Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-29 / 282. szám

1958. november 29, szombat 3. oldal éwbekes a-»'!«iVjsA]r,iur os* s-s Mélyalmozásos tehéntartás az Izsáki Állami Gazdaságban UTAZÁS - ÓRABÉRÉRT Azt a feladatot kaptam, hogy frjak az Izsáki Állami Gazda­ságban már öt hónapja kísér­letezés alatt álló kötetlen (sza­badmozgású) és mélyalmozásos tehéntartásról, — s nem más magyarázta el ennek mikéntjét és előnyeit, mint ez istállózás magyarországi úttörő-propagáló­ja, clr. Hellei András professzor. A kísérletezés eredményeinek ellenőrzésére ugyanis a főváros­ból Izsákra utazott, így kerül­tünk véletlenül össze. Együtt tekintettük meg e mo­dern tehéntartást, az e célra 100 ezer forint költséggel átépített istállót és fejőházat, s közben a professzor ellátott a szükséges tudnivalókkal. Ám térjünk a lényegre. Ez pe­dig abból áll, hogy a tehenek nincsenek a jászolhoz kötve, hanem kötetlenül mozoghatnak; az istállóépületből akkor mehet­nek ki az ajtó előtti tágas ka­rámba, amikor akarnak, s ma­gában az istállóban is a kedvük szerinti helyen tartózkodhatnak, pihenhetnek le. Ez jelenti a sza­badmozgású tehéntartást. A mélyalmozás lényege: a 170 cm mély alapzatú istállóból a trágyát sokáig nem hordják ki, hanem naponta vastagon beterí­tik szalmával; — ott jártunk­kor (öthónapos ilyen almozás után) éppen a szintmagasságban volt a megbolvgatlan alomzat. Az átalakított istállóhoz épí­tették a már említett fejőházat, amelyben egyszerre tíz, a rézsút elhelyezett „halszálkás” állá­sokban álló tehenet 7—8 perc alatt fejnek meg a háromütemű­ből kétüteművé átszerelt fejő­gépekkel. A tőgymosást hajlé­kony csőre szerelt „zuhanyozó rózsá”-ból 30 fokos vízzel vég­zik; egyébként az egész művelet irányítója, a fejőmester, az öt-öt tehenet befogadó állások között mélyített „posztjáról” guggolás nélkül ellenőrizheti a fejőgépek működését. Körülbelül ez a szakmai le­írása e modern tehéntartásnak, óm beszéljünk az előnyeiről. Az, hogy a tehenek szabadon mozoghatnak, kedvező élettani hatással van rájuk. A gondozók megfigyelése szerint az állatok szeretnek a szabadban tartóz­kodni; megtörtént például, hogy az egész állomány (kiállt a hideg őszi esőben a karámba, jól „megfürdött”, s utána visszatért az istállóba, a dús szalmával be­terített. s az érő trágyától alul­ról melegített alomra. Csak a szelet nem szereti a tehén. Bár igaz, öt hónap alatt tej- hozam-bővülést nem eredmé­nyezett, csökkenést sem okozott ez a tehéntartás, előnyei mégis vannak. Ily módon tehenenként és naponta 25—30 kg szalma dolgozódik fel trágyának míg a szokásos istállózásnál e mennyiségnek csak a har­madrésze. Mint a tehenészet ve­zetői mondják: ahol sok a szal­ma, e módon annyi trágyát nyer­hetnek, amennyit akarnak. (Itt különben jövőre, de talán még az idén megpróbálják a trágyát tőzeggel keverni.) Másik előny. Amíg egycb te-] henészetékben egy dolgozó napi 12 órai munkával csak 13—14 tehenet képes gondozni, itt, op­timálisan és kevesebb munka­idővel ötvenet. Az Izsáki Állami Gazdaságban két gondozó és a fejőmester egyelőre 70 tehenet lát el, s nem 12, hanem napi 8 órás munkával, s mert a fejest gép végzi, a trágyát pedig nem kell kihordani, érthető, hogy sokkal kevesebb erőt kell kifej- teniök. mint a régi módon kel­lett. (S még kevesebbet kell majd, ha a takarmányozást gé­pesítik.) A gazdaság hozzávető­leges haszna pedig: havonta 5000 forint munkabért takarít meg az istálló átépítésének és a fejő­ház megépítésének a költsége tehát húsz hónap alatt amorti­zálódik. Hellei professzor szerint a szabadmozgású, mélyalmozásos istállózást a Német Demokra­tikus Köztársaság gazdaságaiban úgyszólván mindenütt ,,bevezet ték” már. minálunk az izsákir n9-9 Fagylaltgépet javított a csá­szártöltési földművesszövetke­zetnek a kiskunfélegyházi Autó- és Gépjavító Ktsz. Munkadíj címén összesen 4920 forintot számoltak fel. A csá­szártöltésiek túl magasnak ta­lálták a számlát, s a kiskun­félegyházi járási népi ellen­őrző bizottsághoz küldvén az ügyet, az valóban megál­lapította, hogy a ktsz kereken 1800 forinttal számolt többet a. megengedettnél Nagy port vert fel az eset: a népi ellenőrzés megtette a feljelentést a rendőrségnek, onnan nyomozás utón az ügyészségre került az ügy, míg végül is a hosszas gazda­sági számítgatások után rá­jöttek az árdrágítás okára. Szándékolt jogosulatlan ha­szon hajhászásónak bűné­vel nem vádolható a ktsz, nem ítélhető el ezért a bíróság előtt. Az ügyészség nem is nyújtott be vádiratot a bíró­sághoz. De a dolog ’tanulságai közérdeklődésre számot tarta­nak és ezért foglalkozunk vele. Arról van ugyanis szó, hogy a kiskunfélegyházi ktsz felve­kívül még a Herceghalmi és az Alsótekeresi Állami Gazdaság­ban tartják ilymódon a tehene­ket. A megfigyeléseket tovább végzik, s a professzor és mun­katársai, valamint az állatgon­dozók tapasztalatai révén két­ségtelenül még korszerűbbé si­kerül módosítani ezt a szokatlan tehéntartást. Nem ártana, ha megyénk töb­bi gazdaságainak a szakemberei is tanulmányoznák, mert eddig még nem mutattak iránta ér­deklődést. Tarján István >•00^0-00000000-0000000000000« vvvwwwwvwvw'vvwvwwvvv EMELETES FŐZŐEDÉNY tVWWWWWWVWyWWWWWWWWl^AAA^Wl^rAA'WVWvv Aiz ifrac&s&dá fCiskunUa Régi könyvek megsárgult lap­jai Halast úgy emlegetik, mint a mocsárvilág városát. A ma krónikását a tények arra kény­szerítik, hogy elhagyja a mo­csárvilág jelzőt, s felcserélje az iparosodó szóval. Körsétánk al­kalmával néhány élelmiszerfel­dolgozó és -előállító üzembe kukkantottunk be, s lestük el, mit is csinálnak. MENNYI KENYERET FOGYASZT A VÄROS ÉS A JÄRÄS HAT KÖZSÉGE? A kora reggeli órákban ke­nyérrel telt lovaskocsik indul­nak el a város különböző részei­be, hogy mire az üzletek redő­nyeit felhúzzák, ott legyen a munkába siető embernek a friss kenyér, sütemény. Bizony igye­kezniük kell a város pékjeinek, mert naponta 1,8 vagon kenyér és 22 ezer sütemény talál fo­gyasztóra a városban és a járás hat községében. Az utóbbi helyekre — Kun- fehértó, Balotaszállás, Zsana- eresztő, Bodoglár. Harkakötöny síb. tehergépkocsival szállítják a nélkülözhetetlen mindennapi kenyeret s az ízletes péksüte­ményt. Az ellátással kapcsolatban még egy érdekes dolgot említet­Arut a kombájn a íó vizén A Ladoga-tó nádja kitűnő ta­karmány a környék állatállo­mányának. Éppen ezért a “Szalmi« szovhoz gépészei so­kat törték a fejüket, hogyan le­hetne a nádat a legkisebb mun­karáfordítással kitermelni? Vé­gül is egy óriási, laposfenekű csónakot építettek, amelyre rá­szerelték a kombájn aratórészét motorral együtt. A csónak fa­rára — a sekély víz miatt — nem hajócsavart, hanem hajtó­kereket szereltek. Az új vízi­kombájnnal két munkás 8 óra elatt ü tonna nádat takarít be. tek meg a vállalatnál, éspedig azt, hogy a negyedik negyedév­ben 15 százalékos csökkenést vártak, de ez nem következett be. Csupán 5 százalékkal keve­sebb a kenyér- és süteményfo­gyasztás. mint régebben. HETENKÉNT HAT VAGON SERTÉST SZÁLLÍTANAK KÜLFÖLDRE A Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat kiterjedt üzemegységei­ben húsgyártással foglalkoznak. Telephelyeik megtalálhatók a szomszédos megyében is. Hizlal­dáikból rengeteg sertés kerül az ország különböző részeibe, azon­ban jut a termelésből a külföldi piacokra is. Ebben az évben a hízómennyiség 35 százalékát szállítják exportra. Hetenként hat, hízóval telt vagon gördül ki a kiskunhalasi állomásról. A szállítmány egy-; része Ausztriába, a másik Nyu­gatnémetországba kerül. Cseh-' Szlovákia is jó vevőnek bizo-' nyúlt, esetenként pedig Olasz-’ országba is kerül az itt nevelti sertésekből. 1 A külföldi vásárlók közül egy bécsi cég képviselője személye-; sen jön Halasra átvenni a hűs-i sertéseket. 1 Az eddigi kimutatások szerint' a külföld iránti szállítási köte-j lezettségének 90 százalékban' tett eleget a vállalat. 1 ÖTMILLIÓVAL TÖBB A TOJÁS. DE KEVESEBB ! A BAROMFI « Éjszaka is zajosak a Baromfi-; feldolgozó Vállalat üzemrészei,' Nem csoda, mert sok áru érke-1 zik. Ez egyúttal azt is jelenti,! hogy gyorsan meg kell szabadi-' tani a beszállított baromfit, li-j bát tolláitól. Szükséges ezt azért' is megtenni, mert megnőtt a vál-| lalat exportkötelezettsége, s a< belföldi piac igénye is. < Eleget tett-e eddig kötelezett-' ségének a gyár? A tervosztályon Kiss elvtársi arról tájékoztat, hogy tojásból' az előírtnál majd 5 millióval szállítottak többet külföldre. A baromfiexportnál nem ilyen ró­zsás a helyzet. Hétvagonos le­maradás mutatkozik. Ennek egy­részt az az oka, hogy az utóbbi időben Budapestre is csak ex­port minőségű árut szabad szál­lítani, s most a termelt mennyi­ségnek nem két-három, hanem 18—20 százalékát kéri a főváros. Ezt valahogy pótolni lehetne, de sajnos nehéz, mert probléma van a feldolgozásnál. Az előírás szerint 100 kiló baromfiból 86 kilónak elsőosztályú minősítést kell kapni. Októberben csak 80,7 novemberben pedig 84,5 ki­logramm baromfi volt elsőosztá­lyú. Ez az, ami miatt jelenleg még fennáll a lemaradás, ame­lyet talán az év végéig még pó­tolni is tudnak. V. K. A könnyűipar most mulatía be a kereskedelemnek azokat a villamos háztartási kisgépeket, amelyeket a jövőben gyártani kívánnak a háziasszonyok munkájának, a sokat emlegetett máso­dik műszaknak a megkönnyítésére. — Képünk egy háromemeletes gyorsfőző-fazekat ábrázol. Az emeletes fazék mindegyik rekeszé­ben más-más étel főzhető — egyidőben. Nagy igyekezettel tanulnak a kecskeméti Szabadságharcos Isz-ben kérdéseket tehet fel az előadó­nak. AZ ELSŐ FOGLALKOZÁS azt mutatta, hogy a tanulásnak ez a formája jó eredményeket hoz. A hallgatók számos kér­dést tettek fel és azokra sokol­dalú választ kaptak. Részletesen tájékoztatta Gombos elvtárs a jelenlévőket a háború elhárítá­sának lehetőségéről és a béke megvédésének feltételeiről. A béke megvédésével kapcsolat­ban a szocialista tábor országai­nak egységét és a békeszerető erők összefogásának fontosságát hangsúlyozta az előadó. SZÁMADATOKKAL bizonyí­totta Gombos elvtárs a Szovjet­unió és a szocialista tábor or­szágainak gyors ütemű fejlődé­sét. A termelés mennyiségét il­letően a Szovjetunió 10—15 év alatt túlszárnyalja az Amerikai Egyesült Államokat, Kína pedig Angliát. Foglalkozott Gombos elvtárs a hazánkban és a Német Demokratikus Köztársaságban lezajlott választások nemzetközi jelentőségével, a franciaországi helyzettel és más nemzetközi vonatkozású kérdésekkel. A NEMZETKÖZI helyzet leg­fontosabb eseményeinek megvi­tatása után a jelenlévők a szö­vetkezet gazdálkodásának kér­déseiről beszélgettek. Örömmel újságolták, hogy ebben az évben rendezték a múltévi adósságai­kat és a tavalyi mérleghiánnyal szemben az idén nyereséges mérleggel zárják a gazdasági évet. A PARTOKTATÁS első fog­lalkozása azt mutatta, hogy a szövetkezet • tagjai nagy jgyeké-, zettel gyarapítják politikai is­mereteiket, A. JA i vén a megrendelést a császár­töltési földművesszövetkezet­től, kiküldte oda munkásait, s azok el is végezték a szóban forgó javítást, de a ktsz nem intézte el a legszükségesebb adminisztratív tennivalót: nem utalványozott fagylaltgépjaví- íóinak munkaidőt. Így aztán azt az időt, melyet Kiskunfél­egyházától az illetők távol töltöttek, az utolsó percig be­számították a'munkabérbe, — s így utólag a munkabér ösz- szege nagyon magasra kere­kedett, mert még az utazás­sal töltött időért is órabért kaptak a munkások. Ez a tévedés bizonyosan ,..iól jött” az illető munkások­nak, s magának a ktsz-nek is, — egészén addig, míg az ügy­nek utána járni nem átalló császártöltésiék fél nem fed­ték a ktsz hibáit. , • Úgy véljük, egy vállalatnak a hírnevét ilyen — számára lényegében kevés nyereséget jelentő — szabálytalansággal és gondatlansággal elrontani, —• üzleti nyelven szólván — nem a legjobb befektetés. (-ng-.) A KECSKEMÉTI Szabadság- harcos Termelőszövetkezetben november 26-án rendezték meg a pártoktatás Időszerű kérdések tanfolyamának első foglalkozá­sát. A korábbi években ebben a termelőszövetkezetben nem volt szervezett pártoktatás. Ezt figyelembe vette a, tanfolyam vezetője, Gombos Aladár elv­társ, a városi pártbizottság első titkára és mindenekelőtt a tan­anyag feldolgozásának módsze­reiről tanácskozott a hallgatók­kal. Abban állapodtak meg, hogy rövid előadás után feszé- lyezetlen légkörben beszélgetnek a nemzetközi helyzet olyan ese­ményeiről, amelyek a jelenlévő­ket leginkább foglalkoztatják. Azt is elhatározták, hogy a fel­szólalásokat nem korlátozzák az előadásban érintett területekre, hanem akinek problémája van, azt nyugodtan elmondhatja vagy

Next

/
Thumbnails
Contents