Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-05 / 235. szám

1358. október 5, vasárnap 5. oldat Csalóka víz, dobhártyaszaggató óraketyegés j és a varázspálca Az elmúlt napokban két, ti­tokzatos műszerekkel felszerelt férfi járta Kecskemét utcáit. Lassan haladtak az úttesten, meg-megállva kémlelték a föl­det, mintha kincskeresők lettek volna. Hidro-Lux Ha megkérdezték volna va­lamelyik kecskeméti lakostól, mire jó a fülhallgató, a műszer­doboz és , a varázspálca az ide­geneknél, nem tudott volna rá felelni, sőt azon is nagyon el­csodálkozott volna, ha azt mondják neki, hogy a készülé­ket Hidro-Luxnak hívják. E furcsa nevet viselő műszer Nyu- gat-Németországban készült. Az aranyhoz, ezüsthöz, s egyéb kincsekhez csak annyi köze van, hogy drága valutába került, neve azonban elárulja a vízzel való kapcsolatát. A két idegen férfi — mint a későbbiekben ki fog derülni — megérdemli, hogy bemutassuk Kecskemét lakosságának. Szász János és Juhász György tech­nikus, mindketten a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató In­tézet munkatársai. Azért jöttek Kecskemétre, hogy megvizsgál­ják a város vízcsőhálózatát, még pedig úgy, mint az orvos, aki azt mondja a betegnek, hogy só­hajtson egyet és meghallgatja a szervezet működését. Mert két újdonsült ismerősünknek sem kell felbontani az utca köveze­tét a vízcsőhálózat megvizsgá­lása érdekében, — műszereik­kel minden hibát, rendellenes­séget pontosan lehallgatnak a föld alól. 7300-szoros hangerő Hitetlenkedve nézhettem rá­juk, amikor elmondották ho­gyan dolgoznak, de Szász János fülemre tetté fülhallgatóját, va­rázspálcáját a karórámhoz érin­tette, s erre mintha egy paripa vágtatott volna a kövezeten úgy csattogott, dörömbölt órám a fülembe. — Hétezerhárom- százszorosára erősíti fel a han­got — mondta mosolyogva a technikus. — A műszerrel fé­mes érintkezést teremtünk a csőhálózattal és ezzel meg tud­juk állapítani, ha a hálózaton valahol csőrepedés, vagy más hiba van. Olyankor ugyanis más a hangja a víz áramlásának és a műszerek mutatói is kilenge­nek. Deciméter pontossággal Juhász György, a másik tech­nikus közben lassan lépegetett a földmikrofonnal, amely egy- milliőszorosára erősíti a hangot. Ez a készülék annyira érzékeny, hogy ha a házban, — amely előtt méréseket végeznek, — érv nohár vi ;et ereszt-nek a csapról *— azt is érzékeli. A fühl mikrofonnal a ezeték vo­nalán haladva, deciméternyi pontossággal meg lehet hatá­rozni a csőhiba helyét. r- Sokan kérdezhetnék mondta Szász János —, miért szükséges a hiba ’ ’-d.iek u. jn PÉNZZÉ TEHETI A TÖKMAGOT HA ÁTADJA A TERMÉNTFORGALMIV. VAGY FÖLDMÚVEKZÖVETKEZET RAK­&Q & $50 Ss Szász János technikus fémes érintkezést * teremt a vízcső- hálózattal Kálmán Sándornak, a kecskeméti Vízmű Vállalat dolgozójának segítségével. Mellettük Juhász György a föld­mikrofonnal. pontos meghatározása. Csak a szakemberek tudják, a víz mi­lyen csalóka. Előfordul, hogy n-,,i a '’'■''rend ’•» felett, hanem száz méterrel távolabb tör fel­színre. Néhány évvel ezelőtt még érdekesebb eset is történt egy dunántúli városban. Meg- sül’”edt epv ház és elv»5 -'-a az alatta húzódó csővezetéket. A víz nem tört a felszínre, hanem az egynéhány méterrel arrább ftlydogáló patak szívta fel. A ház lakói csak r"'"’s kára jöt­tek rá, hogy miért olyan meg­fizethetetlenül -magas a víz­díjuk. Világszerte probléma az ivóvíz A két technikus még sok tör­ténetet mesélt el arról, hogy hova tud észrevétlenül elszökni a víz, s elmondták azt is, hogy világszerte mindenütt nagy problémát okoz az ivóvízellátás biztosítása. Hazánkban a szak­emberek most azon fáradoznak, hogy a meglévő vezetékeket gondosan karbantartsák és azo­kat fejlesszék, tovább. Ennek érdekében dolgozott a napokban Szász János és Juhász György technikus Kecskeméten. Nagy Ottó — Mindent a maga helyén! Gyakran vagyok szemtanúja és »szenvedő-« alanya késő éjsza­káig nyúló taggyűlések vitáinak. Nem tartom magam a gyűlések és viták ellenzőjének, hiszen, ha szükséges, akár órákig is öröm­mel veszek részt egy-egy fontos kérdés megvitatásában. Azt azonban ellenzem, ha olyan dol­gokról vitatkoznak egyesek párt- gyűlésen, amelyek nem oda va­lók, s csupán arra alkalmasak, hogy más, fontos dologról elte­reljek a figyelmet. A közelmúltban egyik párt- szervezetünk taggyűlésén igen hosszadalmas vitának voltam hallgatója. Sz. B. elvtárs arról panaszkodott, hogy a helybeli pék kormos, rosszul sütött ke­nyeret hozott forgalomba. A kér­dés szóbahozása nyilvánvalóan jogos volt, mert a lakosságot ez ott foglalkoztatta. De az már érthetetlen volt, hogy miért kel­lett erről a dologról több mint két órán át vitatkozni. Érthetet­len számomra annál is inkább, mert tudom, hogy Sz. B. elvtárs tagja a községi tanácsnak és éppen előtte való nap tartották a tanácsülést, ő már akkor is tu­dott a rossz kenyérről, de azt nem tette szóvá. Az a tanácsülés pedig éppen a község ellátását vitatta. Bizonyára örültek volna a tanács vezetői, ha ezt a hiá­nyosságot a tanácsülésen tette volna szóvá Sz. B. elvtárs. Egy másik községben ugyan­csak párttaggyűlésen vitatták hosszasan a helybeli daráló ügyét. Helyénvaló lett volna, ha a vita kezdeményezője, R. J. elvtárs javaslatát a tanácsban továbbították volna hosszas vi­tatás helyett. Legközelebbi párt-» taggyűlésen pedig az ügy elinté­zésének módjáról tájékoztatták volna a párttagságot. A saóban- levő panasz ilyen módon való In­tézése csak pár percig kötötte volna le a taggyűlésen részt ve­vők idejét. A kommunistáknak és a párt­szervezeteknek kötelessége, hogy a lakosság jogos igényeinek ki­elégítésén munkálkodjanak. Ez növeli a párt tekintélyét és tö­megbefolyását. Helytelen azon­ban, hogy egyesek az alapszer­vezet kollektív vezető testületé­nek, a taggyűléseknek a szerepét főleg ilyen kérdések megoldá­sára szűkítik le. A helyes eljá­rás az, ha a jogos panaszokat megfelelő helyen az illetékes szervek bevonásával várakozás nélkül intézik el. Szabó Sándor Növényvédelmi teendők októberben A kukoricaszárat a jövő évi kukoricamoly fertőzés megaka­dályozása érdekében közvetle­nül a föld felszínénél kell le­vágni, s lehetőleg silózni. A gondos megfigyelés alapján felderített csócsároló fertőzés ellen HCH-porozáSsal védekez­hetünk. A répaaknázómoly ellen a ré­pamaradványok összeszedésével és megsemmisítésévei, a talaj alászántásával védekezhetünk. A burgonya felszedésekor a burgonyabogár-fertőzést tovább figyeljük és a talált bogarakat semmisítsük meg. A gyümölcsösben a hernyó­enyves övék felrakásával kell védekezni a téli araszolok el­len. Ezek fő rajzása október kö­zepétől november közepéig tart, a rajzás december végével feje­ződik be. Megyeszerte elterjedt a mezei pocok A Bács-Kiskun megyei Nö­vényvédő Állomás laboratóriu­mában összeállították a mezei pocok ez évi elterjedésére vo­natkozó adatokat. Térképeken rögzítették azokat a helyeket, ahol őszi kártételre lehet szá­molni. Az időben történő, biz­tos hatású védekezés érdekében deák Sandai tanulmányútja Ahogy benyitok régi, ta­karos háza kiskapuján, a kezé­ben vakolókanállal fogad. Ké­sőbb megtudom: a kamrája mennyezetét hozza rendbe, mert a vakolás jódarabon leszakadt. Kőművesnek vélhetném, ha nem tudnám róla, hogy kisparaszt, két hold szőlején gazdálkodik az izsáki homokon, s hozzá van kevéske gyümölcsöse is. Zömök, nyílttekintetű férfi Deák Sándor, az a fajta ember­típus, amelyik bele szeretne nézni a világba, aki a házán kívül azt is örökölte őseitől, hogy nem lehet magába zár­kózva élni, különben elvész. Látni, tanulni kell másoktól is, mert a saját tapasztalat mindig kevés a fejlődés iramához. Erről beszélgetek vele, ponto­sabban arról a tanulmányút já­rói, amelyet 27 egyénileg gaz­dálkodó társával és kilenc izsáki tsz-taggal együtt szeptember 18-án tett a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. — Részemre minden meglepő volt, amit ott láttam — mondja. — De az őszibarackos és a tör­pealmás kifogástalan. Csodála­tos. Minket külön ez érdekelt, mert mi, izsákiak, nem abban nőttünk fel, hogy szántsunk- vessünk. Kérem, még olyat nem láttam: háromévesek a fák, az­tán négy-öt kiló volt rajtuk az alma. És a jövő évre gyönyö­rűen be voltak a fák termés­rüggyel pakolva. És sorolja, ami az állami gaz­daság működésének a nagysze­rűségét dicséri. ■ Hogy milyen pompásan ké­szülnek a pincében a szüretre. Hogy látott 150 hold szőlőt, amit nem rézgáliccal, hanem DNRB- vel permeteztek, s szemet gyö­/mrnií nyörködtető volt a levél, a gyü­mölcs egyaránt. Hogy a gyü­mölcsfák közeit is hasznosítot­ták: szamócát, dughagymát ter­meltek rajtuk. — Nagyon gyönyörű volt min­denütt. És a hatalmas területen mindössze egy embert láttunk, idős bácsit, aki ott kaparászott valamit a földön, mégis: min­den rendben volt! Ennyit látott Deák Sándor az állami gazdaságban, s a tanul­ság, amit levont, abban a szán­dékában gyümölcsözik, hogy nem szőlőt telepít — ahogy ter­vezte — 420 négyszögölnyi föld­darabkájára, hanem törpealmát. És egy különálló kis szőlőjét jö­vőre megpróbálja DNRB-vel permetezni. S mint megtoldja: „Aki velem együtt ott volt a gazdaságban, a szószáj szerint mind megpró­bál egy kicsit megcsinálni ab­ból, amit látott. Ilyen volt a ki­rándulás után a nyilatkozat’* Aztán tágabb területekre göm­bölyítjük a beszélgetés fonalát. Fíontot járt ember, messzi ä fa­lújától benne volt a vérzivatar­ban ő is, hát ezzel hozza szer­ves kapcsolatba a hosszúhegyi kirándulást: „Az volna a jó, ha tanulmányutakra lehetne fordí­tani azt a sok pénzt, amit a há­borúskodásra költenek.” S tud­ja azt is, hogy ez nem rajtunk múlik, mert így fakad ki: „Egye meg a fene a tőkések testét, amiért mindig háborúra speku­lálnák.” Hát íme, ennyi mindenhez in­dította meg benne a felismerés folyamatát az egynapos társas­át. Persze, érdekel, hogy a tár­sas gazdálkodáshoz is kedvet kapott-e általa, s nem is rejtem véka alá a kíváncsiságomat. És kiderül, hogy egymás között be­szélgettek már erről is. Szó volt közöttük szakcsoport létrehozá­sáról, de — véleményük szerint — az egy-kétholdasok ha össze­állnának, a még úgy is kis föld­területen nem sokra mennének. Az én véleményem meg az: Deák Sándorék az újat csak hadd próbálják meg lépésről lépésre, hadd lássanak minél többet máskor is, mert jobb, ha maguk döbbennek rá, hogy az egyéni termelés lehetőségeinek az útja egyszer csak mennye­zetbe ütközik, amelynek legfel­jebb csak reperálgatni lehet a le-lehulló vakolatát, — míg a másik úton haladva új házat építhetnének! Tarján István ezeket közöljük, hogy a terme­lők fel tudjanak készülni a ve­szélyes kártevők ellen. Erős fertözöttségre számítha­tunk: Miskén, Kalocsán, Hajó­son, Dunaszentbenedeken, Faj- szon, Dusnokon, Kiskunhalason. Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön. Bátmonostoron, Dávodon, Kun­baján, Érsekcsanádon, Herceg- szántón, Nagybaracskán, Sze­drem lén, Bácsszőlősön. Közepes fertőzöttséget tapasz­taltak Bácsbokodon, Baján, Já­noshalmán és Tasson. „ A mezei pocok ellen úgy vé­dekezhetünk, hogy az irtás előtti [napon a pocoklyukakat sarok- lkai tapossuk be és a másnapra [nyitott, tehát lakott lyukakba [helyezzünk arvalint. Ez a szer Icinfoszfid tartalmú, méreggel [bevont kukoricatörmelék. Kézbe [ne vegyük, mert egyrészt mér- Igező hatású, másrészt a pocok [nem eszi meg az olyan eledelt, [amelyen a kéz érintése folytáh [emberi szagot érez. Kiskartállal [vagy náddarabkával helyezzünk [az arvalinból két-három szemét la lyukba. Hatásosabb az arva- [lin, ha melasszal ízesítjük. Eb­iben az esetben 1 liter melaszt tnégy liter vízzel hígítsunk fél [és ezt 25 kilogramm arvalinnál [keverjük el. A védekezés csak úgy eredmé­nyes, ha egy-egy határrészén [egyszerre alkalmazza minden [gazda, a mérgezett csalétket. Szűcs Józséf Könyvismertetés [Házikert növényvédelme A KERTIMAG könyvsorozat­ban a napokban jelent meg Csorba Zoltán és Reichart Gá- |bor könyve. Az írók részletesen } foglalkoznak a kert, a szőlő, va- llamint a zöldségfélék kártevői­vel, betegségeivel. Rendkívül hasznos képek egészítik ki a mondanivalókat, a termelés ♦ vámszedőiről szóló tudnivaló­kat. A kis könyv Igen nagy ér­téke, hogy a legújabb védeke­zési eljárásokat is ismerteti. Beszerezhető könyvkér fedé­sekben, vetőmagboltokbán.

Next

/
Thumbnails
Contents