Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-21 / 248. szám

uhot ym™ ^mCUr'l Világ proletárfai, / egreeulfefekf «MIDIIMUMmWHUKIm III. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Ára 50 fillér 1958. OKT. 21, KEDD Széleskörű, és alapos vizsgálatot folytatott nemrégiben a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a nemzet ve­rető osztálya, a munkássá? kö­rében. A vizsgálat méreteit jól érzékelteti az a két számadat, »mit a vasárnap közzétett ha­tározat bevezetőben elmond, hogy kétezer pártmunkás mint­egy 45 ezer munkással és mun­kásból lett vezetővel, értelmisé­givel beszélt a legfontosabb bel­politikai kérdésekről. A vizsgá­lódás eredményeit most egy határozatban összegezve nyilvá­nosságra hozta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága. A felmérés alaposságát tükrözi, hogy a politikai, a gazdasági és a kulturális élet legégetőbb kér­déseit veti fel; az egész doku­mentum azt tükrözi, hogy tár­sadalmi életünk minden terü­letén tovább erősítse a mun­kásosztály vezetőszerepét. Ebbe a koncepcióba jól beleillik az a döntés is, hogy 1959 első felé­ben felemelik a munkáosztályt és az egész társadalmat szol­gáló egészségügyi dolgozók, va­lamint az alsó- és középiskolai pedagógusok fizetését, hiszen nem kétséges, hogy ezek az ér-: telmiségi rétegek a munkásosz­tály egészségügyi és kulturális érdekeinek még hathatósabb! elősegítésével viszonozzák majd a kedvezőbb anyagi körűimé-; nyelhet. Bizonyára osztatlan egyetér­tésre találnak a határozat azon döntései is, hogy a reálbérnek a 3 éves tervben előírt 6 százalé­kos emelkedését minden körül­mények között biztosítani kí­vánja a párt és ennek kereté­ben cinciik egyes aránytalanul kiskeresetű munkás kategóriák ■ és csoportok Bérét, felemelt családi pótlékot kapnak majd » három vagy több gyermeket eltartó családok és a 2 r agy (óbb gyermeket egyedül eltartó »nyák. Több éves sérelem or­voslását hozza meg az a dön­tés, hogy a régi és az új rend­szerű nyugdíjak között megle­vő igazságtalanul nagy különb­séget lényegesen csökkentik. Társadalmunk legfőbb gondjá­nak távlati megoldását Is hírül adja a dokumentum: tizenöt­éves terv keretében megszün­tetjük hazánkban a lakáshiányt. Főként gazdasági kérdésekről, béremelésekről és az életszínvo­nal további emelkedésére tett más intézkedésekről szóltunk eddig. Fontos részei ezek a határozatnak, látnunk kell azon­ban, hogy ezek a tervezett in­tézkedések Is azt a célt szol­gálják, hogy még következete-: sebben valósuljon meg a szocia-. 1 izmus építésének politikája, a; munkásosztály politikája. Azon] az úton segíti előrehaíadá-! sunkat ez a döntés is,; amelyen immár a felszaba­dul ás esztendeje óta járunk: to­vább növeli a munkásosztály és az egész dolgozó nép bizalmát és aktivitását épülő szocialista rendszerünk vezetése mellett és annak szolgálatában. Ez a bí- italom és növekvő aktivitás lesz egyben a legfőbb biztosítéka annak is, hogy a tervezett in­tézkedések sorra megvalósulnak.; így szolgálja a munkásosztály rezetőszerepének növekedése az egész dolgozó magyar nép alap-; tető érdekeit» '* Felszabadulási ünnepségek Baján Baja méltóképpen ünnepel­te meg a város felszabadulá­sának 14. évfordulóját. Az ün­nepségek szombaton B órakor kezdődtek. Elekor tartotta az MSZMP városi bizottsága és a Hazafias Népfront az ünnepi nagygyűlést a városi tanácsháza dísztermében. Dr. Kárpáti Jenő, a Hazafias Népfront-bizottság elnökének megnyitó szavai után a KISZ-énekkar elénekelte a két ország himnuszát, egy úttö­rő orosz nyelven üdvözölte a nagygyűlésen résztvevő szovjet harcosokat. Több szavalat hang­zott el, többek között egy taní­tóképzős elszavalta Felvidéki István ez alkalomra írt versét.. Az ünnepi beszédet Glied Ká­roly elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára tartotta. Megkapták működési engedélyüket A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén újabb két termelőszövetkezeti csoport számára adta meg ha­tározatával a működési enge­délyt. Hajós községben Dózsa Réven termelőszövetkezeti cso­portot alakított 20 család 119 ttfftttttfrUtttMIM»»«»«.».,, ........... hold közös földterületen, Csen­gődön pedig a szőlőtermelő szakcsoport 51 tagja alakított Kossuth néven termelőszövet­kezeti csoportot A csengődi Kossuth Tszcs-nek 109 hold szántóföldje mellett 64 hold szőlője is van. NEMZETKÖZI SZEMLE (2. oldal) FONTOS DOLGOKAT SÜRGET A NEB (3. oldal) $ AZ OTTHON VÉDELMÉBEN (3. oldal) HÁROM FALAT BIRKAHÚS (3. oldal) JEGYZETEK A KISZÖV PIACKUTATÓ TEVÉKENYSÉGÉRŐL (3. oldal) GYERMEKEKNEK, ÚTTÖRŐKNEK (4. oldal) SPORT (5. oldal) TASSTÓL HARTÁIG (6. oldal) A PARAGRAFUSOK KÖZÖTT (6. oldal) ZÁSZLÓAVATÓ ES NEVADO- ÜNNEPSÉQ DUNAVECSÉN Vasárnap délelőtt Dunavecse ; főterén ünnepélyes keretek kö- ; zött zajlott le a járási mun- kásőrszázad zászlöavató és név- j adó ünnepsége. A Munkásőrség | Országos Parancsnoksága enge- . délyezte, hogy a század József : Attila nevét vegye fel, A több száz főnyi ünneplő ] közönség előtt beszédet mon­dott Tess Rezső elvtáns, a járási pártbizottság első titkára. Mél­tatta József Attila költészetét ] és arra kérte a munkásőröket, hogy a jövőben is kommunis­tákhoz méltóan, bátor elszánt- : Sággal védjék a Magyar Nép­köztársaságot. József Attila ne­ve erre kötelez. A beszéd után a járás párt- szervezeteinek, községi tanácsai­nak, termelőszövetkezeteinek és Az alábbi történetet F. István kelebiai fia­talembertől hallottam. Nem teszek hozzá, nem is veszek el be­lőle. Pontos neveket nem említek a törté­netben, mert megyénk­ben is sokan magukra ismerhetnek, hiszen so­kan voltak annakide­jén hasonló helyzet­ben, * A választókerülethez tartozó 16 ház mind­egyikéből volt már valaki a kis paraszt­ház szobájában, ahol összejöttünk jelölőgyű­lésre. Az előadó közsé­günk múltjáról beszélt és arról, hogy lakói mennyit sanyarogtak a Nagykéri uradalom­ban Podmaniczky bá­ró birtokán, de akinek volt néhány hold föld­je, az is nehezen vi­selte a terheket. Ez­után a felszabadulást s az azóta elért ered­ményeket Ismertette. Amikor az előadó befejezte mondóké ját, a gyűlést levezető el­nök a szokásos módon felkérte a jelenlevőket, hogy szóljanak ők is. 6-mtékéU S mondják el a vélemé­nyüket, bajukat vagy bánatukat. S mint ahogy ilyenkor lenni szokott, egy darabig néma csend volt, csak az arcokon lehetett látni, hogy mélyen el­gondolkoztak az embe­rek. Egyszer csak meg­szólalt egy középkorú parasztember. — Sok az adó! — mondta előbb bizonytalanul, majd egyre határozot­tabb szavakkal kezdte bizonygatni igazát. A paraszt, hogy többet termelhessen, sok­mindent kell vegyen: műtrágyát, gálicot, patkoltatnl kell a lo­vakat, és sorolta még hosszan. Egy darabig újra csend fogadta szavait, azután megszólalt a gyűlés elnöke és vá­ratlanul azt mondta: — Emberek! most gondolják úgy, mint­ha 21 évvel ezelőtt lenne ez a gyűlés. Mondják el, miről be­szélnének akkor? A váratlan kérdés meglepte az embere­ket, s kissé értetlenül néztek az elnökre. Egy- szercsak egy idősebb asszony felsírt a szoba sarkában. — Akkor halt meg szegény fér­jem, isten nyugosztal­ja. A tiszti főorvos azért akart megbüntet­ni, mert nem tudtam idejében eltemettetni. De hát mit csinálhat­tam, alig tudtam ösz- szekönyörögni annyi pénzt, hogy elég le­gyen a temetésre. Más­nak sem volt, nemcsak nekem. Megoldódtak a nyel­vek. Egy öreg paraszt azt emlegette, hogy sem azelőtt, sem az­óta nem volt két olyan szép üszője, mint amit akkor elvitt tőle a végrehajtó. A másik még most is felnyö­gött fájdalmában, hogy abban az évben te­mette el kisfiát, mert, a nagy nyomorúságba» nem tudta megvenni a gyógyító orvosságot. Már mindenki szólt valamit, csak az adót sokalló emberünk hallgatott. Az elnök ránézett, majd így szólt: — No, bátyám, maga mit mondott volna 21 évvel ezelőtt? — S mert ezután is hallgatott, mások be­széltek helyette. — Most vannak lovaid, két szép tehened, há­rom anyakocád, s tán magad sem tudod, hány baromfid — szólt az egyik. — Jó volt a termésed is — mond­ja a másik. — Az adót sokallod, de azt elfe­lejtetted, hogy 1937- ben megperdült a dob apád háza és 15 hold földje felett — foly­tatta a harmadik. A gyűlés résztvevői még sokáig vájkáltak az emlékek között, de azután még több szó esett a jövőről. Köz­ségi tanácstagot jelöl­tek, akit elláttak már; előre néhány megbí­zással a község fej­lődésére vonatkozólag. >■ fik a állami gazdaságainak képvise­lői szalagot kötöttek a munkás* őrség vörös zászlajára. Az elnökségben részt vetll Nyers Rezső elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a SZÖ- VOSZ elnöke, Jámbor Pál elv­társ, megyei munkásőrparancs- nok. Az ünnepség a század díszfel­vonulásával ért véget. OOOOOOOOOCKXJ Választási nagygyűlések Bálán Október 23-án, csütörtökön délután 4 órakor Báján a Posz­tógyárban Sándor József elv­társ, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a vasútállo­máson pedig október 22-én, szerdán Leimetter József elv­társ, az MSZMP megyei bizott­ságának osztályvezetője válasz­tási nagygyűlést tart. cA fitten megkezdődnek a 1IT DCatona (József izabadegj/ete mének ; előadásai ; A Tudományos Ismeretiére jesztö Társulat Kecskeméten megszervezte a Katona József szabadegyetem idei évfolyamait is. A szervezés eredményeképp pen a rövidesen meginduló egészségügyi és irodalmi fakul- tásra közel száz dogozó jelente kezett. Az egészségügyi sorozat első előadása október 23-án lesz, az Építők művelődési otthonában. Csapó Jenő dr. tüdőgyógyász főorvos beszél a tudomány hare cáról a tbc. ellen. Az irodalmi sorozat keretében Kiss István tanár tart előadást a klasszikus orosz irodalomról. Rövidesen megnyílik a sze* badegyetem keretében a szülök ■egyeteme is, valamint az í sági előadássorozat-. E két fa- ; kutláson a hallgatók nevelési, ineveléslélektani és gyermekié■* llektani előadásokat hallanak, A kőzségfejlcsziési alapból 71 ezer forintos költséggel ki­bővítik a. vaskúti népművelési házat. Többek között új, nagyobb színpadot is építenek. Képünk a külső átalakítási munkálatokat ábrázolja. Ugyancsak beszédet mondott egy, a felszabadulási harcok­ban részt vett szovjet tiszt elv­társ is. Vasárnap délelőtt 10 órakor a párt, állami szervek, iskolák képviselői ünnepélyesen meg­koszorúzták a Déry-kertben fel­állított szovjet emlékművet, ahol Máriái Mihály, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese mondott emlék­beszédet. A felszabadulási ünnepségek alkalmával az MSZMP városi bizottsága, valamint a Hazafias Népfront ünnepi fogadást ren­dezett, amelyen a város veze­tőin kívül szovjet harcosok is részt vettek. A bajaihoz hasonlóan a járás­ban is több helyen rendeztek fólhnH iílnsi íin n^nséseket.

Next

/
Thumbnails
Contents