Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-28 / 281. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! : III. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Tíz községünknek válhat nagyszerű programjává jövőre a villamosítás. A megyei tanács tervosztálya kidolgozta erre vonatkozó javaslatát, mely szerint Ágasegyháza, Ba- lotaszállás, Bocsa, Helvécia, Ja- kabszállás, Kunpeszér, László- íalva, Nyárlőrinc, Xabdi és Üj- solt községek részére lehetővé teszik a villany bevezetését. Előzetes számítások szerint a tíz helység bekötése az országos villanyhálózatba 6 200 000 forintba kerül. A tervjavaslatot az Országos Tervhivatal is jóváhagyta és központi beruházási keretből csaknem egymillió forinttal támogatja majd megvalósulását. Ehhez jön még bizonyos összegű megyei támogatás is. A fent említett anyagi források a jövő évi villamosítási terv felét sefti fedezik. Ez azonban nem jelenthet leküzdhetetlen akadályt annál is inkább nem, mert 1958-ra is csupán egy község villamosítását fedezte a központi beruházás, mégis tizenegy községben gyűl ki a fény! Nézzünk egy példát az idei villamosítási programból. Pál- monostora községben a villany bevezetése 909 ezer forintba kerül. Ebből 189 ezer forintot a községfejlesztési alapból fedeznek, 280 000 forint OTP-hitelt vettek igénybe a következő évek fejlesztési alapjainak terhére, 200 ezer forint a lakosság önkéntes felajánlásából gyűlt ösz- szc és 240 ezer forint a központi és megyei támogatás. E községben a lakosság nagyarányú társadalmi összefogása közel egymillió forintos beruházást tett lehetővé. Pálmonostora példáját azért vettük, mert a község bekötése az országos áramszolgáltatásba a távolságok miatt aránylag sokba kerül, mégis vállalta a lakosság. Ilyen magas összegbe — a tíz közül — egy községnek a villamosítása sem kerül. A DÄV által adott előkalkuláció szerint Balotaszállás villamosításához 860 ezer, Jakabszállásé- hoz 785 ezer, Tabdiéhoz 695 ezer, Lászlófalváéhoz 635 ezer, Űjsoltéhoz 575 ezer forint szükséges. A felsorolt tíz községben a most megválasztott tanácsok nehéz, de egyben lelkesítő feladata lesz: a különböző pénzügyi alapokból biztosítani a szükséges összeget, s őröltre száműzni a sötétséget a faluból. Nagyarányú társadalmi összefogásra azonban csak úgy lehet mozgósítani a lakosságot, ha a legapróbb részletekig, töviről-lie- gyire megtárgyalják vele a tennivalókat. Ez a feladat pedig az új tanácsokra vár. A hosszú téli esték baráti összejövetelein vagy kisgyűlésein lesz erre elé idő. Amikor pedig a sötétségben hazafelé igyekeznek majd az emberek, bizonyára szívesen gondolnak arra, hogy jövő ilyenkor már a villanyfény mutatja számukra az út at. Ara 50 fillér 1958. NOV. 28, PÉNTEK Megalakul! ess országgyűlés Csütörtöki lapszámunkban rövid híradást közöltünk arról, hogy az országgyűlés megkezdte alakuló ülését. A mandátumvizsgáló bizottság megválasztása után — amelynek tagja volt Molnár Frigyes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kis- kun megyei Bizottságának első titkára is —, a bizottság nevében dr. 1> also maki Gyula tett jelentést az országgyűlésnek. Ezután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára megválasztották az országgyűlés tisztségviselőit. Az országgyűlés elnöke: Rónai Sándor; alelnökei: Vass Istvánná, Dinnyés Lajos: jegyző: Galió Ernő, Grascsák János, Huber Lajos, Papp Lajos, Pala Ká- rolyné és Pesta László. A választás után a korelnökség átadta helyét az országgyűlés újonnan megválasztott tisztikarának, majd az alkotmány előírása alapján a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára megválasztották a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjait, A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Dobi István; az Elnöki Tanács elnökhelyettesei: Kiss Károly, Nagy Dániel; az Elnöki Tanács titkára: Kristóf István; az Elnöki Tanács tagjai: Barcs Sándor, Gáspár Sándor, Gosztonyi János, Harustyák József, Miháiyfi Ernő, Nagyistók József, Nánási László, Olt Károly, dr. Ortutay Gyula, Péter János, Reszegi Ferenc, Révai József, Rónai Sándor, Seregélyi József, Szakasits Árpád, Szobek András és Úszta Gyula. A következőkben az ország- gyűlés egyhangúlag megválasztotta az országgyűlés állandó bizottságainak, valamint a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának tagjait, s az Elnöki Tanács megerősítette a forradalmi munkás-paraszt kormány eddigi összetételét. Dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke emelkedett ezután szólásra: — A forradalmi munkásparaszt kormány nevében kijelenthetem — mondotta —, hogy a választás eredménye s az önök által a kormány iránt itt megnyilvánult bizalom sokra kötelez bennünket. Az ülést Rónai Sándor elnök zárta be, majd az állandó bizottságok megtartották alakuló ülésüket, LAKÁSÉPÍTÉS FÉLEGYHAZÁN (3. oldai) * ♦ FIGYELŐ | (3. oldal) r JUBILÁLÓ ISKOLA <4. oldal) ; MUNKÁSOK PALOTÁJÁBAN (4. oldal) | ELLENSÉGEK (4. oldal) * SZÁRNYA NÖT1‘ A FIATALSÁGNAK (4. oldal) SPORT (6. oldal) ♦ HALAS ÉS JÁRÁSA (6. oldal) j RAZZIA (6. oldal) I FONTOS TANÁCSKOZÁS a Duna—Tissa köze mezőgazdasági fejlesztésének távlati tervéről Csütörtökön, november 27-én fontos megbeszélést tartottak megyei, valamint országos vezetők a megyei pártbizottságon. Az összejövetel célja a Duna— Tisza közi, homoki mezőgazdasági termelés távlati tervének megvitatása volt. Kitértek minden fontos részletkérdésre, többek között a gépesítésre, zöldségtermesztésre és így tovább. A megbeszélésen részt vett Magyart András elvtárs, a földművelésügyi minisztár helyettese, Bajcsi Ede növénytermelési íőigazgató, valamint iVJ.civosúj~ vári Gyula gépállomasi főigazgató. A megyei vezetők közül pedig Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, ErdőSi József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője. Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács végrehajtóbizottságának elnökhelyettese és Bank Gyula elvtárs, a megyei tanács mező- gazdasági osztályvezetője. A megbeszélés részletesebb ismertetésére visszatérünk. ííXJ o U WWUOU O CK>OOL>CK>OOOOC JHegngitották DCees kant tea a magyar fiit n szakma háromnapos országos, konferaieiáját, 1958. november 26-án fél 10 órakor nyitották meg Kecskeméten az Árpád Moziban a magyár filmszakma háromnapos országos konferenciáját A háromnapos konferencián megjelentek a Művelődésügyi Minisztérium főigazgatóságának vezetői és osztályvezetői, az ország összes megyéjéből a moziüzemi vállalatok igazgatói, főkönyvelői: és -osztályvezetői, a MOKÉP Forgalmazási Vállalat a Hun- garo Film Export-Import Vállalat, a Hunnia, a Budapest és! a Pannónia Filmstúdió képvi-' selői, a Filmtechnikai Vállalat,! a Magyar Filmlabor Vállalat ve-1 zetői és a Filmalkalmazottak! Szakszervezetének küldöttsége, i Első napirendi pontként Kon-. dór István elvtárs, a Filmfő-1 igazgatóság helyettes vezetője, tartott előadást: A filmszakma1 helyzete és feladatai az MSZMP] művelődéspolitikai irányelvei' alapján címmel. Beszédében ér-] tékelte az elmúlt két esztendő' filmalkotásait, s megállapította,] hogy az 1956—57-es évek a film-i művészetben a hanyatlás idő-] szaka volt. 1958. fejlődést jelen-, tett a filmgyártásban és itt] megemlítette a Sóbálvány és a( Razzia című új magyar film po ' litikai cs művészi sikerét. < Előadása további részében be-J szélt a kis-filmgyártás és az< oktató-filmek jelentőségéről, a] filmforgalmazás fontosságáról, a< játékfilmek gyártásáról,, a film-í tárak szerepéről, az ideológiai és szakmai továbbképzés jelentőségéről. Majd hangsúlyozta, hogy a moziüzemi vállalatok támaszkodjanak a párt kulturális irányelveire, mert csakis így végezhetnek a jövőben kiemelkedő jó munkát. Kondor elvtárs előadását hozzászólások követték. NÉVNAPOK UTÁN Rosszkor jöttek az elvtársak! — fogadott bennünket Gi- rasek Károlyné, a Kiskunfélegyházi Kertészeti Vállalat telepvezetője. Erzsébet napra minder, szép virágot eladtunk. Erzsébet, Katalin, most van ennek a szezonja. De azért. mint a '■nellékelt'kép is mutatja, maradt míg virág a kevésbé ismert nevek viselőinek is. A sokszáz krizantém mellett ezerszámra nyílik a szegfű, a sok-sok cserepes virágról nem is beszélve. A Kertészeti Vállalatnál gondos kezek végzik a szép és felelősségteljes munkát, a virágok gondozását. Munkájuk gyümölcse az a sok öröm, amit egy-eg% csokor virág okoz Mast daszöt szakáinak ki en#etn... Bőszoknyás paraszt- néniké lép be a Hírősbe. Nagy fekete kendője jóformán az arcát is eltakarja, szemei azonban életvidá- man csillannak ki szürke szemöldökei alól. Bizonytalanul megáll az egyik asztalnál és vár. Gondosan maga mellé helyezi kis füles kosarát, melynek alján néhány tojás kuporog, bizonyára a mai piacozásból maradt visz- sza. Az egyik felszolgálónő megkérdezi: — Mit parancsol, néniké? — Ebédelni szeretnék, lelkem. —- Hozom az étlapot. — Csak soroljon el égy-két dolgot, valami pörköltfélét ennék. — Sertés- vagy marhapörköltet? — Amelyik olcsóbb. — Hozok egy nyolc- forintos menüt. — Rendben van, lelkem. A felszolgáló távozik, a néni pedig tovább áll, görcsösen markolva az asztal sarkát. Mondják neki, hogy nyugodtan üljön le, majd hozzák az ételt. Nagynehezen eleget tesz a kérésnek. Piros vászonzacskót halász elő a szoknyák fodrai közül. Gondosan számolni kezdi a tartalmát, Mint valami gyerek, aki pénzdarabokkal játszik, szépen kirakosgatja egymás mellé a forintosakat, meg a filléreseket, még tízforintos is akad köztük. Kisvártatva megérkezik a leves. — Nekem az nem kell, lelkem — szabadkozik a néni kétségbeesve. — Ez jár a menühöz — mondja a felszolgáló jólelkűen. — No de ilyet — csodálkozik a másik. Csöppnyi szünet után még bizonytalanul megkérdezi: — Aztán tényleg benne van ez a nyolc forintban? «— Benne bizony, — No de ilyet — ismétli meg az öregasz- szony. Aztán nagy élvezettel kanalazni kezdi a levest, arcán nagy töprengés, bizonyára arra gondol, hogy alig négy tojás árából meg tud ebédelni. Egy fiatalember, aki egész közel megy el mellette, kissé rácsodálkozik, — Látom, fiam, nem ért meg engem. Hát bizony, én már hetven körül járok, de még nem voltam ilyen helyen. 45 cvíg mást szolgáltam. Most először szolgálnak ki engem. Ráemeli fényeSj könnyes tekintetét.