Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-23 / 277. szám

1958. november 23, vasárnap 5. oldat HÉTMILLIÓ LITER VIZ NAPONTA ÚJ TELEPHELYRE KÖLTÖZIK A VÍZMŰVEK Pár hónapja alig múlt el nap, hogy így vagy úgy, de szó ne esett volna a Kecskeméti Vízművekről, helyesebben a kecskeméti vízről. A háziassz- szonyok ezt a vizet a nagymo­sás átkának tartják, mert ha nem vigyáznak, idővel enyhe 6árga színt kap tőle minden fe­hérnemű. A strandolok a szék­tói fürdő gyorsan algásodó vi­zét kifogásolták. Gyakran ma is rozsdabarna folyadék jön a csapokból, a nyári csúcsidőben pedig az emeletes házak elvíz- telenedése keserítette meg a bérházak lakóinak életét. Ezek a bosszantó panaszok közelről sem mai keletűek és a Kecskeméti Vízművek megol­dást sürgető problémáival függ­nek össze. Közülük a három legfontosabb -így csoportosít­ható: A lakosság növekedése maholnap túlhaladja vízkészle­teinket, vagyis kevés a termelt víz mennyisége. Emellett igen magas a vastartalma és tartha­tatlan a vállalat jelenlegi, hat­felé széttagolt elhelyezése. Kecskeméten a vízművek szivattyútelepének napi vízho­zama hétmillió liter. Ez a meny- nyiség ma még úgy ahogy fe­dezi a lakosság vízszükségletét, de a nyári csúcsidőben már ke­vés az igények kielégítésére. Ar­ról nem is beszélve, hogy min­den héten egy napi termelés kell a széktói strand vizének kicserélésére a fürdési idény végéig. Tassy Lajos igazgató elmon­dása szerint az 1900-as évek­ben, amikor a kecskeméti szi­vattyútelep kútjait fúrták, hely­telen műszaki elgondolásból egyforma mélységű vízadóréteg­re telepítették mind a kecske­méti üzemek, mind pedig a víz­művek kútjait. Az így létesült vízlelqhelyek többsége a 240— 280 méter mélységet nem ha­ladja meg. Minden kút negatív — szivattyúzni kell —, s víz­adó képességük észrevehetően csökken. Ugyanakkor Kecske­mét környékén — Alpár, Laki­telek, Tiszakécske, Kiskunfél­egyháza, Nagykörös — a mély- fúratú pozitív (magától feltörő) artézikutak sora ontja a jómi­nőségű vizet. A hitlrogeológusok fel­tevése szerint ezek a víznyerő rétegek 800—1000 méter mély­ségben Kecskemét alatt is meg­vannak. A Vízművek még az idén bekötni kényszerül az utolsó tartalék kútját a városi vízellátásba. így, hogy az egyre növekvő vízfogyasztást pótolni tudjuk, 1961-ben egymillió fo­rintos költséggel sor kerül egy új, percenként 1000 liter vizet adó kűt fúrására. Ennek a mun­kának a tervei már elkészül­tek, a végrehajtás most már pénz kérdése. Mennyisége mellett a másik nagy problémája a hírős város vizének a minőség. Egy liter fo­gyasztásra országszerte . elfoga­dott víz megengedett vastartal­ma 0,3 milligramm. Kecskemé­ten ez literenként csaknem négyszerannyi, pontosabban 1,11 milligramm. A vastalanítás igé­nye így közegészségügyi, de mű­szaki szempontból is indokolt. Éppen ezért több mint 1 millió forintos költséggel még az idén megkezdik egy kétszer 150 köb­méteres vastalanító berendezés építését. Ez a létesítmény egy távlati terv első lépcsőjeként — ami véglegesen a további években épülne majd ki — már jövőre üzemel és hármas feladatot old meg. Vegyileg jelentősen csök­kenti a víz vastartalmát, emel­lett kicsapja a benne levő sza­bad szénsavat is. Bakteoroló- giailag pedig a vastalanítóhoz építendő klórozó berendezéssel csírátlanítjuk, főként a kóli ba- cilusoktól tesszük mentessé a város vizét. A Kecskeméti Vízművek szét­tagoltsága eddig is sok gondot okozott. A hat különböző helyen levő telepen eddig sem lehetett elfogadhatóan biztosítani a tár­sadalmi tulajdon védelmét, a munkák szervezettségét és el­lenőrzését. Ma pedig már ott tartunk, hogy az Arany János utcai emeletes bérház építési munkálatainak megkezdésével a Vízmű Vállalat jelenlegi elhe­lyezése egyenesen tarthatatlan­ná vált. A terv már régebben is az volt, hogy a Vízműveket ki kell telepíteni a víznyerő te­rületre. De erre csak most ke­rül majd sor. Az új telephely tervdo­kumentációja már rendelkezés­re áll. Az idén 130 000 forintos költséggel garázst, raktárt lé­tesítenek és a Kecskeméti Víz­művek megkezdi végleges he­lyére való kitelepülését. Sándor Géza Megjegyzés Még pár címet ha lehetne Az izsáki cukrászdában a »Padlóra köpni tilos« és a »18 éven aluliaknak szeszes­italt nem szolgálunk ki« fel­iratú táblák bizalmas szom­szédságában terjedelmes pla­kát függ a falon. Kedves figyelmembe ajánlja a pa­naszkönyvet s külön figyel­meztet: panaszt, bírálatot, ja­vaslatot közölni lehet még: 1. Földművesszövetkezet igazgatósága Izsák, 2. Földművesszövetkezetek Járási Központja Kecskemét, 3. MÉSZÖV Igazgatósága Kecskemét, 4. Községi Tanács Izsák, 5. Állami keresk. felügy. szerv., 6. Megyei Tanács v. b. ke­reskedelmi osztály. F.z igen! Pontosan hatféle szervhez fordulhatok javas­lattal arra vonatkozol»#, hogy lassabban csöpögtessék ki a feketét csészémbe és esetleg frissebb süteményt szolgáljanak fel a cukrászdá­ban. De én kérem pesszimis­ta ember vagyok! Mert mi lesz, ha a presszós kartárs­nőt még a Megyei Tanács v. b. kereskedelmi osztálya sem tudja majd jobb belátásra bírni? Akkor hova forduljak? Nem lehetne még pár címet adni? Úgyis divatos a sze­rencsejáték; még lottózni is lehetne, hogy szerény fo­gyasztói észrevételeinket há­nyas sorszámú felsőbb szerv­hez terjesszük be. Nem ha­sonlít ez az egész ahhoz a »Hol az olló, komámasszony« című játékhoz, amelyben mindenki a szomszédja felé mutat?... A rossz csonton is segít a műanyag JO, HA TUDJÁK A GAZDÁK Az erdősítési engedélyekről tósági engedélyt kell kérnie a helyi tanácstól. A korábban er­dőművelésben levő erdőterüle­teken történő ültetéshez, pót­láshoz hatósági engedély nem szükséges. Hasonlóképpen nem Megelőzhető lett volna! Okok és merre van a kiút? Ahg két hónap alatt hét gyil­kosságról érkezett jelentés a megyei ügyészségre. Vajon mi­lyen indító okok késztették a gyilkosokat tettük elkövetésére, melyek azok a — jogi nyelven szólván — »motívumok«, ame­lyek e gyilkosságoknak alapját képezték? E kérdésre válaszol­va jutunk el oda, hogy megfe­lelő választ adhassunk a kö­vetkező kérdésre is: meg le­hetne-e akadályozni, lehetne-e csökkenteni az utóbbi időben elszaporodott emberölések, gyil­kosságok számát? Bor, munkakerülés, szerelem Az említett hét gyilkosság közül hármat a mértéktelen borfogyasztás okozott. Ilyen eset volt Mazács József szán­dékos emberölés bűntette is. Mazács Katymáron Kiss Antal­lal egy névnapon rúgott be, majd a kettőjük között elkez­dődött verekedésben Mazács Kiss Antalt agyonszúrta. Ha­sonló Szivák Antal lajosmizsei lakos bűntette is, aki Mészáros Istvánt szúrta nyakon vasvillá- .val. Borsos János sem gyilkolla volna meg a fiatal Molnár Lászlót, ha megelőzően nem rúgnak be a Rávágy téri ital­boltban, s majd később, onnan hazafelé tartva, nem járják vé­gig az útbaeső összes italbolto­kat. Két esetben házastárson el­követett szándékos emberölés bűntettéről van szó, mint Szűcs Lászlópé ügyében is, aki férjét 2$ íejszecsapássul ölte men. Eb­ben a bűnügyben ugyancsak a bor mértéktelen fogyasztása‘ját­szott szerepet, mert Szűcs László alkalmi munkás volt, s ami kis pénzt alkalomadtán keresett, azt rendszeresen elitta. A gyil­kosság napján is részegen tért haza, ruhástól ágybafeküdt, el aludt, s a vérig kínzott, nyo­morban tengődő asszonynak a végső elkeseredés adta kezébe a baltát. Faragó Antal szintén állásnélküli napszámos volt, s gondoljuk,. felesége meggyilko­lásában éppen az áldatlan és csak saját munkakerülése mi­att rossz anyagi helyzete volt legfőbb indító oka. A hetedik gyilkosság egyik déli községünkben történt: V. I. 21 éves fiatalember katonaság­hoz való bevonulása előtt egy pisztolyt vett magához enge­dély nélkül, s azzal hat lövés­sel agyonlőtte Mészáros Aran­kát, majd a tárban maradt he­tedik golyóval önmagát akarta kivégezni. Tettének oka szerel­mi féltékenység. Ki a felelős? Még így is — felületesen em­lítve az eseteket — bebizonyít­ható: az egyes emberre fordí­tott több figyelemmel e ször­nyűségek elkerülhetők lettek volna. Általánosságban szólva a gyilkosságok okai a társadal­munkban még ma is meglevő, az előző rendszertől örökölt el­lentmondások. Ezeken azonban a társadalomnak kell átsegíteni az embereket, s a gyilkosságok indítékát külön-külön tekintve megállaDíÜiatjuk: ez végre isi kell engedély az udvaron, a ker­tekben, útszélen vagy a tanya körül történő fásításhoz. Ebben az esetben viszont előírja a ren­delet, hogy az ültetett fa mi­lyen távolságra lehet a mezs­gyétől. Szaktanácsot a megyei, illet­ve a járási erdészeti előadók­tól kapnak a termelők. Cseme­téket az állami erdőgazdaságok­tól, illetve csemetekertekből tudnak beszerezni, Időszerű szőlőmunkák Megyénkben mindenütt meg­kezdődött a szőlők takarása. A l/esszők beértek és alkalmasak továbbszaporításra, tehát a hiá­hajtható. Sok verekedés és eb­ből eredő gyilkosság lenne el­kerülhető például, ha az ital­boltosok betartanák a boltjuk­ban különben kiírt jelszót: »It­tas embert nem szolgálunk ki-" Megelőzhető lenne a házastár­son elkövetett szándékos em­berölés bűntette is. Itt a kü­lönböző munkahelyek, munka­adók felelősségét kell többek között felvetnünk. Nem ismer­jük ugyan közelebbről a fent említett Szűcs László és Faragó Sándor életét, de mindketten úgymond munkakerülők voltak. Ki állítja azt, hogy nem tud­tak volna — ha akarnak — munkát keresni? Bizonyosan olyan szakadás állhatott elő náluk, amely munkahelyeikkel állította szembe és végső soron munkanélküliségbe, huligánság- ba kényszerítette őket. Hasznos következtetést lehet levonni a fiatal V. I. esetéből is: talán nem következett volna be a gyilkosság, ha keményebb, áll- hatatosabb, kitartóbb nevelés­ben részesül a társadalom ré­széről. Látjuk: amennyi ügy, annyi­fajta — a gyilkosságot megelő­zően — nem megoldhatatlan egyéni gond. Az emberélet számunkra a legdrágább! Ha mód van meg­őrzésére, akkor ragadjuk azt meg és no engedjük, hogy meg­bomlott emberi érzések miatt akár csak egy emberélet is megsemmisüljön! Ez a társada­lom érdeke» s egyben a társa­dalom kötelessége is! (—ng—) nyokat most pótolják a gazdák. Figyelembe kell venni azt, hogy az idén kiváló termés volt és helyes, ha fokozottabban gon­doskodunk a talajerőpótlásról. A szakemberek azt ajánlják, hogy 120—150 kilogramm foszfor, 60 —80 kilogramm kálium tartal­mú műtrágyát szórjanak a ba­rázdákba a szőlőtermelők. — Amennyiben szervestrágyát is használnak, keverjék az előbb említett műtrágyákkal. Érdemes megjegyezni ...hogy a megyei növényvé­dő állomás az idén a burgonya­bogár ellen 8155 katasztrális holdon, a szövőlepke ellen 182 ezer termőfaegységen hajtott végre úgynevezett állami vé­dekezést. i;; hogy a szovjet úgynevezett »baromfigyárakban« a gépesí­tésnek, az automatizálásnak szinte korlátlanok a lehetősé­gei. Egy dolgozó 3200—3500 tyú­kot tud teljesen ellátni, de automatizálással ez akár 5—6 ezerre is növelhető. .,. hogy ba összehasonlítjuk a tehéntej és a juhtej C vita­minjának mennyiségét, megál­lapíthatjuk, hogy a juhtejben kétszer, sőt háromszor több C vitamin van, mint az előbbiek­ben. A közelmúltban a borosz­lói gyermekklinika olyan vizs­gálati eredményeket közölt, hogy a juhtej nagy sikerrel használ­ható csecsemők táplálására. K célból a juhtejet ajánlatos hígí­tani olyan víz egyenlő meny- nyiségével, amelyben 5 százalék zabnyák és 5—10 százalék nádcukor van feloldva. s;. hogy sok szaktanácsot ad a körte-termesztőknek a Mo- hácsy—Porpáczy-féle szakkönyv, amely A körte termesztése és nemesítése címmel jelent meg. Jövő évben kezdik meg a Kecskeméti Parkeftgyárban a próbagyártást Köztudomású, hogy 1975-ig kormányunk egy millió lakás megépítéséről gondoskodik. Az új lakásokhoz nagyon sok épí­tőanyagra lesz szükség,, s már eddig is komoly intézkedések történtek ennek megszerzésére. Nagy gondot okoz az új lakások parkettjeinek elkészítése, s e gond enyhítésére lesz hivatott a Kecskeméten létesítendő új par- cettgyár, amelynek építését 1960-ban kezdik meg, s amely évente mintegy másfél millió négyzetméternyi parkettet ad a lakásépítkezésekhez. Hírek szerint addig is, míg az űj gyár felépül, a jövő év második felében az ÉMUK je­lenlegi telephelyén megkezdik a próbagyártást. Az előzetes ter­vek alapján a gyárat is az ÉMUK környékén építik majd fel, s ugyancsak itt kezdik meg 1960-ban a gyár építésével egy- időben tíz készlenléti lakás épí­tését is a gyár műszaki dolgo­zói számára. jéből felült, járkálni kezdett előbb két man­kóval, majd eggyel, s végül már a botokat is elhagyta. E példa szemlélte­tően bizonyítja, hogy az új műanyagok nagy­szerűen felhasználha­tók különösen a bal­eseti és plasztikai se­bészetben. (A Szovjet Tájé­koztató I roda köz­leménye.) jai’oan új ízület-üreget képeztek ki, s ebbe he­lyezték a protézist. Két hónap múlva a másik medence-ízületnél vé­gezték el ugyanezt a cserét. Ezután a bete­get fizikoterápiás gyógy­módokkal kezelték, s rövid idő múlva G. mérnök már saját ere­felhasználva megope­rálja a beteget. Fel­nyitotta az ízületeit és a medencecsonthoz me­reven kapcsolódó comb íejecset (acetabulum) eltávolította. Helyette ugyanilyen formájú, műanyagból készült combiejecset helyezett el. A medence csont­Nemrégibem a no- voszibirszki sebészeti és ortopédiai tudomá­nyos kutatóintézetbe szállították G. mérnö­köt, aki már hosszú idő óta szörnyű beteg­ségben szenvedett. Me­dence-ízületei elvesz­tették mozgékonyságu­kat, s az egykor élet­erős férfi ágynak esett. Metelkin docens el­határozta, hogy a tech­nika és a tudomány legújabb vívmányait Több levél érkezett hozzánk a homoki gazdáktól, amelyben arról érdeklődnek, hogy milyen engedély szükséges az erdősítés­hez. Ha a termelő mezőgazda- sági művelés alatt álló területet erdősíteni akar, előzetesen ha-

Next

/
Thumbnails
Contents