Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-19 / 221. szám
I A MAGYAR .SZOCIALISTA MUNkÄSPART ß ACS - K ISK'JN MEGYEI LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekl 1 / UI. ÉVFOLYAM, 321. SZÁM Ara SG fillér Szásiit nap helyett elég egy hét 1958. SZEPT. 19. PÉNTEK í * ................................................. t A nagy golyósprés mellett találok rá régi ismerősömre, Balogh Laci bácsira, a Kiskunfél- egyháii Gépgyárban. Nagy munkában van két sejgítőtársával együtt." Ök ketten a préskart kecelik, Laci bácsi pedig megfontoltan helyezgeti a prés alá a rozsdamentes lemezt. Nem szaporítom a szót, hanem mindjárt elmondom, mi szél hozott engem ide. Mire az utolsó szavakat kiejtem: : s .azt mondják az irodában, hogy Laci bácsi kisegítette a vállalatot a bajból, — megszólal az ebédhez hívó gong, s a két ifjú magunkra hagy. Beszédbe elegyedünk. Laci bácsi szavai nyomán kibontakozik előttem egy egyszerű, de igen fontos újítás története. Laci bácsi a 20 literes dupli- kátor (egy élelmiszeripari gép) elkészítését kapta feladatul. Kezébe vette a rajzot, megnézegette a technológiát, az időt, azALKOTNI KELL! Kecskeméten az egyik nevelő- testület tagjai már meg is vitatták egyes részleteiben pártunk új és jelentőségében felmérhetetlenül fontos, nagy távlatokat nyitó dokumentumát — művelődéspolitikánk irányelveit. Más helyekről is hasonló hírek érkeznek, s ez azt mutatja, egyre erőteljesebb érdeklődéssel fordulnak az értelmiségi rétegek, kulturális ügyekben járatos embered e régvárt és nagy hiányokat pótolni hivatott okmány felé. De vajon csak a beavatottaknak a tájékoztatását szolgálja-c, csak a kultúra bármely területén dolgozó szakmabeliek — alkotók és irányítók — belső ügyeként kezelhető-e ez a dokumentum? Nem, semmiesetre sem! Hiszen a tézisekben minden vonatkozásban alaposan és behatóan körvonalazott szocialista kulturális forradalom nem lehet a beavatottak magánügye, — vagy csak pártügy. Nyilvánvaló, hogy ez a hatalmas méretű és bonyolult nevelőmunka, «mely az emberek tudatára, gondolkozására hatva viszi előre az új társadalom felépítésének sokfrontos harcát, egész dolgozó népünk közös Ugye, érdeke. S ebben a harcban éppen a kultúra legszélesebb értelmezése szerinti társadalmi erőknek, eszméknek, törekvéseknek nagy szerepük van. Nem véletlen, hogy az ellenforradalom rothasztó maradványait éppen a kulturális hadállásokban igyekeztek elhullajtani a néphatalom megdöntésére szövetkezett, később megvert és visszavonuló erők. Nem véletlen, hogy a kulturális élet pártirányításának kétségbevonása és lejáratása volt a legvonzóbbnak látszó •érv« az értelmiség cgyrészének eszmei összezavarásában. Nagy szükség volt erre a dokumentumra, s nagy szükség van arra, hogy e tézisek fényében megvilágosodjanak a homályos kontúrral megrajzolt társadalmi jelenségek, kulturális problémák — éspedig a tettek, a vita, a tennivalók tisztázása útján. Persze, ez a dokumentum nem elsősorban vitatéma, hanem munkára serkentő indíték. Ahol még nem az, azzá kell tenni, szívós, kitartó munkával, felhasználva végrehajtására a meggyőzés minden fegyverét, az érvek és tények legkisebb csepp- jét is. Közhelynek hangzik, de nagy igazság, hogy kulturált munkás, felvilágosult szellemű, haladni képes parasztság, világos és tisztafejű, hivatásának ismeretével rendelkező értelmiség oldhatja meg csak életünk minden területén a rá váró feladatokat — erre kell irányulnia a kulturális nevelésnek is. A nagy munka elsősorban a kommunistákra vár. Nemcsak azzal, hogy saját köreikben megvitatják ezeknek a téziseknek minden részletét, hanem úgyis, hogy az ő kezdeményezésükkel indul meg új lendülettel kulturális életünk minden területén a megújhodás. Az ő kezük munkája után kell megszületniük a terveknek, s hogy ezek a tervek mennyire valósulnak meg, milyen mértékben sikerül megyénkben a sajátos helyi körülményekhez alkalmazott kultúrpolitika kialakítása, milyen ütemben halad a tervek szerinti végrehajtás, ez attól függ, menynyire széles tömegeket tudnak mozgósítani népünk kulturális felemelésére egy haladó, a világ leghaladóbb világnézetével felvértezett társadalom létrehozására. Induljon meg tehát a pezsgő élet kulturális problémáink megoldására megyénkben is, hadd terjedjenek el azok a mbst bontakozó jó módszerek, amelyek ennek a pezsgésnek az első gyöngyszemei. Nemcsak a bajai járásban lehet közelebb kerülni például a pedagógusok tömegeihez azáltal, hogy a párt és a ta- tanács helyi vezetői immár hónapok óta látogatják a tantestületeket, megjavítják velük a problémákat, tennivalókat, megismerik életüket, nehézségeiket, osztoznak örömeikben és gondjaikban, hanem másutt is. Ennek a művelődési politikánk irányelveiből áradó erőnek nem is jelentéktelen megnyilvánulása az is, hogy pártunk megyei bizottságának kezdeményezésére éppen ezekben a napokban járják megyénket a Bács megyei művészek, írók. Ez az út helyes, s ezen járva nagyon sokat tehetünk népünk kulturális felemeléséért. — Cs. L. — Kommunista nagvakfí va Kecskeméten Az MSZMP kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottsága pénteken, szeptember 19-én délelőtt a városi tanács nagytermében kommunista nagyaktíva értekezletet tart, amelyre meghívták a párt-, állami és tömegszervezeti vezető aktivistákat, tán egy kis gondolkodás után hozzáfogott a munkához. Haladt is, de nagyon lassan, mert a kívánt formára való domborítás ezzel az elavult módszerrel igen rengeteg időt vett igénybe. S ez nem tetszett Laci bácsinak. Háromnapos tervezés, számítga- tás, latolgatás után megszületett az új szerszám, amelynek segítségével egy-egy szelet domborítását az eddigi sok száz perc helyett 6,5 percre szorítja le. Az egész alkotmány két részből áll, s kezelése is igen egyszerű. Alkalmazásával az előzetes számítások szerint 105 napra előirányzott domborítást egy hét alatt be lehet fejezni. Amikor ezt megtudtam, megértettem, hogy miért bocsátottak útnak az irodából azzal, hogy Laci bácsi kisegítette a bajból a vállalatot. Mire e kis írás mejelenik az újságban, addigra az új szerszám segítségével domborítják a rozsdanientes lemezt az előbb említett gyártmánynál, s Laci bácsi a kapott újítási előleget, valószínű már átadta annak a kőművesnek, aki háza csinosítását elvállalta. — Ven esz — dl inez§g.aedjuáql kiálttiáíMi | A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI í TERVEK ÄLLÄSÄRÖL i (3. oldalj * í FIGYEŰÖ i (3. oldal) * ELMONDTA PAPP BÁCSI I (3. oldali;, GONDOLKODÁSRA KÉSZTETŐ ' KIRÁNDULÁS a oldal)' MEGJEGYZÉS v .■ (4. oldal) SPORT (5. oldal) HALAS ÉS JÄRÄSA (6. oldal) | A TÁRSADALMI | TULAJDON f VÉDELMÉBEN (6.. oldal) A bugaci csárdában tegnap délig 12 nagy kondér birka-, gulyást mért ki ez a fiatal szakács. / (Bozsán felvétele) i Szegedi énekkar és a Kodály kórus közös hangversenye A Szeged városi Szövetkezeti Bizottság énekkara a kecskeméti ktsz-ek Kodály-kórusá- val együtt egész estét betöltő hangversenyt ad a jövő hónapban Kecskeméten, a kisipari szövetkezeti mozgalom 10 éves fennállása alkalmából. A szegedi énekkart Garamszegi József fiatal karmester vezényli. A szólisták mellett fellép Bárány Pálné kiváló balladamondó is. Biztató a rádióaktív izotópokkal végzett kísérlet a Duna—Tiszakőzi Mezőgazdasági Kutató Intézetben Kecskeméten, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kutató Intézet telepén az Agrárkémiai Kísérleti Intézettel közösen az idén először végeztek megfigyeléseket a rádióaktív izotópok kihatásáról a növénytermesztésben. Az országban is egyedülálló kísérlet, melyet rozson végeztek, bíztató eredménnyel zárult. A kutatók a Szovjetunióból kapott foszforos izotópot oldat formájában csávázáskor juttatják a maghoz. A rádióizotópokkal kezelt rozsot, melyeket külön parcellákban vetettek el, külön figyelemmel kísérték. Hatását azonban csak a betakarítás után tudták kimutatni. A kísérleti parcellán csak az átlagosnál kevesebb szalmát nevelt a rozs, ezzel szemben több lett a szemhozam. A kapott vetőmaggal jövőre tovább folynak a kísérletek, amikor a kutatók aa izotóp utóhatását vizsgálják meg a növényen, Hogyan érnek el 10—411 százalékos terméstöbbletet a szolokén Érdekes kísérletek a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban A külföldi szakirodalmi adatok és a hazai kísérletek eredményei azt igazolják, hogy a növények nemcsak a gyökereiken, hanem a leveleiken keresztül is fel tudnak venni tápanyagokat. .Ebből a kísérletileg igazolt tényből kiindulva dolgozták ki a kutatók azt az agrotechnikai eljárást, amelyet permetezőtrágyázásnak, vagy gyökéren kívüli fejtrágyázásnak is neveznek. Ennek lényege az, hogy híg műtrágya oldatokat a növények levelére permeteznek. Ez lehetővé teszi, hogy a növényeket tetszőleges időben juttassuk tápanyagokhoz. A permetezőtrágyázás nem teszi fölöslegessé a régebbi trágyázási eljárásokat (alaptrágyázás stb.), de nagyon jól kiegészíti azokat E módszer elterjedését a szántóföldi termesztésben egyelőre gátolja a megfelelő gépi berendezés hiánya. A szőlőtermesztésben azonban jelenleg is bevezethető lenne, hiszen a szőlőgazdaságok a permetezésre amúgy is berendezkedtek. A szőlő levéltrágyázása egyébként is indokolt, mivel a mélyen gyökerező növények tapanyageilátása másként nehezen oldható meg. A fentiekből kiindulva, a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaságban kipróbálták a nálunk általában használatos műtrágyák (pétisó, szuperfoszfát, 40 százalékos kálisó), valamint a karbamid oldatának hatását is. Az eredmények igen biztatóak. A szőlő terméshozama a különböző kezelések következtében 10—10 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a cukor- tartalom is megnőtt, körülbelül egy százalékkal. A legjelentősebb terméseredmény növekedést a karbamidos kísérletekkel értek el. Az egyéb műtrágyaol-VWWWWWWWi/VO datokkal való permetezés vi* szont jelentősen növelte az aszú. sodott fürtök arányát. A kísérle. tek azt bizonyítják, hogy nincs szükség a műtrágyaoldatok külön kipermetezésére, hanem az eredményesen összekapcsolható, a bordói leves permetezéssel. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban az idén 30 hold szőlőn végeztek lombtrágyázási kísérletet. Jelentős terméstöbbletre számítanak az így kezelt területen. Ez évben először 75 hold törpe gyümölcsösön is kísérletez, tek az említett módszerrel. A fákon sokkal szebbek a hajtásokj mint az előző években és a termés is szépnek mutatkozik. 20 eser mássa csöveskukoricát dolgosnak fel Elkészült a Bajai Állami Gazdaság új hibridkukorica üzeme, melyet 9 millió forintos költséggel építettek. A korszerű gépekkel felszerelt üzemben dolgozzák fel az állami gazdaságban termelt vetőmagkukorica termését. Gépek segítségével szárítják, morzsolják, válogatják ki a kukoricát, így csupán a leg* egészségesebb szemek kerülnek ki a köztermelésbe. A kukorica- törés kezdete után naponta 300 mázsa csöveskukoricát a gazdasági idény alatt összesen közel 20 ezer mázsa feldolgozását ter- ■'•°zik. Az üzemet már_ kipróbálták* ' ”
