Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-02 / 232. szám

1958. október 2, csütörtök hadalmi mtylxeAzélh A - MAGVAI? SZOCIALISTA ,'MVNl<ÁSPAEF 8ÁCS- KISKUN MEGYEI LÁPJA Kilométerpénz és egyebek ; színhelye volt Kecskeméten hét- : főn este az SZMT kultúrotthona. : Dr. Szabolcsi Gábor, a Tlszatáj ■ c. folyóirat felelős szerkesztője találkozott a kecskeméti írókkal, akik előtt részletesen ismertette : a Tiszatáj célkitűzéseit és azo­kat a teendőket, amelyekkel a két város közti irodalmi kapcso- : lat tovább mélyülhet. A megbe- : szélés alapján az itteni írók mű- : vei ezentúl rendszeresen megje- | lenhetnek a Tiszatájban, ezen­kívül találkozók, szerzői estek és más rendezvények szervezé­sével kívánják a kapcsolatokat szorosabbra fűzni. Szabolcsi Gá­bor bejelentette, hogy a kapcso­lat élővé tétele érdekében két kecskeméti írót beválasztottak a Tiszatáj szerkesztőségébe. A szegedi szerkesztő a megbeszélés előtt megnézte a képző- művészeti kiállítást és megláto­gatta Kiss Zoltán és Bozsó János festőművész műtermeit. — Most még csak istenes — mondta minap egy lászlófalvi gazda — az állatorvos minden- íiap reggel kilenckor kint van a községben. Mi állattenyésztők azonban jobban szeretnénk, ha kint lakna. Előzőleg ugyanis arról beszél­gettünk az említett parasztem­berrel, hogy Pap Ákos községi állatorvos nem lakik Lászlófal- ván, hanem a 20 kilométerre lé­vő Kecskemétről jár be. Néhány hónappal ezelőtt nem is rendelt mindennap és emiatt sok kelle­metlensége volt az állattartó gazdáknak. Ismeretes, hogy Lászlófalva nagy állattenyésztő község és van bőven tennivalója egy állatorvosnak. Nemcsak Lászlófalván van ilyen probléma a kecskeméti já­rásban. Az előbb említett Pap ÍÁ koson kívül még hárem körzeti állatorvos lakik Kecskeméten. Szende Ká­rolyhoz Városföld és Hetén.vegy- háza, Értékes Lajoshoz Fülöp- Iháza és Ballószög, Szakáll Im­réhez Helvécia és Ágasegyháza tartozik, aki ugyanakkor az or­szág legnagyobb járásának ve- aető állatorvosa is. Szerencsére mindegyiküknek van gépkocsi- ljuk, ezért aránylag gyorsan ki­érnek a községekbe. A távolság csak az egyik probléma. A másik és ennél na­gyobb az, hogy az ilyen kiszál- llások esetén a törvény bizto­sítja az 1.55 forint kilométer­pénzt az állatorvosnak, ezt kö­teles megfizetni a gazda. Ágas­egyháza 24 kilométerre van Kecskeméttől, könnyű kiszámí­tani, hogy mennyivel többet kell fizetni az állattartónak, ha sür­gős állatorvosi segítséget vesz 'igénybe, csupán azért, mert az állatorvos nem lakik a község­ben. Erről beszélgettünk a napok­ban Balogh István vb-titkárral. — Az állatorvos szerdán ren­del. szombaton pedig húsvizs- Eálatra jön ki — magyarázta. — Sajnos, eddig nem tudtunk la­kást adni számára, bár már ré­gen szerettük volna, ha kiköl­tözik. Most van lehetőség erre. Ugyanis az erdőgazdaságtól va­lószínűleg rövidesen kapunk egy épületet, amelyet át lehet alakítani állatorvosi lakássá. Ha már itt tartunk, szólni kell a legnagyobb akadályról, a la- kásh’ányról. Az előbb említett községekben nem tudnak a Kecskeméten lakó állatorvosok számára megfelelő lakást bizto­sítani. Helyes lenne, ha a köz­ségfejlesztési alapból esetleg két-hórom éven belül megoldanák ezt a problémát. Annál is inkább, hiszen a köz­ségek mind jobban fejlődnek, egyre növekszik az állatállo­mány, amely mind szükségeseb­bé teszi, hogy az állatorvos kint lakjon, azonnal, helyben segít­séget tudjon adni szükség ese­tén. Jelenleg erre nincs lehető­ség, mert ha beteg a tehén, a sertés, a ló, a gazda vagy bejön í városba, vagy telefonálnák a tanács házáról az állatorvosnak és emiatt sokszor késik a segít­ség annál is inkább, mert előfor­dult, hogy az állatorvost nem is találták meg. Az üggyel kapcsolatban felke. restük dr. Mezei Miklós megyei vezető állatorvost, aki elmon­dotta: — Huszonhét állatorvosi la­kás kellene a megyében, sajnos %£, csak egyet tudunk dpi-* teni, Páhin. Egyes községekben a tanács igyekszik segítséget adni. Hajóson, Szakmáron fel­ajánlották, hogy az állatorvosi lakás építési költségeinek jelen­tős részét vállalnák a községfej­lesztési alapból, de járuljunk hozzá mi is. Ez nem könnyű do­log, hiszen átlag 250 ezer forint­ba kerül egy állatorvosi lakás építése. Természetesen akad könnyebb megoldás is. Akasztón a községi tanács házat vett, ame­lyet tatarozással, átalakítással alkalmassá lehet tenni a célra. A kecskeméti járásban egé­szen különleges helyzettel talál­kozunk. Én is nagyon helytelen­nek találom, hogy négy járási állatorvos a városban lakik. Már beszélgettünk erről Sarok Antal elvtárssal a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnökhe­lyettesével is. Elhatároztuk, hogy rövidesen felülvizsgáljuk ezt a problémát. Az új rendelkezés szerint ugyanis 2500 számos­állatnak kell jutni egy állator vosra. Számbavesszük majd hogy egyes községekben a legutóbbi összeírás szerint hány számosállat van és az egész körzesítést ésszerűbbé tesz- szük. Ez utóbbi annál is inkább in­dokolt, mert szerintem is hely­telen, hogy egy-egy állatorvos, körzethez két ellenkező irány­ban fekvő község tartozik, amely szinte kötelezővé teszi, hogy az illető állatorvos Kecs­keméten telepedjen le. Az említett problémák nem oldhatók meg egyszerre, de re­méljük, hogy ezzel kapcsolat­ban az illetékes szervek min­lÚuLLZÖllőt íúüd ezjdőtt... — MIT ÍRTAK A RÉGI KECSKEMÉTI LAPOK? — Még mindig szanatóriumban van a kis Zsiklai Margit, akit lajosmizsei gazdája korpával etetett Még az elmúlt nyár folyamán írtunk róla, hogy K. Sza'oc László lajosmizsei gazdálkodó, a hozzá elszegődött 11 éves Zsik­lai Margit pásztorleányt hóna­pokon át korpával etette. A kis­lány a rossz bánásmód mi at a felismerhetetlenségig lesová­nyodott, úgyhogy mikor hozzá­tartozói értesültek a leány álla potáról, már teljesen erőtlen volt. Súlyos testisértés címén in­dult meg az eljárás K. Szabó el­len. Ma volt a tárgyalás a já­rásbíróságon, azonban új tár­gyalást kellett kitűzni, mert a kislány még most is a szanató­riumban van és így nem lehe­tett kihallgatni. (Kecskeméti Közlöny 1933 február 23. számából.) dent megtesznek, az állattartó* gazdák megelégedésére. Bizo-j nyára az érintett állatorvosok« megértéssel fogadják majd azf intézkedéseket, hiszen saját ér-l dekük, hogy hivatásukat zavar-« talanabbul gyakorolhassák. .................. ^ ^ K. s. ! PE TŐFI NÉPE t A Magyar Szocialista Munkáspárt! Bacs-Kiskun megyei napilapba Szerkeszti: a szerkesztő bizottság - Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l. szám j Telefon. 25—lt>. zs—19, ti—zz Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a J lelefon: 11—U9 i F.lóűzetési aij egy nóra 11 Ft ! Előfizethető és megvásárolható • bármely postahivatalban es kézbesítőnél. Kereskedelmi dolgozók kitüntetése oacs-tviskun megyei Nyornoa V. Kecskemét. — Telefon 15-29, 21-41 Felelős vez.: Szűcs Béla igazgató A szocialista kereskedelem tízéves fennállása alkalmából a köz érdekében végzett odaadó munkájuk egyik elismeréseként a belkereskedelmi miniszter a Belkereskedelem Kiváló Dolgo­zója kitüntetést adományozta az alábbi elvtársaknak: Varga Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese, Gálos Jenő fő­könyvelő, Eimvillcr Gyula üz­letvezető, Pestality Márk eladó, Kisjuhász Gyula boltvezető, Ku- ruc-z József üzletvezető, Nem­csak Antal boltvezető, Körösi Mihály boltvezető, Gergely Mik­lós főosztályvezető, Baán Lajos raktárvezető, Magos György áruforgalmi osztályvezető, Csűri Ferenc osztályvezető, Fekete La­jos osztályvezető, Albert József kereskedelmi felügyelő, László György kereskedelmi felügyeld* Paulik János osztályvezető he* íyettes, Pócz György üzemágve- zető és Präger Miklós lerakat* vezető. A kitüntetéseket Szenté Imr« elvtárs, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium pártbizottságának titkára adta át. A miniszteri ki­tüntetésekkel egyidőben Brach- na János elvtárs, a MÉSZÖV elnöke nyújtott át több Kiváló Dolgozó jelvényt, illetve okle­velet a földművesszövetkezet kereskedelmi dolgozóinak. Ki­tüntetést kaptak: Dóra Ferenc. Soós István, Kecskeméti Lajos, Babucsik Sándor, Czégány Bá­lint, Bajnok Béla és Lehoczki Imre földművesszövetkezeti dol­gozók. í Az Ál'dférfékesífő Vállalat október 9-én fél 11 órakor Ágasegyházán, a Fleisch- mann-telepen lóárverést tart. Árverésre kerülnek a Hel­véciái Állami Gazdaság lét­szám feletti lovai. 2T31 mi«««« mnm~nf>nfinrirni----t Ké pek a járás életéből K><>CKK*00<KK>0000<>00<X><XK>0<XK>00<><>00<>0<«ŰtCfcCtCUiBCK>CX>00<><>0<><>0000000<10<>0<>00^®C^* 43 százalék A bácsalmási járás a község­fejlesztési tervek megvalósítása szempontjából megyénk összes járásai között az első. A terve­zett létesítményekhez viszonyít­va a megvalósítás százaléka 43. Hatalmas erőket, társadalmi és pénzügyi erőforrásokat használ­nak fel a járásban a községek fejlesztésére. KATYMÁRON a Kígyós csa­tornán átvezető híd építése nemrégiben indult meg. Másfél év óta húzódó problémája való­sul meg ezzel a község dolgo­zóinak. Nagy ütemben épül a betonjárda Bácsalmáson is. A Lenin utcán és a Sztálin téren befejeződtek a munkálatok. A Marx Károly utca járdaépítke­zései folyamatban vannak. Utá­na a Lenin utcán a sportpálya felé vezető útszakaszon kezdik meg az új járda építését. Október végére kigyullad a vúllany BÁCSSZűLÖSÖN. A há­lózatfejlesztési munkálatok már befejeződtek. Rövidesen megin­dul a transzformátor állomás szerelése is. A község belterüle­tén minden épületet bekapcsol­tak a hálózatba, sőt a földmű­vesszövetkezet villamosmeghaj­tású darálót is helyez üzembe. CSIKÉR1 ARA is megérkezett a villanyhálózat fejlesztéséhez szükséges építési anyag. Egy­előre 1300 folyóméteres vezeté­ket építenek meg a Bukti-soron, de a Tavankúti és a Sebesics- sor villanyhálózatának tervdo­kumentációja is elkészült. Jö­vőre a községnek ebben a ré­szében is hozzálátnak a villa­mosítási tervek kivitelezéséhez. A napokban új mélyfúratú kútat adtak át rendeltetésének KUNBAJÁN. A kútat állami beruházási keretből építették. Befejeződtek a betonjárdaépíté­sek MADARASON, s a hasonló munkálatok MÉLYHŰTŐN is szépen haladnak. Valószínűleg októberben kerül sor átadásukra. K é t o A tataházi Petőfi és Dózsa Termelőszövetkezetet két okirat várja a bácsalmási járási tanács mezőgazdasági osztályán. A szép kivitelű okmányok azt tanúsít­ják, hogy a község két termelő- szövetkezetének állattenyésztő részlegét törzstenyészetté nyil­vánítja a megyei tanács. Mindkét szövetkezet magyar­tarka szarvasmarhákkal foglal­kozik, s olyan kiváló egyedeket nevelt fel, hogy megérdemli a törzstenyészetté való nyilvá­nítást, Figyelemreméltó, hogy A lakosság kívánságára Bácsszőlősön ebben a nem* régóta önálló életet élő közsé­günkben súlyos panasza volt a helybelieknek, hogy nincs fod­rász a faluban. Most a bácsal­mási Vegyes Ktsz megegyezett a község vezetőivel, hogy heten­ként két ízben a dolgozók kí­vánságára fodrászt küld Bács- szőlősre. Tataháza dolgozói is szeretnék, ha női fodrászat nyílna a köz­ségben. Értesüléseik szerint már megindultak a tárgyalások, s az ügy jó úton halad a megvaló­sulás felé. k i r a t Oiéves a járás: könyvtár Október 1-én ünnepelte a bács­almási Vörösmarty Mihály já­rási könyvtár fennállásának öt­éves évfordulóját. A járás kul­turális életének ez a fontos in­tézménye az utóbbi években ha­talmas fejlődésen ment keresz­tül. A régi irományok között ku­tatva, dokumentumokat talál­tak arra nézve például, hogy 1937-ben a bácsalmási járásban mindössze hat nyilvános könyv­tár működött. Ma, 195S-ban 49 könyvtár több mint 40 ezer könyvvel elégíti ki az olvasni vágyó falusi dolgozók igényelt. Ha alaposan utána nézünk a dolgoknak, megállapíthatjuk, hogy rövid pár év alatt könyv­tárhálózatunk és könyvállomá­nyunk a járás területén ötszörié nagyobb fejlődési pályát futott be, mint a Horthy-rendszer 23 esztendeje alatt. Ma a könyvtár polcain talál­ható könyvek az egész lakosság rendelkezésére állnak. Annak idején, a felszabadulás előtt pe­dig, az az ezer kötetnél is keve­sebb könyvtári állomány csak különböző egyesületek tagjaihoz jutott el. A régi kölcsönzési naplókat forgatva, azt is meg­tudhatjuk, hogy az olvasók nagy­része az akkori felsőbb rétegek Közül verbuválódott. Az ötéves jubileumát ünneplő könyvtár épületében nagy át­alakítások folynak. Most vásá­rolta ugyanis meg a járási ta­nács magánkézből az eddig bér­letben bírt épületet, s így meg­van a lehetősége, hogy azt még- inkább az olvasók igényeinek megfelelően rendezzék át. a tataházi Petőfi Szövetkezet 100 katasztrális holdra számí­tott állatsűrűsége 15,8 darab. A Dózsának pedig 18,5 állata jut ugyanennyi földterületre. Ezt a számot azért érdemes megemlí­teni, mert jóval meghaladja a járás többi termelőszövetkezetei­nek hasonló alapon mért átla­gát, amely 13,5. A Petőfi Termelőszövetkezet kiváló tenyésztési munkáját egyébként az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon is elismerték a szakemberek. Égyik bikájuk harmadik díjat nyert, Megjegyzésünk nyomában Rovatunk egyik kis cikkében* a közelmúltban írtunk a kun­bajai termcnyíorgalmi raktár — a volt tanácsháza — elhanyagolt állapotáról. Az epijlet külső ké­pe rendkívül siralmas, pedig igen alkalmas volna a helyre- állításra és jó szolgálatot tehet­ne bármilyen minőségben a köz­ségnek. Csak helyeselhetjük a kunba­jai tanácsnak azt az elhatáro­zását, hogy a régi tanácsházából művelődési házat építenek a hároméves tervben*

Next

/
Thumbnails
Contents