Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-06 / 262. szám

Segítséget várnak a dunapataji zöldségtermesztő szakcsoport volt tagjai Örvendetes híreket lehet hal­lani mostanában a kalocsai já­rásból. Egymásután alakulnak a különböző szakcsoportok, tár­sulások. Dusnokon például rost- kender-termelő szakcsoport alakult 10 taggal, 30 holdon. Minden mezőgazdasági munkát géppel végeznek, közös erővel. Ugyanitt halászati szakcsoport is létrejött, egyelőre még csak 0 taggal, 8 katasztrális holdnyi vízterület hasznosítására. Bá­tyán a napokban 27 dolgozó pa­raszt jött össze és ünnepélye­sen aláírták a paprika terme­lési szakcsoport megalakításá­ról szóló jegyzőkönyvet. Az el­nök Matota Péter lett, aki a községi tanácsnak is tagja és telkesen vette ki részét a szer­vező munkából. A tagjai igazi szakemberek, hozzáértő papri­katermelők, s azért társultak, hogy a közös erőben rejlő adott­ságokkal méginkább növeljék a hozamokat. Ahol visszafelé léptek Annál inkább meglepő, hogy ugyancsak a kalocsai járásban. Dunapataj községben egy már meglevő és az utóbbi esztendő­ben elég jó eredményt elérő zöldségtermelési társulás fel­oszlott, s ahogy hírlik az új gazdasági évben már nem ter­melnek közösen. ■ Beszélgettünk a községi ta­A mozgalom hírei Sertéstenyésztő szakcsoport alakult nemrégen Kerekegyhá­zán. A szakcsoportnak eddig 12 tagja van. Mindegyikük rendel­kezik egy anyadisznóval. * Jól működik a Madarasi Földművesszövetkezet kultúr- csoportja. A 39 tagú együttes most Jókai Mór Kőszívű ember fiai című regényének színpadi változatát tanulja. Az első elő­adást december 25-én tartják. Vidéki körútra is készülnek. Ellátogatnak Kunbajára, Katy- márra, Csávolyra, Bácsbokodra és Bácsalmásra. Vegyesboltot építenek tár­sadalmi munkával Tiszakécskén, mivel kicsi a MÉSZÖV beruhá­zási kerete és erre nem futotta. A munkát megkezdték, eddig 8000 forint értékű társadalmi munkát végeztek célrészjegyre. A munka befejezésére elérik a 28 000 forintot. nács, a helyi földművesszövet­kezet és az említett szakcsoport vezetőivel, érdeklődtünk, mi az oka ennek a visszafelé való lé­pésnek. Sajnos eléggé ellent­mondó véleményeket hallot­tunk. Volt, aki azt mondta, hogy a szakcsoportnak az alapsza­bálytól eltérő helytelen pénz- gazdálkodása miatt kellett fel­osztania, de az is hírlik, hogy mivel nem akartak előbbre lépni a magasabb szövetkezeti formára, ezért »kellett« beszün­tetni a társulást. E cikk keretében nem akar­juk részletesen boncolgatni az okokat, amelyek tükrözik a fa­lu, áltálában egy-egy község bo­nyolult életét, az előremutató erőket éppúgy mint a vissza­húzó elemeket. Más alkalommal erről még írni fogunk. Egy­előre csak annyit: A szakcsoport élni akar! Ez a véleménye a község, a földművésszövetkezet és a leg- illetékésebbek, a csoport veze­tőinek és tagságának is. A szak­csoportbeliek elismerik, hogy voltak hibák. Pl, nem létesítet­tek közös pénzalapot, »zsebből« fizették az érkező számlákat, s ez most megbosszulja magát. De ebből okultak, s jövőre már másként, az alapszabálynak megfelelően akartak gazdál­kodni. A közös munkával ed­dig sem volt hiba, s a mende­mondától eltérően becsületesen megművelték a területet, amit bizonyít az elért szép termés és jövedelem is. A hanyagokat, s semmittevőket maguk akarták eltávolítani, de elmaradtak azok anélkül is. A csoport mellett ki­álló 15—16 tag azonban mind igyekvő, szorgos ember, akinek létalapja a föld, a paraszti munka. Amint mondják, ők a fejlő­déstől, az előrelépéstől sem zár­kóznak el, de ennek is meg kell érnie. Már ellátogattak pl. a fajszi Vörös Csillag Tsz-be, látták kiemelkedő eredményeit. Jól benne járunk az őszben, az őszi munkákban, s a duna­pataj i szakcsoport sorsa még most is vajúdik. Reméljük, nem sokáig. A község, a járás és az fmsz vezetőin a sor, hogy se­gítsenek, intézkedjenek. (t. p.) A szövetkezeti tagok jelöltjei Beszélő számok A felszabadulás után meg­változott társadalmi rendünk, s ezzel együtt a szövetkezés jel­lege is. A Hangya fogyasztási szövetkezet igazgatósága föld- birtokosokból, szolgabírákból és más kizsákmányolókból állott, akiknek nem volt érdekük, hogy a szövetkezet a dolgozó kisem­berek javát szolgálja. A felhal­mozott nyereséget egy-két veze­tő saját céljaira használta fel. Az igazgatóságba, ha elvétve be is kerültek dolgozó parasz­tok, szavuk nem érvényesülhe­tett. Nézzük az utóbbi években el­ért fejlődést. 1955-ben a megye t'öldművesszövetkezeteinek tag­létszáma alig haladta meg a 90 ezret. 1956 végén 98 497, 1957- ben pedig már 112 349 fő volt. 1958. harmadik negyedévé­ben már 118 507 tagról be­szél a statisztika. 1955-ben még igen jelentéktelen volt a részjegy befizetés. A célrészjegybeíizetési akciót 1956 végén kezdték meg, s a rész­jegyalap 1958 harmadik negyed­évére több mint egymillió fo­rintra emelkedett. A földművesszövetkezeti bol­toknak nemcsak a száma, ha­nem a forgalma is növekedett. Ez a jól szervezett áruellátás eredménye. 1955-ben a kiske­reskedelmi forgalom 771 millió forint, 1956-ban 971 millió fo­rint, 1957-ben 1018 millió fo­rint. Ez évben már eddig elérte a 715 millió forintot. A vendéglátóipari forgalom is sokat fejlődött. Mind többen ét­keznek a földművesszövetkezeti vendéglőkben. Míg 1955-ben 91,3 millió forint, 1958-ban már (az első háromnegyedévet számítva) 121,5 millió forint forgalomról beszélhetünk. Egymás után alakulnak a földművesszövetkezetek szerve­zésében a szakcsoportok. 1955- ben jelentéktelen volt számuk, míg ma 228 különböző szak­csoport és társulás működik me­gyénkben, (bé) Harmadszor jelölték megyei tanácstagnak Brachna Jánost, a Bács-Kiskun megyei MÉSZÖV elnökét. Egyszerű, szegénypa­raszt család fia, aki 1945 óta aktívan résztvesz társadalmi életünk irányításában. 1949 óta dolgozik a földművesszövetke- zeli mozgalomban. Kezdetben Békés, később Csongrád, majd 1958 márciusig Somogy megyé­ben irányította a földmüvesszö- vetkezetekct mint megyei ve­zető. A tanácsok megalakulása óta megyei tanácstag. Az ellen- forradalom után jelentős sze­repe volt Somogy megyében a földművesszövetkezetek rendjé­nek helyreállításában. Annak ellenére, hogy még rövid ideje van megyénkben, megismerte s megszerette a lakosság, ezt bi- onyítja, hogy Jánoshalmán me­gyei tanácstagnak jelölték. Magyar Pált, az Izsáki Föld­művesszövetkezet belső ellen­őrét községi tanácstagnak jelöl­ték. Egyszerű parasztcsaládból származik. Fiatal, rokonszenves ember, még alig 29 éves. Már harmadszor jelölik. 1950-ben já­rási tanácstagnak jelölték a vá­lasztók. Azóta is aktívan részt vesz az ifjúsági mozgalomban. Először mint DISZ-titkir, most pedig mint KISZ-titkár neveli, oktatja a falu ifjúságát. Szívesen foglalkozik a falusi kultúra fellendítésével, sokat tö­rődik a fiatalok kulturális ne­velésével. Az ő irányító és se­gítő munkája nyomán virágzott fel az izsáki kultúrcsoport, me­lyet megszeretett a község la­kossága. Ejfy millió forinttal túlteljesítették a tervüket ÚJRA LEZÁRULT egy ne­gyedév. A Kecskeméti Földmű­vesszövetkezetnél igen eredmé­nyesen. A vezetők a harmadik negyedévben helyesen szervez­ték meg minden egyes üzem­ág takarékos gazdálkodását, a termelés irányítását. Az ered­mények is ezt bizonyítják: for­galmi tervüket 101,3 százalékra teljesítették, az összes üzemági nyereségtervüket pedig 230,70 százalékra, amely pénzmennyi­ségben számítva 806 ezer forint helyett 1 860 000 forintot jelent. Tehát a tervet több mint egy­AKIT EGYSZER MEGVERNEK, AZ A SIMOGATÁSTÓL IS FÉL nökhelyettese és Ambrus Jenő MÉSZÖV főagronómus kérdése­ket tett fel: — Hogyan halad a munka, ml a problémájuk? Egy jó magyar közmondás sze­rint, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Ez ebben az esetben nem így volt, mert a két megyei vezető barátilag adta fel a kérdéseket, amelyek­re a két fiatalember (az agro- nómussal együtt dolgozó admi­nisztrátor szintén technikumot végzett) ingerülten, kissé fél­vállról válaszolt. Egy darabig igy beszél­gettek. A kérdésekre kurta­furcsa feleletek, rövid, pattogó válaszok hangzottak. Ezt ter­mészetesen nemcsak én vettem észre, hanem a két megyei ve­zető is. Azonban higgadtan igyekeztek- közvetlen hangon megtudakolni mi a két fiatal­ember viselkedésének oka. Fokozatosan felengedett a lég­kör. Elmondták, hogy a gépál­lomással igen rossz a kapcso­latuk, sok baj van a cukorrépa­szerződéskötéssel. A két fi atal ingerül1 hangja lassan baráti beszélge­téssé alakult át és a kezdet: viselkedés okára is rövideser fény derült. — Szívesen dolgozunk és sze­retjük nagyon a szövetkezetét, de Kői Béla agronómustól csak szidást kapunk — panaszkod­tak. — Kezdetben nem boldo­gultunk a cukorrépa-szerződés­kötéssel és ahelyett hogy meg­magyarázta volna, mit tegyünk, azt hangoztatta, ha nem telje­sítjük a tervet, elzavar mind a kettőnket. Emberek vagyunk mi is, szakképzettségünk meg­van, de még sok tapasztalatra, tanácsra van szükségünk. Elmondták még, hogy ha az említett agronómus hozzájuk jön legszívesebben kerékpárra ülnek és messzire elkerülik. Ezért volt hát az említett fe­szült fogadtatás, mert akit egy­szer megvernek, az a símoga- tástól is fél. Így volt ez a két fiatal is. Ügy gondolták, akik a felsőbb szervtől jönnek, csak szidni, szentségelni tudnak. Tér. mészetesen meggyőződtek az el­lenkezőjéről. A MÉSZÖV nagyobb tudású, gyakorlottabb embereket azért helyez vezető pozícióba, hogy irányítsanak, útmutatást adja­nak a sok nehézséggel küzdő földművesszövetkezeti agronó- musoknak. A szidás, ledorongo- lás nem segít. As említett fiatalok lel­kiismeretesen, odaadóan dolgoz­nak. Nemcsak az ő hibájuk, hogy nem érték el a kellő ered­ményt. Észre kell venni a mun­kakészséget és emberségesen meglátni azokat az akadályo­kat, amelyekkel küzdenek. Ha nem így csináljuk, elkedvetle- nednek, pedig nekünk szüksé- günk van a szorgalmas, becsű-: letes emberekre, akik 25—30: kilométert is kerékpároznak na- j ponta, hogy elvégezzék l'elada- j tukat • Barta Éva millió forinttal túlteljesítették; Külön érdémes beszélni a mezőgazdasági üzemág munká­járól. A Kecskemét és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet­nél nyolc szakcsoport működik. E nyolc szakcsoport közül négy a harmadik negyedévben ala­kult. A mezőgazdasági üzemdg vezetője nagy szorgalommal végzi a szerződéskötést. A gépi munkára szóló szerződéskötés évi tervét mák eddig 78 száza­lékra teljesítette. A KIEMELKEDŐ eredmé­nyekhez nagymértékben hozzá­járult a szeszfőzdék jó munká­ja. A nyereségi tervet és a termelési tervét is túlteljesítet­ték. 1 Ha továbbra} is ilyen jól dol­goznak, az év végi mérlegké­szítés után rrtintegy 120 ezer forint jutalmazási részesedést tud biztosítani a földművesszö­vetkezet.-OOOOOOOOOOCH- November 20-ig 56700 kh-ra szerződnek Kiemelkedő eredményeket éri ;1 a gépi szerződéskötésekben i Kecskeméti Járási Földmű­vesszövetkezet. A legutóbbi jc- entés alapján évi tervét 83 szá­zalékra teljesítette. Öt község­ien már túl is haladták a ter­het. Bugacon 103, Izsákon 109, kerekegyházán 112, Lakiteleken is Lászlófalván 102 százalékra eljesítettek. November 20-ig — a járási főagronómus véle- nénye szerint — 56 700 kataszt- ■ális hold területre kötnek zerződést gépi munkára. Ezzel eljesítik évi tervüket, Zuhogott az eső, ahogj Soltvadkertre értünk. A köz­ség utcáin nagy tócsákban áll a víz. A kerékpárosok is csal gyalog tudtak átlábolni. Míg í földművesszövetkezet agronó. musát kerestem, elgondolkoz­tam azon, hogy milyen nehé: lehet neki, meg a földműves­szövetkezet többi dolgozójának akár esik, akár fúj, menni kell mert az idő nem vár, sürgetnek az őszi feladatok. Az ideiglenes irodában talál­koztunk. Csinos, fekete hajú fiatalember. Már a külseje is elárulja, hogy a föld fia, egy­szerű parasztgyerek. Kemény kézfogása határozott egyéniség­re vall. A fogadtatás nem a legszivé- tyesebb, első szavaiból észrevet­tem, hogy nem szereti, ha a megyétől jönnek látogatóba. Simó Tibor, a MÉSZÖV el-

Next

/
Thumbnails
Contents