Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-19 / 247. szám
1958. október 19, vasárnap fi. oldal Kommunista tanácstagok szerepe, felelőssége A DUNAVECSEI járási párt- bizottságnak már régóta komoly problémát jelentett a tanácsokban dolgozó elvtársak munka- módszereinek javítása, mert amilyen módszerrel egyes helyeken dolgoztak, az nem volt kielégítő. A Politikai Bizottság 1957. júliusi határozata íeltárta mindazokat a hibákat és gátló körülményeket, amelyek a mi járásunkban is akadályozták a párt, a tanács, valamint a dolgozó tömegek közötti helyes kapcsolat kialakulását. Ezt a határozatot mi járási párt-vb-n, majd községi párttaggyűléseken vitattuk még. Ezt követően létrehoztuk valamennyi tanácsban a kommunista csoportokat. Tisztáztuk a járási pártvégrehajtóbizottság és a járási tanács közötti viszonyt. Erőt, bizalmat adtunk a járási tanácsban helyet foglaló kommunistáknak. A járási tanács vezetőivel hetenként a soronkö- vetkező dolgokat megvitatjuk, állást foglalunk a vitás kérdésekben. Intézkedéseinket összehangoljuk. A korábban kialakult szokásoktól eltérően, több esetben a járási tanács végrehajtó bizottságával közösen tartunk értekezletet, közösen határozunk egy-egy kérdésben, így tehát nem két különböző vonalon indul el egy-egy munka, hanem közös munka termékeként kerül ki a községekbe. EZT LÁTVA, községeink is igyakeznek példánkat követni, ami leginkább a községi akció- programok kidolgozásában, majd azok megvalósításában mutatkozik meg. Mit bizonyít ez? Azt, hogy ahol a kommunista tanácstagok helyes módszerrel következetes, céltudatos, nevelő, meggyőző munkával hatnak a tanácstagokra, ott szép eredmények születnek. A legtöbb javaslatot kommunisták tették a tanácsüléseinken. Ez abból ered, hogy a párt- a lapszervezetek megkövetelték a kommunista tanácstagoktól, hogy választóikkal állandó, rendszeres kapcsolatban teve kenykedjenek. A sérelmeket észrevételeket, javaslatokat a tanácshoz továbbítsák. Érthető, hogy ilyen tevékenység alapján a bizalom erősödött a tanács, illetve a párt iránt. A tanácsokban dolgozó kommunista csoportok egyre fokozódó aktivizálódása, a dolgozók mindennapi gondjaival való törődése eredményeinket egész biztosan még inkább növeli majd. Tanácsaink most már eléggé: behatóan foglalkozzanak a me-i zőgazdaság szocialista átszerve-j zésének kérdésével is. Régeb-j ben hónapok múltak el, amíg! valahol napirendre tűzték ezt! a fontos problémát. MINT MINDEN MÁS tekin-j tetben, etekintetben is a leg-i hatékonyabb agitáció — a sze l mélyes példamutatás. Ezt talál-j juk Kunadacs község esetébenj is, ahol 65 taggal már tsz ala-j kult. Különösen jó munkát vé-j géznek e téren a tsz-ből vá-j lasztott tanácstagok. Tanácstagjaink munkája igen! sokrétű. A választóiknak szin-j te naponként kell választ adni] különböző vitás kérdéseikre,] írni nagy felkészültséget, tájé-? kozottságot igényel. Éppen ezért! i kommunista tanácstagokra és! i pártszervezetekre, mint a fen-| áekből kitűnik, igen nagymun-] <a és felelősség vár. Nap mint! iap foglalkozniok kell nemcsak! i választókkal, hanem saját ma-] ;uk képzésével és a pártonkí-] vüli tanácstagok nevelésével is. | Tesch Rezső t MSZMP járási titkár] Bemutatjuk országgyűlési képviselőinket Ortutay Gyula 3<$, l^a tudjál^ a gazdáig He késlekedjünk a kukoricaszár levágásával! A silózásnak ebben az évben fokozott jelentősége van, mert mind az állami, mind a termelőszövetkezeti és egyéni gazdaságok a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudtak a szükségletnek megfelelő mennyiségű zöldsilót készíteni. A silótakarmánynak jelentős része évről évre a kukoricaszár. Levágásával nem szabad késlekedni, a csőtörést kövesse nyomban a szár levágása! Az idejében levágott szár értékes, jól felhasználható takarmány. A elmer, a csuhé és a levélzet a növényben levő keményítő értéknek több mint 60 százalékát, az emészthető fehérjének pedig mintegy 76—78 százalékát tartalmazza. A vizsgálatok szerint a törés után, illetve a szemek beérése után még 3—i hétig lábonálló kukoricaszár keményítő értéke közel 50 százalékos, az emészthető fehérjetar-, talom pedig 94—100 százalékost veszteséget szenved. f A jó bor készítésének módszereiről A gazdák általában tudják, hogy a szüret helyes lebonyolításától, a borszőlő szakszerű feldolgozásától függ az új bor egészsége, tisztasága és minősége. A szüretnél szem előtt kell tartani, hogy: teljes érés előtt soha ne szüreteljünk, sőt, ha kiválóbb minőséget akarunk, várjuk meg a túlérés kezdetét is. Kivételt képez, ha a csapadékos időjárás miatt a szőlőtermés a szürke vagy egyéb penészektől rothad. A leszedett szőlőt zúzás után azonnal porrátört káliummetabi szulfáttal (hl-enként 1 pasztilla kezeljük, hogy a káros mikro bák a levegővel érintkező cef rében a sajtolásig se szaporod hassanak el. Sajtolás után >— még egészséges szőlő esetében ts — a musthoz hektoliteren ként adjuk fél pasztilla bor kén tablettát. Erjedés után kierjedt újborhoz — lágyabb fehér és vörös borok esetén is — ismét adjunk 1,5 pasztilla (13 gramm) Pannónia borként keményebb újboroknál pedig pasztilla (10 gramm) borként előzetesen porrátörve. A rothadt szőlőt időveszteség nélkül gyorsabban zúzzuk és «a.ltoljuk. A nyers mustot hű vösebb idő esetén hl-ként ! pasztilla, melegebb idő esetér « pasztilla Pannónia borkénnel kezeljük. Az erős kénadagok megakadályozzák az erjedés megindulását, a must tükör-* tiszta lesz s egy-két nap múlva! gyengén kénezett hordóba kell] átfejteni/ A lenyálkázott must] beoltása érdekében nagyon he-j lyes, ha erre az időre egészsé-J ges erjedt musttal, vagy még- inkább fajélesztővel készített,: erjedésben levő anyaélesztővel J rendelkezünk. Ilyen módszer-] rel az egészséges szőlőből szü-] retelhető, újborral egyenértékű] egészséges újbort kapunk. A magam kortessé- géről mondanék néhány szót most a választás előtt. Az első ugyan harminc évvel ezelőtt történt. Mezítlábas kis pajtásaimmal a bajai Vöröskereszt •tér homokjában építettük csodapalotánkat, amikor egy autó állt meg mellettünk. A kocsiból egy nagyon „jó” ember lépett ki. Szeretitek a nyalókát? — kérdezte. És mert mi szerettük a nyalóHogyan lettem kortes kát, mindenki kapott egyet. Csak kiabálni kellett: „Éljen Valkó, égjen Lelbach.” Ez igazán nem volt nehéz, hiszen anélkül Is ordítoztunk egész nap. Rövid idő múlva egy másik „jó” ember jött. (ö is autóval.) Ez még „jobb” volt, mert két nyalókát Ígért, ha fordítva kiabáljuk: „Éljen Lelbach, égjen Valkó!” Az alkut gyorsan megkötöttük és derekasan álltuk is. Csak úgy zengett a tér. (Igaz, néha eltévesztettük a mondókát, de a nagy zajban úgy sem lehetett érteni a szöveget.) Erre a délutánra gondolok most, amikor választási agitációra indulok. Nem nyalókáért, de a városunk jövőjéért „korteskedek”- A megnagyobbodott ruhagyárért, az új fémipari vállalatért, a tanítóképzőért, a Duna- korzóért, gyermekeink szép, biztos jövőjéért, — a szocializmusért. S ha valaki duplát ígérne a fordított agitációért mint akkor régen ...? Nem, ettől szebbet, ettől jobbat nem adhat senki...) dr. Lantos Istvánná levelező c4uló, m&tör kis-, közép- és generáljavítást vállal a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat. MÁR MOST JELENTSE BE AUTÖJ A VlTÁSI IGÉNYÉT. 2905 Bizonyára sokan emlékeznek még a bajai járásban erre a történetre. Gróf Teleki János, a MATEOSZ elnökvezérigazgatója, azzal a marsrutával érkezett Bajára, hogy minden áron képviselővé kell őt választani. Hogy mit szólnak hozzá a választók? — Ugyan! Ilyen csekélységgel ki törődött akkor. Azért van hivatalos apparátus, hogy az mindent elintézzen. A jegyzői kar fogjón össze a csendőrökkel és a választókat — ha esetleg más véleményen volnának — térítse észre. Ha nem megy szép szóval, menjen erőszakkal. De menjen, mert a gróf úrra a kormánypárti gépezetben szükség van! Igen ám, de gróf Teleki János úr ellenjelöltje dr. Mojzes János, az ellenzéki fiskális volt, aki az egyik járásbeli községben született, itt is nevelődött. Ha a gróf úr jelölőgyűlésein községenként ötvenen-százan vettek részt, ellenfele jelölőgyűlésein a legnagyobb helyiségek is szűknek bizonyultak. A kialakuló közhangulat azonban a gróf úr siserehadát, a lepénzelt korteseket egyáltalán nem izgatta. Sokat sejtett mosolyuk elárulta: biztosn mennek. Rég! választások Babán# Hafyy&aiacskáf* megálljt. Ez ugyan a gróf úrnak semmibe nem került, de szükség volt felsőbb összeköttetéseinek fltogtatására. Ezenkívül napokon át folyt az etetésitatás, a szájhősök lepénzelcse, az Ígérgetés, a megfélemlítés. A végrehajtók éjjel-nappal zaklatták a lakosságot és csak ajánlások aláírása után enyhítették a hatósági nyomást. Végül pedig eljött a választás napja. Verőfényes nappal indult és olyan viharral végződött, amely még a parlament faláig is elhallott. Egyes községekben, mint Nagybaracskán, Bátmonostoron, Hercegszántón, annak ellenére hogy csendőrkordon között várakoztak még a le nem szavazott ellenzéki szavazók százai, — kitűzték a zárórát. Addig pedig az időt a szavazók legkörmönfontabb /egzálásával húzták. Nem fogadták el a választási igazolást, személyazonossági igazolást követeltek, s ha az .illető azt fel udta mutatni, akkor személyazonossági tanút kértek, ellenkező esetben pedig az illetőt ismeretlennek nyilvánították a községben. így alig tudott egysét szavazó leszavazni. Viszont az olyan községekben, mint Katymár, ahol Berecz jegyző úr terrorja alatt az ellenzéki választók jobbnak tartották, ha nem hagyják el otthonukat, meghosszabították a zárórát, hogy a beteg és haldokló kormánypárti szavazókat is el tudják szállítani a választási helyiségbe. (iyőxiitt ax cllenxéh... így érkezett el az este. Az egész járásban lezárták a választást és megkezdődött a szavazatok összeszámlálása Nagy* baracskán, a Választási bizottság székhelyén. Nyolc óra felé a választási bizottság elnöke, Mak- ray László bajai gyógyszerész ezzel a válasszal igyekezett az érdeklődőket kielégíteni: „Még nem tudunk semmit.” Fél 9-kor pedig, amikor a posta engem a választási elnök helyett az ellenzéki jelölttel, dr. Mojzes Jánossal, kapcsolt, megtudtam, hogy ő 127 szavazattal győzött. Most következett be az a pokoli ravaszság, ami országos botrányt eredményezett. Éjfél felé íz egykori bajai Nemzeti Étterembe — ahol a választási iroda tanyázott — beállított a gróf. Zi- láltan, csapzott hajjal, mintha éppen egy pankrációs mérkőzés Választási előkészületeku Először is ezreket hagytak ki " álasztói névjegyzékből. Aztán gyorsan megnyitották a * Nasvbaracska-szőlőlt vasúti szőnyegéről lépett volna le. Aa ,érdeklődők megrohanták: *— Hét szótöbbséggel győztem! Szavainak alig volt ereje, de mint kitűnt — hitele sem. Hajnal felé ugyanis, előbb sugdo- lózva, majd tényekkel alátámasztva kiderült az igazság: hogyan olvadt le az ellenzéki jelölt 127 szótöbbsége a kormány jelöltnek 7 szavazattöbbségévé. A következőképpen: ...mégis grófé a „vlvát“! Nagybaracskán a szavazatszámlálás az ellenzéki jelölt győzelmét állapította meg, s már csak egy urna volt hátra, a györgypusztaiaké (ina Bács- szentgyörgy). Nosza, rohant a futár a voksokat szállító urnák elé és Györgypuszta—Csátalja között elérve azt, megállította a szekeret. Hatósági segédlettel törték fel az urnák pecsétjeit, az ellenzéki jelöltre esett szavazatokat a gróf nevére írták és ehhez igazították a szavazásról szóló jegyzőkönyvet és a választási listát is. Ez bizony jó ideig tartott, de éjfél felé rákiáltották a szentenciát: Vivát! Ezt a mandátumszerzést aztán meg is semmisítették a parlamentben kitört botrány miatt, mert ezt még az akkori csalárd, kapitalista rendszernek kedvező választási törvény sem bírta ell De hány képviselőt választottak a múltban hasonló módon, akiknek az álnok és erkölcstelen választási eljárás miatt még a hajaszáluk sem görbült meg ... J Bíró László 1910. március 24-én született. Édesapja a Szegedi Napló szerkesztője volt, s 1918-ban bekövetkezett halála után édesanyja varrásból tartotta el az öttagú családot. Ortutay Gyula iskoláit és egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. Egyik alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának, mely a falukutatás terén végzett úttörő munkát. Egyetemi munkája mellett állandó politikai munkát is végzett a Művészeti Kollégiumban, agitációs utakra járt i Szeged környéki tanyákra. S még a biatorbágyi robbantás iitáni statárium időszalcában is lyűléseket tartott, ezenkívül ■Szabolcs megyében folytatott léprajzi kutatásokat. 1942-ben Budapesten lépett be i Független Kisgazdapártba, ahol léhány fiatal haladó értelmisé- livel külön csoportot szervezett, •z volt az úgynevezett polgári agozat, amelyből a felszabadu- ás után kialakult a Kisgazdapárt balszárnya, természetesen a párt haladó paraszt képviselőí- >el együtt. A polgári tagozat zervezetében a közoktatásügyi pizottság vezetője volt, s e ténykedése során dolgozta ki az ille- lális Kommunista Pártnak is be- piutatott közoktatásügyi terveze- et, amely a felszabadulás után :erült megvalósításra. Bajcsy- Isilinszky Endréhez — különben élete utolsó éveiben — me- eg barátság fűzte, s egyik legközvetlenebb munkatársa volt. Izekben az időkben alakult ki •.apcsolata az illegális -Kommu- ■istáig Magyarországi Pártjá-- >al. Egyik alapítója volt a Történelmi Emlékbizottságnak, me* lyet a KMP kezdeményezett 1944-ben a Rádió irodalmi osztályán dolgozott, $ amikor a németek bevonultak, felmondta állását. Ugyanakkor részt vett a> ellenállási mozgalom politikai munkájában, ezért október 15-* után egész családjával együtt illegalitásba kellett vonulnia. A felszabadulás után a Magyar Központi Híradó vezetője lett, 1947-ben vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, 1950-ben pedig rábízták a magyar múzeumügy újjászervezését. Közben mint egyetemi tanár előadásokat tartott a bölcsészettudományi karon. Jelenleg a folklore tanszék vezetője, és 1957 júniusa óta as Eötvös Loránd Tudományegyelem rektora, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az Országos Béketanács ilelnöke, s a Magyar Nemzet szerkesztő bizottságának tagja.
