Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

i. oldal 1958. szeptember 3, szerda FEJLESSZÜK TOVÁBB a „tegyük széppé, ettfienessá párlljázainkal“ GXsKsaXtK .UÜinűDtKöO. OOOO0O OOOOOOOO íoGOOOOuOOC 3QOOOOOOOO MOZGAIMAT2 A megyei párt-végrehajtóbi­zottság ez év májusában felhí­vással fordult a párt alapszerve­zeteihez, hogy szervezetük helyi­ségének, szebbé, otthonosabbá, kulturáltabbá tételével is igye­kezzenek elősegíteni a párt po­litikai tömegmunkáját. Javítsák a párt és a tömegek között kap­csolatot, e feladatra mozgósítsák a párttagokat úgy, hogy a mun­ka nagyobb részét igyekezzenek saját erőforrásaikból megoldani. A felhívás szerint a verseny első szakasza augusztus 20-án lezárult, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a a megyei pártbizottság {elhívása nagy visszhangra talált. A legtöbb járási bizottság vb- ülésen tárgyalta meg a felhívást és az ezzel kapcsolatos tenniva­lókra megfelelő határozatot ho­zott. A kecskeméti, a bácsalmási és a bajai járásban aktívák be­vonásával bizottságokat hoztak létre, amelyeknek feladata az alapszervezetek ezirányú mun­kájának segítése. A felhívást az alapszervezetek többsége megtárgyalta vezetősé­gi ülésen, majd taggyűlésen is. A legtöbb községben a taggyű­lések határozatot hoztak arra, hogy a párttagok mikép vegyék ki részüket — társadalmi mun­kával vagy egyéb módon — a pártházak szebbé, otthonosabbá tétélében. A tataházi pártszer­vezet olyan határozatot hozott, hogy minden párttag két napot köteles dolgozni ezért társadal­mi munkában. Hercegszántón az alapszervezetek tagjai elhatározták, hogy egy-egv cserép virágot visznek a pártszervezet székházába. La- jösmizse község alapszervezete kommunistái úgy határoztak, hogy ismerkedési estet rendez­nek és ennek tiszta bevételét a pártszervezet berendezésének fejlesztésére fordítják. A duna- vecsei községi alapszervezet ha­tározatot hozott, hogy a televí­ziós készülék és egyéb berende­zési tárgyak vásárlása céljából gyűjtést indít a párttagok és pár- tonkívüliék körében. Ilyen és ehhez hasonló példákat még so­káig sorolhatnánk. A versenymozgalom során 75 pártházon végeztek kisebb-na- gyobb javítási munkálatokat, s ennek értéke meghaladja a 120 ezer forintot. Ezenkívül számos helyen tár­sadalmi gyűjtést indítottak és különböző rendezvényeket tar­tottak, amelyeknek bevételeiből a pártszervezetek berendezését fejlesztették. Mindent összevet­ve, a versenymozgalom során ez- ideig több mint 300 ezer forintot biztosítottak helyi erőforrások­ból pártszervezeteink. A helyi pártszervezetekben lé­tesített klubszobáknak különösen a tömegkapcsolat kiszélesítése szempontjából van igen nagy je­lentősége. Ezideig 28 kézségben nyílt meg a párlk’ub és ezek közül 25-ben van televí­ziós készülék. Ezek nagyobbré- szét a parttagok összegyűjtött forintjaikból vásárolták. A felhívás nyomán kibontako­zott társadalmi megmozdulás so­rán nagymértékben növekedett a párttagok aktivitása. Azokban a községekben, ahol megfelelően szervezték, a párttagságnak mintegy 70—80 százaléka vett részt, a munkában s ez az akti­vitás más területen is érezteti hatását. A párttagok büszkék a kézük munkájával rendbehozoit székhazukra, s oda szívesen is járnak. Ezekén a helyeken a pártrendezvények látogatottsága lényegesen javult. Részt vettek a munkában a KISZ-fiatalok, a nőtanácsok tag­jai, valamint pártorikívüliek is. akik ázóta is rendszeresen láto­gatói a pártháznak. Dunave- csén Czuczor Bálint és Molnár Sándorné —-, akik azelőtt sem­miféle társadalmi életet nem él­tek — amióta a pártszervezet­nél klubot hoztak létre, s televí­ziós adások vannak, oda rend­szeresen eljárnak és már tagjelölt ie'véte ükét is kérték A mozgalom során a legjobb munkát a kecskeméti, a bácsal­mási, a kiskunfélegyházi járási bizottságok végezték. A közsé­geket e három járásban sikerült legjobban mozgósítani a felada­tok megoldására. Mindezért a megyei párt-végrehajtóbizott­ság e három járási pártbizottsá­got dicséretben részesítette. Ugyancsak dicséretben része­sítette Dunavecse, Jánoshalma, Tataháza, Lajosmizse, Jászszent- lászló, Kunszállás, Császártöl­tés és Nemesnádudvar község pártszervezeteit, valamint a munkában részt vett tagjait. De dicséret illeti mindazokat a párttagokat, akik — bár nem szerepelnek az elsők között —, de szerény munkájukkal igye­keztek szebbé, otihonosanbá tenni pártszervezetüket. Ugyan­csak az elismerés hangján Hell írni az e munkában részt vett KISZ-fiatalokról, a nőtanácsok tagjairól és a többi pártonkívulí dolgozóról. A versenymozgalomnak aug. 20-ával csak egy szakasza zárult le. Pártszervezeteinknek, párt­tagjainknak mindent el kell kö­vetni, • hogy az elkövetkezendő időben még jobban kiszélesítsék ezt a szép mozgalmat. Meg­könnyíti pártszervezeteink mun­káját a már eddig szerzett ta­pasztalatok hasznosítása. Meg kell keresni minden köz­ségben, hogy a helyi erőforrások közül melyek a legalkalmasabbak, legeredményesebbek e mozga­lom fejlesztésére. Az eddigi ta­pasztalatok azt igazolták, hogy mint például Tataházán, Jász- szentlászlón a párttagok és pir- tonkívüiiek tár.sadalmi munkája ez az erőforrás. Más helyen meg, mint például Dunavecse, Bácsbokod stb., a párttagok és pártonkívüliek forintjaikkal igyekeztek biztosítani ezt az ala­pot. Megint más helyeken, mint például Lajosmizse, Bugac, Hel­vécia a különböző rendezvénye­ket, ismerkedési esteket tudták legeredményesebben felhasz­nálni erre a célra. Több alap­szervezetünknél felmerült: tnöst hogyan tovább? Hogyan, mikép­pen tudják legeredményesebben hasznosítani a szépen berende­zett pártházat, pártklubot. Az elkövetkezendő idő ieg- fontosabb feladata, hogy párt­házainkat, létrehozott klubjain­kat megtöltsük élettel. Hasz­náljuk fel a párttagság nevelé­sére, a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat további elmélyí­tésére. Ehhez az kell, hogy párt- szervezeteink vezetőségei a he­lyi adottságok figyelembevéte lével do'gozzák ki a klubok programját A programok tartalmazzák, hogy a pártszervezet rendezésében mikor, milyen rendezvényeket, előadásokat, ankétokat, irodal­mi, vagy egyéb esteket tartanak. A programok legyenek színe sek, változatosak, olyanok, hogy a dolgozók minél szélesebb réte­gét vonzzák. A járási, városi bizottságok feladta, hogy ebben a munkában segítsék alapszer­vezeteiket. Partszervezeteink legközeleb­bi taggyűlésükön tűzzék napi­rendre és értékeljék a párthá­zak szebbé, otthonosabbá, kul­turáltabbá tétele érdekében ed dig végzett munkájukat s hatá­rozzák meg, hogyan tudják a? elkövetkezendő időben még eredményesebben saját erejük­ből fejleszteni pártszervezetük helyiségét, berendezését. Azok a pártszervezetek, amelyek ezideig még nem sokat tettek, kövessék az élenjárók példáját, hogy pártházaink mindenhol' a párt­tagok második otthona legyen. Hajlik Gábor, m. b. pártgazdasági osztályvezető Virágcserepef gyártó fazekasok Ritkán, elvétve hallunk me­gyénkben is erről a régóta is­mert és érdekes szakmáról. A Kalocsai Községgazdálkodási Vállalatnál — amelynek telep­helye a püspökkert mellett van — találtunk rá Deák Ferencre, aki a fazekas mesterség ébren- tartója társával, Markó Mihály- lyal egyetemben. Az előbbi ke- zenyomán nyernek végleges for­mát a szebbnél-szebb virágcse­repek. Markó Mihály társa az Iszapelőkészítésnél tevékenyke­dik, itt szerzett nagy jártassá­got. Ezt azért mondjuk el, mert kevesen tudják, hogy ahány fajta virágcserépre van szük­ség, annyiféle recept alapján készül az alapanyag — az iszap. Az itteni fazekasok jelenleg virágcserepet gyártanak, még­hozzá kézzel, mégpedig annyit, hogy elég legyen a megye álla­mi kezelésben levő virágüzletei­nek. Amennyiben több készül, akkor Dunántúlra, Tolna megyé­be is szállítanak kalocsai virág­cserepet. Deák kisméretű mái. fazekasmester virágcserepet for- hogy naponta készít. « v I üli "v- Markit Mihály a recept szerint elkészített iszapot szűri. détel'ótt a Qpác&a*, este ö® iskolában... V’atga Mózes jelenleg a T Bajai Gyapjúszövetgyár kártolóműhelyében dolgozik. Alig másfél éve tapodja a gyár küszöbét, mint kárloló'tisztító. Ezt megelőzően a honvédségnél dolgozott, s mint katona került 1949-ben Bajára. Azóta már csa­ládot is alapított, s ha nem is tősgyökeres bajai, de felesége révén jogosan annak érzi ma­gát. Egyébként a kártoló mű­helyben sok jót mondanak ügyes kezéről, szorgalmáról. Ő is átesett a tanulóidőn. Ez nála rövid volt, tekintettel szor­galmára és gyors észjárására, azonkívül jó tanítómestereire, akik hamar megismertették őt e munka csinjával-binjával. Feke­te Imrére, Ketovics Pistára és Rigó Jánosra úgy emlékezik, mint azokra az igazi barátokra, akik segítettek neki új munka- területe nehézségeinek leküzdé­sében. KKKKWOOCKKJOOOiKíOUOOOOaOl Vízijártassági vizsga Tiszakécskén Az elviselhetet­lennek tűnő rekke- nő hőség már lany­hulni kezd, amikor délután, 4 óra felé rendőrségi motor­csónak tűnik fel a csillogó víz tükrén. Az érdekeltek — vizsgázni akarók és bámészkodók — pil­lanatok alatt körül- állják a rendőröket. A vizsgázóknak először 200 méter kúszásával, majd évezéssel kéll bizo­nyítani, hófeji Való­ban "jártasak« a ví­zen. Ezután érdekés feladatot kapott egy vizsgázó, amit a rendőr lev fnealma­zott. meg számára: — Ladikkal be­megy a Tisza köze­péig, elfordul jobb­ra, majd balra, ki­dobja a fatörzset és szabályosan kimen­ti, mintha vízbefüló lenne. A pontosan végrehajtott feladat után jönnek a töb­biek. A partonállók de­rültsége közepette egy izmos, barna fiú nem tűd úrrá lenni csónakján, Sodrásba kerül, viszi a víz le­felé. Uténaúsznak s visszahozzák — á rakoncátlan jármű­vével együtt. A gyakorlati vizs­ga után mindenki kap ~a vízi KRESZ- re» vonatkozó Rét­két tétéit: tíz-tíz pontban feltüntetett kérdésre kell vála- szolniok. Aki hat kérdésre tudóit te­lelni, ez sikeresen vizsgázott. Alkonyat felé ért véget a vízi jártas­sági vizsga. Tizen­heten telték le: öre­gek, fiatalok, akik ezután a vizijártas- sagi igazolvány tu­lajdonában nyugod­tan ringatózhatnak csónakukkál a szőke színű hullámokon. íácsí Mozgalmi ember lévén, azon­nal bekapcsolódott az üzemben zajló politikai életbe. Hamaro­san szakszervezeti bizalmivá fogadták társai. Intézte is ügyei­ket nagy buzgalommal, s ered­ménnyel. Csoportjában majd mindenkinek szerzett tüzelőutal­ványt, a legjobbakat jutalomra javasolta, ha kellett segélyügy­ben szaladgált, s ki tudná fel­sorolni, mi mindent végzett dol­gozó társai érdekében. S emel­lett egyre kifogástalanabbul lát­ta el új feladatkörét. <4 milyen tudásvágy hajtot- ta űj beosztásának jó el­sajátításában, ugyanolyan érdek­lődéssel kezdett hozzá közép­iskolai tanulmányaihoz. Dél­előtt a gyárban dolgozott, dél­után otthon tanult, este az is­kolában hallgatta tanárainak okos szavait, majd éjfélig a könyveket bújta. Két gyermeke, Laci meg a Zsuzsi, az igazak álmát aludtak, amikor apuká­juk, anyuka segítségével raktá­rozta magába a magyar, törté­nelem, matematika és egyéb tan­tárgyak eddig nem ismert tudo­mányát. Es hogy nem volt hiá­bavaló az eltöltött idő, mutatja a jeles bizonyítvány a közgaz­dasági technikum első osztályá­ból. — Szeretek tanulni — mondja. — S hogy nehéz-e a kettő, dolgozni és tanulni, azt csak az tudja, aki benne van, érzi ennek súlyát. De Varga Mózest nem olyan fából farag­ták. aki egykönnyen megijed a nehézségektől. Ö az élet iskolá­jában tanulta meg: az élet nem ad semmit sem ingyen. 4 nnyira belemelegedtünk a beszélgetésbe, hogy ész­re sem vettük, elérkezett a vál­tás ideje. Varga Mózes a fürdőbe sietett, én pedig egy újabb él­ménnyel a tarsolyomban hagy­tam el a gyárat, azzal a jóleső érzéssel, hogy megyénkben a munkások közül egyre többen követik Varga Mózes példáját. — Venesz — Merre kuakorodík a disznó farka? »igaz-e, hogy a koca farka az óramutató irányában kunkoro- dik, a kané pádig ellenkező irányban? Es ha igen, miért?­Ezt, a kérdést olvashattuk a napokban a bHt Hentesek cs Mészárosok Lapjában, mégpedig a szerkesztői üzenetek rovatá­ban. A levélíró legnagyobb meg­lepetésére azonban a lap — bi­zony no jóltájékozott — rovat­vezetőié nem tudott választ ad­ni. Mire a levélíró azt taná­csolta a henteslap szerkesztőjé­nek, aki úgy látszik nem ismén eléggé a farkkuhkorodás törté­netit, hogy »mielőbb a szüksé­ges megfigyelések megszerzése miatt ellátogatna a disznóólak­ba. győződjük meg arról, vajra a vizsgalat alá vett disznó ftévi hereit-e, mert ez befolyásolja a tarok mechanizmusát", A szaklap rovatvezetője így válaszolt:-Tudomásom van arról, hogy ha egy disznónak nem kuiik'o- rodiíc a farka, ez azt jelenti, hogy beteg. Viszont arról nincs tudomásom, hogy a koca farka ellenkező irányban kunkoro'dik- e, mint a kané." A szerkesztőség különben fel­hívja Nagy-Britanniú összes henteseit és mészárosait, figyel­ték meg alaposan a disznófarok kunkorodúsát. és tegyenek erről jelentést a lapnak...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents