Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-07 / 236. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKA'SPÄRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA-------'• - --- " V • 1 V- .iY ^ ’a:." _L: . LÜ‘ 1 1 ' > " , ^..L. .. .. rf Vi lág proletárjai, egyesüljetek! / IIL ÉVFOLYAM 236. SZÄM A hároméves terv az ellenforradalom által okozott 22 milliárd forintos kár után az első olyan nagyarányú, sokfele gazdasági tényezőből összetett akciója lesz népünknek, amely előkészíti majd a következő ötéves terv végrehajtását, s már maga is a szocializmus felépítését szolgálja. Az ellenforradalom idején a kapitalista országokban, sőt hazánkban is a marxizmus »lejártságáról« beszéltek. S most, a hároméves terv fényeiben, számaiban látjuk meg, hogy a marxizmus — amelynek alapján létrejött a hároméves terv Is — magának az életnek a tudománya, elválaszthatatlan attól: Mezőgazdaságunkban, iparunkban, s másfajta beruházásainkban is — az országos jelentősége mellett —megyei jelentősége is nagy a hároméves tervnek. Mint ismeretes, a mezőgazdasági fejlesztési tervek lehetővé teszik a Duna—Tisza közének belterjes nagyüzemi gazdálkodásra való áttérését és ipari üzemeink létesítése, a helyiipari beruházások tervének elkészítése is arra mutat, hogy célkitűzéseink megyénk lakosainak érdeket szolgálják. Jellemző, hogy megyénkben nagy ösz- szeget ruházunk be majd az immár hagyományokkal rendelkező fafeldolgozó, — bútoripar bővítésére. Mezőgazdasági és ipari beruházásaink mellett azonban nagy gondot fordítunk a lakásépítésre és a művelődést szolgáló beruházások létesítésére. A 150 millió forintos — megyénkre jutó beruházásának egybarmadát, összesen 55 millió forintot művelődési és oktatási célokra költjük, s a három év alatt 30 millió forintból építünk lakásokat. Ez egyben arra is mutat, hogy a£ hároméves terv a jövőről való gondoskodáson túl a ma élő emberek boldogságát is szolgálja. Megelőző években akkumulációs forrásként számba egyáltalán nem vehető erőket mozgósítunk a hároméves ten’- nagyarányú építkezéseinek végrehajtására. Ezeknek az erőknek a létrejöttét a forradalmi munkásparaszt kormány következetes és céltudatos rendelkezéseinek köszönhetjük. Hogy mást ne mondjunk: a helyi tanácsok önálló- »ágának kiterjesztésével, a községfejlesztés! összegeknek az illető község javára való visszatartásával olyan hatalmas és be nem látható következményű erőforrásokra tettünk szert, amelyeket nyugodtan — rájuk biztosan alapozva —, az állami beruházásokon felül betervezhetünk a hároméves terv beruházásai közé is. E hozzájárulások összege Bács-Kiskun megyében az előzetes tárgyalások során 1959-re 9 981 000, 1960-ra pedig 7 664 000 forintot tesz ki. Amint látjuk tehát, a hároméves terv nagy perspektívát nyit meg előttünk hatalmas, jól elhelyezendő beruházásaivaL S hogy ezek a beruházások valóra Is válnak, azt bizonyítja már a községfejlesztési hozzájárulások összege Is. Ara 50 fillér 1958. OKT. 7, KEDD Készülünk a választásra Tízezrek vettek részt az eddig lezajlott jelölőgyűléseken Kőrös elvtárs beszédét nagy» helyesléssel fogadták az egybe-1 gyűltek, majd Dallos Ferencet,* Lelkes hangulatú gyűlésen jelölték a soltvadkertlek DALLOS FERENC clviársat megyei tanácstagnak Vasárnap délelőtt a kultúrház előtt gyülekeztek a soltvadker- tiek, hogy megyei tanácstagot jelöljenek. Bár most nagy munkaidő van és ezen a napon is erős ütemben folyt a szüret, mégis mintegy 200 választó jött össze. A gyűlésen Kőrös Gáspár, a járási tanács elnöke mondott beszédet. Ismertette a járás fejlődését. Elmondta, hogy a járásban a felszabadulás előtt csak egy község volt villamosítva, most pedig alig néhány község van, ahol még nem ég a villany. A fejlődés nagymértékben érintette Soltvadkertet is. Szintén bevezették a villanyt, kultúrház épült, betonjárdákon járnak az emberek, jelenleg Is törpevízmű és tíztantermes iskola építésén dolgoznak. a megyei tanács elnökét — aki* indokolt volna: bár az egyes E lnökhelyettes elvtárs, jöjjön már egy szóra! — harsan a kiáltás és K. Szabó Sándorné szeretettől fűtött bosszúsággal néz az ura után, aki a hívásra nyomban leteszi a kanalat cs igyekszik kifelé, — »már enni sem hagynak téged nyugodtan ...« Dehat hiába, ha Nagy István nem tudja eldönteni az elnökhelyettes tanácsa nélkül: mitévő legyen azzal az elbitangolt tehénnel, amelyik másodnapja betévedt az udvarára? A kapott válasz okos és megnyugszik benne: meg kell kérdezni a csordapásztort: kereste-e nála valaki a tehenét, mert a jószágnak kell, hogy gazdája legyen. K. Szabó Sándor, az izsáki tanács helyettes elnöke megszokta már ezeket a délebédi, vagy akár kora reggeli tanácskérőket, akik a hivatalon kívül is sokszor keresik fel. Megszokta, mert 8 éve csinálja éppen. 1950-ben, az első választáskor FELFELÉ NŐNEK A FÁK lett tanácstag, mint kertészember. öt-hat évvel ezelőtt a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke volt. Több évtizedes helyzetet változtatott meg ennek a bizottságnak segítségével a gyümölcstermesztéssel kapcsolatban. I zsákon a fát ugyan elültették, de nem gondoztak. Az is divat volt, hogy ami új fajta csak előkerült, mindenből telepítettek, — akár jó volt, akár nem —, almából vagy 50 félét vittek eladásra szüretkor. K. Szabó Sándorok meggyőzték az izsáki parasztokat, hogy a gyümölcsfát ápolni is kell és ha- szontalanság annyifélét telepíteni. Legyen egykét fajta, de az aztán jó és sok. Az 1954-i választáskor ismét rászavazott körzete népe, majd 1 Q5ß decemberében megbízták az elnökhelyettesi teendőkkel. Most már az egész falu népe keresi fel dolgaival, gondjaival, s valósítanak meg együttesen nagyszerű terveket. Röpke egy év alatt például több mint 40 000 forint értékű társadalmi munkát szervezett meg a tanács utak javítására. Tavaly augusztusban homokkal és agyaggal feltöltöttek a feisöma- tyói utat, — az ottani lakosok 250 munkanapot dolgoztak. A z idén tavasszal rendbehozták a járhatatlan, vágóhíd melletti szakaszt és a felső szeszfőzdétől a vasúiig vivő dűlőt, most pedig az alsómatyói út van soron. A kisizsáki kultúrház építéséhez való társadalmi segítség szervezésében is jókora része van az elnökhelyettesnek. Nevetve mesél el egy kedves epizódot; festők szemléletmódja egymástól’ különböző; mégis a táj jellegé-; bői, s az Alföld sajátosságaiból! folyóan egységes jegyeket hordl magán a kiállítás, aminek külön jelentősége van. Elmondotta/ Konok Tamás, hogy ez a sajátos művészet jelenti sokrétű magyar képaőművészetünk egyik legfigyelemreméltóbb elemét. Az ankét részvevői a kedves és közvetlen elér das után beszélgetés formájában kérdéseket/’ intéztek a művészhez, amelybő» hosszabb beszélgetés alakult kij NOVEMBER 7-ÉN 'jKIQYŰL A FÉNY A múlt rendszerben a kiskőrösi járásban csak egy község volt villamosítva, Kiskőrös, Azóta, ahogy teltek az évek, egy-egy ünnepünkön úgy gyúltak ki a fények Kecel, Soltvadkert, Császártöltés, Akasztó, Csengőd,' Fülöpszállás, Soltszeijtimre és Tázlár községekben, Az idén november 7-e ismét újabb állomása lesz a járás községei. villamosításának. Közel egymillió forintos költséggel Páhin is bevezetik a villanyt- Az oszlopok már ott sorakoznak felállítva a község utcáin. A távvezetéket is bekötötték egeszen a falu széléig. A lakóházakban/ középületekben elvégezték a szükséges belső szerelési munkákat. Így minden lehetőség megvan arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját az augusztus 20-án avatott új tűzoltó kultúrházban villanyfény mellett ünnepelhessék Páhi község lakói. — Az ezüstkalászos tanfolyam november 1-én kezdődik Külső* Ballószögben, az első- és másodévesek számára. De tervezi a nőtanács is, hogy kellőszámú jelentkező esetén szabás-varrás tanfolyamot indít a leányok és asszonyok bevonásával. (Tárnái Pálné leveleződ JÓL SIKERÜLT KÉPZŐMŰVÉSZETI * ANKÉT KECSKEMÉTEN Október 2-a óta mintegy 150( jelölőgyűlést tartottak megyénkben, s ezen több mint 60 000 ember vett részt. A jelölőgyűléseket mindenüti a lelkes hangulat jellemzi. Kalocsán például az üttörőházbar 250-en gyűltek egybe, hogy megyei tanácstagot jelöljenek. Miután számbavették, hogy a tanácsok fennállása óta mennyi! fejlődött a város, a gimnáziurr igazgatója emelkedett szólásra Javasolta, hogy Madarász Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét jelöljék. Javaslatát nagy tapssal és hangos éljenzéssel fogadták. Ehhez hasonlóan zajlott le Jánoshalmán is a jelologyules. Zsúfolásig teltek a KISZ termei, amikor Weither Dániel elvtársat, a Petőfi Népe főszerkesztőjét jelölték. Sükös- dön háromszázan vettek részt azon a gyűlésen, ahol Pétiké Jánost, a bajai járási tanács elnökét jelölték megyei tanácstagnak. A választók nagyon igényesek a jelöltekkel szemben. Dusnokon például azért nem jelöltek egy volt tanácstagot, mert rendetlen a házatája. Ugyanakkor a mélykúti és a madarasi tanácselnök népszerűségét bizonyltja az az egyöntetű lelkesedés, amellyel újra jelölték őt tanácstagnak. eddig is a község megyei tanácstagja volt — lelkes taps közepette újra jelölték. A község másik megyei tanácstagjává Csermák József soltvadkcrti dolgozó parasztot jelölték. Dallos elvtárs a jelölés után rövid beszédében megköszönte a soltvadkertiek bizalmát. Amikor választunk, két dologról kell dönteni — mondotta —, a politikáról, amely mellett kiállunk és a személyről, aki ezt a politikát képviseli. Ez a választás a néphatalmat fogja megszilárdítani. A néphatalom azon múlik, hogy a népet képviselik-e azok, akiket megválasztanak. Hazánkban az országgyűlésben és a tanácsokban is a dolgozó nép képviselői vannak. — Dallos elvtárs azzal fejezte be beszédet, hogy ezután is törekedni fog a soltvadkertiek bizalmának megtartására. NEMZETKÖZI SZEMLE 1; (2. oldal) ÍJ: HUSZONÖT ÉVVEL EZELŐTT it\ (2. oldal) íj JELÖLÖGYÜLÉS A TANYÄN 3 (3. oldal) jy KUKORICÁS szabó BÁCSI i\ (3. oldal) '•! 3 A PARAGRAFUSOK KÖZÖTT \ (3. oldal) £ I GYERMEKEKNEK — k ?] ÚTTÖRŐKNEK J (4. oldal) I* SPORT 11 EGY ŐRÁ BALL6S25ÖGÖN || TASSTÓL HARTÁIG (S. oldal) r j — Egy napon feltűnt az építkezők között egy idegen, aki a fúlöpszállási határban lakik, és serényen dolgozott. Megkérdeztem: hogyan, miért tévedt ide? — Azért — felelte az ember —, mert én is el akarok ide járni a családdal, ha kész lesz, s akkor ne nézhessenek ki az idevalósiak, hogy ingyen élvezem... K. Szabó Sándor azért az elnökhelyettesi íróasztal mellett is megmaradt egy kicsit kertésznek. Az ő szak- irányítása alatt nevelkedik az az 1500 rózsa- ; tő, ami tavaszra az I izsáki parkokba kerül, j a gesztenye-, gömb- j akác-csemeték és jege- ; nyetölgy oltványok, j amelyekkel ugyancsak I tavaszra az utcákat ; szegélyezik. F ! elfelé nőnek a fák és felfelé nőnek nálunk az em- ; berek, úgyhogy nőt- ; tűkben magukkal ra- ! gadják, előre serkentik i a vilávat is]
