Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-21 / 248. szám

1958. október 21. kedd 8. oldal A tanyaközpontok kijelölését, a nagyüzemi szőlőtelepítést sürgeti a kecskeméti NEB legutóbbi vizsgálata Mint annak idején hírt ad­tunk róla, a népi ellenőrző bi­zottságok vizsgálatot folytattak a falu szocialista átszervezése érdekében hozott párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásá­nak ellenőrzésére. A kecskeméti városi népi ellenőrzési bizottság már elkészítette összefoglaló je­lentését, amelynek alapján át­fogó képet nyerhetünk arról, hogy az ismeretes 3004-es kor­mányhatározatot miképpen haj­tották végre a kecskeméti Vö­rös Csillag és a Szabadsághar­cos Termelőszövetkezetekben; s melyek azok a tények, amelyek alapján messzebbmenő követ­keztetéseket vonhatunk le e ha­tározat végrehajtásának sikere érdekében. A 3001’es hatása A vizsgálat megállapította, hogy bár a termelőszövetkeze­tek területe nem növekedett az elmúlt évhez képest, mégis mind a két termelőszövetkezet megszilárdult. A városi tanács végrehajtó bizottsága ez évben már három alkalommal tár­gyalta meg a termelőszövetke­zetek helyzetét, s ez serkentő hatással volt a szövetkezetek gazdálkodására. A városi tanács mezőgazdasági osztálya is so­kat tett a rendelet ismertetése és végrehajtása érdekében; s a szövetkezetek gazdálkodásá­ban is sok javulás mutatkozik: az állatállomány jelentősen i<VWVWWVA<S/WWW« emelkedett a januári állapothoz képest, a lóállomány pedig meg­felelő mértékben csökkent. Van­nak azonban tények, amelyek arra mutatnak, hogy több eset­ben nem érvényesül a 3004-es Kormányhatározat szelleme. Szükséges volna például, hogy minél hamarabb megtörténjen a tanyaközpontok kijelölése, hogy a termelőszövetkezetek megfe­lelő majorosítási tervvel ren­delkezzenek, a tagság hozzálát­hasson a kislakásépítö akció megszervezéséhez. Társszerveit és a szerződéses termelés Termelőszövetkezeteink gaz­dálkodására vonatkoztatva pe­dig meg lehet állapítani, hogy bár a szövetkezeten belül nagy gondot fordítottak a 3004-es ha­tározat végrehajtására, — a társszervek segítsége azonban nem mindig megfelelő. Az Ál- iatforgalmi Vállalat például több esetben olyan helyre irá­nyította a Szabadságharcos Tsz-t vásárolni, ahol csak 8000 forin­tos üszőket lehetett kapni; a MÜNOSZER pedig zsákhiányra való hivatkozással ömlesztett állapotban szállította a műtrá­gyát, — s nem is a megfelelő arányú keverésben. Az erre az évre tervezett szőlőtelepítési tervek végrehajtását is az tette vontatottá, hogy — a vizsgálat eredménye szerint — a me­zőgazdasági osztály a telepíté­sek összegének megállapítására nem tette meg a szükséges in­tézkedéseket és a szőlő-, gyü­mölcstelepítéseknél hiányzik a nagyüzemi szempontok megkö­vetelése is. Mindkét szövetkezetünk vá­rosellátó övezetben van és még is, — bár árutermelési tervüket év végére túl fogják teljesíteni — Budapestre szállítják fel ter­mékeiket. Ennek nem egy eset­ben a MÉK volt az oka, mivel — mint például a dinnyénél is — nem biztosított megfelelő ára­kat a szövetkezetek számára. A szerződéses termeléstől a tsz- eket visszatartja az is, hogy, mint például a paradicsomnál is, nincsen biztosítotva fix ár és így bevételeiket a szerződé­ses termeltetésből nem tudják megtervezni. Ez pedig a munka­egységelőlegek kiosztása szem­pontjából — amelyet pedig mindkét szövetkezetünk szem előtt tart — ma már hátrányos. Kié legyen a traktor Vizsgálta a népi ellenőrzés a Vörös Csillag Tsz munkaerővel való ellátottságát is. Megállapí­tásaik szerint ez rendkivü gyenge: egy tagra 15 hold szán. midid jut. De ennél is jellem­zőbb, hogy a termelőszövetke­zetben dolgozó gepek ennek el­lenére — nincsenek kihasznál­va! Ez a helyzet a tehérgépko- csival, a Zetorral és a G—35-ös traktorral is. Növelni kell te­hát az egy kataszteri holdrs jutó normálhold gépi munkt mennyiségét, s fel kell figyel­nünk erre a jelenségre, megye- szerte is, mert a tapasztalatok szerint ez sok termelőszövetke­zetben gondot okoz. A gépek alacsony kihasználtsági foki arra enged következtetni, hogj a nagyobb munkagépeknek egy­két kivételtől eltekintve, tovább­ra is jobb helyük van a gépál­lomáson, s a legtöbb termelő­szövetkezet számára csupán as apróbb gépek vásárlását kel: engedélyezni. _ Ontevékeny exportbizottság, szövetkezeti mintaterem Jegyzetek a KISZÖV piackutató tevékenységéről As otthon védelmében Az általános háztartási biztosításról Az általános háztartási bizto­sítás — mint a neve is mu­tatja — a háztartást érhető, szinte valamennyi kárra érvé­nyes, — mégpedig egy kötvény alapján. Kiterjed a lakásban levő összes ingóságokra, tűz-, villámcsapás, robbanás, vihar, betöréses lopás okozta károkra. Érvényes a biztosítás a pincé­ben elhelyezett tüzelőre, s a padláson száradó ruhákra is, Ide tartoznak még a iaKúsban előforduló üvegkárok, törések, repedések. Kiterjed az általános háztar­tási biztosítás balesetekre is. Ez alatt minden olyan baleset értendő, amelyet a lakásban élő vagy ott megforduló személy szenved; továbbá ha a bizto­sítottat vagy családtagját akár az utcán vagy közlekedés köz­ben éri baleset. A balesetbizto­sítás alapján elhalálozás esetére 3000 forintot, állandó rokkant­ság esetére, a rokkantság fo­kától függően, 0000 forintig ter­jedő összeget, múlékony mun­kaképtelenségnél mint például égésnél, csonttörésnél — 200 fo­rintot fizet ki az Állami Bizto­sító. (Az általános háztartási biztosítás keletében nyújtott balesetbiztosítás nem érvényes olyan balesetekre, amelyek a foglalkozás közben — üzemben, munkahelyen vagy gépjármű yezetése közben — keletkeznek.) További kedvezménye ennek a biztosításnak, hogy a szava­tosságot is magában foglalja. Ezt azt jelenti, hogy a bizto­sító átvállalja azt a törvényes anyagi felelősséget, amelyet biztosítás nélkül az ügyfélnek, mint a lakás tulaidonosának kellene viselnie. Az új háztartási biztosítás díjtételei igen alacsonyak, min­denki számára megfizethetőek. A régi háztartási biztosítás díja, amely távolról sem nyújtott ennyi kedvezményt — két ez­relék volt. Vegyünk egy példát: ha valaki a kétszobás lakását 120 ezer forintra biztosította, ez évi 240 forint biztosítási össze­get jelentett. Ehhez jött még; külön évi 48 forint üvegbizto­sítás. A leggyakrabban előfor- j dúló lakástípusokat figyelembe-1 véve azonban, az Állami Bizto­sító négyféle szabványkötvényt oevezetve, a következőképpen alakította ki az általános ház­tartási biztosítás havi díjtéte­leit: Egy szoba vagy egy szoba hallos lakásnál havi 10 forint, a biztosítási összeg 75 000 fo­rint; két szoba vagy két szoba hallos lakásnál havi 15 forint, a biztosított összeg 120 000 fo­rint; három szoba vagy három szoba hallos lakásnál havi 20 forint, a biztosított összeg 160 000 forint; négy vagy ennél több szobás lakásnál havi 25 fo­rint, a biztosított összeg 200 000 forint* (x) — Szian város közelében kí­nai régészek 5 ezer esztendős nagy településre bukkantak. A több mint 40 ősi lakóhely és egyéb leletek megóvása érdeké­ben a település fölé körülbelül 2300 négyzetméter alapterületű üvegpavilont emeltek. Az ásatá­sok helyén régészeti múzeum nyílt meg, Eddig végzett munkájával számos kisipari termelőszövet­kezet vívta ki magának Bács megyében az »aranykezű kis­iparos« íratlan, de kitüntető cí­met. Minőségi készítményeik el­jutottak az ország minden ré­szébe. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy ez a hírnév nincs arány­ban a lehetőségekkel. Több szövetkezetünk sokféle gyártmányát nem ismerik a köz­ség vágy a megye határán túl. A KISZÖV műszaki köre az OKISZ 111. Közgyűlése határo­zatait végrehajtva, többek kö­zött javaslatot tett az »arany­kezű kisiparos« hírnév és gyár­tási színvonal emelésére, és a szövetkezetek által termelt aruk széleskörű propagálására. Indít­ványozták: állítson fel a KISZÖV Bu­dapesten egy állandó jellegű reprezentatív kiállítást-Bács megyei kisipari szövetke­zetek mintaterme« elnevezéssel és ott mutassák be a ktsz-ek minőségi készítményeit. Ez a kezdeményezés egyik módja lehetne a KISZÖV piackutató tevékenységének és szélesítené megyénkén túl is a lakosság közvetlen kiszolgálásának lehe­tőségét. A műszaki kör tevékenysége az exportlehetőségek felkutatá­sa mellett e munkának szerve­zettebbé tételére is kiterjed. Alszegi József elvtárs, a kör vezetője intdítványozta, hogy állítson fel a KISZÖV egy ön­tevékeny exportbizottságot, amely hivatva lenne megyénk kisipari szövetkezeti számos iparcikkének külföldi piacot szerezni és a jogügyleteket le­bonyolítani az illetékes szerve­ken keresztül. Tudomásunk szerint ez a kezdeményezés, az ön­tevékeny exportbizottság megalakítása egyedülálló az országban. Jelentőségét csak növeli, hogy rövid idő alatt is igen komoly eredményeket tudnának elérni, komoly valuta ellenében, hi­szen megyénkben hagyománya van már a szövetkezeti export- termelésnek. Pár évvel ezelőtt, főként bőr­és textilruházati vonatkozásban jelentős export-tevékenységet bonyolítottak le a Bács megyei szövetkezetekbe tömörült iparo­sok. A kiskunfélegyházi, kecske­méti és bajai cipész ktsz-ek például gyártmányaik jelentős részét exportálják. A Bács megyei KISZÖV mű­szaki körének vezetősége össze­gyűjtötte a közelmúltoan tett lengyelországi és szovjetunio- beli útjának ilyen irányú ta­pasztalatait, Megállapították, komoly lehetőségeink van­nak a kisipari lermékek ki­vitelére, különös tekintettel Lengyelországba. De komolyan érdeklődnek a kisipari termékek iránt a szov­jetunióban és más országokban is. Kecskeméten a Vegyes Ktsz szűcs részlege ebben az évben 2900 par minőségi kidolgozású férfi és női bőrkesztyűt expor­tál. A Bajai Vas- és Fémipari Ktsz Mongóliának szállított Medve-szivattyúi után a Szov­jetunió érdeklődik. A szövetke­zet eloxált, színes kivitelű alumínium szitái iránt pedig az összes népi demokratikus or­szágban mutatkozik kereslet. A Kecskeméti Mezőgazdasági Ktsz 3000 metszőollót exportál Jugoszláviába, s ebből a gyárt­mányból előreláthatólag 10 000 darabot kérnek. Bőr- és textil- ruházati kisipari készítmények iránt nagy az érdeklődés Len­gyelországban, Hasonlót írha­tunk a Bajai Kályhás Szövet­kezet szén- és fatüzelésű csem­pe-kandallóiról is. Budapesten* a mezőgazdasági kiállítás és vá­sáron Hollandiából jöU látogatók érdeklődtek a kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz konzervipari gépei iránt, az Ezermester Ktsz-szel pedig tárgyalások folynak nagy meny- nyiségű lámpaernyővázák ex­portálására. A felsorolt példák a külföldi piackutatásoknak, az exportter­melés iránti érdeklődésnek csu­pán kezdeti eredményei, do máris jelzik, hogy a Bács me­gyei szövetkezetek exportterme­léséről rövidesen sok szép és érdekes cikket írhatunk la­punkban* —• Sándor Géza —*■ ó<VVVV^VWWV<Wl/VWWW^W^/»VWy«WVWWWWWVWWV>W» «WWWWiWV/WWWí V,<VV*A»VWOVVV<(VWS>VV>«VWVVVVVV^MVwVWVVVVVVVWWVVWúVVVVVVVVV»I Három falói birkahús jfP eggel az elnök maga ment ki a préselókhöz, akik a nagy pince naposabbik oldalán mar a szőlő utolját vallatták a hordóba. — Pisla bácsi délután befog­hat a féderesbe... — Köszönöm is, Jóska! — ví- dult fel hálásan az öreg. Ez tehát azt jelenti, hogy ijjabbik Kerekes István uras módon, fé- deres kocsin érkezik meg szülö- nézöbe. Hozza az egyszém uno­kát is, a drágát, aki után any- nyit sóhajtozik a nagymama. Mert hát ritkán látni az idegen­beszakadt fiút, aki a harmadik megyében állatorvoskodik s most is csak kurta két napra ruccan haza. Legutoljára kará­csonykor járt itthon a fia­tal család, menyemasszonyostul együtt. Kerekesné a háztáji lúdállo- mány legnagyobb, már negyedik hete tömött gúnárját fogta kés alá s már az aranysárgára sült májon is megikrásodott a. zsír, amikor befutott a két szürke. A kis Laci úgy röpült- lelkendező öreganyja karjaiba, mint a mó­kus s ezen az estén sokáig égett a petróleumlámpa a kis házban. Pista bácsinak még dolga is akadt: megreperálta a recsegő tcleves rádiót. amiről ő nem is tudott, mert a nyári gyümölcs­osztás árából vették az öregek s meg kellett békiteni a szülő­ket, akik majdnem összekoc­cantak azon, hogy a második kocát leellessék-e ismét, vagy tavaszi vágónak azt is rneghíz- lalják? István napjára az ól­ban gömbölyödik már egy... l\t ísnap, a szüret zárójára vacsorát rendezett a ter­melőszövetkezet. Három birkát vágtak le s az egyszerűség ked­véért a nagy présház elölt terí­tették meg a kecskelábú aszta­lokat. Legalább nem kell mesz- szire futkosni az innivalóért, az első szüretelés oportója már jól kiforrta magát, jó búcsúztatója az a paprikashussá változott iirünek. A Kerekes-család egymás mel­lett ült a nagy eszem-iszomban. — Add a tányérod, fiam! — buzgólkodott az öregasszony, akihez közelebb esett a tál, s csordultig szedett kedves gyere­kének a tüzvörös párában illa­tozó ételből, majd az ölében feszengő unokának fújdogált meg egy szép falatot. Ifjabb Kerekes elgondolkozva kavargatta-hűtötte a pörköltet s fel is tűnt anyjának, hogy olyan nehezen iog hozzá. e= Eoued- ió Ham. hisz hiába lettél te városi ember, tudom, hogy szereted a birkát! — Hát már nem emlékszik, édesanyám, hogy nagyon is sze­retem? — nézett rá mosolyogva Pista. S erre az öreg Kerekes- nében felsajgott egy régi emlék. ... Valamikor, 1938 tavaszán volt. Torokfojtogató szegénység­ben élt a Kerekes-család. A napszámos élet soha nem volt fényes, de ez az év a legnehe­zebbnek ígérkezett. Az egyetlen, hízóba vett malacocska még ősszel eldöglött, az ember is vé- gigbetegeskedte a telet s ta­vaszra mar olyan üres volt a kamra, hogy a fiókegér éhen veszett volna benne. Kerekesné negyedkilónként vette a zsírnak- valót a mészárosnál, kikerics- sárga kenyereket sütött a kuko­ricás lisztoöl és húst hétszámra nem, láttak. fi gyszer aztán, a szombati napszámfizetéskor, vett egy félkiló birkahúst. Főzött hozzá vagy két kiló krumplit, hogy jobban szaporítson. Meg is lett belőle a szombati va­csora, a vasárnapi ebéd. Sőt — óh, asszony ügyesség! — három szép nagy falai meg is maradt belőle titokban, a konyhákra• denc fiókjába rejtve. Mert Ke­rekes István másnapra szőlőt nyitni szegődött B. Tóth nagy* gazdához, koszt nélkül (meri úgy több volt a napszám 20 fii* lerrel) s akkor már hetek óta sóskenyéren, lábaskában vitt üres kukoricakásán vagy zsirta* lan paprikáskrumplin dolgozott. Pista olyan tízéves forma le* hetett s mindig éhes, mint a kölyök kutya. Felfedezte a kre* denc tartalmát és torkosán fel* falta, kenyér nélkül. Reggel az anyja nagy boldogan csomagolni akarja a tarisznyába a meglepe* tést, — hát nincs a hús. Macska nem vihette el — mert nem is volt a háznál —, csak Pista, aki nagy ártatlanul meg is vallotta. A nyomorúságba belekesere* dett asszony őrjöngve kapta la a falról az apa borotválkozó szí* ját, hogy aztán negyedóra múl* va a fia kékhurkás testére bo* rulva, a véraláfutásokat csókol* gatva átkozzon istent, embert* az egész rothadt világot, amely* re a szegény embernek ugyan miért kellett megszületnie? K erekesné szeméből elin* dúlt két kövér könny* csepp s a kis Laci selymes fe* jéra hullott csillogva. Dr. Kerekes István pedig át* ölelte a megreszkető görnyedt asszonyi vállat s csak annyit mondott nagyon halkan, vidd* mító nagy-nagy szeretettel: — Dekát egyék már maga is édesanyám, mert elhül... (Gáspár Klára)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents