Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-20 / 274. szám
«“Ud aqas tUYVH x958. november 20, csütörtök Ünnepségek a KMP megalakulásának évfordulója alkalmából KUNSZENTMIKLÖSON november 20-án összevont ünnepi párltaggy ülésen emlékeznek meg a KMP megalakulásának 40. évfordulójáról. Az ünnepi laggv ülésre a munkásmozgalom veteránjai számos KISZ- fiatalt és tömegszervezeti vezetőt, tsz-tagot, egyénileg dolgozó parasztot, kisiparost is meghívtak. Az évforduló alkalmából Hegedűs György, a munkásmozgalom veteránja a helyi kommunisták 1918—19-es harcairól számol be személyes élményei alapján. DUNAVECSÉN a gazdakör helyiségében rendezik meg az ünnepi taggyűlést, amely a Tanácsköztársaság idején a párt- szervezet székhaza volt. Az ünnepségre meghívták Német Gá- bomét, aki abban az időben pártvezetőségi tag volt és Makai Gábort, a vörösőrség volt helyi parancsnokát. Az évforduló alkalmából Tesch Rezső, a járási pártbizottság első titkára mond beszédet és felszólal Csapai Sándor, a Búzakalász Termelőszövetkezet tagja, aki édesapjának a 19-es időkből származó kézirataiból olvas fel részleteket. A párt régi székházának falán emléktáblát lepleznek le az ünnepség során. L AKITELEKEN november 23-án tartják az ünnepi taggyűlést. SOLTON november 20-án este rendeznek ünnepséget a kultúr- ház nagytermében. A párt megalakulásának jelentőségét Morvái István, a dunavecsei járási párt-végrehajtóbizottságának a tagja méltatja. Az ünnepség elnökségében foglalnak helyet Boocz Ferenc, Laki László, Tóth József,1 Értékes Sándor és a munkásmozgalom más öreg harcosai. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN is november 20-án rendezik meg az ünnepséget. Délután 4 órakor a mártírhalált halt elvtársak emléktáblájánál lesz ko- szorúzási ünnepség, amelyen Farsang Péter elvtárs, a munkásmozgalom veteránja mond emlékeztető beszédet. Ezután a Kiskun Múzeum helyiségében megnyitják a munkásmozgalmi kiállítást, majd délután 5 órakor a városi tanács közgyűlési termében összevont ünnepi párttaggyűlést tartanak, amelyen Drahos László elvtárs méltatja a párt megalakulásának jelentőségét. R munkésmosgmotn 0097 halottainak emlékműire a Ker@p@si-temetőben A KMP megalakulásának 40. évfordulójára teljesen elkészül a Kerepesi-temetőben a munkásmozgalom nagy halottainak emlékműve. Képünkön az emlékműt díszítő szoborcsoport látható, amely Olcsai-Kiss Zoltán BEFEJEZŐDÖTT Á SZÜRET Hordóba került az Alföld idei bortermése. Megyénk közel százezer holdat kitevő szőlőterületén befejeződött a szüret. A vártnál gazdagabb termést takarítottak be a termelők. A megye átlagában 20 mázsán felül volt a holdan- kénti szőlőtermés, öt mázsával több mint tavaly. Ez a szám azért is kimagasló eredmény, mert a szőlőterület jelentős részén kiöregedő félben levő tőkék hoztak számításon felüli termést. Másfél millió hektoliter kiváló minőségű must került a pincékbe. Az első borfejtést csak december elején kezdik meg a termelők. Addig pedig felkészítik a szőlőterületet a jövő évi termesztéshez. A szőlőskertekben már csaknem mindenütt megkezdődött a szőlő takarása és trágyázása. Több mint 250 ezer holdon zöldéi az őszi vetés A napokon át tartó csendes őszi- eső után igen szépen fejlődnek az őszi vetések megyénk szántóföldjein. Az eddig bevetett több mint 250 000 holdon erőteljesen bokrosodnak a kalászosok. Az enyhe őszi napsütésben megyénk szántóföldjein szünet nélkül halad az őszi mezőgazdasági munka. A több ezer lovasfogaton kívül naponta 500 traktor dolgozik a földeken. A növények magágya készül. A gépek munkájának megkönnyítése végett több helyen gép- használati társulást alakítanak a kistermelők. Így lényegesen olcsóbba kerül egy hold szán tóterület felszántása. Jelenleg 39 géphasználati társulás működik a megyében, melyet ösz- szesen 1100 egyéni termelő alakított. A társulások több mint 3600 hold terület felszántására L j szobrászművész alkotása. A kompozíció alakjai négy méter magasak. A károm alak a mártíromságban rejlő erő megtestesítője. Az emlékmű egyébként Körner József építőművész alkotása. Mindennapos látogatók a bácsalmási szövetkezeti könyvesboltban a környékbeli községek dolgozói és a bácsalmási parasztemberek. A boltvezető, Kovács Imréné szerint jó pár olyan parászti vásárlója van a boltnak, aki rendszeresen havonként két-háromszáz forintot hagy ott, s érte szebbnél szebb könyveket vesz a saját otthoni kis könyvtára számára. Jellemző, hogy két évvel ezelőtt egy negyedévi forgalom alig érte el a húszezer forintot, 1958 első negyedévében pedig 65 ezer fórinttal zárták az időszakot. Megháromszorozódott tehát a könyvvásárlás. Már jó előre készül az üzlet a várható hatalmas karácsonyi forgalomra. Három évvel ezelőtt az ünnep hetében 32 ezer — A kunbajai, a csikériai, a katymári és a matlarasi földművesszövetkezetek minden dolgozója szakszervezeti tag. forint értékű könyv kelt el. Tavaly ugyanebben az időszakban csaknem százezer forint volt a forgalom. Az idén még nagyobbra lehet számítani. Nem egy vásárló gyűjti a különböző drága könyvsorozatokat. Sokan vásárolnak útleírást és mindig kevésnek bizonyul a könyvesboltnak érkező ifjúsági és gyer- mekkönyvkészlet. Helytörténeti kutatás Jelentős eredményeket mutat fel máris a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának megünneplését előkészítő bizottság munkája. A helytörténeti munkaközösség tagjai. Fekete Dezső járási könyvtáros vezetésével a Bácsalmás környékére vonatkozó összes ilyen természetű anyagokat összegyűjtik, felkutatják. (Váli Pál) Hiba van a kréta körül Az 1889-ben épült öreg iskola helyett a múlt esztendőben modern, emeletes nyolctantermes iskolaépületet kapott Madaras. Már az elmúlt tanévben is használták a boldog tanulók a nyolc tantermet, s november 9-e . óta a tornacsarnok, az előadóterem, az orvosi rendelő, a tussoló és a szertárhelyiség is betölti rendeltetését. Nagy az öröm a község fiatalsága körében, de ebbe az örömbe némi üröm is vegyül. Hiába van ugyanis a központi A téli kulturális programból A bácsalmási járás művelődési otthonai készülnek a télre. Az ismeretterjesztő program keretében haladó ezüstkalászos tanfolyam indul Bácsalmáson és Csikérián. Első évfolyamot szerveznek a járási székhely mellett Mélykúton és Tataházán. November végéig a járás minden községében megalakulnak a művelődési tanácsok, melyek a helyi kulturális mozgalmak fejlesztését és irányítását látják el. A művelődési tanácsok a párt művelődési irányelveinek szellemében összehangolják a különböző tömegszervezetek munkáját és igyekeznek a falusi szakembereket is bevonni a kulturális élet irányításába és fejlesztésébe. iskolának kútja, Vízvezebékhá- lózata, fürdője, nem használhatják a gyerekek, mert a szegedi tervező iroda késlekedik a vízbekötési terv elkészítésével és az úgynevezett búvárszivattyú sem érkezett meg. Elképzelhető* milyen kellemetlen helyzeteb teremt ez az iskolában, melyet a szülői munkaközösség áldozat- készsége már így is gyönyörűen feldíszített. 92 függöny, 72 méter hosszú szőnyeg, elegendő lábtörlő* dísztányérok garmadája, szobanövények egész légiója teszi otthonosabbá ezt a szép épületet. Csak éppen a kényelem még jobb kihasználására nincs mód, mert késik a terv és késik a szivattyúi Kedves illetékesek, gondoljanak a madarasi gyerekekre éa ne hagyják megoldatlanul ilyen hosszú időn keresztül az iskolának ezt a nagy hiányosságát A madarasi iskola nevelő* testületé és szülői munkaközössége legtöbb helyen már a tavaszi1 veszik igénybe a traktorokat. QBC8cg<3CScK9<&<£<%cöttrc$cgcK&egct<^<^aK8cgGi^c3aK9Qg0K9cgcKScSc(c9CSCK9< 33as<*<®ogaKSasaí»asaK»<Scf<2»<ascK8Cgc*<*cgcí<s«Sc^^ A PÁRT TÖBBÉVTIZEDES HARCOSAI KOVÁCS PÁL, Kecskemét, 1896-ban született. 1919 óta vesz részt a munkásmozgalomban. 1944 végén egyik alapító tagja volt Kecskeméten a Magyar Kommunista Part helyi szervezetének. Jelenleg a városi párt- bizottság tagja és tevékenyen részt vesz a párt előtt álló feladatok megoldásában. ESZIK ISTVÁN, Kiskunfélegyháza. 1895-ben született, 1919 óla tagja a Kommunista Pártnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején, 1917-ben Oroszországban volt hadifogság- ságban és ott beállt a Vörös Gárdába. 1918-ban jött haza és itt bekapcsolódott a Vörös Hadsereg megszervezésébe* FÜSTÖS ISTVÁN, Tass. A pártszervezet titkára, 1895-bcu született. 1910 óta tagja a Vasas Szak szervezetnek, Tassra 1919- ben került, ahol a direktórium tagjává választották. A Tanács- köztársaság bukása után az el- leníorradaimárok letartóztatták és négy' évig a kalocsai börtönben szenvedeti* RUZSINKÖ MIHÁLY, Bfce kunhalas. 1902-ben született* 1929-ben kapcsolódott be az lile* gális MSZMP munkájába. A Horthy-rendörség többször letartóztatta, a felszabadulás után 1945-ben tagja volt a Magyal Kommunista Part Központi Vezetőségének. Jelenleg a megyei .-pártbizottság tagja. "■■Má VARGA JENŐ, Kecskemét. 1913-ban született, pártunknak 1931 óta tagja, azóta, tevékenyen részt vesz a munkásmozgalomban. 1944 óta. különböző párt és állami beosztásban dolgozott, tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei végrehajtó bizottságának, a megyei tanács elnökhelyettes.
