Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-05 / 261. szám
1958. november 5, szerelő 5. o!d*l Egy megyényl littiósvigár A Hildpusxlai Állami Gazdaság patronáló munkájáról A HAJÖSI termelőszöveike- Ketek tagjai sokat mesélnek arról, hogy milyen hasznos és gyümölcsöző szomszédságot kaptak a Hildpusztai Állami Gazdaság képében. Évek óta a legszorosabb barátság van e gazdaság és az ottani termelőszövetkezetek között. Hildpuszta nemcsak termelési, tenyésztési és üzemszervezési tanácsokkal segíti a tsz-eket, de rendszeresen kölcsönöz gépeket, minőségi vetőmagot és tenyészállatokat ad. A GAZDASÁG pártfogói tevékenysége ma már messze túljutott Hajós határán. Szinte nincs olyan hét, hogy a megye legtávolabbi részéről is ne keresné fel valamilyen küldöttség okulás, tapasztalatcsere céljából. LEGUTÓBB az imrehegyi dolgozó parasztokból szervezett egy népes látogatócsoportot az ottani népfront-szervezet. Egy teljes napot töltöttek a gazdaságban s nemcsak szellemi tarisznyájukat töltötték meg rengeteg tapasztalással, de tíz darab kornval sertést is vásároltak a falu állományának feljavítására. A KALOCSAI járás termelő- szövetkezetei részére ez a gazdaság 26 tenyészüszőt adott el és 32 kornval kant, valamint 20 anyakocát vásároltak meg tőlük a megye több helyéről. A HATALMAS és sokoldalú gazdaságban minden termelési ág iránt érdeklődő szövetkezet vagy egyéni gazda megtalálja, amire legjobban kiváncsi. Szőlőt és gyümölcsöst akar telepíteni? Megnézheti az idén ősszel ültetett 20 hold őszibarackost és 25 hold új szőlőt. Jó fehérjeértékű takarmányt szeretne vetni? Kövesse a gazdaság példáját, amely nemesített iregi Szürkebarát nevű szójabab fajtából 20 hold átlagában 8—8 mázsát takarított be s jövőre a borsóterület egyrészén is ezt termeszti. Az állattenyésztésben bárki meggyőződhet a sertéssiló kiváló értékéről, s hogy miképp lehet fokozatosan csökkentett zsírtartalmú, úgynevezett beállított tejjel jövedelmezővé tenni az itatásos borjúnevelést. Akit a juhászat érdekel, itt megtudhatja, hogy milyen jó eredménnyel keresztezhető a hazai cigája a német hús-merinó fajtával, vagy a malacnevelésben az crramicines és sörélesztős takarmány etetése hogyan eredményez rövidebb idő alatt nagyobb választási súlyt. HILDPUSZTA jól tölti be nagy feladatát: példájául szolgál a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak, elért eredményeivel nemcsak agitál, de azokból kézzelfogható segítséget is ad másoknak. Vezetők és tömegek TI AZ A REG! JÓ VILÁG!" > JJatypan Uelt sUím a ■— ezzel a címmel ad szaktanácsot a háziasszony olvasóknak a Halasi Újság egy, az 1940-es évekből származó számában. •>A kukorica rendkívül tápláló, enyhén édeskés lisztet ad. Kukoricán élő népek kevésbé ismerik a gyomorsavat és az érelmeszesedést.' Tehát senki ne féljen a kukoricás kenyértől!« 1— s a továbbiakban részletesen leírja, hogyan lehet »pompás« kenyeret sütni a fenti takarmánylisztből. De mi már csak megmaradunk az újság szerint "kevésbé tápláló-“ búzakenyér mellett s a kukoricát dara formájában a sertéseknek adjuk, amelyek — legalább is az eddigi tapasztalat szerint — sem gyomorsav- túltcngést, sem érelmeszesedést nem kaptak tőle. A napszámos bérek és a piaci árak Ugyanez az újság a véletlen Iróniájából egy oldalon közli az láj cseléd- és napszámosbéreket, valamint a piaci árakat. Az utóbbihoz megjegyzendő, hogy államilag maximált ár, — ennél azonban jóval többért lehetett Vásárolni, Tehát: Az I. osztályú napszámbér 2, ja II. osztályú 1,80, a III. osztályú 1,60 pengő. A hivatalos piaci ár szerint ezért a pénzért vehetett a napszámos egy kiló tojást (2,10 P), vagy 2 kilogramm vöröshagymát (90 fillér kilója), vagy egy kilogramm sovány tyúkot 1,40 pengőért s ha tüzelőre volt Szüksége, akkor 50 kiló akácfát, (amelynek mázsája 4 pengő volt. megállapítás szerint — folytatja az értekezés — az 50 kilós süldőből a 6 hónap alatt legjobb esetben lesz 150 kilós hízó, ennek ára kilónként 140 fillér, vagyis 210 pengő. Eszerint a gazda 241 pengő befektetés után kap a kész sertésért 210 pengőt. A 150 kilogrammos hízott sertés kilónként 1G1 fillérben van a gazdának! — állapítja meg gondterhelten a bizottság. A párt és a tömegek közötti eltcphctctlcn kapcsolat egyik állandó feltétele a helyes politika mellett a vezetők és a vezetettek, a vezetők és a tömegek állandó kapcsolata, gyakori személyes találkozása. A kommunista pártok és a kommunisták erejének egyik leghatalmasabb forrása, hogy élő, eleven kapcsolatban tudnak lenni a tömegekkel anélkül, hogy annak uszályában vergődnének. A párt minden időben, még az illegalitás nehéz körülményei között is uagy figyelmet fordított arra, hogy tagjai eleven kapcsolatban legyenek a dolgozó emberekkel. Sikereink egyik legfontosabb forrása volt az elnyomatás évei alatt, de a felszabadulás után is, hogy tömegbefolyásunknak ezt a helyes módszerét mindig figyelembe vettük és állandóan alkalmaztuk azokat. Az 1950-es évektől kezdve az ismert hibák következtében torzulás állt be a párt addigi helyes politikájába. Ennek eredményeként megszakadtak azok a szoros szálak is, amelyek összefűztek a kommunistákat a tömegekkel, a vezetőket az egyszerű emberek százezreivel. < Az ellenforradalmat leverő: munkás-paraszt kormány és a; Magyar Szocialista Munkáspárt: ebben a kérdésben is új hely-: zetet teremtett. Az cllcnforra-i dalmat megelőző politika torzu-; lásait és hibáit kijavítva meg-] teremtette annak feltételét,: hogy a vezetők és a dolgozók: személyes állandó kapcsolata is-j inét megerősödjék és tartóssá! váljék. A párt Központi Bízott-! sága cs a munkás-paraszt kor-: mány számos tanú jelét adta cn-j nck a megváltozott viszonynak.! A párt és a kormány kétéves tevékenysége torzulásmentes, nyílt és őszinte politikája arra kell, hogy biztasson minden vezetőt és kommunistát, hogy bátran éljen a tömegkapcsolatok erősítésének ezzel a rendkívül fontos eszközével. A párt és a kormány jelenlegi politikájában nincseneil úgynevezett kényes kérdések. A jelenlegi vezetés mindent megtett, ami erejéből telett, hogy gyors konszolidáció következzen be és megalapozott legyen a dolgozók életszínvonala. Ugyanakkor tudtunk és tudnunk kell nemet is mondani, ha jogtalan, elhamarkodott vagy erőinket felülmúló követelésekkel találkozunk. A választási harcban a vezetők, a kommunisták a dolgozóit ezrével és százezrével találkoznak és beszélgetnek. Ebben a nagy politikai harcban nem szabad megfeledkezni senkinek sem arról, hogy a választók, az egész dolgozó lakosság azt várja tőlünk, hogy necsak a választások idején, hanem állandóan éljünk a tömegek felvilágosításának, tájékoztatásának és nevelésének ezzel a nagyszerű eszközével. Nyilvános párftaggyűlés Kiskunhalason A KISKUNHALASI járásban nyilvános párttaggyűléseket tartanak, amelyre nagy számmal hívnak meg pártonkivüli egyénileg dolgozó parasztokat, kisiparosokat és értelmiségieket Az elmúlt héten 11 községben rendeztek meg a taggyűléseket és azokon számos pártonkivüli dolgozó is felszólalt. [■ k Bábomra emMezoe IHIIIRJD1TI Á MIKIT — Vendégségben a dunavecsei református lelkésznél —t KALOCSÁN a városi pártbi- feottság és a Hazafias Népfront (előadói üzemi és réteggyűléseket tartanak. Az elmúlt héten a Margit malom, a vágóhíd, a TÜZÉP-telcp, a kenyérgyár, a BELSPED, a vegyesipari vállalat, valamint a kisiparosok részére rendeztek jól sikerült előadást. ; A DUNAVECSEI járási párt-, bizottság október 27-én tartott ülésén a párt és a KlSZ-okta- tas megszervezésének tapasztalatait, továbbá a november 7-i bfagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának ün-j népi előkészítését és a válasz-j fással kapcsolatos tennivalókat tárgyalta meg. A TISZALÖKI ERŐMŰ A Tiszalöki Erőmű cs duzzasztómű felszabadulás utáni nagy építőniunkáuk egyik jelentős alkotása. Áramot termel és a Tisza vizének öntözésre való felhasználását is lehetővé teszi ez a tcrvalkotás. A villamoseucrgia-termeJés növelésére igen nagy szükség van hazánkban, hiszen nem csupán a gyáripar növekedett háromszorosára, hanem a községek villamosítása is jórészt ezekben az esztendőkben valósult meg. Rács-Kiskun megye 108 községe közül például mindössze 45-be volt a felszabadulás előtt bevezetve a villany. Azóta újabb 43 községet villamosítottunk, további öt község bekapcsolása még az idén befejeződik. A tervek szeriut lSOO-ig bevezetik a villanyt abba a 15 községbe is, ahol még nincs. Nymodon a 3 éves terv idején — a tanyavilágot kivéve — befejeződik megyénk villamosítása. Első »alkotásai« itt készültek Duna menü kis faluban a fiatalok kultúrcsoportjáról, a község nevezetességeiről. A másik Molnár fiú műszald ellenőr egy budapesti vállalatnál, s a harmadikat is szorgalmas, dolgos embernek nevelte az apja, a dunavecsei református lelkész, aki a családról, fiai boldogulásáról beszélve egyszer csak felsóhajt: — Milyen jó is az, hogy béke van, hogy megvalósulhatnak a tervek, hogy boldogulhatnak az emberek... A mai fiatalok életét nem törte ketté a háború, de nekünk, idősebbeknek sok szomorú emlékünk van már róla. Kíváncsian nézek rá, vajon mire gondol, mit akar emlékezetembe vésni ezekkel a szavakkal? De mielőtt kérdezhetnék, már folytatja is: — Azért jut eszembe most mindez, mert tizennégy évvel ezelőtt, ezekben a napokban súlyos válságba jutott az életünk. .. Hogy is volt csak? — 1944 októberének végén a nyilasok kiadták a kiürítési parancsot Dunavecsén. A bíró és másodbíró felkerestek, s külön, szinte titokban eljöit hozzám Péter Gyula és Kerti Lajos is, akik tudomásom szerint illegális kommunista tevékenységet folytattak és a nehéz napokban tanúsított hősies viselkedésükért nagyra becsülték őket a falu egyszerű emberei. Itt tanakodtunk a parókián, becsukott, elfüggönyözött ablakok mögött: engedelmeskedjünk-e a kiürítési parancsnak'.' — Ügy határoztunk, hogy maradunk. Keni hagyhatjuk itt azokat 'az embereket, azt a népet, akik mellé nemcsak a kötelesség, az cgyütérzés is szólít. így érkezett ei 1011. november 3-án ak előestéje. Elszánt nyilas »vitézek« zörgettek a kis papiak ablakán. Molnár Lajost keresték. Már nem volt otthon. Megtudta, hogy rá is kivetették hálójukat a nyilasok és ismerős parasztemberek házában keresett menedéket. Másnapra virradóra felszabadult a falu. Néhány napra csend, nyugalom és béke költözött az otthonokba, a Duna menti kis házakba. S amikor már kezdték ízlelgetni a leg-1 szentebb szót, a béke édes ízét november közepén — pontosan Erzsébet napkor — ismét eldördültek az ágyúk a Duna túlsó oldalán, s 44 lövés érte a templomot. Két szovjet katonát az őrhelyén: a templom- toronyban ért a halálos golyó. — Az egyik még élt, amikor lehozták a pincébe — meséli a megrendítő emléket Molnár Lajos — de hiába követtünk el mindent, hiába érkezett pillanatok alatt a veszélyes légiharc közben félelmet nem ismerif szovjet orvosnő, már nem lehe tett rajta segíteni, s azon a má sik nyolc vagy tíz áldozatot sem, akiket az utcán vagy 1 dunaparton ért a halálos golyó A halotti anyakönyv szint« magától nyílik ki azon a he lyen, ahol a 60 éves Zöld Ká roly, Martin István, a héteszten- dős kis Zimányi Anna halotti adatait bejegyezte a lelkész, akit ugyancsak a háború áldozatai. Hányszor ülhetett e tragiku emlékekkel gondolatában a ki nyitott anyakönyv mellett Mól nár Lajos, hogy még ma sem fc ledte a háborús borzalmak törtó netének egyetlen mozzanata sem. Hiszen mindenről, ami m. szép és boldogító, eszébe jut ez ő, ezekre emlékezve hirdeti & békét, melyet a legszentebb, legnagyobb dolognak tart. — ctizikué — Természetesen csak az I. osztályú napszámbérből. Hogy azután miből ruházkodott maga és a családja, miből fizette a házbért, ha megbetegedett az orvost — arról már nem beszél a krónika. A bérek ismertetése után sokatmondó záradék is van:-A napszámosok részére a munkaidő napkeltétől napnyugtáig tart...<* — ami a nyári időszakban 16—18 óra... ISO kilós sertés hizlalására 30 pengői fizet rá a gazda! Az altkori sertéshizlalási akcióval kapcsolatban az egyik bizottság a következő jövedelmezőségi számítást csinálta: »Egy darab 50 kilós süldő ára 90—100 pengő. Hat hónap alatt a hizlalásra fogott süldő élc- iemszükséglete 6 mázsa vegyes eleség, aminek ára mázsánként 20 pengő 50 fillér. Az élelem tehát 6 hónap alatt 123 pengő. Az eleség darálási költsége 6,60 pengő, kétszeri oltás 5 pengő, egyéb költségekkel együtt a befektetés 241 pengő 60 fillér. Tudományos és gyakorlati Ezzel a képpel Miki elismerő oklevelet nyert a tavalyi nemzetközi fotókiállításon — mutatja Molnár Lajos, a dunave- csei református lelkész fia egyik remekművét, amely a nyugalmas Sugovica parti alkonyról készült, előtérben a békében pihenő csónakokkal. Miki a harmadik, a legkisebb fiú a családban, jelenleg a Filmművészeti Főiskola másodéves hallgatója. Operatőr lesz.
