Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-05 / 235. szám
1358. október 5, vasárnap 5. oldat Csalóka víz, dobhártyaszaggató óraketyegés j és a varázspálca Az elmúlt napokban két, titokzatos műszerekkel felszerelt férfi járta Kecskemét utcáit. Lassan haladtak az úttesten, meg-megállva kémlelték a földet, mintha kincskeresők lettek volna. Hidro-Lux Ha megkérdezték volna valamelyik kecskeméti lakostól, mire jó a fülhallgató, a műszerdoboz és , a varázspálca az idegeneknél, nem tudott volna rá felelni, sőt azon is nagyon elcsodálkozott volna, ha azt mondják neki, hogy a készüléket Hidro-Luxnak hívják. E furcsa nevet viselő műszer Nyu- gat-Németországban készült. Az aranyhoz, ezüsthöz, s egyéb kincsekhez csak annyi köze van, hogy drága valutába került, neve azonban elárulja a vízzel való kapcsolatát. A két idegen férfi — mint a későbbiekben ki fog derülni — megérdemli, hogy bemutassuk Kecskemét lakosságának. Szász János és Juhász György technikus, mindketten a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársai. Azért jöttek Kecskemétre, hogy megvizsgálják a város vízcsőhálózatát, még pedig úgy, mint az orvos, aki azt mondja a betegnek, hogy sóhajtson egyet és meghallgatja a szervezet működését. Mert két újdonsült ismerősünknek sem kell felbontani az utca kövezetét a vízcsőhálózat megvizsgálása érdekében, — műszereikkel minden hibát, rendellenességet pontosan lehallgatnak a föld alól. 7300-szoros hangerő Hitetlenkedve nézhettem rájuk, amikor elmondották hogyan dolgoznak, de Szász János fülemre tetté fülhallgatóját, varázspálcáját a karórámhoz érintette, s erre mintha egy paripa vágtatott volna a kövezeten úgy csattogott, dörömbölt órám a fülembe. — Hétezerhárom- százszorosára erősíti fel a hangot — mondta mosolyogva a technikus. — A műszerrel fémes érintkezést teremtünk a csőhálózattal és ezzel meg tudjuk állapítani, ha a hálózaton valahol csőrepedés, vagy más hiba van. Olyankor ugyanis más a hangja a víz áramlásának és a műszerek mutatói is kilengenek. Deciméter pontossággal Juhász György, a másik technikus közben lassan lépegetett a földmikrofonnal, amely egy- milliőszorosára erősíti a hangot. Ez a készülék annyira érzékeny, hogy ha a házban, — amely előtt méréseket végeznek, — érv nohár vi ;et ereszt-nek a csapról *— azt is érzékeli. A fühl mikrofonnal a ezeték vonalán haladva, deciméternyi pontossággal meg lehet határozni a csőhiba helyét. r- Sokan kérdezhetnék mondta Szász János —, miért szükséges a hiba ’ ’-d.iek u. jn PÉNZZÉ TEHETI A TÖKMAGOT HA ÁTADJA A TERMÉNTFORGALMIV. VAGY FÖLDMÚVEKZÖVETKEZET RAK&Q & $50 Ss Szász János technikus fémes érintkezést * teremt a vízcső- hálózattal Kálmán Sándornak, a kecskeméti Vízmű Vállalat dolgozójának segítségével. Mellettük Juhász György a földmikrofonnal. pontos meghatározása. Csak a szakemberek tudják, a víz milyen csalóka. Előfordul, hogy n-,,i a '’'■''rend ’•» felett, hanem száz méterrel távolabb tör felszínre. Néhány évvel ezelőtt még érdekesebb eset is történt egy dunántúli városban. Meg- sül’”edt epv ház és elv»5 -'-a az alatta húzódó csővezetéket. A víz nem tört a felszínre, hanem az egynéhány méterrel arrább ftlydogáló patak szívta fel. A ház lakói csak r"'"’s kára jöttek rá, hogy miért olyan megfizethetetlenül -magas a vízdíjuk. Világszerte probléma az ivóvíz A két technikus még sok történetet mesélt el arról, hogy hova tud észrevétlenül elszökni a víz, s elmondták azt is, hogy világszerte mindenütt nagy problémát okoz az ivóvízellátás biztosítása. Hazánkban a szakemberek most azon fáradoznak, hogy a meglévő vezetékeket gondosan karbantartsák és azokat fejlesszék, tovább. Ennek érdekében dolgozott a napokban Szász János és Juhász György technikus Kecskeméten. Nagy Ottó — Mindent a maga helyén! Gyakran vagyok szemtanúja és »szenvedő-« alanya késő éjszakáig nyúló taggyűlések vitáinak. Nem tartom magam a gyűlések és viták ellenzőjének, hiszen, ha szükséges, akár órákig is örömmel veszek részt egy-egy fontos kérdés megvitatásában. Azt azonban ellenzem, ha olyan dolgokról vitatkoznak egyesek párt- gyűlésen, amelyek nem oda valók, s csupán arra alkalmasak, hogy más, fontos dologról eltereljek a figyelmet. A közelmúltban egyik párt- szervezetünk taggyűlésén igen hosszadalmas vitának voltam hallgatója. Sz. B. elvtárs arról panaszkodott, hogy a helybeli pék kormos, rosszul sütött kenyeret hozott forgalomba. A kérdés szóbahozása nyilvánvalóan jogos volt, mert a lakosságot ez ott foglalkoztatta. De az már érthetetlen volt, hogy miért kellett erről a dologról több mint két órán át vitatkozni. Érthetetlen számomra annál is inkább, mert tudom, hogy Sz. B. elvtárs tagja a községi tanácsnak és éppen előtte való nap tartották a tanácsülést, ő már akkor is tudott a rossz kenyérről, de azt nem tette szóvá. Az a tanácsülés pedig éppen a község ellátását vitatta. Bizonyára örültek volna a tanács vezetői, ha ezt a hiányosságot a tanácsülésen tette volna szóvá Sz. B. elvtárs. Egy másik községben ugyancsak párttaggyűlésen vitatták hosszasan a helybeli daráló ügyét. Helyénvaló lett volna, ha a vita kezdeményezője, R. J. elvtárs javaslatát a tanácsban továbbították volna hosszas vitatás helyett. Legközelebbi párt-» taggyűlésen pedig az ügy elintézésének módjáról tájékoztatták volna a párttagságot. A saóban- levő panasz ilyen módon való Intézése csak pár percig kötötte volna le a taggyűlésen részt vevők idejét. A kommunistáknak és a pártszervezeteknek kötelessége, hogy a lakosság jogos igényeinek kielégítésén munkálkodjanak. Ez növeli a párt tekintélyét és tömegbefolyását. Helytelen azonban, hogy egyesek az alapszervezet kollektív vezető testületének, a taggyűléseknek a szerepét főleg ilyen kérdések megoldására szűkítik le. A helyes eljárás az, ha a jogos panaszokat megfelelő helyen az illetékes szervek bevonásával várakozás nélkül intézik el. Szabó Sándor Növényvédelmi teendők októberben A kukoricaszárat a jövő évi kukoricamoly fertőzés megakadályozása érdekében közvetlenül a föld felszínénél kell levágni, s lehetőleg silózni. A gondos megfigyelés alapján felderített csócsároló fertőzés ellen HCH-porozáSsal védekezhetünk. A répaaknázómoly ellen a répamaradványok összeszedésével és megsemmisítésévei, a talaj alászántásával védekezhetünk. A burgonya felszedésekor a burgonyabogár-fertőzést tovább figyeljük és a talált bogarakat semmisítsük meg. A gyümölcsösben a hernyóenyves övék felrakásával kell védekezni a téli araszolok ellen. Ezek fő rajzása október közepétől november közepéig tart, a rajzás december végével fejeződik be. Megyeszerte elterjedt a mezei pocok A Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomás laboratóriumában összeállították a mezei pocok ez évi elterjedésére vonatkozó adatokat. Térképeken rögzítették azokat a helyeket, ahol őszi kártételre lehet számolni. Az időben történő, biztos hatású védekezés érdekében deák Sandai tanulmányútja Ahogy benyitok régi, takaros háza kiskapuján, a kezében vakolókanállal fogad. Később megtudom: a kamrája mennyezetét hozza rendbe, mert a vakolás jódarabon leszakadt. Kőművesnek vélhetném, ha nem tudnám róla, hogy kisparaszt, két hold szőlején gazdálkodik az izsáki homokon, s hozzá van kevéske gyümölcsöse is. Zömök, nyílttekintetű férfi Deák Sándor, az a fajta embertípus, amelyik bele szeretne nézni a világba, aki a házán kívül azt is örökölte őseitől, hogy nem lehet magába zárkózva élni, különben elvész. Látni, tanulni kell másoktól is, mert a saját tapasztalat mindig kevés a fejlődés iramához. Erről beszélgetek vele, pontosabban arról a tanulmányút járói, amelyet 27 egyénileg gazdálkodó társával és kilenc izsáki tsz-taggal együtt szeptember 18-án tett a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. — Részemre minden meglepő volt, amit ott láttam — mondja. — De az őszibarackos és a törpealmás kifogástalan. Csodálatos. Minket külön ez érdekelt, mert mi, izsákiak, nem abban nőttünk fel, hogy szántsunk- vessünk. Kérem, még olyat nem láttam: háromévesek a fák, aztán négy-öt kiló volt rajtuk az alma. És a jövő évre gyönyörűen be voltak a fák termésrüggyel pakolva. És sorolja, ami az állami gazdaság működésének a nagyszerűségét dicséri. ■ Hogy milyen pompásan készülnek a pincében a szüretre. Hogy látott 150 hold szőlőt, amit nem rézgáliccal, hanem DNRB- vel permeteztek, s szemet gyö/mrnií nyörködtető volt a levél, a gyümölcs egyaránt. Hogy a gyümölcsfák közeit is hasznosították: szamócát, dughagymát termeltek rajtuk. — Nagyon gyönyörű volt mindenütt. És a hatalmas területen mindössze egy embert láttunk, idős bácsit, aki ott kaparászott valamit a földön, mégis: minden rendben volt! Ennyit látott Deák Sándor az állami gazdaságban, s a tanulság, amit levont, abban a szándékában gyümölcsözik, hogy nem szőlőt telepít — ahogy tervezte — 420 négyszögölnyi földdarabkájára, hanem törpealmát. És egy különálló kis szőlőjét jövőre megpróbálja DNRB-vel permetezni. S mint megtoldja: „Aki velem együtt ott volt a gazdaságban, a szószáj szerint mind megpróbál egy kicsit megcsinálni abból, amit látott. Ilyen volt a kirándulás után a nyilatkozat’* Aztán tágabb területekre gömbölyítjük a beszélgetés fonalát. Fíontot járt ember, messzi ä falújától benne volt a vérzivatarban ő is, hát ezzel hozza szerves kapcsolatba a hosszúhegyi kirándulást: „Az volna a jó, ha tanulmányutakra lehetne fordítani azt a sok pénzt, amit a háborúskodásra költenek.” S tudja azt is, hogy ez nem rajtunk múlik, mert így fakad ki: „Egye meg a fene a tőkések testét, amiért mindig háborúra spekulálnák.” Hát íme, ennyi mindenhez indította meg benne a felismerés folyamatát az egynapos társasát. Persze, érdekel, hogy a társas gazdálkodáshoz is kedvet kapott-e általa, s nem is rejtem véka alá a kíváncsiságomat. És kiderül, hogy egymás között beszélgettek már erről is. Szó volt közöttük szakcsoport létrehozásáról, de — véleményük szerint — az egy-kétholdasok ha összeállnának, a még úgy is kis földterületen nem sokra mennének. Az én véleményem meg az: Deák Sándorék az újat csak hadd próbálják meg lépésről lépésre, hadd lássanak minél többet máskor is, mert jobb, ha maguk döbbennek rá, hogy az egyéni termelés lehetőségeinek az útja egyszer csak mennyezetbe ütközik, amelynek legfeljebb csak reperálgatni lehet a le-lehulló vakolatát, — míg a másik úton haladva új házat építhetnének! Tarján István ezeket közöljük, hogy a termelők fel tudjanak készülni a veszélyes kártevők ellen. Erős fertözöttségre számíthatunk: Miskén, Kalocsán, Hajóson, Dunaszentbenedeken, Faj- szon, Dusnokon, Kiskunhalason. Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön. Bátmonostoron, Dávodon, Kunbaján, Érsekcsanádon, Herceg- szántón, Nagybaracskán, Szedrem lén, Bácsszőlősön. Közepes fertőzöttséget tapasztaltak Bácsbokodon, Baján, Jánoshalmán és Tasson. „ A mezei pocok ellen úgy védekezhetünk, hogy az irtás előtti [napon a pocoklyukakat sarok- lkai tapossuk be és a másnapra [nyitott, tehát lakott lyukakba [helyezzünk arvalint. Ez a szer Icinfoszfid tartalmú, méreggel [bevont kukoricatörmelék. Kézbe [ne vegyük, mert egyrészt mér- Igező hatású, másrészt a pocok [nem eszi meg az olyan eledelt, [amelyen a kéz érintése folytáh [emberi szagot érez. Kiskartállal [vagy náddarabkával helyezzünk [az arvalinból két-három szemét la lyukba. Hatásosabb az arva- [lin, ha melasszal ízesítjük. Ebiben az esetben 1 liter melaszt tnégy liter vízzel hígítsunk fél [és ezt 25 kilogramm arvalinnál [keverjük el. A védekezés csak úgy eredményes, ha egy-egy határrészén [egyszerre alkalmazza minden [gazda, a mérgezett csalétket. Szűcs Józséf Könyvismertetés [Házikert növényvédelme A KERTIMAG könyvsorozatban a napokban jelent meg Csorba Zoltán és Reichart Gá- |bor könyve. Az írók részletesen } foglalkoznak a kert, a szőlő, va- llamint a zöldségfélék kártevőivel, betegségeivel. Rendkívül hasznos képek egészítik ki a mondanivalókat, a termelés ♦ vámszedőiről szóló tudnivalókat. A kis könyv Igen nagy értéke, hogy a legújabb védekezési eljárásokat is ismerteti. Beszerezhető könyvkér fedésekben, vetőmagboltokbán.
