Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-04 / 234. szám
13,'8. okfulser 3, szombal 3. Óiéul Választástól — Választásig Négy esztendős új térkép a halasi határról ll/Mocsár és homok! Ez a két makacs és félelmetes ellenség uralta emberemlékezet óta Kiskunhalast. Mintha megosztoztak volna egymással a hódításban: a mocsár megelégedett a város aljával s a nagyobb területet átengedte társának. Az a harc, ami 1954 óta a tanács irányításával a város határának átformálásáért folyik, elsősorban a két ősi és fő ellenség ellen irányult. A munka egyes állomásairól hűségesen beszámoltunk, de nem árt ismét summázni, hogy melyek voltak azok a kemény munkával és milliós áldozatokkal meghúzott ecsetvonások, amelyeknek nyomában megszületett a halasi határ új térképe. S.M alas határának 24 000 hol■*-* das szántóterületéből 10 :zer hold a homok, amely kizárólag szőlő-gyümölcsös és erdő telepítésére alkalmas. Mivel országosan a homoki telepítéshez alkalmas gyümölcsfa nem állt rendelkezésre, a városi tanács állami támogatással létrehozta a Faiskola Vállalatot, amely jelenleg a bennelévő 300 000 darab gyümölcsfaállományával — több mint 2 millió forint értéket képvisel. Az erdőgazdaság a négy év alatt a halasi homok fásítására 8 millió 200 000 forintot fordított. A homok megszelídítésére szánt összeg így meghaladja a 10 milliót, de szaporodó szőlők, új gyümölcsösök és fiatal erdők képében hozza meg az áldozat dús kamatát. 9 étkérdéssé vált a város számára a mocsár lecsa- polása is. Az 54 000 holdas határból 10 ÓOO hold nádas, láp, mocsár, rét volt, amely a belvizes esztendőkben az amúgyis csekély területű,szántókból többezer holdat veszélyeztetett. 1955- ben például 5000 hold megművelt szántó került belvíz alá, s a kár meghaladta az 5 millió forintot. A lecsapolási munkálatok, 4 millióba kerültek, tehát még annyiba sem, mint az egyéves belvízkár, — arról nem is beszélve, hogy az egészségtelen mocsári levegő nem fertőzi többé a lakosságot. S a régi, nádas pocsolya helyén a vidéki városok egyik legszebb, korszerű, hideg-melegvizes fürdője, sportuszodája épült fel, A homok és a járhatatlan utak: — testvérjogalom. 1954 óta a város bel- és külterületén 4 km hosszúságú makadámút épült, a társadalmi ösz- szcfogás erejével pedig a szőlők közötti járhatatlan utakat lesa- lakozták. Az utak építésére az eltelt négy év alatt több mint 2.5 milliót fordított a város vezetősége. Kiskunhalas mezőgazdasági jellegű város lévén, erősen fejleszti mezőgazdasági iparát s ez is a határ dolgozó parasztságának javát szolgálja. Az eltelt időszak alatt új üzemrésszel bővült a Baromfifeldolgozó Vállalat. A Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat új telephelyeket létesített. Végleges elhelyezést nyert a gépállomás, bővült a Tajói Állami Gazdaság és a Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága — nem beszélve az olyan ipari jellegű beruházásokról, mint a Faipari Vállalat létrehozása, A város határának új térképén 7 pont, 7 termelőszövetkezet jelenti a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság térhódítását a dolgozó parasztság körében. Ezekben a termelőszövetkezetekben 4 év alatt összesen 863 000 forint értékű létesítmények születtek. 62 az épülő szocialista rend^ szer, a nagy átalakító, még korántsem tette le az új térképet festő ecsetet —, a következő évek terveiben még nagyobb szabású, még merészebb, de egyben reális tettekkel készülnek Halas határának és népe életének átformálására. SZERETIK A TANYAIAK A külsőballószögi tanácsháza folyosóján az egyik ajtóra ez van felírva: »Cseh Zoltánná vb- titkár.« Egy darabig figyelem az embereket s az a megállapításom^ ebből a szobából mindenki megnyugodva, derűsen távozik. Cseh Zoltánná 1954. óta a tanács végrehajtó bizottságának titkára. A tanyavilág népe nagyon szereti, mert munkakörében megállja a helyét. A sok ügyes-bajos gond intézése mellett még tanul is. Külső-Ballószög dolgozó parasztjainak remélhetőleg még sok évig nyújt hasznos segítséget, támogatást Cseh Zoitánné. Tárnái Pálné levelező HOQYAN LEHETNE ÉVENTE SOKMILLIÓ FORINTOS KÁRT MEQAKADÁLYOZNl A jó agrotechnika egyben növényvédelmet is jelent A mező- és kertgazdaság védelmének problémája a belterjes gazdálkodás fejlődésével mindinkább előtérbe kerül. A növényvédelemnek a vegyi védekezésen kívül — ami persze nélkülözhetetlen — más, sokszor gazdaságosabb módszerei is vannak. A szántóföldön a jó agrotechnikával jelentősen védekezhetünk a kártevők ellen. Fontos a helyes talajelőkészítés, tarlóhántás, trágyázás, a növények időben történő vetése, a gyomirtás slb. Mindezek már magukban is növényvédelmet jelentenek. A gabonafutrinka kártétele évente majdnem 10 millió forintot tesz ki. Ha az egyéni gazdák, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok csupán a vetésforgó alkalmazását valósítanák meg, ez a kár jelentősen Köszönet a gyors intézkedésért A. közelmúltban panasszal, — illetve kérelemmel fordultam a Petőfi Népe szerkesztőségéhez. A Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat azóta a ház tetőzetét • amelyben lakom — a Petőfi Népe közbenjárására rendbe ho zatta. Ezúttal köszönöm meg gyors intézkedésüket. Ügy érzem, hogy az , újság méltó módon intézi a panaszokat, s ennek egyik eredménye az én lakásom rendbehozása is. Jónai Gyula $ MIMZ csökkenne. A kukoricamolyt három-négy év alatt ki lehetne irtani, ha a termelők a fold színéhez közel vágnák le a kukoricaszárat és a következő év május közepéig azt felhasználnák. A pillangósvirágú takarmány- növények kártevői ellen szakaszos kaszálással, bogárfogó járatásával, a baromfifélék fel- használásával lehet védekezni. Sokkal kifizetőbb a baromfitenyésztés egy olyan gazdaságban, ahol a pulyka, a gyöngytyúk és más baromfiféle összegyűjti a rovarokat. A burgonyabogár nagymértékű elszaporodását az árvakelésű burgonya kiirtásával és tavasz- szal a bogaraknak tojásrakás előtti összeszedésével hathatósan csökkenteni lehetne. A kertgazdaságban a fakaparás, tisztogatás, helyes metszés és koronaalakítás a pajzstetű elleni védekezés alapja. Mégis sokan mindezeket elhanyagolják. A szövőlepke elleni védekezést a fiatal hernyók leszedésével lehetne megoldani és a kémiai védekezés csak szórványosan válna szükségessé. Természetesen ez csak akkor eredményes. ha minden termelő végrehajtja az említett műveletet. A hasznos madarak, mint ismeretes, rendkívül sok rovart pusztítanak el. Védelmük és mesterséges etetésük a télen a legcélravezetőbb növényvédelem. Az említett módszerek mellett természetesen a kémiai védekezést is alkalmazni kell, hiszen legtöbb kártevő ellen csak vegyi úton tudunk küzdeni. Azon ban a kémiai kutatások még nem terjednek ki a gyümölcsösök komplex permetezési, porozás! műveleteinek kidolgozására. Fel kell használni a természetben meglévő olyan virus-, baktérium- s gomba-szervezeteket is, melyek eredményesen akadályozzák* a kártevők tovább szaporodását. Fogjanak össze tehát a termelők, a kutatók, a gyakorlati szakemberek a terméseredményekben oly sok bizonytalanságot, kárt okozó szervezetek ellen, saját maguk és az egész ország jólétének érdekében. Szűcs József, a Tassi Növényvédő Állomás laboratóriumának vezetője Égy lépést előre! Értelmiségi vezetők és egyszerű dolgozók egyaránt nagyj örömmel fogadták azt a hírt* hogy pártunk a felszabadulás óta első ízben részletesen kidolgozta a szocialista kulturális fori radalom legfőbb irányelveit* közrebocsátoita művelődéspolitikánk téziseit. Ebben az időben — tehát alig egy hónappal ezelőtt — sokfelől lehetett hallani elismerő megnyilatkozásokat, az őszinte helyeslés szavait. Egyes helyeken azzal is próbálkoztak* hogy vita formájában alkalmazzák az élet különböző területeire az irányelvek egyes pontjait* megállapitásait. Sajnos, azonban igen lassan és vontatottan kezd kibontakozni az első fellelkesedés után a joggal várt tervezgetés, a párt határozatának valóra váltását célzó társadalmi mozgalom. És itt nem is az a baj, hogy kulturális vezetőink, a falvak, a városok kulturális életünk cgyilo vagy másik területén tevékenykedő dolgozói nem értenének egyet a pártunk által kifejtet* irányelvekkel. Inkább az az ag. gasztó, hogy megyénk kulturá* Iis életében az irányelvek nyo-i mán várt fellendülés jelei csak szórványosak ma még. Nem is beszélve olyan riasztó jelenségekről, hogy nem egy fontos pozícióban lévő vezetőnk, középkáderünk, kulturális szakemberünk — ha túl is jutott a# első olvasáson — még nem mé-t Iyedt el kultúrpolitikánk irányi elveinek tanulmányozásában! Nem egy városunk, járásunk van, ahol a vezetők — mást munkájukra hivatkozva — még adósak a fontos kultúrpolitikai dokumentum alapos megismer résével is. Semmiképpen sem leheli egyetérteni ezzel, hiszen az éli lenforradalom után konszolidál lódó gazdasági élet tényei, a szocialista cpitőmunka naponta megsokszorozódó győzelmei! eredményei, a teljes normalizái Iódást mutatják. Ilyen körűiméi nyék között káros és veszélye# dolog lenne, ha a tespedtség, a nemtörődömség szelleme további ra is gátolná kulturális forral dalműnk kibontakozását. — Cs. L. -4 EZEN A HÉTEN a dunavecsei járás valamennyi községében ülést tartanak a Hazafias Népfront-bizottságokban működő kommunista csoportok. Tanácskozásaikon a választással kapcsolatos tennivalókat vitatják meg. A BAJAI JÁRÁSI pártbizottság az elmúlt napokban megbeszélést tartott a határőrség párt- és a KISZ-szervezeteinek képviselőivel. Értekezletükön az időszerű politikai kérdéseket és a választással kapcsolatos politikai felvilágosító munka tennivalóit beszélték meg. A JÁNOSHALMI pártszerveret a helyi tömegszervezetekkel karöltve, több mint száz népnevelő részére tartott értekezletet. Ezen az összejövetelen a községfejlesztési tervről és az időszerű politikai kérdésekről tájékoztat. Uk a részvevőket. A KISKUNFÉLEGYHÁZI Bányászati Berendezések Gyára pártszervezete legutóbbi taggyűlésén elhatározta, hogy november 7-e tiszteletére szocialista munkaversenyre hívja fel az üzem dolgozóit. * SZEPTEMBER 30-ÁN az izsáki pártszervezet helyiségében több mint hetven népnevelő tanácskozott a választással kapcsolatos felvilágosító munka tennivalóiról. Elhatározták, hogy a közeli napokban baráti beszélgetés céljából valamennyi dolgozót felke- resneki A DUNAVECSEI kommunisták a napokban nyolc tagú klubbizottságot választottak pártházuk rendezvényeinek megszervezésére. A klub-bizottság dr. Kolozsi Gergely orvos vezetésével működik és hosszabb időre szóló rendezvénytervet állított össze. JF O Gr A ö <Ó »T A £* Piaci napi volt Bugacon. A lakosság már kora reggel ellepte a falu közepén fekvő, gyéren fásított térséget, ahol a termelők kirakták árujkat. Bőven jutott a nagy sürgés-forgásból az alig 50 méterre fekvő tanácsházára is. A bugaciak úgy gondolkodnak: — ráérünk. Ilyenkor a délelőtt úgyis kosaras ünnepnek számít, elintézzük legalább ügyes-bajos dolgainkat is. Kilenc óra tájban a hangosbemondó tudatta az emberekkel, hogy Havasi László, a járási tanács titkára, a község megyei tanácstagja fogadónapot tart a tanácsháza 3-as számú szobájában. A 2-es számú hivatali helyiség lassan vtírószobává változott« öregek, fiatalok, háziasszonyok ültek vegyesen a fal melletti pádon, ki-ki panaszával vagy éppen közérdekű javaslatával. Bent az ablaknak háttal, nagy íróasztal előtt ült Havasi elvtárs. Amikor belépett valaki, eléje sietett, szívélyesen kezetrá- zott vele és hellyel kínálta az illetőt. A köszöntésekből látszott, hogy legtöbben mint jó ismerőst üdvözölték megyei tanácstagjukat. Ezen csak addig csodálkoztam, míg bele nem néztem a fogadónapokról vezetett naplójába. 1954 november óta ugyanis 85 fogadónapot tartott Bugacon és 472 panaszt intézett el, bőven volt tehát alkalma megismerni a lakosságot! ■ . ... Most is egymásután jöttek az ügyfelek. Vakulya István, a Béke Termelőszövetkezet idős tagja nyugdíj-ügyben kérte Havasi elvtárs segítségét. Kürtösi Károly viszont már az egész község lakosságának panaszát tolmácsolta, amikor a horátvevohely elhelyezését kifogásolta, hz Alföldi Pincegazdaság ugyanis a helyi pártszervezet és tanács megkérdezése nélkül elhelyezte átvevőtelepét a falu szélére, egy eléggé nehezen megközelíthető épületbe. Androvicz József szőlőtőkehiány miatt adócsökkentést kért; Szécsényi Mária földhaszonbérleti szerződésben k&rt üs : iÉÉ ni * ^ . * ■ tanácsot, s így tartott ez délig Egy óra lehetett, amikor as utolsó ügyfél is elhagyta a szo< bát. Havasi elvtárs összeszedi* jegyzeteit és átment a tanács különböző irodáiba, hogy a hely. ben megoldható problémákat azonnal elintézze. Amikor viszi szajütt, megyei tanácstagi naplód jába még a következőket jei gyezte be: »A fogadónapomon tizenöten fordultak hozzám pai nasszal, kérelemmel, javaslattal! öt panaszt helyben elintéztem, a többit a járási,, illetve megyei tanácson rendezem.« Az 1954-beli tanácsválasztáson kapott megbízatása alapján ea volt Havasi elvtárs utolsó foga« dónapja... N . O,
