Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-17 / 245. szám

1958. október 17, póatek f A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS- KISKUN MEGYEI LAPJA Megalakul a üecsieméii szimfóniHus zenekar ÉMTEKEZI.ETEM' ■ flIAITÁK 2k MEGYE- SZÉKHELY ZENJEI ÍSJLjEIiÉJiSrEIC PROXHLifiiMEÄJO: EVEK ÓTA vajúdó, fontos problémák megoldását kereste és bátran mondhatjuk, találta meg az az értekezlet, amely a napokban zajlott le a Kecske­méti Városi Tanács elnökhelyet­tesének, Sántha Lajos elvtárs- nak a szobájában, A megye- székhely zenei szakemberei gyűltek össze abból a célból, liogy megvitassák pártunk mű­velődéspolitikai irányelveinek szellemében a kecskeméti zenei élet megteremtésének lehetősé­geit Részt vett az értekezleten Madarász László elvtárs, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Réthy Aladár, a kecskeméti orvoszenekar elnöke, Róna Fri­gyes, a Katona József Színház karmestere, Nemesszeghy Lajos zenetanár, Nemesszeghy Lajos- né, a kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola igazgatója, Adám József, az Állami Zene­iskola igazgatója, Bálint Béla, a TIT megyei titkára, Lőrincz Béla karnagy és Fóti Dezső, a S.1ÜDOSZ részérói, »A zene mindenkié*1 mozgalom egyik (kezdeményezője. AZ ÉRTEKEZLETEN közös (elvi álláspont alakult ki arra [vonatkozóan, hogy pártunk kul­túrpolitikai téziseinek szellemé­iben fokozott erővel kell fel­menni a harcot zenei téren is a eűllesztő hatású selejtmuzsika, « giecs ellem Megállapították, tsogy a komoly, színvonalas ze­kéhez csak a klasszikus zene propagálásával lehet elvezetni ‘m. közönséget. Találóan jegyezte E eg Fóti Dezső, a MÜDOSZ küldötte, hogy ha igaz lenne, ihogy a dzsesszen és az operett- wnuzsikán át vezet az út a ko­jrooly zenéhez, akkor ma^ Ma- jgyarország lenne Közép-Európa (zeneileg egyik legműveltebb or­<VWWWVW/V'AVWWVW>AIW>AlWV'/ szága, hiszen sehol olyan nagy és túlméretezett operett-kultusz nincs, mint éppen nálunk, KIALAKULT egy olyan közös vélemény, hogy Kecskeméten is — csakúgy mint Miskolcon, Pécsett, Debrecenben, Szegeden és Győrött — jelentős tábora van a komoly zenének. Ezekre a zenekedvelőkre és zenét mű­velőkre támaszkodva kell létre­hozni a zenebarátok körét a megyeszékhelyen is. Nemes fel­adata lesz ennek a csoportosu­lásnak, hogy társadalmi segít­séget nyújtson a zenei élet kiszélesítésére és megteremtésé­re. Madarász László elvtárs és Sántha Lajos elvtárs, a megyei, illetve a városi tanács részéről a legmesszebbmenő erkölcsi tá­mogatás mellett anyagi segítség biztosítását is bejelentette egy létesítendő kecskeméti szimfo­nikus zenekar működésének megalapozására. Erre vonatko­zólag az értekezleten megállapo­dás történt, hogy a kecsekméti zenészek, szakemberek, zenét művelők táborából jönne létre ez a zenekar, amely más lehe­tőségek mellett megteremtené rendszeresen tartott hangverse­nyeivel a kecskeméti zenei élet alapjait. , A SZERVEZŐMUNKÁVAL nem lehet késlekedni — álla­pították meg a részvevők —, de addig is, amíg ez a zenekar létrejön, meg kell indulnia a ze­nei életnek, »A zene mindenkié« mozgalom keretében havonta egy-egy hangversenyt rendez­nek a megyeszékhelyen, vendég­zenekar részvételével. A hang­versenysorozat október 27-én a budapesti MÁV szimfonikus zenekar szereplésével indul meg. Róna Frigyes vezénylésé­vel három Beethoven-mű kerül a közönség elé: a III, Leonora nyitány, az Esz-dur zongora- verseny Varjas Anna zongora- művésznő közreműködésével és a III. (Eroica) szimfónia. AZ EGYMÁST KŐVETŐ ven­déghangversenyek mellett ter­mészetesen nagy feladat hárul a rövidesen létrejövő kecske­méti szimfonikus zenekarra is. Ez az együttes helyes műsorpo­litikával, de megalkuvás nél­kül szolgálja majd a klasszikus zene propagálását egymást kö­vető hangversenyeivel. Az első két hangverseny terve ki is alakult az értekezleten. Novem­berben Verdi Rigolettóját mu­tatják be hangversenyszerű elő­adásban, december folyamán pedig Bécsi estet tart a zene­kar. A műsoron Mozart, Schu­bert és Strauss János művek szerepelnek* Cs. L. Kosárlabda Csak a bajai lányoknak sikerült győzni gzegedi EAC—Bajai Bácska Posztó 83:73 (45:31). NB I-es férfi kosár­labda-mérkőzés. Baja, 400 néző. Ve­zették: Osváth és Verbőczi. — Igen szépszámú közönség előtt zajlott le vasárnap ez a mérkőzés. A közön­ség nem is csalatkozott a játékban, mert a mérkőzésen mindvégig szín­vonalas és izgalmas küzdelem folyt. A szegediek igen jó napot fogtak ki. Nagy iramban kezdtek és mind­járt több kosárral elliúztak a kissé elfogódottan játszó Bácskától. Ké­sőbb mindjobban belejön a Bácska és a II. félidőben már csak 3—4 ko­sár volt a szegediek előnye. Végül a jobb dobókkal és nagyobb rutin­nal rendelkező SZE A C-játékosok megérdemelten nyerték a mérkő­zést, de minden dicséretet megér­demelnek a lelkesen játszó bajai fiúk is. Legjobb dobók a Bácská­ból: Kovács II. 30 és Vétek 22. Bajai Építők—Komáromi MÄV 52:42 (24:19). NB II. női mérkőzés. Komárom, 100 néző. Vezette: dr. Urbán. A komáromi lányok nem állították különösebb feladat elé a bajai lányokat. A bajaiak mindvé­gig jól irányították a játékot és győzelmük egy percig sem volt vi­tás, bár játékukba itt-ott még hiba csúszott. Legjobb dobók: Görög 32, Mándi 10. Székesfehérvári Vasas—Kecskemét; Petőfi 66:41 (33:20). NB II-s férfi mérkőzés. Székesfehérvár, 500 néző. A kitűnő fekvésű pályán mindvé­gig iramos, szép küzdelmet látha­tott a hazai közönség. Az I. fél­időben Pleskó mint középcsatár jól! látta el feladatát, de akcióit nem tudta befejezni, mert a döntő pil- • ianatokban mindig elnyomták és —! sajnos — a játékvezetők nem to-; rolták meg kellő eréllyel ezeket a szabálytalanságokat. Ettől függet­lenül a fehérváriak sokkal rutino­sabban játszottak és távolról is lőttek állandóan — sikerrel. Ezzel nyertek. A II. félidő elején még fellobbant a Petőfi játékkedve; de azután — mert semmi sem sikerült nekik — fokozatosan visszaestek és a hazaiak tetszés szerint érték el kosaraikat. A csapatból csak Szarf kálit lehet kiemelni, aki az utolsó ot percben egészen jó teljesítményt tiyuj tott. A Kecskeméti Petőfi a következő összeállításban szerepelt: Pál (2)j Tormássy— Pleskó (4) — Habul íí ’ Szakáll Csere: Sahin Tóth II. (18), Tabajjdi (4), Csemus Fodor és Országh. (8); Szóváltás hesbeszúréssal Koch Zoltán kis-kecskeméti borbély a múlt hét péntekén a kis-kecskeméti italboltban a vendégekkel beszélgetett, s eköz­ben szóváltás történt közte és Dávid József, az egyik eléggé ittas vendég között. Dávid Jó­zsef ezt megelőzően is bicská­val hadonászott, majd Koch Zoltánnal való vita során Ismét elővette kését és a borbély ha­sát összeszurkálta. Koch Zol­tánt a mentők szállították kór­házba és értesüléseink szerint ma már a gyógyulás útján van; A helyszínre siető rendőrök a részeg, garázda szurkálót, Dá­vid Józsefet, őrizetbe vették; Fizessen elő a Petőfi Népére Miért nincs szobaszofgálat Kecskeméten? Képek a járás életéből 'OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO'DOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÓW Szerencsét hoz-e nálunk 39 új belépő a járás termelőszövetkezeteibe Szeptemberben 39 új tag lé­pett be a kiskunhalasi járás ter­melőszövetkezeteibe s az álta­luk bevitt területtel: 161 hold­dal nőtt a közös gazdaságok birtoka. A szövetkezetek fejlődését nemcsak a taglétszám emelke­dése mutatja. A múlt hónap­ban egyesült a tompái Szabad Föld és Üj Élét Termelőszövet­kezet; példájukat követte a já­noshalmi Petőfi és Felszabadu­lás Tsz, amely október elején ugyancsak egyesült. Halasi baromfitenyésztők sikere a Híres Napokon I 1 Az IBUSZ különféle prospek­tusait lapozgatva a kecskeméti ember szeme akaratlanul is megakad az öles betűkön, mely- lyel a tanácsok mellett műkö­dő idegenforgalmi hivatal szo­baszolgálatát ajánlja Budapes­ten, s több vidéki városban. Hiába keresi azonban a kecske­méti olvasó városának nevét a Ezobaszolgálattal rendelkező vá­rosok között, — nem találja. Pedig valamikor, nem is olyan sok évvel ezelőtt —r még az öreg Béke Szálló idejében —, a Vendéglátóipari Vállalat bir­tokában volt egy olyan listá­nak, amelynek segítségével — ha a szállodai szobák megtel­tek —, ha nem is fényűzően berendezett, de nyugalmat, pi­henést biztosító, rendes magán­házakban tudták elszállásolni az érkező vendégeket. A szoba- szolgálat legegyszerűbb formája ■volt ez, s mégis kincset ért olyankor, amikor egy fáradt vendég pihenésre vágyott. Csak az nem magyarázható semmiféle Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Csulyok Ida (anyja neve: Rácz Ida), Tamási IPiroska (Révész Piroska), Szabó [Ferenc (Kasza-Kovács Julianna'. MEGHALTAK: Németh Jenő hónapos, Felleng Jánosné Be­kente Ilona 32 éves, Bari Gi­zella 19 hónapos, Bencze Mária 14 éves* indokkal, hogy ez a lista aS szállodával együtt eltűnt, mint-i ha itt sem lett volna. j Mondhatnák, hogy miért ép-| pen most emlegetjük ezt, ami-? kor részben és ideiglenesen is-i mét megoldódott Kecskemét | szállodaproblémája a tiszti klub? átadásával. Egyszerű az oka.! Jól tudjuk, hogy az új szálloda? csak részben oldja meg a Ven-j déglátóipari Vállalat problémá-j ját. Lesz idő, amikor kicsiny-! nek bizonyul a hely ezután is,j s akkor szükség lesz megbíz-? ható magánlakásokra is. Gon­doljuk, nemcsak a vendégsze­rető kecskeméti népnek, hanem a városban a vendéglátó gazda hivatását betöltő Vendéglátó­ipari Vállalatnak is érdeke hogy a Kecskemétre látogatók emiatt se hagyják el keserű szájízzel városunkat. í __OD __1 A Hírős Napok mezőgazdasági kiállításának gazdag pavilonso­rában éktelen gágogás, kukoré­kolás és kotkodácsolás hirdette minden propagandánál ékeseb­ben, hogy hol foglalnak helyet a baromfikiállítás résztvevői. A kiskunhalasi baromfitartó gaz­dák — akik tavasz óta ma már 200-nál is több tagot számláló szakcsoportba tömörülve dolgoz­Emlékeztotő »Szörnyű állapot Kötönyben!« »Ebben az évben még egy órát sem tanult 74 kötönyi iskolás jyerek, mert nincs iskola!« — írja 1941-ben az akkori Halasi Újság, majd így folytatja a cik­ket: »■A kötönyi homok kultúrbot- ránya hosszú évek óta foglal­koztatja a közvéleményt. A Tu- iományos Akadémia birtokának írnyékában egész sereg apró magyar úgy nő fel, hogy még az ilemi iskolai tudományokat sem hallhatja magáénak. 1925-ben a ielybeliek iskolát létesítettek >gy bérelt tanyában, majd 1929- jen egy sötét, dohos kis putriba zöltözött az iskola, ahol az ösz- zezsúfolt gyerekek egymásután zapták meg a súlyos fertőző be- egségeket. Ezt az épületet vis­zont a tanyatulajdonos 1941- ien visszavette s Kötöny pusz- án ismét beköszöntött az ősi llapot: 74 iskolás ebben az év­ien még egyetlen napot sem cmulti* nak — Kecskeméten sem val­lottak szégyent. Hegyi István fehér magyar fajtájú tenyészete elnyerte a kiállítás egyik első díját, kívüle Dudás Sándor ken­dermagos, Nagy Lajos sárga ma­gyar és Mucsi Mihály fehér ma­gyar állománya részesült díja­zásban. az olasz Fortuna? Ennek eldöntésére vállalkoz­tak a kiskunhalasi Sertéste­nyésztő Vállalat szakemberei, amikor a bácsfcjokodi üzemegy­ségben kísérletképpen lüü hol­dat vetettCK el az olasz fajtájú, Fortuna nevű blúzából. Hazájá­ban ez a búzafajta holdanként 30—40 mázsás terméssel fizet s nálunk, Magyarországon is több állami és kísérleti gazdaság ter­meszti sikerrel. A vállalat bokedi üzemegysé­gében szakszerű »vendégfoga­dásban« részesítették a külföldi jövevényt: a búza 35 cm-es mélyszántásba, holdanként 5 mázsa műtrágyával elmünkéit talajba került. Sztankovics elvtársat isméi képviselőnek jelölték Kunfehértón PETŐFI N£PB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztg bizottság Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Telefon: 25—16, 26—19. U-22 Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a Telefon: II—09 Előfizetési díj eg.v hóra 11 Ft Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban és kézbesítőnél. Sács-Kiskun megyei Nyomda V ; Kecskemét. — Telefon 13-29 27-45 ; felelőé vez.; Szűcs Béla Igazgató Nagy létszámú, lelkes hangu­latú jelölőgyűlések folynak ezek­ben a napokban Kunfehértón is. A megyei képviselőt jelölő gyű­lést az állami gazdaság kultúr­termében tartották meg s a résztvevők egyhangú szavazással ismét Sztankovics Mátyás elv­társat jelölték. A felszólalók ki­fejezésre juttatták bizalmukat a párt és a kormány politikája iránt, hangsúlyozták, hogy Fe­hértó népe is békében akar élni, dolgozni. A jelölőgyűlés résztvevői több probléma megoldásához is kér­ték Sztankovics elvtárs segítsé­gét Ilyen például, hogy Kunfe­hértó is kapjon önálló állator-« vost, vagy legalább a meglevő körzetet határozzák meg szeren­csésebben az illetékesek. A dol­gozó asszonyok egy helybeli pékműhely és hentesüzlet léte­sítését sürgetik s ezzel kapcso­latban a földnnjvesszövetkezet önállósítását is jónak látnák. Alapos indokokkal adtak han­got annak is, hogy az állami gazdaságok is keressenek módot a községfejlesztéshez való hoz­zájárulásra, a falufejlesztéssel kapcsolatban pedig ismét szóba- került egy községi kultúrház felépítésének szükségessége. Spárgatermesztő szakcsoport alakult Kisszálláson A kisszállási határ mintegy 20 százaléka egészen sivár homok, ahol igen gyenge eredménnyel lehet csak a szokásos növényfé­leségeket termeszteni. Az V. körzetben nyolc egyénileg dol­gozó paraszt: Kovács Sándor, D. Szirácki János, Urbán Antal, Kecskés László, Simon István. Túri Ferenc, Szabó Antal és Ta­nács József — megtalálta a tit­kát és útját a jövedelmezőbb gazdálkodásnak, spárgatermesztő szakcsoportot alakítottak. örvendetes jelenség, hogy az alig pár napja megalakult szak­csoportba máris három új tag: Sebők János, Szabó Vince és Juhász János szintén felvételét kérte, Hegedűs István

Next

/
Thumbnails
Contents