Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-26 / 253. szám
1958, október Zfl, vasárnap fi. oldal Páliin meghazudtolták a közmondást Hfltal mezőgazdasági szakemberektől sokszor hallani a panaszt: a falu idős parasztjai bizalmatlanok irántuk. Fiatalságukra, tapasztalatlanságukra lü- vatkoznak s a régi közmondást Idézik: »A csirke ne akarja tanítani a tyúkot/« Nos, a páhi Keleti Fény Termelőszövetkezetben megbukott ez a közmondás. A szövetkezet tagsága — amelynél az átlagos életkor közelebb van az ötven hez, mint a negyvenhez — ez év tavaszán egyhangú szavazattal elnöknek választotta a mindössze 22 éves Sup- ka Jánost. — Miért, hogyan? — faggatjuk az embereket, mert az elnök éppen Pesten jár, ahol jó- íorgalmű gyümölcs- és borárú- sító helye van a tsz-nek, s azt rendszeresen ellenőrzi. — A régi elnökünk itt hagyott bennünket. Ezt a fiút meg ismerjük, itt dolgozik családostól, párttitkárunk is volt, innen ment el Kalocsára egyéves szakiskolára. Jobbat nem találhattunk nála s ezt megválasztása óta be is bizonyította. — Nem idegenkedtek tőle éppen a fiatalsága miatt? — Az emberek nevetnek: — Ha az elnököt túl fiatalnak találják, akkor mit szólnak ahhoz, hogy az agronómusunk meg csak 20 éves? Bizony, kiderült, hogy THnya Tibor mezőgazdász a legfiatalabb nemzedéket képviseli a szövetkezetben. Pedig már azelőtt három évet dolgozott a pincegazdaság tabdi üzemegységében, májusban nevezték ki a Keleti Fény Tsz-be. Az ő kalauzolása mellett járjuk be a gazdaságot, ahol ugyan a földeken már kevés a látnivaló. A gyönyörűen ápolt Rozmaring és Jonathán almafák engedelmesen leadtak szépséges és bőséges terhüket a szorgos szedőkezeknek. Három hatalmas raktár is kevésnek bizonyul a tárolására, mert az összes almatermés meghaladja az ezer mázsát! Az utolját már a központban lakó családok szobáiba rakják; aztán kezdik az osztályozást és a szállítást. S a gyümölcs minőségé olyan szép, hogy a javát exportra küldik. De a szőlő is ►beütött- a páhi szövetkezetben. 15 holdról 4—500 hektoliter között várnak. — Ez azt jelenti — fordítja a szót a dolgok gyakorlati hasznára az agronómus —, hogy az egy munkaegységre tervezett 50 forint mindenképpen meglesz, de szerintem még több is. A beszélgetések során kiderül, hogy a két fiatal irányító ember szerepe főleg két dologban válik ki. Az egyik az, hogy megfontolt, de bátor kezdeményező tervekkel viszik előre a gazdálkodást. Az ő biztatásukra vágott bele a tagság az idén a dinnyetermesztésbe s nem is csalódott: a 9 hold ültetésből kereken 55 000 forint lett a jövedelmük. Nem is csoda, hiszen a szép termésből 2 vagon exportra ment Jövőre pedig újabb nagyszabású munkába kezdenek: 10 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítenek és öntözéses kertészetet létesítenél:. Az Is a fiatal vezetés érdeme — hiszen a legjobb vonzóerőMegállás nélkül őrlik a paprikái A pajtákban, a gyár épületein, falain úgy függnek a felfűzött piros paprikaláncok mint gyümölcs a fán. Akármerre néz az ember, paprikát lát. Paprika van a felhalmozott fa- és alumíniumládákban, s az udvar betonján nagy halomba rakva Ezeknek a halmoknak az elfogyasztását tűzték ki az asszonyok, lányok november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41* évfordulójának tiszteletére. A szárítóüzemben levők napi 200 mázsa féltermék, • malomban dolgozók pedig napi 120 mázsa őrlemény elkészítését vállalták* Az asszonyok egy csoportja a pajtákban, s a pajták előtt felhalmozott paprika mellett található* Időnként társaikra pillantanak, hol tart a másik? Az ügyesebbek nyolc óra alatt 450 kilót fűznek feL A gyakorlatlanabbaknak kevesebbel is be kell érniük* A szárítóüzemben Is teljesítik a vállalt kötelezettségüket. Az előírás szerint október 20-ig 22 vagon félterméket kellett volna adni. Ezt a mennyiséget már 17-én elérték. A versenytábla állandóan tájékoztat a verseny állásáról, a napi terv teljesítéséről, illetve túlteljesítéséről* Nemcsak a szárítóban, hanem a malomban is szorgalmas emberek munkálkodnak* Kezeik nyomán naponta 120 mázsa őrölt paprika kerül a csoma- golóba, Ennek 50 százalékát belföldre, a másik felét pedig külföldre szállítják* Az üzemben megállás nélkül, három műszakban őrlik az idei paprikát* vei bir •—» hogy a Keleti Fény fiataljai nem kacsingatnak már a város felé, Vargáéktól, Kökényéktől s kívülük a családok legtöbbjétől itt maradnak, itt dolgoznak a családtagok. Érthető is. A szövetkezetben a fiatalok átlagos munkaegység-teljesítménye 250, de nem kevés, aki eléri a 300-at is. Ez csak a tervezett 50 forinttal szorozva évente 12 500—15 000 forint, egy hónapra elosztva pedig 1000— 1200 forintos keresetnek felel meg. A fiatalok által jogosan igényelt szórakozási lehetőséget persze ma még nem tudja úgy megadni Páhi mint valamely város. De a tsz vezetőségének erre is gondja van azért: az ősz során már kétszer rendeztek mulatságot »Pirosalma- bél« és szüreti bál címén. Páhin így bizonyították be, hogy ahol kölcsönös megértés, megbecsülés van s egy cél lelkesíti az embereket — ott nem lehet és nincs is ellentét az öregek meg a fiatalok között. — 250 kiszista vesz részt a; Hazafias Népfront választást. előkészítő politikai agitációs i munkájában Baján. A kiszisták lelkesen végzik munkájukat. A; népfront jelöltjei között tíz fia-; tál is h°lyet kapott* Jíhqytnk af-Lzdqqqäihi képjtiid&jel&Lbjel Erdei Ferenc Szülei makói hagymás kítparasztok voltak. A szegedi egyetem elvégzése után 1934- ben belépett a makói hagymások szövetkezetébe. Már egyetemi évei alatt tagja volt a Szegedi Fiatalok Kollégiumának és kezdettől fogva részt vett a falukutató munkában, s a népi irodalmi mozgalomban. Számos cikket írt a Válasz, a Huszadik Század, a Gondolat, a Kelet Népe című folyóiratokba és a Szabad Szó című hetilapba. Sorra jelentek meg könyvei: 1937-ben a Futóhomok, majd a Parasztok, a Magyar Város, a Magyar Falu sfb, amelyek hatással voltak a demokratikus haladás kivívásáért folyó mozgalomra. A fasizmus előretörése idején haladó magatartásáért üldözték és többször elítélték. 1944 őszén a fronton keresztül hazament az akkor már felszabadított Makóra. *— Ettől kezdve tevékenyen részt vett a szocialista építés politikai munkájában. Egyik vezetője volt a Nemzeti Paraszt Pártnak. 1944- től 1956-ig kevés megszakítással tagja volt a kormánynak, — hosszabb időn át mint földművelésügyi miniszter. Közvetlenül is részt vett a mezőgazdasági szövetkezetek építésében és több tanulmányt írt szövetkezett kérdésekről —« Szakirodalmi munkásságáért Kossuth-díjat kapott. A Magyar Tudományos Alcadémia előbb levlező majd rendes tagjává, utóbb pedig főtitkárává választotta. Erdei Ferenc megyénk mezőgazdasági termelésének, t homokvilágának jó ismerője. Sokat foglalkozott megyénk parasztságának problémáival is, ezért jelölték Kiskunhalason nagy lelkesedéssel országgyűlési képviselőnek. a twfdiL. A mezőgazdasági biztosításról A* utóbbi években az állatbiztosítás erőteljesen fejlődött. A termelőszövetkezetek az állatbiztosításnál kedvezményes díjat élveznek s ezenkívül a jó állattenyésztési eredményeket felmutató termelőszövetkezetek a járási mezőgazdasági osztály javaslatára a díjakból külön prémiumban részesülnek* Nem kevésbé fontos az állatbiztosítás az egyéni állattenyészr- tők számára, akiknél a kislét- számú állomány elpusztulása a gazdálkodásukat felborulással fenyegeti* A sertéshízlalás kockázatmentessé tételére nemrég vezette be az Állami Biztosító az állatorvosi vizsgálat nélküli hízósertésbiztosítást, Ez újabb lendületet adott az állatbiztosítás fejlődésének. A díja igen mérsékelt, például 4 havi tartamra sertésenként 44 forint, 6 hónapra 60 forint* Az idén az átlagosnál ritkábban érték az országoé Jégverések. Ez azonban nem Jelenti, hogy jövőre hasonló lesz a helyzet, elsőrendű érdeke tehát minden termelőnek a biztosítás* Annak érdekében, bogy a szerződéses termelők minél nagyobb számban köthessenek ___ ____ mé nyes biztosítást díjtételeket állapítottak meg. ▲ nem szerződésesen termelőkkel szemben aa a kedvezmény is megölet* őket, hogy a Jégbiztosítás díjáé terményeik átadása alkalmával egyenlíthetik kt| Mit kall tudni a gabona SagyafcrÜI A gabonaféléket a erfkoahátú búzalégy és a frit légy károsítja* Őszi kártétel esetén a gabonafélék vezérhajtása elsárgul s töve hagymaszerűén megvastagodik s tavasszal a károsított rész elsárgul, elpusztul. Kalászhányás előtt a szór a rágás következtében élbaraul, A kalász hasban marad, s ha esetleg mégis kalászol, fehér- kalászúság jelzi a kártételt* Az őszi kártételnek van a legnagyobb jelentősége; egyes években a gabonát teljesen tönkreteheti* A csíkoshátú búzalégy 3—4 A aul naptól kezdve lapunk dr, Bodócs Gyula több Összefüggő cikkét fogja közölni, Dr. Bodócs Gyulát az Idősebb kecskemétiek bizonyára ismerik és ezért szükségtelennek tartjuk őt és munkásságát részletesebben ismertetni. Dr. Bodócs Gyula, mint az ellenzéki párt kecskeméti vezére, tagja volt a városi törvényhatóságnak* ö szerkesztette az ellenzéki kecskeméti újságot; s annak betiltása után a nagykőrösi lap mellékleteként közölt kecskeméti politikai híreket; majd „Kecskemét politikai és közigazgatási életének története napjainkban” címmel adott ki sorozatosan könyveket, amelyek lényegében a korábban betiltott újság szerepét töltötték be. Dr. Bodócs szervezte meg a bugaci Idegenforgalmat; s politikai harcainak emlékeiből állította össze az általunk közlendő cikksorozatot is, amely sok érdékes, leleplező adatot tartalmaz a régi választásokról. 1929. szeptember 3-án ország- raszóló politikai szenzáció történt Kecskeméten. A törvény- hatósági választáson megbukott a kormánypárt! A napi sajtó, de főleg a budapesti politikai körök erről írtak és tárgyaltak. A dolog kellő értékeléséhez — főleg a fiatalabb nemzedék részére — szükséges az előzmények rövid ismertetése. A két világháború közötti politikai élet legsötétebb korRégi választások Dr. Bodócs Gyula cikksorozata: I. Leszavazták Kecskeméten a „sötét gró!“ rendszerét szaka gróf Bethlen István tízéves álparlamentális diktatúrája, amelynek alapja az újra visszaállított nyíltszavazásos választás volt. Ahol ennek ellenére is mindent elsöprő erővé feszült az egyetemes ellenzéki tömegindulat, ott a gátlásnélküli erőszak, csalás, hamisítás és letartóztatások biztosították a kormány jelöltjének mandátumát. A jogorvoslat eleve reménytelen volt, s az ellenpárt jelöljének teljes anyagi romlását jelentette. 70000 ember egyenlő 360 emberrel? Kecskemét ügyeit abban az időben a törvényhatósági bizottsági közgyűlés intézte. Ezeknek tagjait — a nép nyelvén ►városatyákat-“ —, még az első világháború előtt választották és 15 év múltán is — mint ása- tag és néma múmiák — ők ültek bent a város parlamentjében »képviselni“ a lakosság akaratát és kívánságait. Ezek — néhány kivétellel — a hatalom alázatos kiszolgálói voltak; részben anyagi érdekből, részben hiúságból, hogy kezet- foghassanak a főispánnal. 1929-ben már nemcsak az ország, hanem a külföldi közvélemény előtt is lehetetlenné vált a törvényhatóságok (a továbbiakban : th-k) önkormányzatának újjáalakítását tovább halogatni. Igenám! De a th.- választások még a régi világban is titkosan történtek, s ezt nem lehetett elsikkasztani. — Olyan új törvényt szavaztatott meg tehát Bethlen gróf, amely az esetre is biztosítja részükre a hatalmat, ha az ellenzék 100 százalékos győzelmet aratna a titkos szavazással. Ezeket a csalárdságokat »korrektívumok“- nak nevezte el — a »demagógia ellensúlyozására“. A díszes, új törvény a következőképp szabályozta a város közgyűlése tagjainak összeállítását: Kecskemét 70 000 főnyi lakossága választ titkos szavazással 60 tagot. Ezzel szemben a 360, legtöbb adót fizető (vi- rilis) választ ugyancsak hatva- nat. Az ügyvédi, orvosi, mérnöki kamarák, az ipartestület, kereskedők egyesülete, mező- gazdasági bizottság beválasztanak 15 tagot. Hivatalból tag 16 városi és 9 állami, a hatalomtól függő főtisztviselő (főpapi tag, pénzügyigazgató stb) kineveznek, illetve választanai» 9 »örökös“ tagot. Az egyházak 3 lelkészt küldenek be. Így ősz- szesen 173 tagja lett a közgyűlésnek, amelyből az egész lakosság mindössze hatvanat választhatott. Így »korrigálta“ meg a nép akaratát ez a sötét erdélyi gróf. Örök szégyene ez jogtörténetünknek! — Mindezt könnyen megcsinálhatta, mert báb volt kezében a nyílt szavazással és terrorral összegyűlt kéoviselőhái (Folytatjuk.) muslincában hasonló kis rovta'. A legyek nyár végén a gabooa- tarlókon kihullott és kikelt növényekre g a korán elvetett gabonák leveleire rakják tojásaikat* A kikelt lárva a levelei® között befúrja magát a rezAr- hajtásba* A lárva még üss folyamán eléri teljes fejlettségét* de csak tavasszal bábozódlk b#y A bábból kirepülő tavaszi nemzedék a szárbaindult gabona legfelső levéllemezére rakja tojásait* A csíkoshátű bűzalégy gazdanövényei a búza* rozs* árpa és a réti fűvek* Őszi nagy szárazság esetén a helyi esők kedveznek elszaporodásának azzal* ;hogy a gabona előbb kikel* A frit légy kártétele követ- íkeztében a fiatal vetés vezér- ■hajtása pusztul el. Erősebb és idősebb vetés a kártétel miatt kórosan sarjadni kezd* Ezt őszi és tavaszi vetésekben egyaránt tapasztalhatjuk, a tavaszi nemzedék pedig szemkártételt is okozhat* Ez a légyfajta íé- Inyes, fekete, nagysága 2 mm* lárvája fehér, átlátszó. A gabonaféléken kívül előfordul az lángol és olasz perjén, a tarac- kon* A gabonalegyek elleni védekezésben legjobban beváltak az agrotechnikai módszerek, a vetési idő jó megválasztása. Ajánlatos ellenük a vetőmag jaro- vizálása, ellenállóbb fajták termesztése és a vetés fejtrágyázása. Édesített mérgek kipermetezésével a Szovjetunióban jó eredményt értek el a tojásrakás előtt álló legyek ^ ellen. ;> <,,,, <, — Lev Tolsztoj hangját megörökítő lemezre bukkantak egy ;idős kijevi- színész hanglemez- gyűjteményében. A lemez 1909- Sben készült Jasznaja Poljaná- iban. Eddig egyetlen hasonló ♦ lemez sem volt ismeretes.