Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-30 / 256. szám

lflSB. október .10. csütörtök

3. oldal

VÁLASZTÁSTÓL - VÁLASZTÁSIG j JJtlQtjfnk 0*AZCLQQ(JíítílL kjfUH'ieJfl-jelöJtjti

Mennyit fejlődött Jánoshalma 1954 óta?j Nyers Rezső

Az 1954 őszén megválasztott tanácstagok megbízatása Jánoshalmán is lejárt. Nézzük, miről tud számot adni Jánoshalma most távozó tanácsa. Menynyit fejlődött négy év alatt a község?

1955- ben kezdődött

Tevékenységük 1955-ben bontakozott ki. Nemcsak azért, mert az 1954-es esztendőből a választások után már csak két hónap volt hátra, hanem azért is, mert helyi tanácsaink akkor kaptak nagyobb hatáskört a községpolitika formálásában,

Ebben az évben szerelték fel a tanácsnál a hangosbemondót. Két szekrényt kapott a községi könyvtár a könyvek megóvására. Mélyfúrású kút épült a Hunyadi utcában, ezenkívül 372 négyzetméter betonjárda készült el. Felépült a földműves- szövetkezeti hizlalda és egy daráló. A létesítmények értéké meghaladta a 450 ezer forintot.

1956- ban 2373 négyzetméter járdát építettek cloregyártott betonlapokból, hídmérleg készült a TÜZÉP-nél és a szalmatelepnél, rendbehozták a terményátvevőhelyet. A lelkes munkát azonban megszakította az ellenforradalom.

ISagy lendülettel...

Mintha pótolni akarták volna azt, amit az ellenforradalom miatt nem tudtak befejezni. 1957 tavaszán lelkes építkezésbe kezdtek a jánoshalmiak. Mintegy az ellenforradalmároknak adott válaszként, újra felépítették a szovjet és magyar hősi emlékművet. Földútat építettek a vásártérhez, 3500 négyzetméter betonjárdát pedig a község utcáin, s felújították a Béke tért mélyfúrású kút hid- roforos berendezését. A földművesszövetkezet részére bolt- ház épült Kecskésben, a község belterületén pedig egy garázs és egy irodaépület, töob mint félmilliós költséggel. Nem sorolunk fel itt minden létesítményt, csak csupán annyit említünk még meg, hogy 1957- ben meghaladta az egymillió forintot a község fejlesztésére

fordított beruházás összege,

15 százalék

A község lakossága egyre nagyobb lelkesedéssel támogatta j a tanács községfejlesztésre irá-| nyúló munkáját. Ezért a köz-i ségi tanács 1958 tavaszán már! az általános jövedelemadó 15; százalékát szavazhatta meg hoz-* zájárulásra.

Ebből az összegből már olyan létesítményeket tervezhettek, mint a törpevízmű, iskolaépítés | a kiserdőn, nagyarányú parko-t sítások a tereken, szennyvízle-; vezető csatorna építése, s újabb» járdák építése, villanyhálózat» oővxtése több felé a községben.; A községfejlesztésben előirány-) zott létesítmények nagyrésze* már elkészült,

♦

Nem tudtunk itt mindent fel-? sorolni. Az a lejlodés azonban, amely a községben az elmúlt négy év alatt történt, azt mutatja, hogy nem kell szégyenkeznie a most távozó tanácsnak a község lakossága előtt, — N. O. —

A népfroniniozgalom megsoksxoroxío evőiket

'•rntt-vw***** •/•**•*■»•*»'?***»■••*** •»»»»»*■*'■**'» fr**-» ♦ *>»*»***■'» »■«’»»»♦»♦«J •**♦•***^tr**** ;*»*•*** **» *

Huszonöt párttag—ISO népnevelő Szakmáren

sitokct a népnevelők személyesen kézbesítik ki a választó polgárokhoz. Ez a látogatás ismét jó alkalmat nyújt a vá- aszlókkal való barati beszélgetésre.

A vezetőségi ülésen megtud- am, hogy a szakmári népneveik bátran kereshetik fel a választókat, mert az országos es megyei eredményeken kívül sokat beszélhetnek községük fejlődésének tizenhárom évéről is. A felszabadulás előtt Szakmá- ron nagyon sok földnélküli szegényparaszt élt, akik a csornai és a bödpusztai érseki uradalomban, másrészt a helyi kulá- koknál cselédeskedtek. A földosztás során ezek közül 137 család kapott földet.

Nyolcyan új lakóház épüli.

Ettől kezdve az élet gyökeresen megváltozott a községben.

1923-ban született. Apja lakatos, anyja szövőnő. A. polgári iskola elvégzése után nyomdásztanuló, majd nyomdászsegéd lett. Az ifjúmunkás mozgalomba 1938-ban kapcsolódott be, később a Szociáldemokrata Pártban is tevékenykedett, egészen a felszabadulásig. 1941— 1942-ben kapcsolatba került és tagja lett az Országos Ifjúsági Szövetségnek, amelynek Ságvári Endre volt a vezetője. A felszabadulás után az SzDP kispesti szervezetének helyettes titkára,

később a Szociáldemokrata Párt Pest környéki és Pest megyei titkárhelyettese lett. A párt balszárnyához tartozott. A jobboldal kiszorítása után 1948-ban az SzDP Pest környéki és Pest megyei titkára volt, s országgyűlési képviselőnek is megválasztották.

Az egyesítés után az MDP Központi Vezetőségének póttagja lett, s 1949-ben a Pest megyei listán újból országgyűlési képviselőnek választották.

Amikor 1950-ben újra rendezték a megyehatárokat, a duna- vec sei járás képviselőjeként működött. Közben 1949-től az MDP központi apparátusában dolgozott, majd a Belkereskedelmi Minisztériumba került. 1956-ban, a júliusi párthatározat után élelmiszeripari miniszterré nevezték ki. Az ellenforradalom leverése után kinevezték közellátási kormánybiztosnak, majd az Élelmiszeripari Minisztérium vezetőjének. 195 7 májusában megválasztották a SZÖVOSZ elnökének. Közben 1950—1956 között elvégezte a közgazdasági egyetemet. Most a dunavecsei járásban jelölték országgyűlést képviselőnek.

szerves része mimlcn vczctütes- tiilct munkájának. Helyszíni segítségük mértékétől és alaposságától sokban függ egy-egy gondot okozó kérdés helyes megoldása, az állami vagyon megőrzése, a pénzzel, anyaggal való takarékosság — a vállalatok, üzemek gazdaságos működése. Az iparirányító szervek részéről történő ellenőrzés fokozza a vállalatvezetők felelősségét tennivalóik helyes ellátásáért, a rájukbízott gyár, üzem mind jobb vezetéséért.

A felső szervek hatékony ellenőrző tevékenységét a vállalatok is igénylik, mivel majd mindenhol akad olyan kérdés vagy hiba, amit maguk nem tudnak megoldani, megszüntetni. Az egyik üzemben nem megfelelő a gyártási technológia, drágán termelnek. Más helyen nincs kitöltve a termelőkapacitás, megint másutt az üzem fejlesztése miatt akadozik a termelés, baj van a miTANÄCSTALAN KISLÁNY JELIGÉRE — NEM A KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSI VÁLLALÁT FELELŐS — VÁLASZ KALMÁR ILONÁNAK — KÖSZÖNET A PETŐFI NÉPÉNEK

Az ellenőrzés

Szomorú levelet kaptunk »Tanácstalan kislány« jeligével. A levélíró saját családjának tragikus szétbomlását írja meg. S azt kérdezi, köteles-e annak la- 1 kást, megélhetést biztosítani, aki legnagyobb ellensége családjának?

1 A, levelet, miután a levélírónk kiskorú még, a járási tanács igazgatási osztályához küldtük el, ahonnan Dorogi Károly osztályvezető az alábbiakat válaszolta:

»A panaszlevélre közöljük, hogy a kiskorú panaszos személyesen jelenjen meg a Kecskeméti Járási Tanács igazgatási osztályának gyámügyi előadójánál, ahol pontos felvilágosítást kap ügyében és érdekeit megvédelmezik.«

*

Kecskemétről a Széchenyi körúti lakók a következőket írják: »A Csatornaművek még tavasszal megkezdte a hálózat tisztítását, s a kiemelt salakot az út mentére öntözték. Egynéhány kupacot azonban itt hagytak — hogy egynéhány »pedáns« ember a házihulladékot ennek tetejére hordja ki.«

A levelet a Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalatnak

nőséggcl. Iparfejlesztési politikánk együtt jár új vállalatok szervezésével. Ezek termelésének minden részletre kiterjedő műszaki segítése és ellenőrzése tíz és tízezer forint megtakarításával járhat. A felügyeleti szervek ellenőrző tevékenysége így jelentős hozzájárulás lehet az egyes üzemek gazdaságos működéséhez.

A tanácsi vállalataink gazdálkodásának évi rendszeres ellenőrzését, valamint a célellenőrzések tartását a Minisztertanács a megyei és városi tanácsok pénzügyi osztályainak feladatává tette. Ez a munka — egy- egy lezárt termelési szakasz eredményeinek értékelése vagy különböző célfeladatok vizsgálata — a pénzügyi osztályok revizorai részéről folyamatos és már eddig is számos credmcny- nyel járt. De ennek vitele nem azonos az egyes szakosztályok (ipar, kereskedelem, építés, közlekedés) helyszíni segítségével és nem mentesíti azokat a vállalatok műszaki ellenőrzése alól.

Helyiipari üzemeinkben járva többször tanúi vagyunk ennek. A felettes szervek segítő, ellenőrző tevékenységéről érdeklődő kérdéseinkre a tanácsi üzemeli vezetői gyakran így válaszoljak: Érdeklődtek, hogy vagyunk. Meglátogattak kénünket. Kicsit elbeszélgettünk. Bekukkantottak hozzánk. Egyebek között a felületes műszaki ellenőrzésnek is része van abban, hogy a Kiskunhalasi Vendéglátóipari Vállalat több mint egy év alatt a fekete beruházások egész sorát végezhette. Kccelcn a tő- zegbányában pedig vizsgálat folyik, mert a vállalat vezetői hamis termelési adatokkal akartak anyagi előnyökhöz jutni, félrevezették a megyei tanács végrehajtó bizottságát.

Ezek a példák közel sem általánosíthatók, hiszen a helyi- ipari vállalatok nagy többsége rendszeresen teljesíti tervét és gazdálkodásuk mindinkább megszilárdul. A figyelem reflektorfényét mégis szükséges a műszaki ellenőrzés alaposabbá tételére irányítani, hogy ki-ki felülvizsgálja a maga feladatait, újólag mérlegelje felelősségét, hogy a jövőben kevesebb »tandíjat« fizessünk.

i

i

UHó-ben bevezetlek a villanyt, 1950-ben nyolc kilométer kóves- út épült a községijén, a szállások közül pedig bekötőutat kapott Alsoerek, Felsőerek, Gombolyag és Oregtény. 1950-ben iöldmuvesszövetkezeti bolt épült 350 ezer forintos költséggel, Hídmérleget vásárolt a község, bővült a villanyhálózat és állatorvosi lakás is épült. Tovább lehetne sorolni azokat a létesítményeket, amiről számot adott Szabadi elvtárs.

Érthető, hogy ilyen fejlődés láttán a község lakossága lel-; késén vett részt a tanácstagi jelölőgyűléseken, a népnevelők: pedig szívesen végzik áldoza-; tos, de szép feladatukat. Mind-; ezért csak a legnagyobb elismerés hangján lehet megemlé-: kezni a szakmári népnevelők és: a pártszervezet tagjainak ered-; menyes, lelkes választási mun-: kájáról. ;

Szabó Sándor •

nek baloldalára ráírták ezt a; szót: fiatal. Szeretném meg- \ tudni, hogy mi az igazság?« / A levelet elküldtük a Somogy/ megyei Tanacs Egészségügyi/

jSzaiuskolájának • és nu is utana-y néztünk a dolognak. Megaila-( pitottuk, hogy sajnálatos téve-/ dés folytán az újságcikkbe a 18Í helyett 14-es szám került. AN Somogy megyei Egészségügyi/

Szakiskola pedig a kísérőiratot/ kifelejtene a levélből, ezért! nem kapott kielégítő választ; Kaunár Ilona olvasónk. /

. * i,

»Petőfi Népe Szerkesztősége,/ Kecskemét. Ezúttal mondok kő-) szönetet a Petőfi Népe Szer-v kesztösegének ügyem ellntézé-L seert. Az altalam kölcsönadott/ bútort a második év végéreX megkaptam. Úgy gondolom, azC önök közbenjárása nélkül ba-l jós lett volna a? ügyet elin-> téznl. Azt hiszem, hogyha töb- / ben ismernék a Petőfi Népe, Szerkesztőségének gondoskodá-/ sát a kisemberek ügyeiről, töb-/ ben fordulnának Önökhöz. Még / egyszer nagyon köszönöm a se- ‘ gítségüket, maradok elvtársi üdvözlettel: Pétervári György, La- losmizse. Körösi utca 191.« ii

küldtük el, ahonnan Fehér Pál igazgató az alábbiakat válaszolta:

»A levélíróknak teljesen igazuk van abban, hogy a lakosság egy bizonyos része az utcán vagy úttesten elhelyezeti kupacokra a »kicsi rakás nagyot kíván« alapon háziszcmctcit kihordja. Ez megengedhetetlen. A Csatornaművek áltál meghagyott salakot egyébként a Kecskeméti Vízmű Vállalat kötelessége azonnal eltávolítani. Megjegyezni kívánjuk, hogy az utcán elhelyezett kőtörmelékért és az úttisztítók által összesöpört szemétért nem a Községgazdálkodási Vállalat a felelős és véleményünk szerint a városi tanács igazgatási osztályának kellene szigorúbban eljárni a szabálysértőkkel szemben.«

*

Kalmár Ilona keceli olvasónk az alábbiakat írja: »A Petőfi Népe augusztus 23-i száma közli, hogy egészségügyi szakiskola indult Kaposvárott. Tizennégy évtől lehet jelentkezni, s mivel ez nekem megfelel, betöltöttem a 16. évemet, elküldtem a jelentkezésemet. Egy idő múlva a levél visszaintt amelySzabadi András községi part- titkart a pártirodában találom. A vezetőség tagjait varja értekezletre. A tanácskozás napirendjén a helyi termelőszövetkezet munkája, gazdálkodásának eredményei, valamint a je- lölogyulések tapasztalatai es i választás további tennivalói szerepelnek. Örvendetes, hogy a választásból eredő nagyfokú elfoglaltság mellett — mint ez a vezetőségi gyűlés is mutatja — a szakmári pártszervezet más

időszerű kérdésekkel is foglalkozik.

Az értekezleten az öt párt- vezetősegi tagon kívül négy meghívott is reszt vesz. Ilymo- don a púrtvezetoség tájékozódása többoldalú. A jelenlevők a választással kapcsolatban a dolgozók nagyfokú érdeklődéséről, kedvező hangulatáról adnak szamot. A jolölögyűlések kivé-( tel nélkül sikeresek voltak és, azokon igazi demokratizmus, valamint a dolgozók nagyfokúi felelősségérzete nyilvánult ineg.j A jelölőgyűlések résztvevői azt. kérték a község vezetőitől, hogy' a jövőben még gyakrabban és( hosszabb ideig tartózkodjanak/ kint a szállásokon. A pártveze-' tőség tagjai jogosnak és meg-/ valósítandónak tartják a lakos-/ Ságnak ezt a kérését. /

Ezután a választások előlié-/ szítésének más tapasztalatai ke-; rülnek szóba. Szabadi elvtárs, a. községi pártszervezet titkára/ arról számol be, hogy 25 tagú/ pártszervezetük a népfront-; mozgalomra támaszkodva, a, pártonkívüli tömegek bevonása«' val készítette elő a jelölőgyülé-) seket és szervezte meg a felvi-; lágosító munkát, az egyéni ági-/ tációt. összesen 180 népnevelőt/ osztottak be családlátogatások-; ra. A pártvezetőségi tagok fel-/ osztották egymás között a köz-/ ség különböző területeit és ott) maguk irányítják a népnevelők; tevékenységét. Jelenleg az egvé-í ni agitáció mellett a lakosság/ kérésére )

számos kisgyűlést is C tartanak. x

A közeljövőben pedig válasz-; tási nagygyűléseket rendeznek; a község központjában és a/ szállásokon. /

Azt is elmondotta Szabadi; elvtárs. hogy a választási érte-G