Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-09 / 265. szám

1958. november 9, vasárnap

B. elüti

A towúyuttGselédkönyv

A

dusnokí földes utcában alacsony, fehérre meszelt házikó szorhorkodott a félhomályban. A csillagok rezgő aranyfénye körülhímezte az égbolt selymét, s a Hold úgy büszkélkedett a kivilágított magasságban, mintha ó lenne az éj korlátlan ura, a szerelmes szívek egyedüli lámpása.

Benyitottunk az utcai kiskapun, s az udvar morózus csendjében a titokzatos ősz duruzsolt. A konyhából fény szitált ki a gangra, s az ablaküvegen keresztül árnyék vetődött a földre.

Érkezésünk láttára a háziasz- szony abbahagyta a kelttészta gyúrását, kiváncsi szemét tekintetünkbe véste, főkötőjét két mutatóujjával megigazította, s így rebegett:

— Kit tisztelhetek az urakban?

Hangja hullámzásában benne élt még az úri világ nyomasztó öröksége: a bizalmatlanság.

Ügy éreztem, hogy ez a jóságos arcú, kedves öreg néni sokat szenvedhetett az életben. A földesúri iga ellopta tőle ifjú éveit, szeméből a mosoly túrét, s bánattal tűzdelte tele ér- tókeny lelkivilágát.

— Idős Mihó Jánosokat keressük — válaszoltuk.

Mi lennénk azok —« mondta a néni, s hellyel kínált. Léptek hallatszottak a gangon. öszhajú, középtermetű férfi nyitott a konyhába. Viaszsárga arcén ráncok gyúródtok- — Isten hozta az urakat «=- c leparoláztunk.

M

ikor megtudták jövetelünk célját, feloldódtak a fagyos szavak varázsa alól, János bácsi maga elé meredt, s lelki szemei előtt lepergett dolgos életének néhány keserves emléke.

— A hetvennyolcadat évem taposom. Tizenkét évet korom óta a környező pusztákon cse- lédeskedtem. Megtanultam a juhászmesterséget, * eleinte a Kosi pusztán őriztem a nyájat (urulyaszó mellett.

Bement a belső szobába. Csi- kordult a szekrény, valamit keresett Fehéz dobozkát szorongatott a kezében, majd egy megsárgult könyvet nyomott a kezembe. Cselédkönyv volt Kacskaringéi aláírások kígyóztak a rubrikákban. Hildpuszta, Csipcsu major ural Igazolták névaláírásukkal a kizsákmányolt ember kötelező szolgaságát

Mihóné mélyet sóhajtott, s belekezdett a történetből « Uildpusztán tu érseki

uradalomban cselédeskedtűnk, amikor az uramat behívták katonának. Itt maradtam hét gyerekkel, $ a főjegyző úr kije lentette, csak akkor lesz betevő falatunk, ha az uram helyett én terelgetem a nyájat. Hiába sírtam, rimánkodtam, hogy a gyerekeket nem hagyhatom egyedül. Gúnyosan mosoly gott. Hirtelen mozdulattal bezárta a főjegyzői iroda ajtaját, s arra akart rávenni, hogy legyek a szeretője. Ha teljesítem kívánságát, tejben-vajban fürdők. Amikor látta, hogy nem állok kötélnek, rámordított: takarodj, te, te... nyakas paraszt! S amíg az uram 42 hónapig katonáskodott, asszony- létemre én voltam az uradalom juhásza —• fejezte be Hildpusz- táról származó szomorú emlékét.

A gyerekek Is cseperedtek.

Egyre több gonddal járt a család nevelése. Mihóék saját sorsukon érezték, hogy a bankárok és földesurak Magyarországában csak az az úr, aki kendergóccal van körül-; kötve- Egyszóval: aki fizet, az pötyögtek János bácsi hosszú évtizedekig strázsált a pusztákban. Réz- kampós juhászbotjával elkeseredésében gyakran belesuhintott a levegőbe, s titokban arra gondolt, vajon lesz-e még ő va-: laha is szabad, egyenesgerincű, bizakodó ember?

Erre a kérdésére a történe-' lem adta meg a választ A fel- szabadulás után két hold földet kapott az államtól, s ezenfelül nyugdíjellátásban is részesül.

Gyermekei is felnövekedtek. Az élet szétszórta őket a szélrózsa minden irányában.

Mihó néni szerényen megjegyezte: 1

Hetven unokánk és dédunokánk van.

Hihetetlennek tűnt előttem

ez a szám, de amikor harminc- háromig eljutott a számolásban, nem kételkedtem tovább szavaiban.

Búcsúzóul kezet akart csókolni Juliska néni. Belehasított a szívembe a fájdalom. Egy 72 esztendős dódmamában még ma is benne él az öröklött szolgaság tudata. Megszorítottam munkában edzett kezét, s megcsókoltam gyermeki alázattal. ‘Wpiinn az utcán a »ziporká- só .csillagók ragyogása nem volt oly fényes és útmutató számomra, mint Mihó bácsiék megsárgult, cselédkönyves életei

BieHczky Sándor

Női leánykaruha 35, ing 14 modellben késsül a Bajai Ruhaüsemben

594 000 négyzetméternyi anyagot használnak fel

láthatunk a fehérneműn, Egyébként december 31-ig 270 000 inget gyártanak 14 modellben • kereskedelem számára.

E fő cikkeké* kívül 400 darab blúz és 2000 bébiruha is elkészül az év végéig.

Kíváncsiságból megkérdeztük» hogy e hatalmas ruhamennyi- léghez hány négyzetméter anyagot használnak fel? 394 000 négyzetmétert. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Baja és Visegrád közötti országutat oda és vissza egy méter szélesség-« ben a felhasznált anyagmennyiséggel be lehetne teríteni,

V. K.

Csauth Antal előrajzolás alapján géppel vágja a tíz centiméter magasságú ruhaanyagot.

Horváth Zoltán alapító tagja a gyárnak. Mint gallér- és kézelő-kőrUlvarró — átlagban 115—120 raáawJákM teljesít. A fi gusset os 20-án dolgozó társai kitüntették a kiváló dolgosé oklevéllel,---~ ~l~ll~l riiTJXAJCIULJLl

Á kukoricaszárbetakarításról

▲ tanácsok megyeszert« szabályrendeletet hoztak, mely szerint záros határidőn belül le kell takarítani a kukoricaszárat. Helyes, ha ezt betartják a a gazdák, mert a kukoricaszár ugyan már sokat vesztett tápértékéből, de zöldfélékkel vegyesen, például répalevéllel, szudánfűvel stb. silózva még jó takarmányt adhat.

50 vagon nemesített vetőmag vár ceeréve

Az egyéni gazdák földjén sok

helye* kukorica után kerül földbe az őszi búsa. A tengeri letörését már befejezték, de még több helyen vetésre vár a fcenyérocfcvalá. Ismeretes, hogy * korai vetés jobb terméseredményt hoz, de még most sem késő a búzavetés, különösen akkor, ha a gazda nemesített vetőmagot helyez a földbe.

/y

▲ «T—

hogy a nemeaftett vetőmag «CT- kiét mázsával magasabb termék

eredményez. A későbbi vetés miatti terméskiesést nemesített vetőmaggal még pó~ tolni lehet. A megyében több tízezer holdon még elvetetten« búza és mintegy 50 vagon nemesített vetőmag vár cserére.

Nagy kedvezményt jelent a gazdáknak, hogy kukoricát te cserélhetnek vetőmagra. 110 kg májusi morzsolt tengeriért egy mázsa nemesített őszi búza ve« tőmagot kapnak.

Érdemes megjegyezni

...hogy továbbra te figyelnünk kell a gabonafutrinka lárvájának fertőzését az őszi gabonavetésekben. Kártétel esetén HCH tartalmú szerrel védekezzünk.

.e. hogy a mezei pocok irtását az őszi gabonavetésekben a

fagy beálltáig el kell végezni. Az irtásra Arvalirrt használjunk.

...hogy a gyümölcsösben a

hernyóenyves öveket gondozni kell. Törekedjünk arra, hogy ragadósak maradjanak.

... hogy Konkoly — ErdélyiJ

Nővényvédőszereink c. könyvé* nek második kiadása is meg* jelent. Ez a könyv nagy segít* séget nyújt a gazdáknak, meri részletesen ismerteti a gomba és rovarölőszerek fizikai és ké■> miai sajátosságait, alkalmazd* suk módját. A könyv használ* hatóságát dicséri, hogy az első kiadás rövid néhány hét alatt elfogyott. Ez a kiadás a leg* újabb növényvédőszereket ét anyagokat is ismerteti.

í..hogy a mocskos pajor kár* tételét figyeljük. Észlelés esetén azonnal védekezzünk.

»éghibáját, egyébként »népen

dolgozik. A gyomszőnyeget éles fogaival apróra szecskázza és] a felporhanyított sáv tetején! hagyja. Művelési mélysége 15' centiméter s így a mélyebben! gyökerező makacs gyomokat is* kiirtja. !

— 21 ezer hektár fiatal erdő! ápolását kellett megoldanunk' az idén lassú és drága lókapás! műveléssel — magyarázza en-' nek a kísérletnek jelentőségét] Csontos Gyula, az erdőgazdaság] igazgatója. — Ha ez a forgós] kapa beválik, szinte forradal-' másítja az erdőápolást, hiszen' 6 hektárt máris könnyen meg-: művel, viszont fogatos lókapa' teljesítménye mindössze egy: hektár. ]

De HXvp in Bz erdő, de] hasznos is ez a hódítás, amely a terméketlen sivár buckák átalakításáért folyik! Apró kis] csemeték milliárdnyi hadsere-, gét veti harcba az Ember, hogy] megkösse a talajt, átalakítsa az, éghajlatot, megzabolázza a viharokat s ha majd ebből a szol-, gálatból kiöregszik az erdő,] fája mint bútor, épületanyag és tüzelő szolgáljon újabb haszon-: nal. ]

a k. «

gyarázza Meskó József, az erdőgazdaság műszaki csoportjának vezetője — s az ültetés szemközti oldalára mutat, ahol a hajladozó kis fácskák között méltóságteljesen tart felénk egy Zetor traktor. Széles keréktalpam óvatosan, de egyenletesen tapogat előre a puhán omló homokban, amely egyetlen lépésre bezúdul a szandál nyitott orrán s marékszám rejti a szúrós királydinnyét.

Ex a esemetetábla a

köncsögi kerület ültetése s Itt vizsgázik most az a rotációs kapa, amely Meskó József szerint a legtökéletesebben megoldani ígérkezik a fiatal erdők ápolását. Több mint egy tucat hasonló rendeltetésű eszköz van használatban vagy kísérlet alatt, de ez mutatkozik eddig a legjobbnak. Persze, amióta Marton Imre főigazgatóságon dolgozó erdész agyában megszületett a terv s testet öltött a masina, rengeteg igazításon, átalakításon ment keresztül. Itt már csak a szakember éles szeme veszi észre egy-két széplyefe védelmében a* erdőmun- j

kasok nem vágják ki a galago- < nyát s az egyéb íaesmagvú ] bokrokat. i

De hol van már « mat- ]

kói erdó? Mint a sakktábla : kockái, folyton változik az út ] két oldalán a kép: itt egy vá- 1 gásra szőkült nádas, mellette i piros répát termő parcella, i azon túl gyümölcsét vesztett : szőlőcsike közepén kis tanya. 1 De száz méterrel odébb ismét ruhát vált a szeszélyes vidék: balra kerek tavacska, jobbra 1 száraz kórókat lengető vad 1 bucka. 1

Ami szép és hasznos, *— az 1 az ember kezenyoma itt. Mint ] ez a többhektáros fiatal erdő- ! ígéret is előttünk. Méteres nyár- 1 facsemeték katonás sorában zö- ! mök kis fenyők birkóznak a : felburjánzott gazzal, az évek ] óta műveletlen futóhomok vad | növényzetével. ;

De az aprócska fának óriási 1 segítőtársa van: az ember, aki i gépekkel kaszabolja le a pa- i rányi leveles élet ellenségeit. i — Helyben vagyunk! — ma- s

Nem látta még igazán bz Alföldet az, aki azt állítja, hogy egyhangú, unalmas. Lám* azon a pár kilométeren is, amely Matkópusztáról az ottani erdészet köncsögi kerületébe visz, — száz arca váltakozik a tájnak.

Mögöttünk! messze tűnik a lombját hullató erdői Cipőnkben még ropog a fenyvesben felszedett száraz tűlevél s jó- »zagúan illatozik táskánkban a sárga fenyő-vargánya, amiből a fiatal Horváth Gyula erdész szíves kalauzolásával annyit szedtünk, hogy még a batyuformára összehajtogatott fejkendőbe is jutott. Társnőm kesén csiklandozva futkároz a nagy, riadt erdei hangya, mely a sírdombnyi nagy boly biztonságos otthonából vesztére kíváncsiskodott eL Egyébként igen megcsendesedett az erdő élővilága. A kakuk messze költözött, csak pár ragadozómadar maradt itt, meg a szajkó, hogy kitűnő hangutánzásával csalogassa és csapja be madártár- »ait. A kedves őzekről lábnyomok és kalapjukra fordított vargányák árulkodnak, — ezt a gombát igen szeretik. A tél szigorúsága majd bekergeti a nyíltakat és a fácánokat is. ameSeveracz Andrásné kézelő- és dísztűzőnő, okleveles és jelvényes kiváló dolgozó.

gadja a látogatót« A szalagok

mellett asszonyok, lányok készítik az országszerte ismert és kedvelt fehérneműt, inget, női és leánykaruhát«

Az év végéig női és leányka- ruhából 40 000 darabot készítenek 35 modellben. A nőt ruhák szövetből, flanellből, bar- chentből, kartonból és szaténkartonból, a leánykaruhák szövetből, sima piké, mintás piké, figurás karton és barchen t anyagból készülnek, az ingeket pedig puplin, freskó, zeflr, bar- chent és alpesi anyagból gyártják«

Az ingeket új megoldással állítják elő, A zsebek befelé lógnak, a gallérok csapoltak és különböző dísztűzéseket is taÁ barátságos, vendégmarasztaló munkatermekben a varrógépek andalító muzsikája fo-