Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-29 / 282. szám
1958. november 29, szombat 3. oldal éwbekes a-»'!«iVjsA]r,iur os* s-s Mélyalmozásos tehéntartás az Izsáki Állami Gazdaságban UTAZÁS - ÓRABÉRÉRT Azt a feladatot kaptam, hogy frjak az Izsáki Állami Gazdaságban már öt hónapja kísérletezés alatt álló kötetlen (szabadmozgású) és mélyalmozásos tehéntartásról, — s nem más magyarázta el ennek mikéntjét és előnyeit, mint ez istállózás magyarországi úttörő-propagálója, clr. Hellei András professzor. A kísérletezés eredményeinek ellenőrzésére ugyanis a fővárosból Izsákra utazott, így kerültünk véletlenül össze. Együtt tekintettük meg e modern tehéntartást, az e célra 100 ezer forint költséggel átépített istállót és fejőházat, s közben a professzor ellátott a szükséges tudnivalókkal. Ám térjünk a lényegre. Ez pedig abból áll, hogy a tehenek nincsenek a jászolhoz kötve, hanem kötetlenül mozoghatnak; az istállóépületből akkor mehetnek ki az ajtó előtti tágas karámba, amikor akarnak, s magában az istállóban is a kedvük szerinti helyen tartózkodhatnak, pihenhetnek le. Ez jelenti a szabadmozgású tehéntartást. A mélyalmozás lényege: a 170 cm mély alapzatú istállóból a trágyát sokáig nem hordják ki, hanem naponta vastagon beterítik szalmával; — ott jártunkkor (öthónapos ilyen almozás után) éppen a szintmagasságban volt a megbolvgatlan alomzat. Az átalakított istállóhoz építették a már említett fejőházat, amelyben egyszerre tíz, a rézsút elhelyezett „halszálkás” állásokban álló tehenet 7—8 perc alatt fejnek meg a háromüteműből kétüteművé átszerelt fejőgépekkel. A tőgymosást hajlékony csőre szerelt „zuhanyozó rózsá”-ból 30 fokos vízzel végzik; egyébként az egész művelet irányítója, a fejőmester, az öt-öt tehenet befogadó állások között mélyített „posztjáról” guggolás nélkül ellenőrizheti a fejőgépek működését. Körülbelül ez a szakmai leírása e modern tehéntartásnak, óm beszéljünk az előnyeiről. Az, hogy a tehenek szabadon mozoghatnak, kedvező élettani hatással van rájuk. A gondozók megfigyelése szerint az állatok szeretnek a szabadban tartózkodni; megtörtént például, hogy az egész állomány (kiállt a hideg őszi esőben a karámba, jól „megfürdött”, s utána visszatért az istállóba, a dús szalmával beterített. s az érő trágyától alulról melegített alomra. Csak a szelet nem szereti a tehén. Bár igaz, öt hónap alatt tej- hozam-bővülést nem eredményezett, csökkenést sem okozott ez a tehéntartás, előnyei mégis vannak. Ily módon tehenenként és naponta 25—30 kg szalma dolgozódik fel trágyának míg a szokásos istállózásnál e mennyiségnek csak a harmadrésze. Mint a tehenészet vezetői mondják: ahol sok a szalma, e módon annyi trágyát nyerhetnek, amennyit akarnak. (Itt különben jövőre, de talán még az idén megpróbálják a trágyát tőzeggel keverni.) Másik előny. Amíg egycb te-] henészetékben egy dolgozó napi 12 órai munkával csak 13—14 tehenet képes gondozni, itt, optimálisan és kevesebb munkaidővel ötvenet. Az Izsáki Állami Gazdaságban két gondozó és a fejőmester egyelőre 70 tehenet lát el, s nem 12, hanem napi 8 órás munkával, s mert a fejest gép végzi, a trágyát pedig nem kell kihordani, érthető, hogy sokkal kevesebb erőt kell kifej- teniök. mint a régi módon kellett. (S még kevesebbet kell majd, ha a takarmányozást gépesítik.) A gazdaság hozzávetőleges haszna pedig: havonta 5000 forint munkabért takarít meg az istálló átépítésének és a fejőház megépítésének a költsége tehát húsz hónap alatt amortizálódik. Hellei professzor szerint a szabadmozgású, mélyalmozásos istállózást a Német Demokratikus Köztársaság gazdaságaiban úgyszólván mindenütt ,,bevezet ték” már. minálunk az izsákir n9-9 Fagylaltgépet javított a császártöltési földművesszövetkezetnek a kiskunfélegyházi Autó- és Gépjavító Ktsz. Munkadíj címén összesen 4920 forintot számoltak fel. A császártöltésiek túl magasnak találták a számlát, s a kiskunfélegyházi járási népi ellenőrző bizottsághoz küldvén az ügyet, az valóban megállapította, hogy a ktsz kereken 1800 forinttal számolt többet a. megengedettnél Nagy port vert fel az eset: a népi ellenőrzés megtette a feljelentést a rendőrségnek, onnan nyomozás utón az ügyészségre került az ügy, míg végül is a hosszas gazdasági számítgatások után rájöttek az árdrágítás okára. Szándékolt jogosulatlan haszon hajhászásónak bűnével nem vádolható a ktsz, nem ítélhető el ezért a bíróság előtt. Az ügyészség nem is nyújtott be vádiratot a bírósághoz. De a dolog ’tanulságai közérdeklődésre számot tartanak és ezért foglalkozunk vele. Arról van ugyanis szó, hogy a kiskunfélegyházi ktsz felvekívül még a Herceghalmi és az Alsótekeresi Állami Gazdaságban tartják ilymódon a teheneket. A megfigyeléseket tovább végzik, s a professzor és munkatársai, valamint az állatgondozók tapasztalatai révén kétségtelenül még korszerűbbé sikerül módosítani ezt a szokatlan tehéntartást. Nem ártana, ha megyénk többi gazdaságainak a szakemberei is tanulmányoznák, mert eddig még nem mutattak iránta érdeklődést. Tarján István >•00^0-00000000-0000000000000« vvvwwwwvwvw'vvwvwwvvv EMELETES FŐZŐEDÉNY tVWWWWWWVWyWWWWWWWWl^AAA^Wl^rAA'WVWvv Aiz ifrac&s&dá fCiskunUa Régi könyvek megsárgult lapjai Halast úgy emlegetik, mint a mocsárvilág városát. A ma krónikását a tények arra kényszerítik, hogy elhagyja a mocsárvilág jelzőt, s felcserélje az iparosodó szóval. Körsétánk alkalmával néhány élelmiszerfeldolgozó és -előállító üzembe kukkantottunk be, s lestük el, mit is csinálnak. MENNYI KENYERET FOGYASZT A VÄROS ÉS A JÄRÄS HAT KÖZSÉGE? A kora reggeli órákban kenyérrel telt lovaskocsik indulnak el a város különböző részeibe, hogy mire az üzletek redőnyeit felhúzzák, ott legyen a munkába siető embernek a friss kenyér, sütemény. Bizony igyekezniük kell a város pékjeinek, mert naponta 1,8 vagon kenyér és 22 ezer sütemény talál fogyasztóra a városban és a járás hat községében. Az utóbbi helyekre — Kun- fehértó, Balotaszállás, Zsana- eresztő, Bodoglár. Harkakötöny síb. tehergépkocsival szállítják a nélkülözhetetlen mindennapi kenyeret s az ízletes péksüteményt. Az ellátással kapcsolatban még egy érdekes dolgot említetArut a kombájn a íó vizén A Ladoga-tó nádja kitűnő takarmány a környék állatállományának. Éppen ezért a “Szalmi« szovhoz gépészei sokat törték a fejüket, hogyan lehetne a nádat a legkisebb munkaráfordítással kitermelni? Végül is egy óriási, laposfenekű csónakot építettek, amelyre rászerelték a kombájn aratórészét motorral együtt. A csónak farára — a sekély víz miatt — nem hajócsavart, hanem hajtókereket szereltek. Az új vízikombájnnal két munkás 8 óra elatt ü tonna nádat takarít be. tek meg a vállalatnál, éspedig azt, hogy a negyedik negyedévben 15 százalékos csökkenést vártak, de ez nem következett be. Csupán 5 százalékkal kevesebb a kenyér- és süteményfogyasztás. mint régebben. HETENKÉNT HAT VAGON SERTÉST SZÁLLÍTANAK KÜLFÖLDRE A Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat kiterjedt üzemegységeiben húsgyártással foglalkoznak. Telephelyeik megtalálhatók a szomszédos megyében is. Hizlaldáikból rengeteg sertés kerül az ország különböző részeibe, azonban jut a termelésből a külföldi piacokra is. Ebben az évben a hízómennyiség 35 százalékát szállítják exportra. Hetenként hat, hízóval telt vagon gördül ki a kiskunhalasi állomásról. A szállítmány egy-; része Ausztriába, a másik Nyugatnémetországba kerül. Cseh-' Szlovákia is jó vevőnek bizo-' nyúlt, esetenként pedig Olasz-’ országba is kerül az itt nevelti sertésekből. 1 A külföldi vásárlók közül egy bécsi cég képviselője személye-; sen jön Halasra átvenni a hűs-i sertéseket. 1 Az eddigi kimutatások szerint' a külföld iránti szállítási köte-j lezettségének 90 százalékban' tett eleget a vállalat. 1 ÖTMILLIÓVAL TÖBB A TOJÁS. DE KEVESEBB ! A BAROMFI « Éjszaka is zajosak a Baromfi-; feldolgozó Vállalat üzemrészei,' Nem csoda, mert sok áru érke-1 zik. Ez egyúttal azt is jelenti,! hogy gyorsan meg kell szabadi-' tani a beszállított baromfit, li-j bát tolláitól. Szükséges ezt azért' is megtenni, mert megnőtt a vál-| lalat exportkötelezettsége, s a< belföldi piac igénye is. < Eleget tett-e eddig kötelezett-' ségének a gyár? A tervosztályon Kiss elvtársi arról tájékoztat, hogy tojásból' az előírtnál majd 5 millióval szállítottak többet külföldre. A baromfiexportnál nem ilyen rózsás a helyzet. Hétvagonos lemaradás mutatkozik. Ennek egyrészt az az oka, hogy az utóbbi időben Budapestre is csak export minőségű árut szabad szállítani, s most a termelt mennyiségnek nem két-három, hanem 18—20 százalékát kéri a főváros. Ezt valahogy pótolni lehetne, de sajnos nehéz, mert probléma van a feldolgozásnál. Az előírás szerint 100 kiló baromfiból 86 kilónak elsőosztályú minősítést kell kapni. Októberben csak 80,7 novemberben pedig 84,5 kilogramm baromfi volt elsőosztályú. Ez az, ami miatt jelenleg még fennáll a lemaradás, amelyet talán az év végéig még pótolni is tudnak. V. K. A könnyűipar most mulatía be a kereskedelemnek azokat a villamos háztartási kisgépeket, amelyeket a jövőben gyártani kívánnak a háziasszonyok munkájának, a sokat emlegetett második műszaknak a megkönnyítésére. — Képünk egy háromemeletes gyorsfőző-fazekat ábrázol. Az emeletes fazék mindegyik rekeszében más-más étel főzhető — egyidőben. Nagy igyekezettel tanulnak a kecskeméti Szabadságharcos Isz-ben kérdéseket tehet fel az előadónak. AZ ELSŐ FOGLALKOZÁS azt mutatta, hogy a tanulásnak ez a formája jó eredményeket hoz. A hallgatók számos kérdést tettek fel és azokra sokoldalú választ kaptak. Részletesen tájékoztatta Gombos elvtárs a jelenlévőket a háború elhárításának lehetőségéről és a béke megvédésének feltételeiről. A béke megvédésével kapcsolatban a szocialista tábor országainak egységét és a békeszerető erők összefogásának fontosságát hangsúlyozta az előadó. SZÁMADATOKKAL bizonyította Gombos elvtárs a Szovjetunió és a szocialista tábor országainak gyors ütemű fejlődését. A termelés mennyiségét illetően a Szovjetunió 10—15 év alatt túlszárnyalja az Amerikai Egyesült Államokat, Kína pedig Angliát. Foglalkozott Gombos elvtárs a hazánkban és a Német Demokratikus Köztársaságban lezajlott választások nemzetközi jelentőségével, a franciaországi helyzettel és más nemzetközi vonatkozású kérdésekkel. A NEMZETKÖZI helyzet legfontosabb eseményeinek megvitatása után a jelenlévők a szövetkezet gazdálkodásának kérdéseiről beszélgettek. Örömmel újságolták, hogy ebben az évben rendezték a múltévi adósságaikat és a tavalyi mérleghiánnyal szemben az idén nyereséges mérleggel zárják a gazdasági évet. A PARTOKTATÁS első foglalkozása azt mutatta, hogy a szövetkezet • tagjai nagy jgyeké-, zettel gyarapítják politikai ismereteiket, A. JA i vén a megrendelést a császártöltési földművesszövetkezettől, kiküldte oda munkásait, s azok el is végezték a szóban forgó javítást, de a ktsz nem intézte el a legszükségesebb adminisztratív tennivalót: nem utalványozott fagylaltgépjaví- íóinak munkaidőt. Így aztán azt az időt, melyet Kiskunfélegyházától az illetők távol töltöttek, az utolsó percig beszámították a'munkabérbe, — s így utólag a munkabér ösz- szege nagyon magasra kerekedett, mert még az utazással töltött időért is órabért kaptak a munkások. Ez a tévedés bizonyosan ,..iól jött” az illető munkásoknak, s magának a ktsz-nek is, — egészén addig, míg az ügynek utána járni nem átalló császártöltésiék fél nem fedték a ktsz hibáit. , • Úgy véljük, egy vállalatnak a hírnevét ilyen — számára lényegében kevés nyereséget jelentő — szabálytalansággal és gondatlansággal elrontani, —• üzleti nyelven szólván — nem a legjobb befektetés. (-ng-.) A KECSKEMÉTI Szabadság- harcos Termelőszövetkezetben november 26-án rendezték meg a pártoktatás Időszerű kérdések tanfolyamának első foglalkozását. A korábbi években ebben a termelőszövetkezetben nem volt szervezett pártoktatás. Ezt figyelembe vette a, tanfolyam vezetője, Gombos Aladár elvtárs, a városi pártbizottság első titkára és mindenekelőtt a tananyag feldolgozásának módszereiről tanácskozott a hallgatókkal. Abban állapodtak meg, hogy rövid előadás után feszé- lyezetlen légkörben beszélgetnek a nemzetközi helyzet olyan eseményeiről, amelyek a jelenlévőket leginkább foglalkoztatják. Azt is elhatározták, hogy a felszólalásokat nem korlátozzák az előadásban érintett területekre, hanem akinek problémája van, azt nyugodtan elmondhatja vagy