Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-17 / 245. szám

1 »Mal 193*. pktóber 17, pénleK Politechnikai oktatás as iskolákban AZ ÁLTALÁNOS- és közép­iskolákban a politechnikai ok­tatást ebben az évben vezették be tantárgyként. Az új okta­tási rendszer célja, hogy meg- kedveltesse a tanulóifjúsággal a technikát, a műszaki tudomá­nyokat, s hogy elsajátíthassák a gyakorlati munka egyes alap­vető fogásait. Ha a politechnikai oktatás célját akarnánk meghatározni, így jellemezhetnénk: a poli­technikai oktatás a gyakorlati életre nevel. E munka közben az ifjúság elsajátítja a gyakor­lati, műszaki ismeretek alapvető sajátosságát. Megismerkedik a szocialista ipar hatalmas fejlő­désével, a modern technika vív­mányaival, mely megkönnyíti és -gyorsítja az ember tévé­A JÖVŐ NEMZEDÉKNEK alapvetően fontos feladata lesz, hogy a technika mai fejlettsé­gét tovább formálja. A politechnikai órákon az if­júság megismerkedik a legfon­tosabb technikai és termelési munkafolyamatokkal, a szer­számokkal és azok használatá­val. FELVETŐDIK a kérdés, mi tette szükségessé iskoláinkban a politechnikai oktatás bevezeté­sét? Erre egy mondattal vála­szolhatunk: a technika fejlő­dése. Az iparban, mezőgazdaságban ma már modem gépek dolgoz­nak, ezek kezeléséhez műszaki­lag jól képzett szakemberekre van szükség. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha már ifjú korban lerakjuk a technikai műveltség alapjait. A POLITECHNIKAI munka mellett természetesen nem mel­lőzendők a tudomány és a kul­túra egyes ágazatai sem. A kü­lönböző szaktudományok nagy­mértékben lendítik előre a technika alaposabb megismeré­sét. Művelt szakemberek csak úgy nevelődhetnek, ha a tudo­mány különböző ágazataival is tisztában vannak. Éppen ezért a politechnikai oktatás komoly feladatot ró iskoláinkra, de if­júságunkra is. Az iskolákban oktató tanároknak a politechni­kai munka alapossága érdeké­ben saját magukat kell elő­ször felvértezni a technika is­mereteivel, mert csak így vál­nak szakszerű nevelőkké és ok­tatókká. A POLITECHNIKAI oktatás eredményessége érdekében az alábbiakban határozhatnánk meg a feladatokat: 1. A tanulók sajátítsák el a legfontosabb technológiai isme­reteket, ismerjék meg a gépek gyártásának alapvető menetét. 2. Sajátítsák el a fa és fém megmunkálásának alapvető is­mereteit, ismerkedjenek meg a lehetőségekhez mérten az egy szerűbb gépek kezelésével és azok karbantartásával, 3. Fokozni kell a tanulók technikai és műszaki ismeretek iránti érdeklődését. 4. Az oktatók tegyék lehetővé az üzemek, a szakiskolák (az iparitanuló-iskola szakkörei, szaktantermei) látogatását, hogy fiataljaink közvetlen kapcsolat­ba kerüljenek a termelés kü­lönböző ágaival. HA AZ ELMONDOTTAKAT szakoktatóink figyelembe ve­szik, úgy gondolom, nagy lépés­sel viszik előre a politechnikai oktatást, s így felkelthetik az ifjúság műszaki érdeklődését is. Háló Ferenc megyei igazgató ftliMká&ft'áU JWéhány nappal ezelőtt a L Kiskunfélegyházi Do­hánybeváltóban jártam. A be­járat előtt várakozó hosszú ko­csisor azt mutatta hogy a ter­melők gyors ütemben szállítják be az idei jó termést. Bent az üzemben vidám asszonyok és lányok osztályozták a dohány- kötegeket. A sok mosolygós arc azt mutatta, hogy az itt dolgo­zók jól érzik magukat. Beszélgetésbe elegyedtem ve­lük. örömmel újságolták, hogy havonta 1000—1200 forint körül jár a keresetük, kielégítőnek tartják az üzemi konyhán ké­szült ebédet, amit 4 forintért kapnak. Elmondották — méghozzá jo­gos büszkeséggel —, hogy üze­mükben három év óta nem for­dult elő lopás. ÚJABB TÍZ KIVÁLÓ DOLGOZÓ az 5-ös izánuL JHébpépllötiíL A legutóbb megtartott ter­melési tanácskozások egyik na­pirendjeként vitatták meg a munkahelyek dolgozói: ki érde­mes a kiváló dolgozó kitünte­tés elnyerésére'1 Az összes munkahelyeken tíz dolgozót tartottak érdemesnek cÁz újítási mozqalúm úkafd a Kiskunfélegyházi Gépgyárban Az ellenforradalom következ- . tében országszerte jóidéig elha­nyagolták az újítási mozgalmat, pedig ez korábban a népgazda­ságunknak sok százmillió forint megtakarítást jelentett. A kis­kunfélegyházi Gépgyárban is el­lanyhult az újító-mozgalom, holott ez az üzem e területen hosszú éveken át elöljárt. Gazdasági életünk már régen megszilárdult, de az újítók elég lassan lendültek munkába. Az elmúlt évben mindössze 32, je­lentőségében is kisebb újítást nyújtottak be a Gépgyár dolgo­zói, s. az abból eredő megtaka­rítás alig érte el a harmincezer forintot (bér ez sem megveten­dő összeg). Amilyen lassú volt az indulás, olyan gyors lett a további fej­lődés. Példa erre, hogy 1958. III. negyedévében a beadott és elfogadott újítá­sok által megtakarított ösz- szeg a kétszázezer forint fö­lé emelkedett, több mint hétszeresére az egész 1957. évinek. Fokozza ezt az eredményt, hogy ebben az ösz- szegben nincs benne az import­anyag-megtakarítás, ami külön 70 ezer forintot tesz ki, A harmadik negyedév legjobb újítója címet Szőke István gyár­tásvezetőnek adhatjuk, aki há­rom elfogadható újításával 72 ezer forint megtakarítást ért el. De nem maradt el sokkal tőle Csenki Béla anyagbiztosító, aki főleg az importanyag-takarékos­ság területén dolgozott jól, s a rozsdamentes hulladékanya­gok helyes felhasználásával a III. negyedévben 61 ezer forin­tot takarított meg népgazdasá­gunknak. Balogh László, Szeri Lajos lakatosok, Farkas Jó­zseffel közösen beadott újítá­sukkal 23 ezer forint megtaka­rítást értek el; Ez a néhány adat persze csak; kis része a negyedév folyamán: beadott újításoknak és az ezzel: elért megtakarításnak, de vilá-i gosan szemlélteti, hogy a kiskunfélegyházi Gépgyár- j ban az újítási mozgalom is- j mét fellendülőben van. i ízért megdicsérjük a gyár újí-i tási megbízottját, Komár Ida elvtársnőt. Az újítás természetesen nem­csak a népgazdaságunknak je­lent komoly megtakarítást, ha­nem az egyéni jövedelmet is erőteljesen növeli, hiszen a leg­utóbbi három hónapban a Gép­gyár dolgozóinak 7300 Ft újítási díjat fizettek ki t. ó. arra, hogy birtokolja a kiváló dolgozo kitüntetést. A buda­pesti sörgyári munkahelyen álisku György ács, Acs Zoltán kubikos, a szegedi építésvezető­séghez tartozó mezohegyesi munkahelyen Szabó Imre kubi­kos, a vaskúti munkahelyen Török István kőműves, a bu­dapesti Lottó Áruháznál Nagy János és Tarsolyi Gyula kubi­kos, a pócsmegyeri építkezés­nél Unyi József és Készéi Gyula szerelők, az újpesti munkahe­lyen pedig Keszthelyi Dezső gé­pész és Czetó István kőművesre esett a dolgozók választása. Kiváló dolgozó oklevelet és a velejáró pénzjutalmat, amely mintegy 5000 forintot tett ki, a dolgozók már megkapták. Ezek szerint a kitüntetett újabb tíz dolgozóval együtt most már a vállalatnál 31 dolgozó kapta meg a kiváló dolgozó címet. lásával Védi, erősíti Ttépi de* mokratikus államunkat. N ép­nevelő munkára jelentkez&tt az elmúlt napokban, hogy feltúlá* gosító szavával is elősegítse a novemberi választások sikerét• l\4íg erről beszélgettünk, az 1™ ragadta meg a figyelme­met, hogy távolabb egy idős munkásasszony a régi időkről beszél a fiataloknak. Közelebb mentem hozzájuk. Az idős néni azt sorolta, hogy a Horlhy- rendszerben mosni, takarítani járt és azért csupán kosztot és néhány fillért kapott. Most megbecsült szakmunkás. Telje­sítménye szerint ugyanannyit keres mint a fiatalok. Éppen ezért tudja, mi a kötelessége a. mi népi demokratikus rendsze­rünk iránt, Munkájával, maga­tartásával, bátor, harcos kiál­S átogatásomon Fekete Pál-* né, a pártszervezet titka* ra kalauzolt a munkahelyeken. A munkásnőkkel folytatott be* szélgeiéséimbe ő is bekapcsoló* dott. Ennek során elmondotta» hogy igen sok dohánytermelő egyénileg dolgozó paraszttal tar* tanak kapcsolatot és azokkal rendszeresen beszélgetnek a nagyüzemi gazdálkodás, vala* mint a táblás művelés előnyei* ről. Tőle és az üzem más dől* gozóitöl tudtam meg, hogy aü alapszenfezet kommunistái har* cos tevékenységet fejtenek ki a munkafegyelem megszilárdítását a termelési tervek teljesítései valamint a dolgozók jogos prob* lámáinak orvoslása érdekében. Érthető, j hogy ilyen munka alapján (i pártszervezetnek igen nagy tekintélye van az üzem* ben. A dolgozók bátran, biza* lommal fordulnak problémáik* Ital a kömmunistákhoz. /k z üzemben tett látogati* ** sdim során arról győződ» tem megl hogy a nők éppen úgy megállják helyüket a munka» ban és az élet más -területeim mint a férfiak. Túri József MINT CSEPPBEN A TENGER úgy tükröződik cgy-egy község életében az ország fejlődése. Vegyük példának ezúttal Pál- monostorát, amely a félegyházi járásban van és közel tízezer hold területén mintegy négy­ezerszáz lelket számlál. A Ilorthy-rendszer átkos idő­szakában a községben 86 cseléd és 284 napszámos család tengő­dött, akik Hódmezővásárhelyre, Derekegyházára, Szentesre és néha Izsákra jártak munkát ke­RÖVIDESEN MARADÉK NÉLKÜL BETÖLTI SZEREPÉT ¥ a Megyei Kórház Körséta a kórház osztályain Borús délelőtt vaii, amikor a kezelésre, vizsgálatra jövő sok emberrel együtt átlépem a Me­gyei Kórház küszöbét. A kór­ház igazgatója szívesen fogad, s a főnővért adja mellém kísé­rőül. Először a röntgen-therá- piára látogatunk. Ennek az osz­tálynak a működése mintegy öt évre tekint vissza,' s a maga nemében a negyedik helyen áll az országban. A rákos megbe­tegedéseket gyógyítják itt rönt­gen-sugárral és therápiával. A főorvos nagy szeretettel beszél arról a gyógymódról, amellyel itt már nagyon sok embert ad- ! tak vissza az életnek. ; r Épül a gyógyszertár, tiszta az osztály, de a konyha ... : A kórház gyógyszertárában : nagy felfordulás fogadott ben- : nünket. No, nem azért, mint- ; ha ez lenne itt a megszokott : állapot, hanem a szerelők még most készitik a steijil laborató­riumot, ahol különböző steril- oldatokat készítenek majd. A kórház gyógyszertárának nem­régiben készült felszerelése igen szép. Borbély Erzsébet főgyógy­szerész elmondotta, hogy . a kór­házban létesítendő gyógyszer- tár a betegek jobb ellátását szolgálja. A gyógyszertár két hét múlva kezdi meg teljes ka­pacitással a kórház számára a gyógyszerek készítését és táro­lását. A fertőző osztályon dr. Béléi Lajos osztályos orvos vezetett végig bennünket. Mindenütt rend és tisztaság fogadott. Egy kedves epizód maradt meg em­lékezetemben, amikor a gyer­mekek szobájában Béléi dr. a jó orvos, s a szerető apa gon­dosságával takargatta be az apró betegeket. Az alagsorban működik a kór­ház konyhája. Erről sajnos, nem szólhatok dicsérően. A konyhán dolgozó szakácsnők piszkos kö­tényben végezték munkájukat, s a raktárakban is igen nagy volt a rendetlenség. A konyha új vezetője elpanaszolta ottjár- tunkkor azt is, hogy rossz a gőzelszívó berendezés, ami miatt már többen megbetegedtek. Józanítás — yyomormosással! A belgyógyászaton Pataki Jó­zsef adjunktus, amikor a prob­lémáról érdeklődtem, kifejtette, hogy a kórház az utóbbi évek­ben nagyon sokat fejlődött, de még így is nagy a zsúfoltság. Idő kérdése, hogy a 85 beteg részére megoldódjon a wc és a fürdőszoba gondja. Míg beszél­getünk, egy erősen illuminált fiatalembert, Csősz Istvánt hoz­zák a műtőbe. Nem kis dolog a kórház dolgozóinak az ilyen részeget a gyógyászat eszközei­vel józan állapotba hozni: négy ápolónak kellett lefogni Csősz Istvánt, hogy az ilyenkor szo­kásos gyomormosást elvégezzék rajta; resni UulákoUhoz, grófokhoz. Az aratás 10—12-edért folyt, a nap­szám 80 fillér volt, lia volt... Értelmiségi pályára csak három embernek sikerült közülük cl­helyezkedni, nagy huzavona után. Ma a kép egészen mást mu­tat. Ez a szó, hogy cseléd —' ismeretlen fogalom a községben. tJj földhözjuttatoltak, s közü­lük ma már számos tsz-tag dolgozik a földeken. Az egy­szerű dolgozók soraiból, család­ijából 6 orvos, 2 jogi doktor, 1 í mérnök, 13 pedagógus nevelő­• dött ki és 13 fiatal mint nép- í hadseregünk tisztje áll helyt; ; védi a szocializmust építő ha- •zát. A községből jelenleg 22 fia- » tál jár középiskolába. A ván- í lormozinak 12 000 látogatója ; volt ez évben, s ez a szám még •smelkedni fog, ha a villanyt • rövidesen bevezetik a községbe. [Érdekes számok még: jelenleg >1472 kerékpár — 1939-ben mind­össze 97 volt —, 84 motorke­rékpár és két személyautó is • van a község lakosságának tu- [lajdonában. : A sok más létesítményről, jár­daépítés, kultúrház, kutak, új •iskola építése stb. most ne is beszéljünk. E A lakosság bízik benne, hogy az új tanácstagok megválasztá­sa, a további jó együttműkö­dés, még gyorsabb ütemben vi­szi előre a község fejlődését. — gyclvai — PÉNZZÉ TEHETI A TÖKMAGOT HA ÁTADJA A TERMÉM/FORGALMIV! VAGY FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET RAK* |tárában VÉTELÁR. V50 És S50 A nőgyógyászaton Bacsó Ká­roly főorvos fogadott. Szóba került, hogy a kórházban ez az osztály bonyolítja le a legna­gyobb forgalmat. Meglátogat­tunk néhány gyermekágyas asz- szonyt, akik meg voltak elé­gedve az ápolással és étkezés­sel. S lehet, hogy Bacsó főor­vos most még panaszkodik a zsúfoltságra, de novemberben már elégedettebb lesz, mert akkorra ezt az osztályt is ki­bővítik. Az új tüdőosztályon A sebészet volt ütünk kö­vetkező állomása. Az osztály- vezető főorvos örömmel mond­ta el, hogy egy hónappal ez­előtt tizennégy ággyal bővült osztálya. Utolsónak a tüdőosz­tályra mentünk. A kórház egyetlen olyan osztálya ez, ahol nincs zsúfoltság. A szép kert övezte, különálló épületben, amelyet 200 000 forintba kerü­lő átalakítási munkával nem­régiben adtak át, 50 beteg nyert elhelyezést. Kevés egy délelőtt ahhoz, hogy a kórház minden osztá­lyáról hű képet fessen az újság­író. Egyet azonban mindeneset­re leszögezhet: a Megyei Tanács Kórháza ma még nem, de rö­videsen betölti azt a szerepet, amelyet a megye vezetői szán­tak számára a megelőző és gyó­gyító munkában. Gémes Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents