Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-29 / 282. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! t : ZlAGYAQ SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - *ÍSKUNJ MEGYEI LAPJA HL ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Ära SO fillér 1958. NOV. 29, SZOMBAT í Nagy értékeket takar a homok, a mi feladatunk, hogy feltárjuk kincseit — Tanácskozás a menyei pártbizottságon — ÉRDEKES PRÓBÁLKOZÁS (3. oldal) AZ IPAROSODÓ- KISKUNHALAS ÜZEMEIBEN (3. oldal) UTAZÁS ÓRABÉRÉRT | (3. oldal) • A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ I JÖVÖ HETI MŰSORA 1 (4. oldal' 2 HARC A NÍLUS I VIZEIÉRT <5. oldal) | PIACI ÁRAK (5. oldal) \ SPORT * (5. oldal) t A JÖVÖRE IS { GONDOLNAK... (ti. oldal) | BAJAI HÍREK (tí, oldal) ++•**•+•** wwm»wwwwmM«i ««<»■.. git felülmúló összeg jut a nemzeti jövedelemből a mezőgazdaság fejlesztésére. Különösen sok új géppel szaporodik a felszerelés. Ez nagyon időszerű. Olyan gépekre van szükség, amelyek alkalmasak a homok megművelésére. A telepítéseket úgy kell végrehajtani, hogy megfeleljenek a gépi művelés feltételeinek. Nem mindegy az sem, hogy milyen fajtákat telepítünk. Figyelembe kell venni a talaj- szerkezetet, az éghajlati adottságokat, azt, hogy a fajta megszokott-e már azon a vidékon. Rengeteg probléma merül fel a talajjavítás, öntözés terveivel kapcsolatosan. Hangoztatta Magyari elvtárs, hogy kísérleti, tan-, valamint állami gazdaságainkban, azonkívül egyes jobb termelőszövetkezetünkben „mintahelyzetet” kell teremteni, vagyis olyan mintaszerű gazdálkodást szükséges megvalósítani, hogy abból tanuljanak más termelőszövetkezetek, egyéni gazdaságok. Foglalkozott a szakoktatás fontosságával. Felhívta a figyelmet arra, hogy megfelelő szaktudás nélkül nincs előrehaladás, ezzel kapcsolatban több konkrét javaslatot tett. Bajcsi Ede elvtárs, a Földmű velésügyi Minisztérium növény- termelési főigazgatója hangoztatta, hogy rövidesen megjelenik egy rendelet a szőlő- és gyümölcstelepi tesek renciezesevei kapcsolatban. Hangsúlyozta: a megyében számottevő lehetőségek vannak az öntözés fejlesztésére. A távlati terv szerint 1975-ig nyolcezer katasztrális holdon valósítanak meg nagyüzemi öntözéses gazdálkodást Bács megyében. Ez nem végleges szám, valószínű ennél több lesz. Figyelemre méltó az is, hogy ugyancsak az említett időpontig 15 ezer katasztrális hold homokon üzemi és 40 ezer kataszt- rális hold homokon pedig gazdasági fásítást hajtanak végre. A meglévő legelőterületek 10 százalékán már 1905-ig befejezik a fásítást. Nagyon biztató volt. amit Maros újvári Gyula elvtárs, az FM gépállomási főigazgatója mondott. Arról számolt be, hogy a homoki gazdálkodás gépesítésének elősegítése, érdekében több ezer homoki traktorról, függesztett ekéről, valamint jelentős számú eszközhordozó traktorról gondoskodnak. Ismeretes, hogy a homok speciális gépeket kíván. Ennek érdekében jelentős mennyiségű külföldi gép van jelenleg is kipróbálás alatt. Ha beválnak, importálnak belőlük. A gépesítés fontosságát hangoztatta Erdőst József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője is. Nagy- (Folytatas a 2. oldalon) Az MSZB1 elnökségi ülése . A Magyar—Szovjet Baráti; Társaság szerdai elnökségi ülésén megtárgyalta a szervezet eddigi tevékenységét és a /cözel-1 jövő feladatait. Szabó Lajos] elvtárs, a megyei párt végrehaj-3 tóbizottság osztályvezetője, Szűcs] Béláné, a megyei nőtanács mun- j katársa, Farkas József, a megyeit béke-bizottság titkára és a többi{ elnökségi tag hozzászólásábólj kiderült, hogy a társaság városii és falusi szervezetei általában] jól dolgoztak az elmúlt időszak-] ban. Az értekezleten több fon-j fos határozat született. 50—601 főre bővítik a megyei elnöksé-\ get és ugyanakkor egy kisebb] — könnyebben mozgatható —j bizottságot is alakítanak. Elkészítették a márciusban kezdődő] barátsági hónap munkatervét is. j £ *• SZOLC/ÁL.ATI LAKÁSOK FÉLMILLIÓS KÖLTSÉOQEL KITÜNTETÉS Vállalataink egész sorát említhetnénk megyénkben, ahol egyik vagy másik fontos munkahely betöltetlen. Oka legtöbbször ilyenforma; jelentkező volna, meg is felelne, de nem tudunk számára lakást biztosítani. Ez a helyzet a tanácsi vállalatokra is jellemző. A Kecskeméti Téglagyár Vállalatnál lakáshiány miatt hosz- szabb idő óta nincsen műszaki vezető. Faragó János elvtárs, a Vágóhíd Vállalat igazgatója, de több vezetóállású dolgozó is évek óta Kecskemétről jár át Kiskunfélegyházára. Lujkó József, a Délbács megyei Téglagyár Vállalat igazgatója és Venczel Jakab, a Szeszipari Vállalat vezetője rendszeresen úton töltik a • hét végét. Mind a két elvtárs más megyéből jár munkahét lyére. A megyei tanács végrehajtó- bizottsága, hogy ezen az áldatlan helyzeten változtasson s a vállalatok vezetését ezzel is segítsen továbbjavítani, több szolgálati lakás építését határozta el. A szakszervezetek illetékes területi bizottságaival történt: közös megállapodás szerint 1959- ben a Kecskeméti Téglagyár Vállalatnak Kecskeméten, aDél- bács megyei Téglagyár Vállalatnak Baján, a Megyei Vágóhíd ! Vállalatnak Kiskunfélegyházán,- a megyei Szeszipari Vállalatnak pedig Kiskőrösön épül szolgálati lakás. A kivitelezés költségeire félmillió forintot szavazott meg a végrehajtóbizottság. állomány fejlesztése felé. A súlyszaporodások mindenütt jók, az egy tehénre eső tejhozam pedig a bácsborsódi Űj Élet Tsz-nél 2798 liter, Vaskúton a Petőfi Tsz-nél 2614 liter. A sü- kösdi Vörös Zászló Tsz-ben 100 kát. holdra 29 számosállat jut! Ncgy termelőszövetkezet juhtenyésztésbe kezdett, így a bácsborsódi Üj Élet, az érsekcsa- nádi Búzakalász, valamint a garai Dózsa és Rákóczi Termelőszövetkezet. cAtikéi a, izejrkeizt&iéqlxai A Petőfi Népe belpolitikai rovatának meghívására november 27-én, csütörtökön este néhány városi vezető, üzemi dolgozó jelent meg a szerkesztőségben és sok hasznos ^javaslattal, tanáccsal éltek a lap munkájával kapcsolatban. Különösen nőkkel kapcsolatos problémákról volt szó, melynek során szóba került az időszaki munkások helyzete^ valamint óvodai és nevelési problémák ía. Nagybaracskán a Rákóczi, és Hercegszántón az Űj Élet Termelőszövetkezetekben megtartották a zárszámadó közgyűléseket. A Rákócziban 41,38 forint, az Űj Életben pedig 49,31 forint volt egy munkaegység értéke. November 27-én a fel- sőszentiváni Vörös Csillag Termelőszövetkezetben tartottak zárszámadási közgyűlést. Erre meghívták a környező községek szövetkezeteinek képviselőit, valamint sok egyénileg dolgozó parasztot is. Meg kell állapítani, hogy a bajai járásban a termelőszövetkezetek jövedelmét nagyban növelte a 3004-es rendelet áltál biztosított többféle kedvezmény. Ez járási viszonylatban a befejezett építkezéseknél 25 ezer, silóépítéseknél i'2 ezer, talajjavítási munkálatoknál 74 ezer, műtrágya használatánál 592 ezer, a még folyó építkezéseknél 270 ezer, gépállomási kedvezményeknél pedig 1 millió 400 000 forint többletjövedelmet jelentett a szövetkezeteknek. Tapasztalni lehet, hogy a szövetkezetek nagyobb figyelemmel fordultak az idén az állat-1 A ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEK a bajai járás tss-eine i fejlődését mulatják dón töltöttem, majd a faluvillamosításhoz kerültem. Hosszú ideig a Dunántúlon dolgoztam, Kehidára, Kustárra, Barátfalvá- ra, megyénkben pedig Csengődre vezettük be a villanyt. Lélegzetvételnyi szünetet tart. Szerszámait táskába rakja, azután folytatja: — Kecskemétet katona éveim alatt ismertem meg. Nekem tetszik ez a város. Talán egyetlen olyan utcája sincs, amelyben még nem jártam volna. Jelenleg r villanymérők működését el- enőrizzük. Négy társammal az ;v végéig 450 fogyasztót látogatunk meg. Innen az Autó- cs répjavító Vállalathoz, azután 'zendrei Józsefhez, majd a mé- leslaposi iskolához megyek. Sorát kerékpározok, gyalogolok, de azért én szeretem a szakmámat. Nagyon szép foglalkozás ez. Vállalatunk vezette be a villanyt a kecskeméti Szabad Nép Termelőszövetkezetbe, mi kapcsoltuk be az áramot a Rákóczi úti új házakba. — A PÁRT SORAIBA pedig azért jelentkeztem, hogy még hatékonyabban szolgálhassam a dolgozók ügyét, a szocializmus építését. Szinte ki sem tudom mondani, hogy milyen nagy öröm ért, amikor megkaptam a piros tagjelölt-könyvemet. Jó kommunista akarok lenni. N. J. Németh Wíibaiy elvtárs a villany árammérő működését ellenőrzi. tetű, ügyeskezü fiatalember, A műhelyben bekapcsolják a villanymotorokat, működni kezd a kompresszor, hosszú, kemény acélcsíkot csavar az eszterga és kellemetlen zörejjel koptatja a vasat a köszörű. — Mióta dolgozik a szakmában? — Idestova több mint tizenöt éve. Tanuló éveimet CsoneráHORVÁTH IMRE, a DÁV kecskeméti kirendeltsége, valamint az erőmű üzemi pártszervezetének titkára és Mészáros Károly elvtárs, a vállalat vezetője írta alá Németh Mihály villanyszerelő tagjelöltfelvételi kérelmét. Becsületes, szorgalmas, rendes családi életet élő ember, megérdemli a bizalmat — mondták az ajánlói azon a taggyűlésen, amely a kommunisták soraiba Ikerülését vitatta meg. Azt is elmondották, hogy a szakszervezetben mindig példamutatóan elsők között járt társadalmi munkában és a dolgozók üzemi bizottsági tagnak is megválasztották. A taggyűlés sokoldalúan megvitatta Németh Mihály kérelmét és végül tagjelölt felvétele mellett szavazott szeptember végén. Azóta két hónap telt el. Németh elvtárs megkapta tagjelölt igazolványát és nagyobb kedvvel, lelkesedéssel tevékenykedik a társadalmi életben, még szorgalmasabban, kommunistához méltó öntudattal végzi munkáját. Németh Mihály elvtársat munka közben találom a Bajcsy- Zsilinszky utcai garázs udvarán. Az ipari árammérő működését ellenőrzi. Elevenmozgású, élénk teklnA megye szántóterületének fele homok. A felszabadulás előtt — a szőlő- és gyümölcstermelés kivételével — külterjes gazdálkodás folyt a homokos területeken. A szocialista nagyüzemek létrejötte es egyre nagyobb térhódítása után a homoki gazdaságok termelésében állandó felfelé ívelés tapasztalható. Van azonban még számos gátló körülmény, amely akadályozza a gyorsabb fejlődést, erről, valamint a további tervekről tanácskoztak országos és megyei vezetők csütörtökön a megyei pártbizottságon. Arról beszélgettek, hogy miként lehetne okos elgondolások megvalósításával gyorsabban elősegíteni a homoki gazdálkodás fejlesztését. Magáról az értekezletről már közöltünk rövid tájékoztatást, az alábbiakban részletesebben szólunk e témáról. Érdekes vita alakult ki a távlati tervről és az ezzel kapcsolatos problémákról. Magyari András elvtárs, a földrrtűvelésügyi miniszter helyettese hozzászólásában felvázolta, hogy milyen lényeges kérdéseket kell megtárgyalnia az értekezletnek. Legfontosabb feladat, hogy a parasztságot megismertessük elgondolásainkkal, terveinkkel és azok el is fogadják, egyetértsenek velünk. Szólt arról, hogy fontos feltétel a szükséges beruházások biztosítása. A következő években az eddi
