jobb kielégítéséhez*

TANÁCSI VÁLLALATAINK

emellett olyan jelentős összegekkel emelték a költségvetési foßVCtGiGkGt, hO§>y ci niGgyci ts~ nács egy sor más feladatának

— Egyetlen szórakozás a bál volt, de azt sem kell valami pompás helyiségbe képzelni, mert "sátoros bálákat« tartottak egy-egy gazda udvarán. A lányok mezítláb mentek a bálba, csak a tanya alatt húzták fel a cipőt, annyira spóroltak. Nem úgy volt ám, mint ma, hogy ritka az olyan lány, akinek nincs nyersgumitalpú cipője, nylon harisnyája, meg fej- kendője. Ruhát is már csak városi varrónővel varratunk, igencsak Szegeden, ahova már nem gyalog visz el a lábunk, hanem autóbuszon utazgatunk oda- vissza.

Talán mondanom sem kell, hogy a »mát« mikortól számítják a csólyosiak: a felszabadulástól, amikor a pusztaságból lett tanyavilág 1945 májusában új életet kezdett. Attól az időtől, amikor idős Nyerges Sándor, Tóth P. János, Cziflik Ferenc, s még néhány rátermett szegény gazdatársa megkezdte az új község szervezését. Ekkor indult meg a kulturáltabb, jómódúbb élet kibontakozása.

Karácsonyi ajándék

Ma már nem verekedő legényeiről, halálos végű mulatságairól híres Csólyospálos, hanem szép, otthonos kultúrházáról, fejlődő iskoláiról. Hadd jegyezze fel a krónika azt is, hogy ott, ahol hajdanában csak a nagygazdák olvastak újságot, ma 32 napilap és 200 hetilap jár kézről kézre.

— Karácsonyra már villany is lesz a községben — újságolják a falubeliek, akik közül vagy százan csodálták ottjár- tunkkor a daruskocsit, amely könnyűszerrel emelte a több mázsás villanyoszlopokat. j

— A villamosítással csak a! falu lesz gazdagabb. Nem irigy- ik őket a tanyasiak? — vetek dient az örvendezőknek.

— Hát egy kicsit, de azért ők lem maradnak el, hiszen a leg- öbb tanyában van már tele- >es rádió, s mindenhova eljut íz újság, a könyv...

S még egy, talán furcsának űnő dologra hadd hívjuk fel a igyelmet, amely itt oly termé- zetesnek hat: 1945 óta minden ds tanyai ház ablakán kicse- élték az 50x50 centis ablakost, nagyobb utat nyitva a énynek, — s mondjuk egy ki- :sit átvitt értelemben is: — az ij eszméket hordozó friss levegőnek! ;

Eszik Sándomé

AZ ISKOLA QAZDÁI

A kecskeméti Katona József Gimnázium folyosóján nagy a sürgés-forgás. Egymást biztatások hangja zúg a levegőben és a serénykezű lányok seprűvel, törlőrongyokkal felszerelve tisztítják a termeket, az ablakok üveges szárnyait.

A fiúk is részt vállalnak a lányok munkájából. Súrolják a padlót, sep- rik a termeket.

— Miért e nagy készülődés? — kérdezzük.

Erre a kérdésünkre Elekes Mihály elvtárs, az iskola igazgatója adja meg a választ.

— Tanuló if iiiSágunkat a társadalmi tulajdon védelmére és mások munkájának megbecsülésére neveljük. Arra törekszünk, hagy a fiatalok ne idegenkedjenek a fizikai munkától. A diákok megértették a tanultak jelentőségét, s elhatározták, hogy november 7-e tiszteletére tisztasági versenyt indítanak. Tizenhárom teremben kezdődött el a lázas munka —

*

Néhány nap múlva megtörtént az eredményhirdetés. Első lett a II.-C, második a IV.-B, és harmadik a III.-A.

Nagy az öröm a gimnáziumban. Mindenütt tisztaság és rend ragyog. Nyugodtan elmondhatjuk: derék munkát végeztek a fiatalok, s méltán nevezhetjük őket az iskola gazdáinak. Bieliczky Sándor

Bruncsák Éva és Fraitezen Gabriella, a IV./B tanulói tisztítják az ablakok szárnyait.

Szabó János és B. Varga Béla azt vallják, hogy érettségi előtt nem árt egy kis fizikai munka.

megoldása mellett 1959-ben már 1 millió 200 ezer forintot tud fordítani helyiipari üzemeink munkavédelmi és szociális beruházásaira. A szakszervezet területi bizottságai a megyei tanács vezetőivel egyetértésben a napokban döntöttek a jelzett összeg vállalatok közötti felosztásának arányáról.

A Kecskeméti Téglagyár Vállalat mosdó-, fürdő-, öltöző- és ebédlőhelyiség építésére, a Bajai Cementipari Vállalat pedig a már megkezdett szociális létesítményeknek továbbépítésére 80—80 ezer forintot kap. Kalocsán új telephelyre költözik a Cementipari Vállalat. Az új tizemnél létesítendő szociális beruházásokra, s a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalat telephelyen levő munkásszállások bővítésére szintén 80—80 ezer forintot szavaztak meg.

Tiszakécskén a Permetezőgépgyár már megépített fürdő- és mosdóhelyiségének felszerelésére, valamint az Alsódunai Nádgazdasági Vállalat hasonló létesítményeire 60—60 ezer forintot kap. A megyei Vegyesipari Vállalat jelenleg épülő kecskeméti kárpitos és kisbútor üzeme, valamint a többi telephely; szociális létesítményének felújí-j tására illetve javítására 100 ezer forintot, a Talajerőgazdálkodási Vállalat Izsáki üzemegy-.

November 6-án nagyszabású I a drágszéli népfront-klubot. Az ünnepség keretében avatták fel ünnepségen az ismét életre kelő

1 országos hírű Drágszéli Népi Együttes mutatta be legújabb műsorszámait a község apraja- nagyja előtt: a 158 házból álló kis falu 350 lakója vett részt a nagy eseményer

geiben most akar létesíteni

A volt Korona vendéglő éve* kig raktárul használt helyisé* népfront-klubot a bácsalmási népfront-bizottság. Az átalakí* lási munkáról és a klub bérén* dezéséröl most folynak a tár* gyalások a községi és járási tanáccsal. A klub létrehozására egyébként jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel a köz- ség dolgozói.

*

A népfront javaslatára népfőiskola szervezéséről hoztak határozatot Akasztó község vezetői, Törekvésükben az a cél vezette őket, hogy csekély tandíj ellenében a népfőiskolákra jelentkezők általános műveltségét jóhírű mezőgazdasági szakemberek közreműködésével növeljék.

•

A járási tanács mezőgazda* sági osztályával közösen szer* vezi a bácsalmási népfront* bizottság az ezüstkalászos gaz* datanfolyamokat, Bácsalmáson és Csikérián az idei őszön már a második évfolyam is megindult, Madarason és Mélyhűtőn pedig a tanfolyam első évfolyaménak mcanuitójáru készülőd* nek•

M2^JT]E> A.

{Heiles öítyfátík a kecskeméti Diaion a Qátief. Színházban

sót kap a kétbalkezes divattervező alakjának sikeres meg- elevenítéséért Szuhai Balázs. Vonzó jelenség, igazi csinos titkárnő, a Gabikát alakító Zilahy Hédi. Borbiró Andrea, aki fel- gyógyulása óta első ízben játszik a kecskeméti színpadon, melegszívű Borit teremt. Megcsillogtatja kitűnő karikírozó képességét és mint koreográfus is sikert arat, ő tervezte ugyanis az ötletes, vidám táncokat. Nagyszerű epizódfigurát visz a színpadra Predo, a délamerikai üzletember szerepében T. Szabó László. Telivér házmesterfigurát alakít s egy rövid pillanatra is hangulatot teremt a színpadon Liliom Károly. Kmetty Mária, Perlaki István, Vörös Tibor, Házi Györgyi, Korda Zsuzsa, Váradi Vali és Krasz- nói Klári jó epizódalakítással járul hozzá a mindenképpen megérdemelt sikerhez. A hangulatos díszleteket Borosa István tervezte, a ruhák Márton Aladár jó munkáját dicsérik.

Háromórás vidám szórakozást, »kikapcsolódást«, pergő ritmusú kellemes előadást adott a Majd a papa kecskeméti bemutatója.

Csáky Lajos

áll, tehetsége legjavát igyekszik : adni.

Elsősorban Komlós József bä- i

jós és egyéni papa figuráját kell dicsérnünk. Igyekezett távoltartani magát attól, hogy alakításában csak a szerep fel- i színét mutassa meg. Komédiá- zása magávalragadó és mindig i ízléses, bár javára vált volna i alakításának, ha az első fel- 1 vonásban az egyébként hangulatos bemutatkozó énekszám kedvéért nem fiatalította volna meg magát egy kissé túlzott i mértékben. A szereplők játéka egyébként inkább a vígjátéki 1 stílus felé hajlik. Nem töreksze- i nek harsány helyzetekre, az i egyetlen »Gacsáj kartárs« sze- | repfelfogása kivételével, aki itt- i ott kissé túlhangos bohózati fi- ' gurát mintáz meg. Tánczos Ti- : bor egyébként ebből a szerepből i is »mindent kihoz«, el tudja fe- ; ledtetni a nézővel az »aláíratás i bajnoka« kissé vázlatszerű, egy- I síkú jellegét. Sárosi Gábor a i kissé megtévedt igazgató szere- i pét meleg közvetlenséggel vázolja fel, egyéni színei vannak, • s mindig mértéktartó. Demeter 1 Hedvig nagy sikerrel mutatko- i zik ba Éva szerepében. Sok tapKállai István, a Majd a papa írója, ha nem is tudta kerek egységbe foglalni a lazán össze- fércelt jeleneteket, de kedves humorával, friss szemléletével, ízléses karikírozó képességével, talpraesett vígjátékot alakított ki, melyet Fényes Szabolcs fülbemászó muzsikája még élvezhetőbbé, kellemesebb szórako- ; zássá tesz, mert a vidám, önfeledt kacagás három felvonáson keresztül soha le nem lohad a nézőtéren. Emellett néhány kitűnő szerepet is ad a színészeknek a Majd a papa és tág ! teret, lehetőséget egyéni ötletek i megvalósítására, a jókedvű ko*

| médiázésra.

; Talpraesett, jó ritmusú elő- ! adást csinált a darabból a színház együttese. Visszaadta a je- \ lenetek kedves derűjét, eredeti : humorát. A tehetséges vendég- ! rendező, Váradi György képes- ; ségeit is dicséri az előadásnak I az a jellegzetessége, hogy a | néző elsősorban az összehangolt, együttes munkát értékeli. Nincsenek kirívó egyéni teljesítmények és gyengébb epizódisták, — mint ez nem egyszer lenni szokott —. mindenki a helyén