Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-30 / 256. szám
4. oldal 1958. október 39, csütörtök A MŰVELŐDÉSI HÁZ AZ ISMERETTERJESZTÉS SZOLQÁL AT ÁB AN • Nemrégiben tárgyalta a párt Városi végrehajtó bizottsága a bajai József Attila Művelődési Ház munkáját és terveit. Az ülésen megtárgyalt beszámoló érdekes képet nyújt a »kiváló kultúrház« jelvénnyel kitüntetett művelődési ház életéről. Ebben az esztendőben 39 ismeretterjesztő előadás hangzott cl a művelődési ház falai között. Ezek között öt politikai, nyolc agrártudományi és 65 egyéb (zenei, irodalmi, művészeti, nevelési stb.) jellegű mondanivalóval járult hozzá a művelődési ház állandó látogatói ismereteinek bővítéséhez. Sajnos elég kevés műszaki jellegű előadás hangzott el, pedig a város viszonylag nagy munkásrétegei ismereteinek növelése ez intézmény egyik fontos feladata lenne, annál is inkább, mert a Baján működő üzemi kul- túrotthonok ilyen tevékenységgel alig-alig dicsekedhetnek. Igen értékes vonása a művelődési házban folyó ismeretterjesztésnek,1 hogy az előadások legtöbbje sorozat jellegű és jórészük belépődíjas. Az új gyakorlat bebizonyította, hogy az érdeklődők szívesen hallgatnak meg olyan előadást, amelyért fizetni kell, mert eA a magasabb színvonal egyik biztosítékának tartják. Egy fényképészeti jellegű szakelőadáson például több mint 160 fő vett részt júliusban, 2 forintos belépődíj lefizetése mellett. A művelődési ház ismeretterjesztő munkájának hatása nem marad az intézmény falai között. Mezőgazdasági jellegű előadásokat például rendszeresen évek óta tartanak a Baja környéki termelőszövetkezetekben. Igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a különböző, évek óta folyó nyelvtanfolyamok iránt. Az idén például a meghirdetett orosz, angol, francia, német, olasz, spanyol, szerb-horvát, eszperantó tanfolyamokra igen sok üzemi munkás is jelentkezett. Tavaly 160-an tanultak idegen nyelveket a művelődési ház által szervezett tanfolyamokon, az idén jóval több jelentkező van. A művelődési ház ismeretterjesztő terveinek egyik jellemzője, hogy a különböző társadalmi szervek is részt vesznek az előadások szervezésében központilag meghatározóit munkarend alapján, áz idén első ízben megszervezett szabás-varrás-kézimunka szakkört például a nőtanács patronálja. A szakköri munka kiszélesítésére is gondolnak az idén. Nagy eredménynek könyvelhető el, hogy önálló vezetőséggel külön vált a pécsi Mecsek fotoklubtól a művelődési házban működő fotoszakkör, s önálló klubbá alakult. Vezetője Kemény László, a DÁV igazgatója. Eddig 60 amatőrfotós jelentette be részvételét, de a tájékozódás szerint mire a munka megindul, J60-an lesznek. A klub tagjai egyébként máris minden csütörtökön rendszeresen összejönnek. Elhatározták, hogy', lépéseket tesznek az ifjúság fotó szakismereteinek megteremtésére, s jövőre már országos kiállítás rendezésére is kérnek engedélyt. A bajai művelődési ház tehát egyre eredményesebben fogja össze falai között a városban folyó sokirányú kulturális tevékenység szálait, s mind jobban szolgálja a pártunk művelődéspolitikai irányelveiben meghatározott célkitűzéseket. Cs. L. Évről évre nő a betétállomány Az olvasó falu A napokban Dunaegyházárc áfogattam el. Ez a kis falt '800 lelket számlál. A nép- íönyvtar vezetésének teendői Szepesvári elvtárs látja el. Nép szerű, közvetlen ember, aki lágyon szeretnek a faluban. A lépkönyvtár vezetését 1957 de- :embereben vette át, s azótt tzámokban kifejezve is széf eredményt ért el a könyvtár- nozgalom fejlesztésében. — A cöuyvállomány 502 kötetét heil i erőforrásból, valamint a já ’asi tanács támogatásával 77Í cötetre növelte. 1954-ben a kölcsönzött könyvek száma 139! kötet volt, ugyanakkor 1958- 5an, a harmadik negyedévve 5ezárólag a kölcsönzött kötetei tzama közel 3000-re emelkedett A könyvtár beiratkozott olvasói közül rendszeresen olvas 51 nunkas, 46 dolgozó paraszt, 111 tanuló, 5 értelmiségi. A felnőtt olvasók közül a leg- szorgalmasabb a 88 éves Sztru- kár néni. Szabados János, Csór !ja István és Molnár Ferenc vőleg Jókai. Móricz, Mikszáth is Eötvös müveit keresik. Szeretik ugyanakkor a szovjet írói- könyveit és az új magyar iro ialmat is. Szepesvári elvtárs arra a kertesre: hogyan tudta ezt a széf eredményt elérni? — elmondta iogy a mozi hangoshíradóján i különböző rendezvények alkalmával, az iskolaigazgató segítségével közös erővel népsze- •űsllették a. könyvtárat, s meg- nagyarázták a dolgozóknak a' olvasás fontosságát. A jó irányítás segítségéve- iáit Vunaegyháza olvasó faluvá Németh Gábor TJunavecse. járási könyvtál gyermek rendszeres felügyeletét látják cl. twi rw >AÍVWV» UOV ^00-U-OOOOODOO<y Három év alatt megduplázódott az állami gyermekvédelemben részesülők száma A Bács-Kiskun megyei Tanács megalakulása óta — sok egyéb feladat közben — évről évre nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a gyermekvédő intézmények hálózatának bővítésével tehermentesítse a dolgozó anyákat. Különösen nagy gondot és sok költséget fordítanak a bölcsődei hálózat bővítésére. Míg három évvel ezelőtt az állandó jellegű és idénybölcsödékben összesen négyszázhatvan két gyermeket tudtak csak elhelyezni, ma már ugyanezekben az intézményekben 1050 kisgyermekről gondoskodnak. A csecsemővédelem kiterjesztésére irányuló erőfeszítéseket mutatja, hogy ugyanezen időszak alatt. több mint négyszeresére növekedett a védőnők száma, s ma már 521 védőnő gondoskodik a csecsemők állandó egészségügyi ellenőrzéséről. Hasonlóképpen nagy a fejlődés az óvodai hálózat kibővítése terén, ahol három év alatt szintén duplájára növekedett a gondozott gyermekek száma s ma már mintegy nyolcezer kisA takarékosság egyik forrása az életszínvonal emelésének, hiszen1 házat, bútort, motor- kerékpárt, nagyobb értékű műszaki cikkeket legtöbben csak előzetes gyűjtéssel tudnak megvásárolni. Örvendetes, hogy az utóbbi években országszerte fellendült a takarékossági mozgalom. Egyre töb-f ben ismerik fel,1 hogy ha pénzüket a takarékban tartják, akkor kétszeresen is jól járnak: minden semmiségre nem költik el, azonkívül kamatozik is betétjük. S hogy van is miből takarékoskodni, azt a megye betétállományának növekedése is mutatja. 1958 első negyedévében 21 millió forintot helyeztek Bács-Kis- kun megyében takarékba. Jelenleg 48 500 betétese van megyénkben az Országos Takarékpénztárnak. A takarékosság másik fejlődő formája az üzemi * és vállalati Kölcsönös Segítő Takarékpénztár. Ezekből jelenleg 83 működik megyénkben, 6940 taggal. Tavalyi megtakarításuk öt1 millió forint volt. Az iskolás diákok körében is szép eredménnyel folyik a takarékossági mozgalom: az el- jmúlt évben 3 millió forintot gyűjtöttek össze megyénk iskolásai. A jefiöpiéseii kénél, s már megvalósult SOLTON 1958. október 2-án a 29. választókörzet tagjai összegyűltek, hogy kijelöljék maguk közül azt, aki méltó bizalmukra. Bajnok Mihülyra eselt ismét a választás, aki ezidaig is méltóan képviselte a körzet lakóinak kívánságát. A gyűlésen sok mindenről szó esett. A legnagyobb probléma azonban a járdák állapota volt. A megjelentek azt kérték a jelölttől, intézze el a községi tanácsnál, hogy a házak előtt a kétszáz méter hosszú járdarészt mielőbb kövezzék ki, mert bizony ősszel vendégmarasztaló a sár arrafelé. BAJNOK MIHÁLY tanácstagot nem olyan fából faragták, aki visszariad ilyen jogos kérelemtől. Már ott a gyűlésen, azon melegében megkérdezte, mit tudnának ebben a környék lakói segíteni? Egynéhányan tettek felajánlást. A jelölőgyűlést követő nap Bajnok Mihály ellátogatott a községi tanács elnökéhez, s megígérte: amennyiben építőanyagot tudnak biztosítani, társadalmi munkával lend'cchoz- nák a járdájukat. Nem sokáig tartott a beszélgetés, mert a tanács kiutalta számukra az anyagot. Hátra volt még a szervezés. Mázról házra járt, s mikor elmondotta, hogy miről van szó, a gazdák fogatot, akinek nem volt, az gyalogmunkát ajánlott fel. Nem kellett senkit sem sokat agitálni, hiszen valameny- nyien jól tudták, az ő érdekükben történik a munka. NÉHÁNY NAP múlva Bajnok Mihály már kocsival, lóval, s persze a környékbeli gazdákkal nekikezdtek a 200 méter hosszú járda megépítésének. A munka gyorsan haladt. A mester, akit megfogadlak, alig győzte lerakni a légflqkat, mert a lakók sürgették a befejezést, hiszen az eső megpredt. KÉT HÉT SEM telt el az emlékezetes jeflölögyülés óta, s ma már a legnagyobb probléma elintézést nyert: téglajárdán közlekedhetnek a pólyái rész lakói — Bajnok Mihály községi tanácstagjelölt: jóvoltából. G. G, »WwVVVWvVvWvWVVWWWWWWW1 Jól vizsgázott a szójabab Tavaly először vetett szójába, bot a Hildjjusztai Állami Gazdaság az iregi Szürkebarát nevű fajtából s az az idén is 8 mázsás terméssel fizetett 20 hold átlagában. Ez a kiváló fehérjeértékű takarmány igen jól díszük a hildi talajon* s termesztése százszázalékig gépesíthető. A gazdaság úgy tervezi* hogy jövőre a takarmányborsó területének' rovására is szójababot vet. Hégi választások Dr. Boílvcs Gyula cikksorozata: III. Kijátsszák az ellenzéki többséget t dolgos izmaik, de közülük sok-1 szór csak 5—6 tud napszámba menni. Ez azt jelenti, hogy voltak olyan hetek, amikor a 3500 munkás közül 15—20 ember ju- tott napszámhoz és keresett a 3500 munkás összesen 12—13 pengőt. Nagycsaládú emberek kétség* beesve, a végső elszántság ke* serűségével mennek haza nap- nap után és a síró gyerekeknek korpa, marharépa és egyéb hulladék az eledelük, mert sokszor nincs kenyérük sem. Micsoda testi és lelki pusztulás fog ennek nyomába járni — ha idejében nem segítünk!...« Ehhez 27 év utón sem keli semmit seijn hozzátenni! Mi lett a sorsa ennek az in* dítványnaki? Nyíltan leszavazni mégsem merték. »Elvben-« elfogadták azzfal, hogy nagy pénzügyi előkészítés szükséges hozzá. Azután nem csináltak semmit! Az egész csak pusztába kiáltó szó maradt, s minket, aa ellenzékieket — hiába győztünk a választáson — az ügyeli vitelétől így ütöttek el, — ki- játszották a győztes ellenzéket! Annyi mégis történt, hogy az ínségmunka keretet felemelték a költségvetésben, de azok, akik nem voltak munkán, nem kaphattak ingyen ebédet és tűzre« valót. Leírhatatlan volt ezeknek a szeren 'étien embereknek a téli szenvedése, főleg ahol gyermekek is voltak. CFolytatása következik.) Nem volt olyan városi közgyűlés, ahol valamelyik ellenzéki bizottsági tag nem sürgetett volna még hathatósabb segítséget. A válasz mindig az ■volt, hogy nincs rá pénz. Pedig lett volna sokkal több, csak az inségadót kellett volna prog- resszíve felemelni. Természetesen ez nem esett volna jól a legtöbb adót íizetőknek, akiknek — mint előző cikkemben megírtam — ugyanannyi képviselőjük volt a Bethlen-féle törvény alapján a közgyűlésben, mint a város összes választóinak! Ekkor a következő indítványt terjesztettem bft a város közgyűléséhez: »Mondja ki a közgyűlés, hogy a téli hónapokra ingyenes népkonyhát állít fel, amelynek szükségletét képező élelmiszerek már most beszerzendők. — Egyben már most gondoskodás történjék a téli melegedő helyiségek kijelöléséről és berendezéséről.« INDOKOLÁS A minden képzeletet felülmúló nyomor és munkanélküliség már most — amikor más időkben még dandárén van a munka — olyan mérvben jelentkezik, amely mélységes aggodalommal kell, hogy eltöltsön minden fajtáját szerető magyart és érző szívű embert. ... A hajnali munkapiacon 600—700 kétségbeesett ember, családapa jelenik meg, remélve, hogy munkára feszülhetnek munkásokat, ugyanakkor amikor Kecskeméten a földmunkások óriási tömege állt munka nélkül, s boldogan mentek volna erdőirtásra. A munkanélküliség réme mind nagyobb lett! A tél végén naponta százával vándoroltak a kecskeméti országutakon a munkakeresők Szeged és a Tiszántúl felé. Vonatra nem volt pénzük. Pulius István th.-tag indítványozta, hogy a város sürgősen rendezzen be a szerencsétlen vándorok részére egy ingyenes munkásszállót, ahol éjjel pihenhetnek és este egy tányér meleg leveshez juthatnak. Az indítványt a szolgalelkű »többség« elvetette, mert Fáy főispán kiadta az utasítást, hogy mindent el kell vetni, amit a »demagógok« indítványoznak. Segíteni próbáltak... Nem egy öngyilkosságot szült a nyomor, főleg a tehetetlen öregek között, mert a »szegény- ház«-ban sem volt üres hely, és a nősülni akaró szerelmes fiatalok között, akik nem lehettek egymáséi a munkanélküliség miatt. Kecskemét népe nagy lelkesedéssel fogadta az egyesült ellenzék győzelmét és sokat várt tőle. Most már, ha,, nem is olyan számban, mint a lakosság kívánta volna, mégis voltak férfiak a »torony alatt« (ez volt a városháza gúnyneve), akik meg .\perik mondani az igazságot és szót emelnek a lakosság jogos panaszai miatt. Ebben a várakozásukban nem is csalódtak! Itt volt a munkanélküliség réme! 1929-ben bekövetkezett a a mezőgazdasági válság, aminek következménye a földbérlők fokozódó fizetésképtelensége, a parasztság zömének eladósodása lett. Szerencsés helyzetben csupán a szőlősemberek voltak, mert világhírű gyümölcsünk és jó boraink akkor is kellettel: a külföldnek. Nagy áldás volt akkor a barack! Kik dolgoztak Bugaccn? A szerencsétlen munkanélküli tömegekre senki sem gondolt akkor még! Jellemző a munkanélküliség iránti nemtörődömségre, hogy a városi erdőhivatal 1929—1930 telén a bugaci nagy erdő kitermelésére Bácskából hozatott