Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-16 / 244. szám
4. oldal 1958, október 18, csütörtök k Hírős Napok kiállításán láttuk Iredmények, tények a művelődési pavilonban l\em messze a Hírős Vásár díszes bejáratától, hatalmas pavilonban számolt be megyénk a művelődés eredményeiről. Az ízlésesen berendezett pavilont néhány nap alatt több tízezren látogatták meg. Van is miben gyönyörködni van min elgondolkozni. A kiállított tablók, tárgyak bemutatták egész megyénk művelő' désügyének utóbbi években kibontakozott hatalmas fejlődését. Világító térkép szemlélteti, hol épültek megyénkben 1950— 1958 között iskolák. A térkép körül legszebb vidéki iskoláink fényképei. Megtudhatják a látogatók, hogy az elmúlt nyolc esztendőben évenként átlagosan egymillió forintot fordított államunk iskolák felszerelésére, ösz- szesen mintegy 10 millió jutott az általános- éá középiskolai hálózat felújítására. Elgondolkoztató, milyen hatalmas erőfeszítéseket tesz kormányzatunk a gyermek- nevelés érdekében. Csak egyetlen számadat is világosan tükrözi ezt. Az egyik szemléltető kép szerint egy diák interná- tusi ellátása 540 forintba kerül államunknak. A szülő pedig abban az esetben is, ha a legmagasabb díjat fizeti, átlagosan 200 forintot térít meg ebből a jelentős összegből. Korszerű, szemléltető eszközök, szertári felszerelések egészítik ki az iskolai ügyekre vonatkozó kiállítási részt. Ezt tették teljessé a megyénk művelődésügyi helyzetének alakulását, a népművelés fejlődését ábrázoló tablók, szemlétető képek, legfontosabb művelődés- ügyi intézményeinket bemutató adatok. 1953-ig 231 különböző könyvtár létesült megyénkben. Ma a könyvtárak száma 265, s bennük 307 648 könyv várja az olvasni vágyó dolgozókat. Külön kiállítási részleggel szerepel a megyei Moziüzemi Vállalat és a kecskeméti Katona József Színház. Díszletrajzok, jelmeztervek, a legkiemelkedőbb bemutatók képei tették világossá az érdeklődők előtt, milyen hatalmas lökést adott a vidéki szinházkultúra fejlődésének az államosítás. Az érdeklődők azt is megtudhatták a kiállításon, hogy ma már a legkorszerűbb szemléltető eszközök, technikai felszerelések sem ritkák művelődési házainkban Egyre nő a magnetofonnal, rádióval, sőt televíziós készülék kel és filmvetítőgéppel rendelkező falusi művelődési intéz mények száma. Sok tízezren nézték meg a kiállítást, s ugyanannyian győződtek meg arról, hogy a kulturális élet fellendítése nálunk ma már nem szólam, hanem tettekben megnyilvánuló realitás. NAGYDDAT KAPOTT A HlRÖS NAPOK mezőgazdasági kiállításán a nagydíjat az állami gazdaságok pavilonja kapta. A látogató könnyen megállapíthatta, hogy megérdemelték. Mivel? kérdeztük meg Bretz Rollandot, az igazgatóság dolgozóját. Ö válasz helyett végigkalauzolt a pavilonokon. AZ ELSŐBEN bemutatta, hogyan fejlődött az utóbbi időben a szálú-, gyümölcstermelés. Itt láthattuk Ábrahám Béla, a Helvéciái Állami Gazdaság kutatójának nemesített szőlőfajtáit. A sarokban a fejlődő méhészet legújabb, legmodernebb vándorkaptárait, méhpempő készítő eszközeit és egy virágporcsapdát szemlélhettek a látogatók. A második pavilonban hatalmas térkép mutatja, hogy az állami gazdaságok hogyan és mivel segítik a mezőgazdaság szocialista átszervezését. TÖBBFÉLE, minőségileg ellenőrzött vetőmagot állítottak ki. Tablók segítségével ismertették, mit nyújtanak az iparnak. Többek között: 13 920 mázsa hízott marhát, melynek 55 százaléka export, 8 395 000 liter tejet, 78 ezer 500 darab rántani való csirkét, nagy mennyiségű komlót és sertést. A KÖVETKEZŐ tablók bebizonyították, hogy az utóbbi években nagy ütemben fejlődik az állami gazdaság dolgozóinak kulturális helyzete is. Számtalan új kultúrotthont, munkásszállót, mozit létesítettek. A NAGY PAVILON mellett találtuk az új típusú mezőgazdasági gépeket, melyeknek nagy része a gazdaság dolgozóinak találmánya. Ezek nagy mértékben megkönnyítik a dolgozók munkáját. A palántázó gép pl. 42 ember, a fejökombájn 20 ember munkáját végzi el naponta. EZ A PAVILON tükrözte leghívebben a mindennapi munka eredményeit és az állami gazdaságok fejlődését ezzel az ötletes tervezéssel érdemelte ki a nagydíjat, (bé) Fedezzük fel a hibákat, — de.,e »Egy bosszantó esemény késztet arra — írja T. Ö. olvasónk —, hogy elmondjam véleményem a Helvéciái Állami Gazdaság mozijáról. Nagyon sokan vannak mindig a moziban, ezért már előre megvásároltuk a legdrágább jegyet. Pontosan az előadás kezdetére érkeztünk, de legnagyobb meglepetésünkre már üres hely nem volt ott, ahova a jegyet váltottuk. A jegyszedőnő nagyon kedvesen ajánlotta nekünk az első sorban üresen levő helyeket. Mivel más választás ügy sem volt, hát odaültünk. De ha még egyszer azon a helyen kellene végignézni egy előadást — talán nem is mennénk moziba.» A fenti levél írójának kétségtelenül igaza van — sérelem érte. Felháborodása mégis vitatható. Emlékezzünk csak! A fel- szabadulás előtt Grüszner úr nagybirtokos konvenciós cselédjeinek még kenyérből sem jutott elég, nemhogy mozi. Nekik csak egy lehetőség volt a »kulturálódásra«: elmenni a kocsmába. S ezt is csak a férfiak művelhették. A parasztasszonyoknak egész heti robot után a gyermekdajkálás volt a »szórakozás«. A felizabadulás után néhány évvel Helvécián a mai napig két mozgóképszínház nyújt tlartalmas, nevelő hatású, érdekes élményt. Az egyik a Moziüzemi Vállalat vándormozija, a másik az Állami Gazdaság normálfilmvetítője, amelynek létrehozására 150 000 forintot költöttek. Igaz, van kijavítandó hiba még a mi társadalmunkban is, hiszen nem megy minden símán. De gondolt-e T. Ö. arra, hogy mi tizenkét év alatt Helvécián csak a mozira 150 000 forintot adtunk, — nem beszélve az egyéb kulturális létesítményekről —, melyek egy napon sem említhetők a Grüszner úr által odavetett, verejtékkel keresett* pénzen megvásárolt »kocsmakultúrával«? Fedezzük fel a hibákat. De azért ne a hibát keressük minduntalan. Igaz, hogy nincsen megszámozva a Helvéciái Állami Gazdaság mozijában az ülőhely — s néha ez kellemetlen is —, de mégsem ez a döntő, hanem az, hogy a mi társadalmi rendszerünkben — a múltban teljes elmaradottságban élő — tanyavilág népének is elvitték a legfontosabb művészetet, a filmet. G. G. Négy fal között as egész világ nem foglaltak el másodrangú helyet a kecskeméti fotók sem. Bajtay Ferenc Bugaci számadója kitűnő. Dezső Pál Űtjavítása hangulatos és technikailag is kifogástalan. Juhász Albin két portréja igen jól jellemzett alkotás. Kitűnik Krisch Béla laboratóriumi képe és Pásztor Zoltán három kiváló alkotása: a Vadmacska, a Csillogás és a Köd. De a többiek is, Lóránd Nándor, Medgyesi László, Müller Pál, Sándor Lajos, Sántha Tibor, Vincze János. Szecskay Dezső dr., Csapi Lajos, Gyenei Nándor, Endrényi Ferenc dr. képei számot adtak a kecskeméti fotoklubban folyó magas- színvonalú művészi munkáról. Külön érdekessége volt a kiállításnak a zágrábi fotoklub kollekciója. Némelyik kép a legmodernebb irányzatokról adott Ízelítőt. Így O. Milos Téli örömök című kompozíciója, Beszko Vladislav, S. Dimitríjevics és B, Zlatko néhány alkotása, A dávodiak büszkesége Dávod központjában épülőfélben levő új, impozáns művelődési ház befejezésének lehetnek tanúi mostanában a községbe látogatók. A kerek 58 méter hosszú és 12 méter széles épület nemcsak korszerű előadóteremmel, hanem gondnoki lakással is rendelkezik. Megelégedéssel látják a község lakói, hogy a községfejlesztési alapra befizetett forintjaik jó helyre kerülnek, hiszen az épülő művelődési ház régi hiányt pótol. Jelenleg az egész községben egyetlen olyan nagy terem, amelyben gyűléseket, rendezvényeket, előadásokat tarthatnának. A 25 méter hosszú nagy terem mellett két öltöző épül, helyet kap itt egy klubterem, egy két szoba, konyhás gondnoki lakás, ruhatár, büfé helyiség is, Sárgult papiról^ fanúuallomása A dávodiak számtalan eset ben voltak kénytelenek a tő lünk 6 kilométerre fekvő Her cegszántóra utazni, hogy rész vehessenek a kecskeméti szín ház tájelőadásán vagy mái színvonalas rendezvényen. Hí új épületiünk elkészül, nálunl is lesz mód arra, hogy meg ismerjék vendégszeretetünket élvonalbeli művészeink A község dolgozói igen nagj érdeklődést tanúsítanak a kul turális rendezvények iránt hiszen olyan művészeti együttessel rendelkezünk, amely tne- gyeszerte híres és több éves múlttal rendelkezik. Igen sok felnőtt és fiatal vesz részt személyesen is rendezvényeink előkészítésében és sok kiváló műkedvelőnk van. Nem volt ugyan megfeleli művelődési otthonunk, mégis mások megítélése szerint is, magas színvonaló kulturális élet színhelye Dávod. A seregszemlén az iskola együttese a járás- oan az első helyen végzett, s KISZ-f tataijaink is nem egy írtékes díjat nyertek már; Minien elismerést megérdemel jő munkájáért Magyar János és Magyar Jánosné tanár, akik sorát tesznek azért, hogy községünk kulturális színvonala magasra emelkedjék, Művelődési házunk értéke meghaladja az 550 000 forintot. \ községfejlesztési számláról 120 000 forintot fordítottunk építésére, mintegy 200 000 forint irtékű helyi anyagot is hasz- íálunk fel. Emellett több mint 10 000 forint értékű társadalmi nunka is segíti művelődési hálunk felépítését, Ezek a számok s bizonyítják, hogy a dávo- iiak nem szűkmarkúak, ha cözös ügyről, közös érdekről fan szó. Az épület már tető alatt álL Befejeződött a külső-belső vakolás. ^ vasbétqnból épült színpad Is élj esen kész. Végeztünk a vil- anyszereléssel, s az asztalos- nunka is szépen halad. Sajnos, i befejezést egy köbméter fű- észáru beszerzése gátolja. Ha i hiányzó anyagot megkapjuk, nég ebbén az évben teljesen ilkészül ez a szép és hélkü- özhetétléi!) épület. Molnár János vb-eluökhelyetles. Dávod tunk, előbbre haladtunk, mint/ a Horthy-rendszer 25 esztendei jében. ^ } Kiskőrös községben például a j felszabadulás előtt a község, képviselőtestülete 20 legtöbb? adót fizető virilistából és 20 vá-^ lasztott képviselőből, valamint </ 12 szavazati joggal bíró elöljá-ó róból állt. Manapság a tanács-/ tagok többsége munkásokból és\ parasztokból tevődik össze. Ré-7 gén volt, amikor hazánkban voltj egy »felsőház«, ahová nemesi/ származással lehetett csak be-\ jutni és hogy a főrendek a fő-6 hercegek, hercegek, grófok és/ bárók nélkül nem lehetett tör-x vényt hozni. Mindemellett az*/ alsóházba sem kerülhetett egy-fi szerű munkás vagy szegénypa-/ raszt. \ Választások előtt állunk, s / nem árt visszaemlékezni ezen 0 időkre. Ne feledjük el, hogy/ ezek a szervek nem önmaguk-(/ tói szűntek meg, hatalmukat/ nem önként adták fel. S aztx sem feledjük, hogy 1956 októ-v herében ugyanezt az úri rend-(9 szeri akarták Visszaállítani. De/ mint ahogy 1945-ben, úgy 1956-\ ban is a Szovjetunió segítségé-*/ vei, a munkások és parasztok/) szívós harca 1956-ban is elso-A porté őket, s most már örökre./ Sz. S. U pillanatban éppen nem jut az eszébe. Ilyen esetre a törvény akként rendelkezik, ha olyan jelzőt vagy körülírást ad, melyből a jelölt személye kétségtelenül megállapítható, a szavazatot el kell fogadni és az illető jelölt javára írni.*1 Mindehhez, azt hiszem, nem szükséges kommentár. E választás óta a világ nagyot változott, s az urakkal együtt letűntek posztjaikról hű kiszolgálóik, a cselédnyűzó kiskirályok. Ma már csak rossz emlék, hogy 8—10 éves gyermekeket tömegével kisbéresnek adnak a szülők nagygazdához. Letelt az az idő is, amikor a női munkát feleannyiban fizették meg mint az ugyanannyit érő férfimunkát. Vége van azoknak az időknek, amikor isten- káromlásnak tekintették, ha valamelyik jóeszű gyermek arra mert gondolni, hogy más szeretne lenni, mint cselédsorban levő apja. A felszabadult nép csodákat művel. A cse’éd vagy paraszt, akivel még azt tanították, hogy a politika az urak dolga, megtanult politizálni és saját sorsát intézni. A vezetés tudományára nem tanították, mégis urak nélkül 13 év alatt többet alkotIDŐSEBB olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek még a régi választásokra. Egészítsük ki ezeket az emlékeket régi újságokból vett hiteles adatokkal. Vegyük elő a Kiskőrös és járása című lap több mint 24 évvel ezelőtt megjelent példányait. Meskó Zoltán államtitkár úr volt abban az időben az egyik országgyűlési képviselőjelölt, aki a válságjelenségek leküzdésére azt a hírhedt javaslatot terjesztette elő, hogy a munkanapok számát és ezzel együtt a dolgosok keresetét csökkentsék. Hogy mégis bekerült a parlamentbe, az kizárólag a választás akkori módjának köszönhető. Erről pedig ezt olvashatjuk a Kiskőrös és járása című lap- oan: »A szavazás reggel 8 óra- tor kezdődik és legkevesebb 6 ára hosszat tart. A szavazás lyíltan történik, s abból áll, íogy a szavazó megjelenik a területi szavazóhelyen és élő szóval megmondja, hogy kire szavaz... A törvényességhez tarozik az is, hogy a szavazató- tat akkor is el kell fogadni, ha i jelölt nevét nem tudja be- nondani, mert például ideges, mgzavarodott a szokatlan kör- xyezettöl, sok a figyelő szem és ■ermészetszerű izgalom követ- ieztében jelöltje neve abban a S zóról szóra értendő a cim, hiszen az a rendkívül érdekes bélyeggyűjtemény, s az a művészi szépségeiben kimagasló fényképegyüttes, amely a Rákóczi úti pártiskola nagytermében várta a Hírős Napok érdeklődő közönségét, valóban az egész világot idézi; Itt volt a fotókiállításon a zágrábi fotoklub kiváló jugoszláv fotóművészeinek egy reprezentatív gyűjteménye. Gyönyörködhettek a nézők a Brüsz- szelbe küldött magyar fotomű-ti vészeti anyag legszebb és legér-\ dekesebb darabjaiban is, Ami( pedig ezenkívül volt, az a bé-/ lyeggyűjtők tablóin elevenedett! meg csodálatos változatossággal, V intim szépséggel. / N em csoda, ha igen sok/ látogatója akadt ennek/ az érdekes gyűjteménynek. Aj bélyeggyűjtők majd mindenv tablóját díjazni kellett. Gyön-0 gyösi Imre kecskeméti gyűjtő a/ liechtensteini fejedelemség bé-J yegeinek teljes kollekciójával V méltán kapott I. díjat. 1850—/ 1941 között, csaknem 100 esz-/ tendö teljes svájci bélyeggyűj-\ teményét jutalmazta a zsűri II.Ö díjjal. (Petneházi Imre kecske-/ méti gyűjtő állította ki.) I. díj-/ jal jutalmazták Udvari Lajosx Kiskunfélegyházi filatelista rit-ö íaságokat szemléltető gyűjte-/ ményét. És a többiek is, Kassai/ János Kecskemétről, KhiererV ámtal Nagykőrösről, Polgár/ Sándor Kiskunfélegyházáról, \ számtalan érdekes gyűjteményt*/ illított kl. fi A fotóművészeti kiállítás ki-/ emelkedő darabjai a Brüsszel-/ sen bemutatott reprezentatív V magyar anyag 48 képe, a zágrá-(9 ói fotoklub cserébe adott 29/ alkotása és a kecskeméti foto-\ riub tagjainak 36 fekete-fehérV 5s négy színes képe, fi K ülön öröm számunkra,/ hogy a brüsszeli »na-/ rjyok« — a legjobb magyar fo-\ »művészek — alkotásai melletti/
