Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-14 / 242. szám

4958. október 14. kedd 'V OihnuLtabÓHL k fa a ül A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ ÁjylAGYAl?. SZQ£tALiSfÄ.^ MUN!<A'3;PAÉr ..&ÄCS -KISKUN M€GYgl LAPJA Választástól választásig Negyvenezer régyzeiméter járda, 51 kilométer vízvezeték épült az utókéi években Kecskeméten, enyhülni to] a lakáshelyzet Dutevjá Jlléhén dhfuidda!, a hetik emit L o ár öli tátidét eJndklie.fi/eUeJiíöeL KÉRDÉS: Értesüléseink sze­rint Méhész elvtárs 1947 óta vesz részt a városi községgaz­dálkodási munkában. így gaz­dag tapasztalatokra tett szert arról a fejlődésről, amelyben Kecskemét városának a felsza­badulás óta része volt. Melyek a legjellemzőbb összehasonlító adatok és tények erre vonat­kozóan? Az elmúlt két tanács- választás óta mennyit fejlődött a város? VÁLASZ: A város arculatá­nak alakulását több tényező együttes hatása segítette elő. Ezek közül a legjelentősebb té­nyező a tanács által végzett városfejlesztés volt. A tanácsok megalakulása óla eltelt nyolc év alatt igen jelentős változá­sok történtek városunk életé­ben. Kecskemét megyeszékhely lett, s egykori területéből tíz új község alakult ki. A három-, majd az ötéves, s most újra a hároméves terv fejlesztési ered­ményeit tükrözik többek között •a következő adatok: Városfejlesztésre az éves költ­ségvetésen felül kereken 100 millió forintot fordítottunk. 18 'utca kövezését, 40 ezer négyzet- méter területen végeztük el. 308 lakás állami erőből épült és 325 magánlakás készült. A város összes tere piac volt, — ezek helyén ma parkok díszelegnek. ;Üj piacot építettünk. Két locsoló­autónk van. Az utolsó nyolc évet megelőzően a városban nem volt vízvezeték, a vizet az úgynevezett lajtoskocsik vöd­rönként árulták. Ma a vízellá­tást 61 kilométer hosszúságú vízvezeték, az új víztorony és körülbelül 1100 méter házi víz­bekötés segíti elő. Korábban ugyancsak nem volt megoldva a város belső közlekedése sem. A Kecskeméti Gépkocsiközlekedési Vállalat három használt kocsi­val 10 évvel ezelőtt kezdte meg működését és ma 15 autóbusszal •járja a várost, s a szállított utasok száma évenként eléri az 500 000 főt. A tanulóifjúság jobb ellátására az iskolai tantermek száma 15 százalékkal emelke­dett és a múlt négy óvodájával szemben az óvodák száma ma 15-re emelkedett. A betegek a szűk OTI épületben és az az­óta lebontott öreg kórházban találtak orvosi ellátásra, s ma dolgozóink egészségügyét két kórház, az új SZTK rendelő és az év végéig felépülő öt kör­zeti orvosi rendelő szolgálja. KÉRDÉS: Hogyan támogatja a lakosság társadalmi aktivitása a 'áros előzőekben körvonala­zott fejlődését. A községfejlesz- tcsi hozzájáruláson túl gondo­lunk itt a lakosság által vég­zett társadalmi munkára is. VÁLASZ: A város lakossága nyújtott és ma is nyújt támo­gatást városfejlesztési terveink végrehajtásához. A tanács 1955 —58. évekre összesen 4 600 000 forintot szavazott meg város- fejlesztési hozzájárulás gyanánt. Lakosságunk a tervek végrehaj­tását több ízben társadalmi munkával lg elősegítette. Így készültek el a Rákóczi úti, Sza­badság téri és Széktói fürdői parkok, a különböző utcafásítá- sok, a sportpályák. A Küküllő fs Hunyadi utcák vízvezeték- építései. s ai ez évi szemét­eltakarítási kampány túlnyomó- részt társadalmi munkával bo­nyolódott le. A külterületi la­kosság ebben az évben földutak javítására 1146 kézi munkana­pot és 68 fuvar munkanapot teljesített, 62 ezer forintot ta­karítva meg így egyéb város- fejlesztési célokra. A szülői munkaközösségek az iskolák ta­tarozása és szépítése terén ér­tek el dicsérendő eredményt. KÉRDÉS: Melyek azok a lé­tesítmények, amelyek ebben az évben készültek, illetve készül­nek el, s melyek azok a na­gyobb arányú építkezések, me­lyekhez a közeljövőben kezde­nek hozzá? VÁLASZ: A kormányzat a hároméves terv fejlesztési irány­számait az ellenforradalom okozta kár miatt szerényebben, de reálisan szabta meg. Váro­sunk törés nélküli fejlesztése biztosítva van. Ez évben beru­házásra 20 millió forintot for­dítunk. Az idén már 32 lakásba be is költöztek a lakók, míg 111 új lakást az év végéig ad át az építőipar. Magánerőből 120 la-: kés épül. A véradóállomás, a| ballószögi körzeti orvosi rende-: lő, bőr- és nemibeteg gondozo: osztály, valamint az onkológia; létesítése egészségügyi, — míg a| múlt év végén elkészült Békéi téri 12 tantermes iskola, a ha-i lasi úti tanterem, az úgyneve-i zett reál-iskola és Ujkollégium helyreállítása oktatási intézmé­nyeink fejlesztését mutatják. A biztonságosabb vízellátás érde­kében építés alatt ál a mária- városi kerülő-nyomó vezeték. Hálózatépítésre ez évben 1100 ezer forintot fordítottunk. Folyó évben a Csongrádi, Bajcsy-Zsi- linszky, Zsinór, Zöldfa, Mikes, Szarvas, Zója, Hunyadi utcák, valamint Kiskecskeméti- és a Csilléri-telep részesül vízháló­zat-fejlesztésben. 1958-ban ké­szült el az autóbusz-váróterem, út- és járdaépítésre pedig több mint egymillió forintot fordí­tottunk. Ebből többek között a Bethlen és Kuruc körút ismert útépítkezései készültek el. KÉRDÉS: Utoljára megyeszék­helyünk távlati fejlődéséről sze- •etnénk érdeklődni, s arról, hogy ebben hol és milyen módon tud najd segítséget nyújtani önök­nek, a tanácsnak, a város la­kossága? VÁLASZ: Erre a kérdésre — óváhagyott fejlesztési tervszá­nok hiányában — hosszabb idő- e előretekintve nehéz választ idni, különösen akkor, ha nem ikarunk illúziókat táplálni. En- íek ellenére mégis azt mondha- om, hogy megyeszékhelyi váro- unk igen komoly fejlődés előtt ill. A város általános rendezési PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt | Báes-Kiskun megyei napilapja * Szerkeszti: a szerkesztő bizottság J Szerkesztőség: t Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám } Telefon: 25—16. 26—19. U—22 | Felelő® kiadó: Momár Frigyes | Kiadóhivatal: } Kecskemét, Szabadság tér la } Telefon: rí—09 J Előfizetési díj eg.y hóra 11 Ft { Előfizethető és megvásárolható | Bármely postahivatalban és kézbesítőnél. j Bécs-Klskun megyei Nyomda v. j Kecskemét. — Telefon 15-2«. 27-48 « felelős vez»; Szűcs Béta ieaagató terve készen van. E terv szerint' az emeletes házak építése, a közművesítés továbbfejlesztése — különösen a csatornahálózat: bővítése — szociális, kulturális és kereskedelmi célú létesítmé­nyek építése éppúgy célunk,^ mint a lakásprobléma megoldó-» sa. A Petőfi Népében már közölt| új üzemek létesítése a városképp alakításán túl elsősorban a fog-| lalkoztatást lesz hivatva megol-f dani. A hároméves terv követ-j kezű két évében az irányszámok! szerint mintegy 50 millió forin-| tot fordíthatunk városfejlesztés-» re. Ez idő alatt mintegy 270 la-f kás, négy iroda, illetve üzletház,i új szálloda, kilenc tanterem, új* utak, járdák, parkok építésére,} valamint a víz- és csatomaháló-J zat és a megyei kórház fejlesz-« Blinden színház életében nagy esemény elsőnek színrehozni egy új művet. Valaha a vidéki színházak csupán a fővárosi sikereket játszották — kísérle­tezésre, a magyar drámairoda­lom ápolására, fejlesztésére bi­zony nem volt sem vállalkozó kedve, sem pénz, sem közön­sége. Éppen ezért nagy öröm számunkra az a kis hír: meg­kezdték Gimes Imre: Ispán Te­réz c. új darabjának próbáit a Katona József Színházban. Az író is eljött, hogy megismer­kedjék a színészekkel, akik életrekeltik majd az Ispán Te­réz figuráit. Az ismerkedés an­nál is érdekesebb volt, mert Gimes elvtárs első ízben ta­lálkozott színészekkel — akik az ő darabiát próbálták. A munka megindult, a mű» helyekben már készülnek a díszletek, a ruhák. A rendező — Udvaros Béla már másról sem tud beszelni, csak az Is­pán Terézről. És a színészek? Lázas izgalom, keresgélés, a jellemek feltárása, szereptanu­lás — ez az ő életük most ok­tóber 31-ig, amíg felgördül a függöny és a nézők egy na­gyon igaz, mégrázó drámát lát­hatnak a színpadon. A címsze­repben Labanc Borit, a Ta­nítónő oly kitűnő alakítóját üdvözölhetjük majd újra. A többi szerepekben Gyuiai An­talt, Simon Györgyöt, Hege­dűs Erzsit, Kips Lászlót, Bodő Györgyit, Fekéte Tibort, Moj- zes Máriát, Jánoky Sándort és Kariss Bálát láthatjuk. Október 14-én fakcsarmánjgazdálkodási értekezlet A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya a Hírős Napok al­kalmával október 14-én, délelőtt 10 órai kezdettel Kecskeméten, i Városi Mozi helyiségében ta­karmánygazdálkodási értekezle­tet rendez. Az értekezlet az időszerű ta­karmánygazdálkodási és takar­mányozási kérdéseket tárgyalja meg. Ennek keretében több, a ..akarmánygazdálkodással kap­csolatos legújabb módszerek al­kalmazását ismertető oktató film s bemutatásra kerül. Az élet a szokott mederben olyik, de esetenként az embe- ek elmondják véleményüket a november 16-án választásra ke- úlő jelöltekről. A dunavecsei já- ásban — egy hét alatt — ok- óber 2-től mintegy 327 jelölő gyűlést tartottak. A népes gyű­lések alkalmával — amelyek a legteljesebb rendben, demokra­tikus alapon történtek meg — 273 községi, 47 járási, 6 megyei tanácstagot és 1 országgyűlési képviselőt jelöltek a választók. Két termelőszövetkezet alaku’t a járásban A jáásban elsőnek Kunszent­miklóson alakult meg október 9-én az ifjúsági termelőszövet­kezet. A fiatalok alakította szö­vetkezetnek 15 rendes, ezenkí­vül három — a gimnázium és a vasutas KISZ-szervezet, vala­mint az úttörőcsapat — pártoló tagja van. A termelőszövetkezet 3 kát. hold gyümölcsösben és 13 hold kertészeten gazdálkodik. Az alakuló gyűlésen Beck Ber­talant választották meg elnök­nek. A vezetőség tagjai még Városi Gyula és Szűcs Anna KISZ-tagok. A termelőszövetke­zet a helyi földművesszövetke- zetet, a Vörös Csillag Tsz és a tassi Növényvédő Állomás, va­lamint Fazekas Árpád fmsz. agronómus és Bakos Béla, a gépállomás főagronómusa pat­ronálják. 500G0 forint értékű társadalmi munka Szabadszálláson Szabadszálláson a Hold utcá­ban 1959 tavaszéra egy óvoda létesítését tervezik. A községi tanács a lakossághoz fordult se­gítségért, s megtárgyalta a pe­dagógusokkal, a szülői munka- közösséggel, a honvédséggel* hogy ehhez az elgondoláshoz milyen segítséget tudnak nyúj­tani. A Vegyesipari Ktsz mun­kásai már bejelentették, hogy a kőművesmunkát társadalmi úton ők kívánják elvégezni. A pe­dagógusok vállalták, hogy tég­lajegyeket adnak el. A ktsz mű­szaki vezetője, Forgó Sándor már el is készítette az épület rajzait, s felajánlotta, hogy az építkezés munkálatait irányítja. A községi tanács pedig biztosít­ja az építőanyagot. így a ta­nács és a község lakói összefo­gásának eredményeképpen az építkezés megvalósul, amelynek összes költsége 56 000 forintba kerül majd. Négy és félmillió forintos beruházás Dunavecsén A MÉSZÖV és a járási tanács tárgyalásai folytán baromfikel­tető állomás létesül Dunavecse Község területén mintegy 4,5 millió forintos költséggel. Az ál­lomás 20 géppel rendelkezik majd, amely ellátja a járást faj­baromfiakkal. A mezőgazdasági osztály további tervei szerint a keltető állomás mellett egy törzstenyészetet hoznak létre, amellyel felfrissítik majd a já­rás a pró jószág-állományát. A baromfikeltető állomás létesíté­sének munkálatait már ebben az évben megkezdik. A tanács aJtal rendelkezésre bocsátott 4 kát. hold terület bekerítése a jövő negyedév eléjén várható. Adófizetésben első: Tass A harmadik negyedévben az adófizetésben —. előző híradá­sunktól eltérően —- Tass köz­ség került az élre, 124,6 száza­lékkal. Második Dunaegyháza 124,2, harmadik Apostag 120 százalékkal. Sajnálatos, hogy Dunatetétlen 67,1 és Kunadacs 61,5 százalékkal, most is az utol­só. helyen kullog. Az elmúlt hét vasámapjá. Cunpeszéren »Parasztbecsület .éven új termelőszövetkeze alakult. Az alakuló közgyűlé en 15 család mintegy 25 tag al egyhangúlag Juhász Pogán ános középparasztot választott meg elnöknek. Az új termelő zövetkezetnek 420 kát. hol öidterülete van, amelyen rizs emésztéssel foglalkoznak majc Az újonnan megalakult tsz irán agy az érdeklődés, s már töb en kéték a felvételüket. JOOOÍXKKKMHK, Beszél a műit léjjas Iván Kunszentmililósoi »■Héjjas Iván- képviselő érte zczlctet tartott a városháza ta ácstermében, amelyen minteg-, 0—90-en jelentek meg. Ismét i öldteherrendező törvényről be zeit. A törvény ismertetése utál dvari János, a helybeli ipar estület elnöke felelt a képvise ónek ékes rigmusokban, vers ->en mondva el a gazdák csa ornabajait és ezen keresztül a. 'arosság sérelmeit. Héjjas kép iselö válaszolt Udvari sok igaz súgót tartalmazó beszédére, majc ismét Udvari János szólalt fel aki emelt hangon jelentette k Héjjas Ivánnak, hogy sok baj­nak lehetett volna elejét venni ha a képviselő úr az elmúlt öi évben többször meglátogattc volna Kunszentmiklóst. Az ér­tekezlet. után Héjjas Iván. meg­hallgatta a panaszlók szomorú panaszait.« — Írja, 1931. majm hó 23-án a Dunamellék-^Kiskun- ság című lap. Az értekezletre. meghívták a megye összes termelőszövetke­zetének és termelőszövetkezeti csoportjának elnökeit, a községi gazdasági felügyelőket, állator­vosokat, a gépállomások mező­gazdászait, a járási mezőgazda- sági osztályok vezetőit, főagro- nómusait, főálláttenyésztőit s az érdeklődő egyénileg dolgozó pa­rasztokat. Az értekezletre meghívottak a Hírős Napok alkalmával féláru utazási kedvezményben része­sülnek. Egy hét alatt több mint háromszáz íelölőgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents