Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-14 / 242. szám

4958. október 14. kedd

'V

OihnuLtabÓHL k fa a ül

A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ

ÁjylAGYAl?. SZQ£tALiSfÄ.^ MUN!<A'3;PAÉr ..&ÄCS -KISKUN M€GYgl LAPJA

Választástól választásig

Negyvenezer régyzeiméter járda, 51 kilométer vízvezeték épült az utókéi években Kecskeméten, enyhülni to] a lakáshelyzet

Dutevjá Jlléhén dhfuidda!, a hetik emit L o ár öli tátidét eJndklie.fi/eUeJiíöeL

KÉRDÉS: Értesüléseink szerint Méhész elvtárs 1947 óta vesz részt a városi községgazdálkodási munkában. így gazdag tapasztalatokra tett szert arról a fejlődésről, amelyben Kecskemét városának a felszabadulás óta része volt. Melyek a legjellemzőbb összehasonlító adatok és tények erre vonatkozóan? Az elmúlt két tanács- választás óta mennyit fejlődött a város?

VÁLASZ: A város arculatának alakulását több tényező együttes hatása segítette elő. Ezek közül a legjelentősebb tényező a tanács által végzett városfejlesztés volt. A tanácsok megalakulása óla eltelt nyolc év alatt igen jelentős változások történtek városunk életében. Kecskemét megyeszékhely lett, s egykori területéből tíz új község alakult ki. A három-, majd az ötéves, s most újra a hároméves terv fejlesztési eredményeit tükrözik többek között •a következő adatok:

Városfejlesztésre az éves költségvetésen felül kereken 100 millió forintot fordítottunk. 18 'utca kövezését, 40 ezer négyzet- méter területen végeztük el. 308 lakás állami erőből épült és 325 magánlakás készült. A város összes tere piac volt, — ezek helyén ma parkok díszelegnek. ;Üj piacot építettünk. Két locsolóautónk van. Az utolsó nyolc évet megelőzően a városban nem volt vízvezeték, a vizet az úgynevezett lajtoskocsik vödrönként árulták. Ma a vízellátást 61 kilométer hosszúságú vízvezeték, az új víztorony és körülbelül 1100 méter házi vízbekötés segíti elő. Korábban ugyancsak nem volt megoldva a város belső közlekedése sem. A Kecskeméti Gépkocsiközlekedési Vállalat három használt kocsival 10 évvel ezelőtt kezdte meg működését és ma 15 autóbusszal •járja a várost, s a szállított utasok száma évenként eléri az 500 000 főt. A tanulóifjúság jobb ellátására az iskolai tantermek száma 15 százalékkal emelkedett és a múlt négy óvodájával szemben az óvodák száma ma 15-re emelkedett. A betegek a szűk OTI épületben és az azóta lebontott öreg kórházban találtak orvosi ellátásra, s ma dolgozóink egészségügyét két kórház, az új SZTK rendelő és az év végéig felépülő öt körzeti orvosi rendelő szolgálja.

KÉRDÉS: Hogyan támogatja a lakosság társadalmi aktivitása a 'áros előzőekben körvonalazott fejlődését. A községfejlesz- tcsi hozzájáruláson túl gondolunk itt a lakosság által végzett társadalmi munkára is.

VÁLASZ: A város lakossága nyújtott és ma is nyújt támogatást városfejlesztési terveink végrehajtásához. A tanács 1955 —58. évekre összesen 4 600 000 forintot szavazott meg város- fejlesztési hozzájárulás gyanánt. Lakosságunk a tervek végrehajtását több ízben társadalmi munkával lg elősegítette. Így készültek el a Rákóczi úti, Szabadság téri és Széktói fürdői parkok, a különböző utcafásítá- sok, a sportpályák. A Küküllő fs Hunyadi utcák vízvezeték- építései. s ai ez évi szemételtakarítási kampány túlnyomó- részt társadalmi munkával bonyolódott le. A külterületi lakosság ebben az évben földutak javítására 1146 kézi munkanapot és 68 fuvar munkanapot teljesített, 62 ezer forintot takarítva meg így egyéb város- fejlesztési célokra. A szülői munkaközösségek az iskolák tatarozása és szépítése terén értek el dicsérendő eredményt.

KÉRDÉS: Melyek azok a létesítmények, amelyek ebben az évben készültek, illetve készülnek el, s melyek azok a nagyobb arányú építkezések, melyekhez a közeljövőben kezdenek hozzá?

VÁLASZ: A kormányzat a hároméves terv fejlesztési irányszámait az ellenforradalom okozta kár miatt szerényebben, de reálisan szabta meg. Városunk törés nélküli fejlesztése biztosítva van. Ez évben beruházásra 20 millió forintot fordítunk. Az idén már 32 lakásba be is költöztek a lakók, míg 111 új lakást az év végéig ad át az építőipar. Magánerőből 120 la-: kés épül. A véradóállomás, a| ballószögi körzeti orvosi rende-: lő, bőr- és nemibeteg gondozo: osztály, valamint az onkológia; létesítése egészségügyi, — míg a| múlt év végén elkészült Békéi téri 12 tantermes iskola, a ha-i lasi úti tanterem, az úgyneve-i zett reál-iskola és Ujkollégium helyreállítása oktatási intézményeink fejlesztését mutatják. A biztonságosabb vízellátás érdekében építés alatt ál a mária- városi kerülő-nyomó vezeték. Hálózatépítésre ez évben 1100 ezer forintot fordítottunk. Folyó évben a Csongrádi, Bajcsy-Zsi- linszky, Zsinór, Zöldfa, Mikes, Szarvas, Zója, Hunyadi utcák, valamint Kiskecskeméti- és a Csilléri-telep részesül vízhálózat-fejlesztésben. 1958-ban készült el az autóbusz-váróterem, út- és járdaépítésre pedig több mint egymillió forintot fordítottunk. Ebből többek között a Bethlen és Kuruc körút ismert útépítkezései készültek el.

KÉRDÉS: Utoljára megyeszékhelyünk távlati fejlődéséről sze- •etnénk érdeklődni, s arról, hogy ebben hol és milyen módon tud najd segítséget nyújtani önöknek, a tanácsnak, a város lakossága?

VÁLASZ: Erre a kérdésre — óváhagyott fejlesztési tervszánok hiányában — hosszabb idő- e előretekintve nehéz választ idni, különösen akkor, ha nem ikarunk illúziókat táplálni. En- íek ellenére mégis azt mondha- om, hogy megyeszékhelyi váro- unk igen komoly fejlődés előtt ill. A város általános rendezési

PETŐFI NÉPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt | Báes-Kiskun megyei napilapja * Szerkeszti: a szerkesztő bizottság J Szerkesztőség: t

Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám } Telefon: 25—16. 26—19. U—22 |

Felelő® kiadó: Momár Frigyes | Kiadóhivatal: }

Kecskemét, Szabadság tér la } Telefon: rí—09 J

Előfizetési díj eg.y hóra 11 Ft { Előfizethető és megvásárolható | Bármely postahivatalban

és kézbesítőnél. j

Bécs-Klskun megyei Nyomda v. j Kecskemét. — Telefon 15-2«. 27-48 « felelős vez»; Szűcs Béta ieaagató

terve készen van. E terv szerint' az emeletes házak építése, a közművesítés továbbfejlesztése — különösen a csatornahálózat: bővítése — szociális, kulturális és kereskedelmi célú létesítmények építése éppúgy célunk,^ mint a lakásprobléma megoldó-» sa. A Petőfi Népében már közölt| új üzemek létesítése a városképp alakításán túl elsősorban a fog-| lalkoztatást lesz hivatva megol-f dani. A hároméves terv követ-j kezű két évében az irányszámok! szerint mintegy 50 millió forin-| tot fordíthatunk városfejlesztés-» re. Ez idő alatt mintegy 270 la-f kás, négy iroda, illetve üzletház,i új szálloda, kilenc tanterem, új* utak, járdák, parkok építésére,} valamint a víz- és csatomaháló-J zat és a megyei kórház fejlesz-«

Blinden színház életében nagy esemény elsőnek színrehozni egy új művet. Valaha a vidéki színházak csupán a fővárosi sikereket játszották — kísérletezésre, a magyar drámairodalom ápolására, fejlesztésére bizony nem volt sem vállalkozó kedve, sem pénz, sem közönsége. Éppen ezért nagy öröm számunkra az a kis hír: megkezdték Gimes Imre: Ispán Teréz c. új darabjának próbáit a Katona József Színházban. Az író is eljött, hogy megismerkedjék a színészekkel, akik életrekeltik majd az Ispán Teréz figuráit. Az ismerkedés annál is érdekesebb volt, mert Gimes elvtárs első ízben találkozott színészekkel — akik az ő darabiát próbálták.

A munka megindult, a mű» helyekben már készülnek a díszletek, a ruhák. A rendező — Udvaros Béla már másról sem tud beszelni, csak az Ispán Terézről. És a színészek? Lázas izgalom, keresgélés, a jellemek feltárása, szereptanulás — ez az ő életük most október 31-ig, amíg felgördül a függöny és a nézők egy nagyon igaz, mégrázó drámát láthatnak a színpadon. A címszerepben Labanc Borit, a Tanítónő oly kitűnő alakítóját üdvözölhetjük majd újra. A többi szerepekben Gyuiai Antalt, Simon Györgyöt, Hegedűs Erzsit, Kips Lászlót, Bodő Györgyit, Fekéte Tibort, Moj- zes Máriát, Jánoky Sándort és Kariss Bálát láthatjuk.

Október 14-én

fakcsarmánjgazdálkodási értekezlet

A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya a Hírős Napok alkalmával október 14-én, délelőtt 10 órai kezdettel Kecskeméten, i Városi Mozi helyiségében takarmánygazdálkodási értekezletet rendez.

Az értekezlet az időszerű takarmánygazdálkodási és takarmányozási kérdéseket tárgyalja meg. Ennek keretében több, a ..akarmánygazdálkodással kapcsolatos legújabb módszerek alkalmazását ismertető oktató film s bemutatásra kerül.

Az élet a szokott mederben olyik, de esetenként az embe- ek elmondják véleményüket a november 16-án választásra ke- úlő jelöltekről. A dunavecsei já- ásban — egy hét alatt — ok- óber 2-től mintegy 327 jelölő

gyűlést tartottak. A népes gyűlések alkalmával — amelyek a legteljesebb rendben, demokratikus alapon történtek meg — 273 községi, 47 járási, 6 megyei tanácstagot és 1 országgyűlési képviselőt jelöltek a választók.

Két termelőszövetkezet alaku’t a járásban

A jáásban elsőnek Kunszentmiklóson alakult meg október 9-én az ifjúsági termelőszövetkezet. A fiatalok alakította szövetkezetnek 15 rendes, ezenkívül három — a gimnázium és a vasutas KISZ-szervezet, valamint az úttörőcsapat — pártoló tagja van. A termelőszövetkezet 3 kát. hold gyümölcsösben és 13 hold kertészeten gazdálkodik. Az alakuló gyűlésen Beck Bertalant választották meg elnöknek. A vezetőség tagjai még Városi Gyula és Szűcs Anna KISZ-tagok. A termelőszövetkezet a helyi földművesszövetke- zetet, a Vörös Csillag Tsz és a tassi Növényvédő Állomás, valamint Fazekas Árpád fmsz. agronómus és Bakos Béla, a gépállomás főagronómusa patronálják.

500G0 forint értékű társadalmi munka Szabadszálláson

Szabadszálláson a Hold utcában 1959 tavaszéra egy óvoda létesítését tervezik. A községi tanács a lakossághoz fordult segítségért, s megtárgyalta a pedagógusokkal, a szülői munka- közösséggel, a honvédséggel* hogy ehhez az elgondoláshoz milyen segítséget tudnak nyújtani. A Vegyesipari Ktsz munkásai már bejelentették, hogy a kőművesmunkát társadalmi úton ők kívánják elvégezni. A pedagógusok vállalták, hogy téglajegyeket adnak el. A ktsz műszaki vezetője, Forgó Sándor már el is készítette az épület rajzait, s felajánlotta, hogy az építkezés munkálatait irányítja. A községi tanács pedig biztosítja az építőanyagot. így a tanács és a község lakói összefogásának eredményeképpen az építkezés megvalósul, amelynek összes költsége 56 000 forintba kerül majd.

Négy és félmillió forintos beruházás Dunavecsén

A MÉSZÖV és a járási tanács tárgyalásai folytán baromfikeltető állomás létesül Dunavecse Község területén mintegy 4,5 millió forintos költséggel. Az állomás 20 géppel rendelkezik majd, amely ellátja a járást fajbaromfiakkal. A mezőgazdasági osztály további tervei szerint a keltető állomás mellett egy törzstenyészetet hoznak létre, amellyel felfrissítik majd a járás a pró jószág-állományát. A baromfikeltető állomás létesítésének munkálatait már ebben az évben megkezdik. A tanács aJtal rendelkezésre bocsátott 4

kát. hold terület bekerítése a jövő negyedév eléjén várható.

Adófizetésben első: Tass

A harmadik negyedévben az adófizetésben —. előző híradásunktól eltérően —- Tass község került az élre, 124,6 százalékkal. Második Dunaegyháza 124,2, harmadik Apostag 120 százalékkal. Sajnálatos, hogy Dunatetétlen 67,1 és Kunadacs 61,5 százalékkal, most is az utolsó. helyen kullog.

Az elmúlt hét vasámapjá. Cunpeszéren »Parasztbecsület .éven új termelőszövetkeze alakult. Az alakuló közgyűlé en 15 család mintegy 25 tag al egyhangúlag Juhász Pogán ános középparasztot választott meg elnöknek. Az új termelő zövetkezetnek 420 kát. hol öidterülete van, amelyen rizs emésztéssel foglalkoznak majc Az újonnan megalakult tsz irán agy az érdeklődés, s már töb en kéték a felvételüket.

JOOOÍXKKKMHK,

Beszél a műit

léjjas Iván Kunszentmililósoi

»■Héjjas Iván- képviselő érte zczlctet tartott a városháza ta ácstermében, amelyen minteg-, 0—90-en jelentek meg. Ismét i öldteherrendező törvényről be zeit. A törvény ismertetése utál dvari János, a helybeli ipar estület elnöke felelt a képvise ónek ékes rigmusokban, vers ->en mondva el a gazdák csa ornabajait és ezen keresztül a. 'arosság sérelmeit. Héjjas kép iselö válaszolt Udvari sok igaz súgót tartalmazó beszédére, majc ismét Udvari János szólalt fel aki emelt hangon jelentette k Héjjas Ivánnak, hogy sok bajnak lehetett volna elejét venni ha a képviselő úr az elmúlt öi évben többször meglátogattc volna Kunszentmiklóst. Az értekezlet. után Héjjas Iván. meghallgatta a panaszlók szomorú panaszait.« — Írja, 1931. majm hó 23-án a Dunamellék-^Kiskun- ság című lap.

Az értekezletre. meghívták a megye összes termelőszövetkezetének és termelőszövetkezeti csoportjának elnökeit, a községi gazdasági felügyelőket, állatorvosokat, a gépállomások mezőgazdászait, a járási mezőgazda- sági osztályok vezetőit, főagro- nómusait, főálláttenyésztőit s az érdeklődő egyénileg dolgozó parasztokat.

Az értekezletre meghívottak a Hírős Napok alkalmával féláru utazási kedvezményben részesülnek.

Egy hét alatt több mint háromszáz íelölőgyűlés