Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-14 / 242. szám
Világ proletárjai; egyesül ff (eh! : III. ÉVFOLYAM 242. SZÄM Ára 50 fillér 1958. OKT. 11, KEDD NYOLC NYILATKOZAT, EGY VÉLEMÉNY: pompás a Hírös Napók kiállítása Most már beválthatom: számomra szorongással kezdődtek a Hírős Napok. Pénteken este 9 órakor künn jártam a Katona József parkban, abban a hi- szemben, hogy már készen, fellobogózva állnak a pavilonok, telve a beléjük valóval, — s ehelyett még féligkész állapotban volt minden. S szombaton délben mint csoda előtt álltam meg a kiállítás-város útjain. Kábultan, hogy íme, a teremtő agyak, kezek a kiállítást megelőző alapos szervező munka megkoronázásaképpen mire képesek egyetlen éjszaka! De szorongásom nem szűnt meg így sem. Más miatt, mégpedig azért lett most már úrrá rajtam, hogy meg tudom-e oldani azt a feladatom, hogy röviden, de találóan jellemezzem a kiállítást. A véletlen azonban kisegített a kátyúból. Két baráti ország és hazánk öt Kossuth-díjas írójának a társaságában vasárnap is megszemléltem a nagyszerű kiállítást és ők, a lényeget mélyebben kutatók elmondták, hogy milyen hatást tett rájuk mindaz, amit láttak. — A megye dolgozó népének munkaszeretetét, tudását bizonyítja ez a nagyon ízléses kiállítás — mondotta Nikola Fur- nadzsiev Dimitrov-díjas bolgár költő. — Az elárusító bódék előtt rengeteg ember, paraszt, akik nemcsak szemlélgették az árukat, de bőven vásároltak is. Ebből láttam, hogy van hozzá módjuk, pénzük. És ez kétszeres örömmel töltött el. — Bács megye dolgozóinak az erejéből megrendezett kiállítás lenyűgözött, a további erőfeszítésekhez sok sikert kívánok — nyilatkozott Kim Szun Szak kétszeres Nemzeti-díjas koreai költő. Kossuth-díjasaink közül Fodor Józsefnek ez volt az első mondata: »Szívderítő látvány«. Majd hozzátette: »A rendezés kitűnő. A pavilonok, a művelődést bemutató, de sorolhatnám1 mind, hiánytalanul szemléltetik a megye gazdasági és kulturális életét. A megye mező- gazdaságának csodálatos terményeit összeszedettebb, áttekinthetőbb módon lehet látni, mint egész hazánkét a különben szintén nagyon szép Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A Hírős Napok kiállításának mását, persze, nagyobb méretekben, csak Moszkvában láttam, az Összövetségl Mezőgazgdasági Kiállításon, amelyen szintén együtt, a maga helyén volt minden; Gergely Sándor szószerint ezeket írta a noteszomba: »Na gyón kifejező a kiállítás. Ki fejező, mert a szemlélődő a tájra következtethet a kiállított termékekről. A tájra és a nagy-nagy szorgalomra, amely a tájból mindezt a sok szépet, jót kihozta, örülök nagyon, hogy a kiállítást láthattam.« Merem állítani, hogy világkiállítás jellege van a Hí-t rös Napokénak. A íilm&y árnak egy másfél-kétórás filmet kellett volna készítenie róla — mondotta Jankovicli Ferenc. Szabó Pál így nyilatkozott: »Nagyon szép minden. A szőlő- és gyümölcskiállítás szebb, mint az országosé volt. Gondolom, helyes lett volna ezt a kiállítást, így ahogy van, teljes egészében Budapesten, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás pavilonjai között is megrendezni. — Nagyon tetszett. Rám úgy hatott, mintha egy fővárosi kiállításon lettem volna — ismerte el Simon István. Mindehhez csak annyit: nagyszerű élménnyel lesz szegényebb, aki nem nézi meg! (tarján) * A Hírős Napok alkalmából vasárnap Kecskemétre érkezett a Szovjetunió mezőgazdasági kiállításának igazgatója. Látogatása során megtekintette a kiállítási pavilonokat, s különösen nagy elismeréssel nyilatkozott a Kecskeméti Konzervgyár és a Kalocsai Fűszerpap- rikaipari Vállalat közös kiállításáról. Hosszasan időzött a pavilonban, miközben jegyzeteket készített mind az elrendezésről, mind a két vállalat eredményeiről. Búcsúzása előtt megkérte a gyár vezetőit, hogy a pavilon minden részletét fényképezzék le, ha lehetséges az eredeti színes képekből készült albumot küldjék el címére. A gyár vezetői örömmel fogadták az elismerő szavakat, s rövidesen útnakindul egy fényképpel teli album, mely a Szovjetunióban is hirdeti az idei Hírős Napok sikerét, a magyar konzervipar nagy fejlődését. Nemzetközi írólalálkozócá szélesedett a Hírős Napokon rendezett irodalmi est Országos jelentőségű irodalmi eseményeknek volt színhelye szombaton és vasárnap a kecskeméti Hírős Napok. A szombat este rendezett irodalmi esten a fővárosi írótársadalom legjobbjai, köztük négy Kossuth-díjas író és költő szerepelt saját műveivel a kecskeméti közönség előtt. Tóth László, a Katona József Társaság elnöke üdvözölte költői számyalású beszédben a megjelenteket, majd Tolnai Gábor akadémikus, a Kortárs szerkesztője méltatta az irodalmi est jelentőségét. A fejlődő vidéki irodalom nagyjelentőségű fegyverténye ez az est — állapította meg többek között Tolnai Gábor. Szabó Pál Kossuth-díjas író romániai élményeiről beszélt, majd Maria Banus Államidíjas román költőnő szavalta egyik versét, melynek műfordítását Labanca Borbála, a kecskeméti Katona József Színház művésze tolmácsolta. Ezután Jankovics Ferenc, Kossuth-díjas költő mondta eltebb költeményét. Kim Szun Szak koreai író, kétszeres Állami- díjas Cérnaút című versét Gobbi Hilda Kossuth-díjas, a Nemzeti Színház tagja adta elő. A szünet után Gergely Sándor kétszeres Kossuth-díjas író elbeszélését olvasta fel Labancz Borbála. Ezután Nikola Furnad- zsijev Dimitrov-díjas bolgár költő lépett a közönség elé drámai erejű versével. A költeményt Berek Katalin, a Nemzeti Színház tagja tolmácsolta. A műsor második felében Fodor József Kossuth-díjas költő olvasott fel verseiből, majd Madarász László, Varga Mihály, Goór Imre és Nagy Istók István kecskeméti költők egy- egy versét adta elő Labanez Borbála. A műsor Berek Katalin és Gobbi Hilda versmon- dásával fejeződött be. A műsor befejezése után Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese mondott köszönetét a megjelenteknek a nagyszerű művészi élményért s méltatta a közönség és, az írók találkozásának ezt az ünnepi alkalmát. A műsorban szereplő művészeken kívül vendégül látták Kecskemét dolgozói az irodalmi esten Simon István Kossuth- díjas költőt, Alexandra Sahig- biánt, Remus Lucát és Constan- tiniut, a Magyarországon tartózkodó román írókíildöttség tagjait, Kelemen Sándor írót, a Művelődésügyi Minisztérium kiküldöttét, valamint a szegedi írók képviseletében megjelent Szabolcsi Gábort, Ertsey Pétert és Andrási Lajost. Az irodalmi estet megelőzően fogadáson látta vendégül a Hírős Napok íróvendégelt a Kecskeméti Városi Tanács. Ezen rövid ideig jelen volt Erdei Fen renc, a Tudományos Akadémia főtitkára. A műsor után pedÁ közös vacsorán vettek részt a megjelelitek az Alföldi Étteremben. Vasárnap, a délelőtt folyamán íróink megtekintették a Hírős Vásárt, majd látogatásit tettek a Helvéciái Állami Gazdaságban. A látogatás a késő délutáni órákban ért véget. KlosstöttáSs es Hírős Mérnök kiállítási díjait Vasárnap délelőtt 11 órakor Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese kiosztotta a Hírős Napok kiállításán részt vevő, arra érdemesülteknek a díjakat és az okleveleket. A nagydíjat az állami gazdaságok pavilonja nyerte, Első MA TIZENNÉGY ÉVE 1944. október 14-én jelent meg az első szovjet katona Kelebián. A község lakossága bizonytalanságban várta a fejleményeket. A Hor- thy-rezsim 25 éven keresztül annyi hazug rágalmat szórt a Szovjetunióra, hogy még nem. is tudták, mit higgyenek az emberek, A község dolgozói csak egyben reménykedtek: rosszabb, mint volt már úgysem lehet. Kelebia lakosságának nagyrésze ugyanis cselédeskedett vagy napszámba járt Podmaniczky báró birtokára, a Nagykéri uradalomba, a Hanák-féle téglagyárba és szőlőbirtokra, az erdőgazdaságba és a falu nagy gazdáihoz. Ma már tudják Kelebián az emberek, hogy mit jelentett a felszabadulás napja. 1945-ben a lakosság csaknem egyharmada, 400 család kapott földet. 2100 kataszteri holdat osztottak ki közöttük. 1948-ban lebontották a rosszemlékű cselédlakásokat, amelyek anyagából 80 család épített új otthont magának. A következő évek tovább gazdagították a községet. 1952-ben például félmillió forintos költséggel építettek iskolát, s ugyanebben az évben húsz fiatalt küldhették főiskolára, egyetemekre. Az emberek élete évről évre szebb és jobb lesz. Tavaly például egy év alatt 54 új családi házat építettek, 170 zománcos tűzhelyet, 163 rádiót, 158 kerékpárt és 14 motorkerékpárt vásároltak a községben. A felszabadulás előtt mindössze négy rádió volt Kelebián, most 675 a rádió-előfizetők száma, vagyis minden második házban van rádiókészülék. 1957-ben 76 000 forintot költöttek a községben újságokra, képeslapokra, 28 000 forintot könyvekre, s a mozi 240 előadását 43 000 ember nézte végig. Kulturális igényeik kielégítését azonban nem a hasukon spórolják meg: 720 mázsa cukor fogyott tavaly a községben, s a Vörös Csillag Tsz-ben egy héttagú család öt darab hízott disznót vágott. Régen, a választások előtt sok mindent Ígértek a kelebiaiaknak, s ha mindazt megvalósították voína, a község ma az ország legnagyobb városa lenne. A sok mindenből azonban csak egy csendőrlaktanya épült, nehogy valakinek eszébe jusson számonkérni a honatyák ígéreteit. A felszabadulás után minden választási Ígérgetés nélkül három új tanteremmel, óvodával, napközi otthonnal, egy orvosi rendelővel, 800 méter betonjárdával, sportpályával, vezetékes rádióval, állatorvosi rendelővel, szolgálati lakásokai, boltokkal, két kilométeres salakos úttal — hogy csak a nagyobb dolgokat említsük — gyarapította államunk a községet. Most, tizennégy év után, ha visszatekintünk — nemcsak Kelebia lakossága, hanem az egész ország népe láthatja —, mit is jelentett az első szovjet katona. A szovjet hadsereg elhozta a szabadságot, népünk kezébe vette a hatalmat, saját sorsának irányítását. A kelebiaiak ebben az elsők voltak megyénkben. Na&v jQUó díjat az erdészet pavilonja, másodikat a Csohgrád megyei pavilon, harmadikat a Duna—• Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, negyediket a vízügyi igazgatóságok, valamint a Bács megyei Tanács gyümölcstermesztés! pavilonja kapta. A bírálóbizottság elismerő (Oklevelet adott a Kecskeméti Konzervgyár és a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat kobzos pavilonjának. Oklevelet ka- ipott az Alföldi Állami Pince- gazdaság pavilonja is. Ez alkalommal kapták meg a )díjakat a nyári borverseny ^alkalmával jó eredményt elért* (a Hírős Napokon is szereplő /'állami gazdaságok, egyéni terhelők. A nagy díj at, az ezüstserleget fa Helvéciái Állami Gazdaság /képviselőjének nyújtotta át a )kiváló ízű, zamatú traminiért* \Első díjat nyert az Alföldi ÁI- Tami Pincegazdaság csengődi /célgazdaságának olasz rizlingje, ')n Kunbajai Állami Gazdaság, (kadarkájának két évjárata, Bi- /káli József csengődi termelő )olasz rizlingje, Magyar György ^kecskeméti termelő kadarkája* (Kerncr István tabdi termelő /nagyburgundija, Márton Jó- )zsefoé kiskunmajsai termelő ^'ezerjója. Második díjat kapott az AJ- /földi Állami Pincegaidasag jsoltvadkerti célgazdaságának: (kadarkája, a Helvéciái Állami /Gazdaság ezerjója, a Kunbajai /Állami Gazdaság kadarkája, aa L (.Folytatás a 2. oldalon) ! HUSZONÖT ÉVVEL l EZELŐTT 5 (2. oldal) í A KISKÖRÖST J KONZERVÜZEMRŐL | (3. oldal) ! KÖZÜLÜNK VALÓK (3. oldal) | LEVELEZŐINK ÍRJAK f (3. oldal) | GYERMEKEKNEK — * ÚTTÖRŐKNEK (4. oldal) | SZOVJET GÉP í SEGÍTSÉGÉVEL t (1. oldal) I SPORT | (5. oldal) I VÁLASZTÁSTÓL — i VÁLASZTÁSIG ($. oldal) | TASSTÓL HARTAíG * (8. oldal)