Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-24 / 251. szám

T958. október 24, péntek 3. oldal ELŐZETES SZÁMVETÉS Vidám óvodástól hangos a Vakolatlan présház. Jóformán alig száradt meg a habarcs a téglák között, máris megkezd­ték benne a munkát az új bo- gyózóval és hidraulikus préssel. Az évődésre annál is inkább megvan az ok, mert 300 hektoliterrel több borra számítanak mint a tervezett. Éppen emiatt örülnek annak is, hogy gépe­sítették a szőlőfeldolgozást. A prést is és a bogyózót is saját erőből vették, sőt a présházat is együtt építették. Az elnök, Pataki János bok­ros teendői között is szakít időt arra, hogy elmondja, mennyi előnyt jelent az előbb említett két szerzemény. A bogyózó elő­segíti, hogy minőségileg jobb bort adjanak át a kereskede­lemnek, jól járnak, mert lite­renként legalább 2 forinttal magasabb arra számítanak, ez egymaga 110 000 forint többlet- bevételt jelent. A hidraulikus préssel pedig munkaerőt taka­rítanak meg. Az említett beruházáson kí­vül sok egyébbel gyarapodott a esátaljai Budai Nagy Antal Termelőszövetkezet, Mondják is a tagok, hogy az idéu többet léptek előre mint az előző kilenc év alatt. Nemrég ünnepelte ugyanis a község a szövetkezet fennállá­sának 10 éves évfordulóját. Éppen ez alkalommal kapott az elnök, aki öt év óta tölti be ezt a posztot Kiváló Termelő­szövetkezeti Tag kitüntetést. Vele egyidőben tüntették ki a termelőszövetkezet könyvelőjét, Csáki Piroskát is, aki tíz év óta végzi már lelkiismeretesen munkáját, s most a Szocialista Munkáért Érdemérem büszke és boldog tulajdonosa. Vele a zárszámadás előkészü­leteiről beszélgetünk, ez éppen jövetelem célja. — Már csináltunk előzetes számvetést — újságolja az ér­telmes könyvelőnő. — A Nem­zeti Bankkal történt közös számadás szerint 207 000 lorint üzem* viteii bevétel jött ki. Ez a tagok között ke­rül szétosztásra. A szövetkezeti közös vagyon is sokat gyarapo­dott, hiszen a présen és a bo- gyózón kívül vettünk kovács- és bognárfelszerelést, két új kútat létesítettünk, öt magasnyomású permetezőgépet szereztünk be, az állatállományt húsz fehér hússertés anyakocával gyara­pítottuk. Mindezt saját erőből. Csak a 25 hold gyümölcsös és a tíz üsző beszerzésére vettünk tel hitelt. Ez utóbbival terem­tettük meg a közös gazdaság gümőkórmentes állományát. Mindezeket összevetve a kö­zös vagyon értéke eléri a két­millió forintot. Ezek a beruházások beszéde­sen bizonyítják, hogy a Budai Nagy Antal Termelőszövetkezet tagsága az idén sokat haladt előre a közös gazdaság felvirá­goztatásában. — Ilyen fegyelmezetten még soha nem folyt a munka — magyarázza Csáki Piroska. — Ennek egyik oka véleményem szerint a rendszeres előlegosz­tás. Ugyanis az elmúlt eszten­dő november 1-től ez év szep­tember 1-ig miuden hónapban adtunk 10 lóriul előleget a teljesített munkaegységek után. Októberben azért nem adtunk készpénzelőleget, mert elsősorban a kötelezettségünket •>kartuk teljesíteni. A biztosítá­si díjat, a gépállomási tarto­zást stb. kell rendeznünk a zárszámadás előtt. Másrészt ak­kor a tagok kaptak termény­előleget. Papírt, ceruzát vesz elő. — Bizonyára érdekli, hogy miből osztottunk előleget? El kezd számolni. — 36 hízót kimértünk saját standunkon, 56-ot pedig szer­ződésre adtunk át, jelenleg is van 40 szerződéses sertésünk. Egyébként 8 hízotlmarhát is eladtunk az államnak. Ezenkí­vül 500 holdon szerződött nö­vényt termesztettünk. A szerző­dési előlegekből, valamint a szerződött jószágok árából tud­tunk készpénzt osztani a tag­ságnak. — Mennyire tervezték a mun­kaegység értékét? — érdeklő­döm. — 37 forintra. Ebből 20 íorint a készpénz, 17 iormtot osztunk természetűén. Jövőre többet szeretnénk oszta­ni. Nagyszabású terveink van­nak. Többek között 220 000 fo­rintért 20 holdon öntözőtelepet létesítünk. Nemcsak zöldség-, hanem takarmányféléket is szándékozunk öntözni. Búcsúzáskor még utánam szói: — A tervekről részlete­sebben a zárszámadási közgyű­lésen számol majd be az elnö­künk. Jöjjenek el, szívesen lát­juk önöket. K. S. Itt az új Ikarus, az 555-ös! A hibák eilen harcoljunk Az egyik párttaggyűlésen tar­talmas és színvonalas beszámo­ló ellenére a vita helytelen vá­gányra csúszott. Az egyik fel­szólaló ugyanis megbírálta Gy. I- elv társat azért, mert az előző taggyűlésen személyi sérelmére hivatkozva nem jelent meg. Szót szó követett cs a vita egymás hibáinak felnagyításával szemé­lyeskedésbe csapott át. Odáig mentek, bogy nem is a. hibákat, hanem egyes személyeket bírál­tak és azok ellen foiyt a küz­delem. Az ilyen magatartást és vitát nem tartjuk kommunistákhoz méltónak. Az ilyen vita nem basznál, hanem árt a párt ügyé­nek. Helyes lett volna, ha a taggyűlést levezető elnök erélyes fellépésével meggátolta volna a vita ilyen elfajulását. Szerencsére az értekezlet vé­gen ezt pótolták és a jelenle­vők megfelelő tanulságot von­tak le a személyi iigyek meg- S vitatásából és ilyen módon az értekezlet eredménnyel zárult, j A kommunisták magatartásával j kapcsolatban azt hangsúlyozták, i hogy a jövőben nagyobb gondot j fordítanak egymás megbecsülé- j sere és a hibák ellen harcolva j segítik a kommunisták fejlődé- * sét, helyes kommunista maga- j tartós iik^kialakivását | Ez a típus eltér az eddigiektől. Legérdekesebb része az elektrohidraulikus sebességváltóval ellátott, nyolchengeres boxermotor. A gyári laboratórium munkatársai egy hónap­ja vizsgálják az új autóbuszt. Zajmérést, gyorsulást, las­sulást, a váz különböző igénybevételeknél észlelt dinami­kus feszültségét, az üzemanyagfogyasztást figyelik a szak­emberek. Megközelíti az ezret a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagok, száma lám. A Nyugdíjintézet listájára ebben az évben közel ezer Bács megyei, mezőgazdasági munká­ban megöregedett szövetkezeti tag kerül. A felülvizsgálás után közülük már sokan rendszeresen részesülnek nyugdíjellátásban. A kiskunfélegyházi Lenin Termelő­szövetkezetben 24 idős szövetke­zeti tag, köztük számos régi cse­léd. A múltban nem remélhet­ték volna, hogy öregségükre is megbecsült tagjai lesznek a tár­sadalomnak és nyugodt, gondta­lan, boldog életet biztosítanak a számukra. Megyénk közös gazdaságainak fejlődésével, erősödésével növek­szik a szociális, kulturális cé­lokra fordított összeg is. Ilyen címen tavaly 678 ezer forintot tettek félre megyénk termelőszö­vetkezetei. Az idén ennek több mint kétszeresét tervezik: 1 mil­lió 398 ezer forintot, ezenkívül az öregek és betegek támogatá­sára még mintegy fél millió fo­rintot tartalékolnak az ez évi jö­vedelemből. Az idős, munkaképtelen szö­vetkezeti tagok ellátásáról intéz­ményesen is gondoskodik az ál­V élemény ek — kommentár nélkül A most lezajlott jelölög3rülö- sek — azontúl hogy jelölteket fogadtak el — politikai meg­nyilvánulások és állásfoglalások is voltak egyben pártunk és '.ormányunk politikája mellett. Számtalan egyszerű munkásem- jer nyilatkozott a gyűléseken, amelyekből az alábbiakban so­rolunk fel néhányat. Sinkovics János hét kataszt- rális holdas kisparaszt, kiskőrö­si lakos kijelentette, hogy a dolgozó parasztság most meg­mutatja, hogy támogatja a kor­Miért nem építettek gyárat a múltban Kiskunt étegyházán Szobássá vált, hogy népi demokráciánk egy-egy fontos eseménye, évfordulója alkalmá­val mérleget készítünk, vissza­tekintünk a megtett útra. Most az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választására készü­lünk. Ez a régi világ választá­sait idézi emlékezetembe. Eszembe jutnak az Endre Zsiga főszolgabíró úrnak, a gróf Eszterházyaknak és a többi dísz- magyar virilistának rendezett vá­lasztási komédiák, amikor nagy- langú beszédeikben a magyar nép sorsáért való aggódásaikról nyilatkoztak. Vajon mit tettek ezek az urak a magyar népért? Mi volt a helyset Kis­kunfélegyházán? A nincstelen agrárproletárok közül helyben igen kevesen találtak munkát. Sokan bebarangolták az egész országot, pénz híján gyalogszer­rel. És mit csináltak a város vezetői? Magatartásukra jeilcjaső az alábbi eset: Egy alkalommal an­gol tőkés-küldöttség járt az or­szágban és ezek Kiskunfélegy­házára is ellátogattak. A város­ban tapasztalt nagyfokú mun­kanélküliség tőkéjük gyümöl­csöző kamatozásával kecsegtette őket. Éppen ezért hajlandóknak mutatkoztak egy üzem megépí­tésére. Elhatározásukat közölték a város vezetőivel. Az akkori képviselőtestület megvitatta a javaslatot, olymódon hogy fel­szólalt a leggazdagabb virilista és abbeli aggályának adott ki­fejezést, hogy amennyiben üzem létesül a városban, akkor ók nem kapnak olyan olcsó bérért cselédet és napszámost. Ez a felszólalás ele­gendő volt ahhoz, hogy Kiskun­félegyházán nem épült üzem Igaz, az angol tőkések nem a dolgozókon akartak segítem, csupán a nagyobb haszonszerzés vágya vezérelte ókét, de ez a történet világosi» fényt derít a város régi vezetőinek magatar­tására, gondolkodásmódjára. Az agrárproletárok cs kispa- rasztok nyomorogtak, a közép­parasztokat is a tönkremenés veszélye fenyegette, Endre Zsiga főszolgabíró úr pedig négyes ló­fogatú, parádés hintóján járta a községeket. Szemtanúk beszélik, hogy az ilyen látogatásai során ostorával csettintett végig azok hálán, akik nem üdvözölték mély meghajlással. A felszabadulás mentett meg bennünket az Endre Zsi­gák basáskodásától. Ma már nem a grófok és bárók, hanem a dolgozó nép fiai állnak a köz­ségek, városok és az ország élén. A dolgozó nép vette kezébe az ország ügyeinek irányítását, s felragyogott a boldogabb jövő napja. A most sorrakerülő vá­lasztásokon a mi fiainkra adjuk szavazatainkat, hogy a keserves múlt soha többé vissza ne tér­jen. Túri József. mányt és egyben választ ad az imperialisták rágalmaira. Turnai Jenő hatholdas apos- tagi dolgozó paraszt elmondta: egyetért azzal, hogy egypárt- rendszer van. Régen a kortes­kodással félrevezették, becsap­ták a népet. Mindenki csak Ígért. Most tudja, kire szavaz­zon és az ígérgetések helyett konkrét intézkedéseket tapasz­tal. Terhe Dezső kiskunmajsai 8 holdas dolgozó paraszt szerint most szívesen mennek szavazni, ' mert értelmét látják a válasz­tásnak. Ilyen jól még soha nem élt szerinte a parasztság mint most. Horváth József alpári kis­paraszt a gyűlés részvevői előtt I úgy nyilatkozott, hogy a dolgo­zó parasztok támogatják a kom- Imunisták politikáját és bíznak benne. Az egyházak képviselői is többségükben pozitívan nyilat­koztak. Tresz Márton, Csávoly község plébánosa az egyik je­lölőgyűlésen hozzászólásában elmondta, hogy 50 év alatt nem fejlődött annyit az ország, mint : felszabadulás óta. ö ezzel a trendszerrel és politikával legyeiért, amit a továbbiakban is támogatni kíván. Hasonlóan nyilatkozott Jászszentlászló plé­bánosa is a jelölőgyűlésen. Nagyon tetszett a választók­nak Kádár elvtárs október 15-i beszéde. Sokan mondták, hogy azt szeretik a dolgozók, ha őszintén beszélnek velük. így nyilatkoztak Korcsanszki Sán­dor kunadacsi és Tamás Jó- zsefné hartai lakosok is. Ügy hisszük, a fentiekhez nem kell kommentár, (tj) : 1902-ben született Sátoraija- ;újhelyen. Apja kisiparos volt, ő ■a nemesfém-kovács szakmát ta­nulta meg. Már a nehéz inas­évek alatt megismerkedett az ifjúmunkás mozgalommal. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításától — 1918-tól — tagja. A Tanácsköz­társaság idején a harmadik nem­zetközi ezred katonájaként vett részt a Vörös Hadsereg harcai­ban. Amikor a Tanácsköztársaság megbukott, neki is menekülnie kellett. Ausztriába ment, ahol mint bányász, rakodómunkás és napszámos dolgozott. A mun­kásosztály és a párt azonban ót is hazaszólította, s mint a kom­munista ifjúsági mozgalom egyik vezetője tevékenykedett az ille­gális mozgalomban. 1922-ben Horthy rendőrei elfogták, s tíz­évi börtönre ítélték. A börtön­ből a Szovjetunió szabadította ki 1925-bzn, egy fogolycsere al­kalmával. Moszkvában elvégezte a mű­egyetemet, majd a Szovjetunió több hadiüzemében mint had­mérnök dolgozott. Tevékeny ré­sze volt a Magyarországot fel­szabadító harcokban és a partiJ zánmozgalom megszervezésében. A felszabadulás után 1947-ig az MKP Központi Vezetősége ka­tonai karhatalmi osztályát ve­zette. Ezután varsói követ, majd a néphadsereg altábornagya lett. Jelenleg vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvé­delmi minisztere. A kecskeméti repülőtér katonái, valamint a Kecskeméti Konzervgyár és a Gépgyár dolgozói országgyűlési képviselőnek jelölték. Megyénk o-uzág gyűlni képiuse/ő/e/ö/f/ei Révész Géza

Next

/
Thumbnails
Contents