Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-02 / 259. szám

1958. november 2, vasárnap 5. oldal A tag- és tagjelölt-felvétel néhány tapasztalata Pártunk sorainak egész­séges utánpótlására, újabb ta­gok felvételére mindenkor szük­ség van. Az átigazolások határ­idejének lejártával — 1957 jú­niusától — pártunk tagja álta­lában az lehet, aki megjárta a tagjelöltség iskoláját. A tag- és tagjelölt-felvételi munka napjainkban nem kam­pányfeladat, hanem az alapszer­vezetek munkájának egyik sar­kalatos, állandó feladata. Me­gyei pártbizottságunk éppen azért rendszeresen megvizsgálja a tag- és tagjelölt-felvétel ala­kulását és megszabja a további teendőket. Hasonlóképpen cse­lekednek alsóbb pártszerveze­teink is. Tévedés volna azt hinni, hogy s tag- és tagjelölt-felvételt, a pártépítést el lehet szakítani e párt előtt álló más feladatoktól. Az élet azt igazolja, hogy ott megy jól a tagfelvétel, ahol a pártszervezet általános tevé­kenysége is jó. Az országos pártértekezlet kimondta, hogy párttisztséget kivéve minden pártonkívüli le­het bármilyen vezető beosztás­ban, ha különben népi demok­ratikus rendszerünkhöz hű. E helyes elv nagyrészt megóvja a pártot a karrieristáktól, pártba nem valóktól. Tagságunk javarésze elvi meggyőződésből, olyan tudatban lépett a párt soraiba, hogy a párttagság több társadalmi munkával, több fe­lelősséggel és fáradsággal jár. Egészében véve párt­szervezeteink taglétszáma az elmúlt évben egészségesen gya­rapodott. Érvényasült az a he­lyes törekvés, hogy mindenek­előtt fizikai munkásokból erő­sítsük a párt sorait. Ipari üzemeinkben az újon­nan felvettek többsége fizikai munkás. Ez lényegesen jobb az előző év második félévi ered­ményénél. Az említett időszak­ban a tag- és tagjelölt-felvétel a termelőszövetkezetekben meg­négyszereződött, a gépállomáso­kon pedig megháromszorozó­dott és a tagjelöltek 80 száza­léka fizikai munkás, 13,3 száza­léka pedig műszaki és más ér­telmiségi dolgozó. Hasonlóan alakult a tag- és tagjelölt-fel­vétel az állami gazdaságokban Az apa felelőssége gyermekéért — Vitatéma — Érdekes és talán többeket érintő ügyben döntött a minap • bajai járásbíróság dr. Gáti tanácsa. Egy apa a gyermektartás­díj fizetésének végrehajtási korlátozását kérte, mert hosszabb időt börtönben töltött és kiszabadulása után lényegesen keve­sebb keresetre tett szert, mint amelynek alapján a tartásdíj fizetésére kötelezték; A bíróság — gondoljuk azon elv alapján, hogy csupasz marokból egy hajszálat sem lehet kihúzni — valóban csöksen- tette a végrehajtható összeget. Felmerül azonban a kérdés: korlátozható-e a végrehajtás azon az alapon, hogy az apa börtönbüntetését töltötte? Az apa a bírósághoz benyújtott ke­resete gyermektartásdíj leszállítása iránti kereset, de vitat­ható, hogy a börtönbüntetés tartamára visszamenőleg van-e helye a tartásdíj leszállításának. Mód van ugyan arra, hogy a bíróság — a tartásdíj fizetésére kötelezett azon személyt, aki bár munkaképes, de munkát nem vállal — tarlásdíj fizetésére kötelezze, de az a személy sem tarthat igényt a gyermek­tartásdíj leszállítására, aki önhibájából hozza magát keresőkép­telen helyzetbe; A bíróság sok tényezőt figyelembevéve hozza meg ítéletét, « bizonyára ez ügyben is számos olyan ok játszott közre, amely valóban szükségessé tette a tartásdíj végrehajtásának csökken­tését. Ez azonban nem zárja ki végső következtetésünk igaz­ságát: a gyermek nem érezheti meg a bűnöző apa vétkeit, s ezért a bűncselekmény elkövetése, a büntetés letöltése nem jo­gosít fel arra, hogy a gyerek szájától vonja el az apa a be­ié vő falatot1 is. Általában sikerült felszámol­ni azokat a káros nézeteket amelyek korábban zavarták kommunisták pártépítő tevé­kenységét is. Pártszervezeteink nagy gonddal őrködtek azon hogy a legjobb dolgozók kerül­jenek a párt soraiba, Mindezek ellenére nem mond­hatjuk, hogy már minden párt- szervezetben állandó jelleget öl­tött a tag- és tagjelölt-felvétel munka. Számos pártszerveze­tünk van, ahol ebben az évben még nem vettek fel tagjelölte­ket. Az is előfordul a járási és városi párt-végrehajtóbizottsá­goknál, hogy késlekednek a be­érkezett levelek elbírálásával. A kezdeti javulás ellenére még nem kielégítő a tsz-párt- szervezetelc tagjelölt felvételi munkája sem. A tagjelölt •felvételi munka másik hiányossága, hogy nem minden pártszervezet veszi figyelembe a szervezeti szabály­zat azon pontját, amely szerint az ajánlónak kétéves párttag­sággal kell rendelkeznie. Fél év alatt 41 esetben tapasztaltuk, hogy az ajánlónak nem volt meg a kétéves párttagsága. En­nek ellenére ezeket a felvétele­ket a pártbizottságok mégis jó­váhagyták. Gyakori hiba, hogy az ajánlók a tagjelölt felvétele után nem segítik a kommunis­tává válást, egyáltalán nem is érdeklődnek pártmunkája iránt. összegezve megállapíthatjuk, hogy a párt sorainak utánpótlá­sa, az utóbbi időkben örven­detesen javult, azonban hiá­nyosságok is előfordulnak, ame­lyek megszüntetése sürgős fel­adata a pártszervezeteknek. Szabó Sándor Rendelet a* új* szerződéses sertésárakról Az élelmezésügyi miniszter az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben rendeletet hozott az 1959. évi átadásra szóló ser­téshizlalási szerződéskötésekről, valamint árakról. Eszerint a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek részére 600, az egyéb ter­melők és a földnélküli állat­tartók részére pedig 400 fo­rint kamatmentes előleget bizto­sít az állatforgalml vállalat; Az árak a következők: fehér hússertés, 106—126 kilogramm között 15,50 forint, hús- és hús- jellegű sertés 106 kilogrammon felül 14,80 forint, zsír- és zsír- jellegű sertés 126—165 kilo­grammig 14,50 forint, zsír- és zsírjellegű sertés 165 kilo­gramm felett 14,80, tenyésztés­be fogott sertés hús- és zslr­jellegű 170 kilogrammon felül 14 forint kilogrammonként Az árak az 1959. év január hó 1; napja után átadásra ke­rülő hízottsertésekre vonatkoz­nak, A termelőszövetkezetetaiek, szakcsoportoknak, társulások­nak természetesen jár a már előzőleg rendeletileg megálla­pított nagyüzemi íelári Egy veterán emlékei 1918 októberében 30 hónapos frontszolgálat közben másodszor jöt­tem haza szabadság­ra, s itthon pár nap múlva magas lázzal kórházba készültem. Két hét után már ki akart dobni a kezelő­orvos, de dr. Horváth Mihály főtörzsorvos, a kecskemétiek közsze­retetben álló -Miska bácsi-“-] a az én ese­temben is vétót mon­dott: Kértek — szólt oda vizitkor a kezelő­orvosnak —, ezt az embert ne bántsátok. 6 már harminc hónap óta teljesít frontszol- gálatot, hadd pihenjen még egy kicsit. Nem is bántott vagy hét napig, aztán újból kezdte ajánlgatni a frontra menetelt. Értesítettem erről Horváth Mihályt, s en­nek az lett a követ­kezménye. hogy a si­ketnémák iskolájában berendezett ideiglenes kórházból áttett a pol­gári leányiskola kór­házába, dr. Tassy fő­orvos keze aiá, aki annyi bajt, nyavalyát diktált a fejtáblámra, hogy egy állatnak is sok lett volna. Itt töl­töttem két hetet, ami­kor elérkezett október 31-e. Éppen vége volt a délelőtti vizitnek, amikor egy erős, tag­baszakadt katona baj­társam a terem köze­pére ugrott és izga­tott, lefojtott hangon, heves gesztikulációk- kal kísérve magyaráz­ta, hogy a háború meg­bukott és már kezde­tét vette a forrada­lom. Nem telt bele három perc, kiürült a nagy kórterem, csupán két amputált bajtárs ma­radt bent azon egy­szerű oknál fogva, mi­vel ők levágott- lábaik miatt nem tudták el­hagyni ágyaikat. Ne­kem már arra sem volt lelkierőm, hogy a rendes folyosói utat válasszam az eltávo­zásra, «-nagybeteg« lé­temre a nyitott abla­kon ugrottam az utcá­ra és futólépésben ha­ladtam a városháza felé. A városháza es a templom között ép­pen akkor fordult a térre egy több száz főből álló megmámo­rosodott, lelkendező csapat, katonákkal az élen és lelkesen éltet­ték a gyilkos háború dicstelen halálát hírül­adó forradalmat. Nem csoda, hogy a katonák éltették a forradalmat legheve­sebben, hiszen ujjongva döbbentek rá, hogy ez­után nem a golyó, a srapnell, a gránát po­kolgépeinek iszonya­tos roncsolása oltja ki fiatal életüket értel­metlenül, haszontala­nul, hanem ezután al- hatnak, dolgozhatnak, szerethetnek, örülhet­nek, mert nem a ha­lál jegyesei többé, ha­nem ölelésre kitárt X karjait az élet nyújtja i feléjük. * Hamarosan megala- X kultak a katonataná- X csők és a frontokról | hazaözönlő katonák | dolgait ők irányítót- X ták. A városházán X megalakult a népjóléti f bizottság a polgári la- | kosság gazdasági | ügyeinek ideiglenes in- I tézésére. Az itthon le- | vő p.ártemberekből ju- ♦ tott mindenhova. Én a X népjóléti bizottságban | tevékenykedtem a la- | punk szerkesztőségi | munkáin kívül. — A | mozgalomban az igazi ♦ fellendülés csak 1919 j januárjában kezdődött, | amikor orosz hadifog- | ságból is kezdtek régi, | kipróbált elvtársak ha- jj zaszállingózni, s ami- í kor Magyarországon a I munkásság átvette a j diktatórikus hatalmat, | hogy a sokat szenve- j dett népünk egy új t világ köveit lerak- J hassa. Hajnal József t Az őszi mélyszántás előnyeiről Az őszi mélyszántással nö­veljük a talaj tápanyagkészle­tét. Az ősszel felszántott tala­jokban a levegő nedvessége és a meleg hatására élénk talaj élet indul meg. A talajbaktériumok­nak lehetőség nyílik az elsza­porodásra, ilymódon jelentős nitrogéngyarapodás történik Azonkívül a fagy és a levegő málasztó hatására a talaj ás­ványi anyagaiban is olyan ké­miai folyamatok mennek vég­be, melynek során a vízben old­hatatlan anyagok oldhatóvá és ezáltal a növények részére fel­vehetővé válnak. Javul a talaj fizikai szerke­zete Is; A felső réteg lefordul a borozda aljára, a morzsalé- kos alsórészek pedig a felszín­re kerülnek. Télen a lefordított talajréteg is megjavul, morzsa- lékos szerkezetű lesz. Az őszi mélyszántásnál felü­let helyett a mélységben növel­jük termőterületünket, a mé­lyebb termőréteg lehetővé te­szi növényeink gyökérzetének erőteljesebb fejlődését és meg­erősödését, ami fokozza a ter­méshozamokat. Franek Béla mezőgazdaági üzemág- vezető, Jánoshalmi Föld­művesszövetkezet Érdemes megjegyezni, s;.hogy jó, ha az eszi mély­szántás előtt kiszórjuk a cukor­répa alá az alapműtrágyát, amely katasztrális holdanként 150 kilogramm szuperfoszfátból és 80 kilogramm kálisóból áll. A tél folyamán kap a talaj annyi csapadékot, hogy a mű­trágyák tápanyagai feloldódnak, a tavaszi esőzések erre nem mindig elegendők. ...hogy az ERRA takarmány- pótló tápszer használatánál ügyelni kell arra, hogy 100 ki­logramm szárazanyagra számolt takarmánykeverék összeállításá­nál 29—30 deka ERRA-t kell vízben előzetesen feloldani, majd az egész takarmányroeny­nyiséggcl nagyon gondosan és egyenletesen elkeverni. Elég naponta egyszer adagolni, de ezt rendszeresen végezzük, mert ellenkező esetben nem érjük el a várt eredményt. ;.. hogy II. kiadásban meg­jelent a Hajós—Hódossy: Véde­kezés a baromfibetegségek ellen című könyve. E könyv ismer­teti a baromfi elhelyezésének; ápolásának, tenyésztésének és táplálásának egészségügyi vo­natkozásait. Részletesen tárgyal­ja ezenkívül a leggyakrabban előforduló baromfibetegségek felismerésének és megelőzésé­nek módját, Az ablak elé eresztett függö­nyön homályosan szüremlik be az őszi napfény. A halvány- sárga sugár végigsiklik a poli­túrozott íróasztalon és megtörik a kék dosszién. Iván Istvánná — akit már másodszor jelöltek országgyűlési képviselőnek — ül az asztal mellett, s beszél. Sza­vai nyomán felelevenednek egy küzdelmes élet epizódjai: a meg­aláztatás, az embertelen munka és az új élet boldog napjai. Már tizenkétéves korában cse­lédnek kellett mennie. Gyer­mekkorának emlékei nélkülö­zéshez fűződnek. Ifjúsága sem sokban különbözött a gyermek­kortól. Kelebián, a Károlyi ura­dalomban napszámoskodott. Ne­ki, az egyszerű zsellérasszony­nak sokat jelentett a felsza­badulás. Először juttatott föl­dön dolgoztak férjével, utána beléptek a termelőszövetkezetbe. 1953. Ez a dátum fordulópon­tot jelentett életében, — az or­szággyűlés tagjának, képviselő­nek választották meg. Nem vált méltatlan a bizalomra, bár na- nunn szerénvert csak unszolásra mondja el, mi mindent intézett el a választóinak, dolgozó pa­raszttársainak. Segített abban, hogy Madaras községben egy nyolctantermes, emeletes iskolai nevelői és gondnoki lakás épült A göböljárási tanyavilág pa­rasztjai is emlegetik, hiszen két- tantermes iskola épült ott 1955* ben. A bácsalmási fiatalok na­gyon jól pmerik őt. A futball- pálya korszerűsítése, az öltözők elkészítése szintén az ő után­járása folytán valósult meg... Az asztalon fekszik egy dosz- szié, amely tele van levéllel. Sok panaszos levél, mind az ö cí­mére jött, de vannak köztük köszönő sorok is. Mindegyik le­vél szélére gyöngybetűs írással van rávezetve, milyen intézke- dést tgtt benne az országgyűlési képviselő. Ezért Tataházán és Bácsalmá­son újból Iván Isivánnét bízták meg a választók, hogy képvi­selje az ügyüket az ország tör­vényhozó házában, a parlament­ben. Iván Istvánná a jövőben sok­kal többet akar tenni a válasz­tókért, mint eddig. Tervei kö­zött ~ amire a választói kér­ték — <* bajai ruhaüzem egy fiókvállalatának létesítése szere­pel Bácsalmáson. Ebben a ruha­üzemben összesen 300 asszony talál majd foglalkoztatást, amely megoldja az ott lakó nők elhe­lyezkedésének problémáját. S folytathatnánk tovább a terve­ket. S közben a nap kivillan a fel­hők mögül, beragyogja a szobát. Derűsnek, optimistának látszik a nép képviselője is. Iván Ist­vánná. ISMÉT JELÖLTÉK Iván Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents