Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-26 / 279. szám
I9ä8. november 2fi, szerda 3. oldal A szocialista mnnkaversony néhány problémája megyénkben A sok rágalmazás ellenére az ellenforradalom után a szocialista munkaverseny mind megyénk iparában, mind a mezőgazdaság szocialista szektoraiban mindenféle felsőbb utasít- gatás nélkül egyre jobban kezd kibontakozni. Ez egyúttal világosan bizonyítja, hogy megyénkben is van létjogosultsága a munkaversenynek. Téves elképzelések Vannak azonban tisztázatlan kérdések, sőt helytelen vélemények, amelyek fékezőleg hatnak. Egyes gazdasági vezetők azt képzelik, hogy jó szervezési s egyéb intézkedéssel megoldható minden vállalati probléma. Ebből csak az igaz, hogy a jó szervezés, határozott utasítás fontos, de nem elégséges. Ugyanis a termelés üteme, gyorsasága, eredménye döntő mértékben függ a munkások aktív részvételétől, öntevékenységétől. Márpedig ezt parancsszóval, utasítással megoldani nem lehet. Tartós, jó eredményeket csak türelmes, szívós nevelőmunkával lehet megteremteni. Ez utóbbinál abból az elvből kell kiindulni, amely kimondja, hogy a szocialista munka- verseny a munkások, műszakiak és alkalmazottak tudatos részvételét jelenti a szocializmus építésében. A tudatosság egyúttal a cselekedetek sokaságát is jelenti. Éppen ezért nekünk nem mindegy, hogy az építésben hogyan és milyen gondolattal vesznek részt a munkások, műszakiak, egyszóval megyénk minden dolgozója, asiekünk olyan emberekre van »szükségünk, akik nem pazarnak, hanem takarékoskodók, nem akarnak más bőrén élős- ködni, segítik a gyengébbeket Btb. Vajon kitől várhatunk ilyen tudatosan építő, öntevékeny, fegyelmezett munkát? Elsősor ban azoktól, akik látják a szocializmusnak a kapitalizmussal szemben elért nagy eredményét, országépítő munkánk 13 éves gyümölcsét, ismerik terveinket, nehézségeinket, akik elégedettek az üzemi vezetők munkájával, szociális és anyagi körülményeikkel. S hogy sok ilyen ember legyen, az csupán nevelés kérdése. Éppen ezért az eddiginél jobban fel kell használni szabad pártnapjainkat, szakszervezeti rendezvényeinket, javítani kell a bizalmiak személyes, meggyőző nevelő- munkáját. A nevelés azonban nem lebet csak az üzemi bizottság, vagy egy reszort bizottságának feladata. Téves az a felfogás is, amely szerint a nevelés kizárólag a párt ügye. A kevésbé öntudatos munkások nevelését ez üzem összes politikailag fel- Vi lágosodott dolgozóinak becsületbeli kötelességévé kell tenni, mert ez vezet ahhoz, hogy a politikailag elmaradt munkatársaikat a szocializmus tudatos (építőinek sorába tudják vonni. Milyen legyen a verseny tartalma? i Sok ülésen elhangzik az az Igazság, hogy a munkaverseny 51 szocializmus építésének kommunista módszere. Legtöbben azonban adósak maradnak az- Kal a válasszal, milyen legyen a tartalma, a célja? Ebben a kérdésben nem lehet sémákat alkalmazni, azonban a lényegest a lényegtelentől külön kell Választani. Sajnos, a régi rossz még kísért A kecskeméti élel- jmezésügyi üzemekben úgy ellenőrizték a munkaversenyt, hogy van-e felajánlás, s fossza- fejezték ku Juert nem volt megszervezve a verseny az üzemrészek, brigádok között. Ebben a kérdésben abból kell kiindulni, hogy megvan-e valamely versenyformának politikai vagy gazdasági előfeltétele? Ha ezt elfeledjük, akkor akarva- akaratlanul a régi módszerekre kényszeríthetjük üzemeinket, vagyis a külsőségekre, s a különböző formákra helyezzük a fó súlyt. Egyébként sok hiba adódott abból, hogy a szocialista munkaversenyt az üzemi bizottságok, gazdasági vezetők általuk készített négy-öt pontra szűkítették le, s ezzel megfosztották a versenyt sokoldalúságától. Az a verseny jó, amikor a dolgozók résztvesznek a termelés irányításában, ismerik a feladatokat, s azok végrehajtását önként vállalt munkával elősegítik■ Ehhez olyan bérpolitikát kell helyileg kialakítani, amely az előbb említettek megvalósítását segíti, s a legfőbb feladatok megoldására irányul. Emellett feltétlenül gondolni kell az elvtársi segítségnyújtásra, az újítások és ésszerűsítések okos felhasználására, a legjobbak erkölcsi és anyagi megbecsülő' sére. E téren több jó kezdeményezés található megyénk üzemeiben. Főleg a részproblémák megoldására alakultak mozgalmak. A malomiparban az 1 forintos mozgalom azt jelenti, hogy minden mázsa lisztnél 1 forintot takarítanak meg. A Bajai Ruhaüzemben anyagtakarékossági számla van. A megtakarított összeg 20 százalékát a dolgozók megkapják. A Kecskeméti Cipőgyárban s mezőgazdaság több szocialista szektorában különböző céljutalmakat tűztek ki. Világos útmutatást! A szocialista munkaverseny alapját a világos célkitűzéseknek kell képezniük, mert enél- kül a verseny nem sokat ér. A cél: lényeges termelési felada- tok megoldása. Ezt pedig úgy tudja megtenni egy üzem, ha minden egyes dolgozója számára pontosan megjelöli, hogy a vállalati tervből mit és menynyit kell teljesítenie. Ezért a tervet fel kell bontani személyekig, s ismertetni kell termelési értekezleten, ahol a dolgozók elmondják véleményüket, elképzelésüket a tervről. A tervfelbontás azért is előnyös, mert megkönnyíti az értékelést. Ezeken a megbeszéléseken ezenkívül számot kell adni a dolgozóknak a vállalati eredményekről, a nyereségrészesedés várható összegéről, a béres munkafegyelem helyzetéről. Az a gazdasági vezető, aki elhanyagolja a termelési értekezletek megtartását, az a munkásokban rejlő nagy erőforrása' kát is lebecsüli. A nyereségrészesedés ösztönző: jellegéről Több gondot kell fordítani; különösen gazdaságvezetőink-: nek a nyereségrészesedési rend-: Szer ismertetésére. Az általuk kidolgozott tervben a legfonto-; sabb termelési és gazdasági fel-; adatok megoldását kell feltün-; tetni. Ezek képezzék a verseny; alapját. Tapasztalatunk szerint: találunk még olyan üzemeket,; ahol a nyereségrészesedés fel-; tételeit nem közük a dolgozók-; kaj. Másutt nem akarják nyilvánosságra hozni az elért eredményeket. Éppen ezért néhol ennek az előnyös rendszernek nincs meg a kellő ösztönző jellege, ereje. Pedig tudott dolog, hogy ha a munkások beleszólnak a termelés problémáiba, a vállalat ügyeibe, az csak. jó eredménynyel jár. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az üzemi ta_ nácstagok tanuljanak, hogy ennek révén az eddigieknél hathatósabban tudjanak beleszólni a vállalat termelésének irányításába, a feladatok megvalósításának módszereibe. Befejezésül annyit: nem volt szándékunk minden kérdésre kitérni. Egy azonban biztos, a versenyszellem él az üzemekben, de a vezetők sokszor nem ismerik fel fontosságát, lényegét, gyakran a gyakorlati élettől különválasztva, különböző formák erőltetésével próbálnak valamit felmutatni. Ez helytelen. Ebből adódóan szükség van a formalizmus elleni harcra, mert ez gátolja az öntevékenységet. Ahhoz, hogy a szocialista munkaverseny újra elfoglalja méltó helyét a vezetők szemléletmódjában, feltétlenül szükséges, hogy megteremtsék a verseny politikai és gazdasági feltételeit. Szabó Lajos, az SZMT elnöke Egy nemrégiben megtartott általános ellenőrzés során az Állami Kereskedelmi Felügyelőség felügyelői a Kalocsai Vendéglátóipari Vállalatnál a nyereséges gazdálkodást, valamint a fogyasztók érdekeit képviselve vizsgálták a vállalat munkáját, s az ellenőrzést kiterjesztették az étteremre, a kisvendéglőkre s a cukrászdákra is. Már az első lépéseknél megállapították, hogy a központi étterem nem felel meg a korszerű követelményeknek. Az étterem konyháján nincs megfelelő előkészítő helyiség, az edényzet elhasználódott, a konyha gépesítésére semmi kísérlet nem történt. Azt tapasztalták, hogy az ételekbe több nyersanyagot használnak fel — legalább is a kimutatás szerint — mint amit a receptkönyv előír, A zöldborsólevesbe például (tíz adagra) 30 deka zöldség helyett 50 dekát számolnak. Ugyanígy rosszul alkalmazták a haszonkulcs megállapítását (a fogyasztói ár kialakítását), s ezért fordult elő, hogy a mákosmetéltnél 65 százalék helyett 110 százalékot, vagy másik esetben a tarhonyaköretnél 110 százalék helyett 65 százalékot számoltak. Próbavásárlásokkal is ellenőrizték a vendéglátóipart. Tizennégy próbavásárlásból nyolc volt olyan, amely szűk mérésből eredő ártúllépést mutatott. Általános jelenség az egy deciliternek eladott tömény italoknál nyolc centiliteres pohár használata. A 8. sz. kisvendéglőben például Fodor István üzletvezető egy deciliter kommersz kevert mérésénél három centiliterrel kevesebbet adott, ráadásul 7,50 forint helyett 8,40 forintot kért az italért. A szűk mérés és árdrágítás összege 3,74 forintot tett ki. Hasonló eset történt a 2. sz. italboltban, az Aranyponty és a Kék Duna vendéglőkben. Megjegyezni kívánjuk, hogy a kalocsai vendéglátó vezetősége elrendelte az egytizenkettedes poharak bevonását, de az italboltok, kisvendéglők vezetői ezt az utasítást nem hajtották végre. Az étel- és italválaszték vizsgálatánál megállapították: kevés a válaszfék. A 8. sz. és az 5. sz. kisvendéglőkben nincs naponta meleg étel. A cukrászdában csupán háromféle süteményt árusítanak, az italboltokban — megfelelő ellátás ellenére — csak eSyfajta bor, likőr, rum és pálinka van. Az árukezelésben is találtak hibát. Az étterem raktárosa a FŰSZERT Vállalattól lejárt margarint vett át. Két év óta tárolnak a raktárban 70 kilogramm ostyalapot, több száz. fagylalttölcsért, s csokoládét. Mind a három cikket megrágták az egerek. A hitelezés teljesen tilos a vendéglátó szakmában, s ezt is megengedték a vállalatnál! Az 5. sz. italboltban 2078 forint, a 7. sz. italboltban 1320 forint értékű hitelt nyújtottak. Az ellenőrzés végeredményben kimutatta: nem megfelelően dolgozik a vállalat ellenőrzése, mert az ÁKF felügyelői olyan hibákat észleltek, amelyeket többnyire a vállalat ellenőreinek is ki kellett volna már deríteniük. Reméljük, hogy a Kalocsai Vendéglátó Vállalat vezetői tanultak az ellenőrzésből, s kijavítják a hibákat, amelyeket az ÁKF felügyelői felderítettek. Gémes Gábor Bátyán is megmozdult a löld NEMRÉGIBEN már hírt adtunk arról, hogy Bátyán megalakult egy paprikatermelő szakcsoport. Most pedig arról számolhatunk be, hogy újabb termelőszövetkezet jött létre ebben a községben. HOSSZÜ beszélgetések, tanácskozások előzték meg a 14 tsz-tag elhatározását. Sokat segítettek ebben a szövetkezeti mozgalomban már jártas elvtársak, pl. Papp elvtárs, a fájsz! Vörös Csillag Tsz elnöke, aki magára vállalta az üzem- szervezési munkák kezdeti részét. Kalocsa város vezetői — a szomszéd községet támogat va — az új tsz földterületének; kiegészítésére 40 kh. földet adnak út a város tartalékterületéből. Hasonlóképpen akarnak segíteni a Mezőgazdasági KÍ-; sérleti Intézet vezetői is egy; régebben átvett terület leadásával. MINDEZ lelkesítőén hat a tagságra, látják, hogy nincsenek egyedül. Máris tervezget-, nek.. Aszódi István elnök vezetésével a jövő kialakításán fáradoznak. Nagy öröm, hogy a férfiak mellett az asszonyokis vwvwyvwwwvwwvwvwwvwwwvyvwwwwwwv/wv^/s#ww«^AArt^w>AAAk A Szocialista Művészetért 7Ze.eiketuét zeiteL íblh'óL A Szocialista Művészetért című újság, amely a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Elnökségének kiadásában jelenik meg, legutóbbi számában foglalkozott a kecskeméti városi szimfonikus nagyzenekar problémáival. »A városi zenebarát körök megalakulása előtt a megyei intézőbizottság összeült és határozatot hozott arról, hogy a mozgalom számára minden támogatást megad és megteremti a városi szimfonikus nagyzenekar anyagi alapját. Addig is, míg a saját zenekar elérheti a megfelelő színvonalat, budapesti zenekarokkal indították el a hangversenysorozatot, amelynek első estéjén telt ház előtt Beethoven művei kerültek előadásra, E hangverseny előkészítésében már komoly szerepe volt a zenebarát körnek, amelynek első megbeszélésén „csak” hetvenen vettek részt, de mire a közösen megállapított szövegű belépési nyilatkozatok elkészültek, százával jöttek a jelentkezők.« Komoly lépést jelent ez Kecskemét zenei életében. Várjuk, hogy minél előbb megalakuljon a városi szimfonikus nagyzenekar, hogy értékes műsorszámaival szórakoztassa és gyönyörködtesse Kecskemét dolgozóit, A HARMADIK SZPUTNYIK- KIÁLÜTÁS BUDAPESTEN A III. szputnyik- kiállítás megnyílt a Technika Háza Kupolacsarnokában. Képünkön: Simka József, a TIT Aszt- ronautikaí Bizottságának titkára magyarázza a harmadik szpulnyik szerkezetét. Hitel az italboltban, egérrágott ostya a raktárban Néhány tanulság a Kalocsai Vendéglátó Vállalat ellenőrzése után sem hátrálták meg, s ok is részt kértek a munkából. REMÉLJÜK, lesz is foga-; natja. K—r.
